Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-27 / 49. szám
1970. február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A foglalkoztatottság és a* termelékenység alakulása a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján A 1 Ut'tíléves terv Időszakában 5100,0 Összesen 4738,5 4780y64830/‘t Aktív keresők aránya az dsszlakossághoz viszonyítva 19Ó5 1966 1967 1968 1969 Aktív keresők számé flOOOfő) termetás 1 munkásórára jutó termelés .1 munkásra futó termelés indexe 1965 1966 1967 1968 1969 Termelis ás termelékenység a szocialista iparban „Öröklakások" a sertéseknek KIS MAGYAROK 1938 -1970 Illyés Gyula: Magyarok című kötetét lapozgattam a közelmúltban. Az egyik — 1938-ban papírra vetett — naplójegyzetek között érdekes, számomra legalábbis nagyon érdekes olvasmányra leltem. Egy faluban kérdőíveket adtak iskolás gyermekeknek, azokra kellett írásban felelniök. A bizottságnak, — melynek tagja volt írónk is, s amely a kérdéseket összeállította — többféle célja volt: adatokat nyerni a nép lelkivilágáról, értelmi képességéről, tehetségéről. Hadd tegyem hozzá, ezek mellett képet kaptak a nép sorsáról, életkörülményeiről is, mert azokról is vallottak a gyermekek válaszai. „A jó stílus bonyolult dolgok minél egyszerűbb leírását jelenti. Így ír a nép is. A papírra, amit elébe teszünk, rögtön a lényeget veti, bevezetés és magyarázat nélkül; nem becsüli le az olvasó értelmét...” — írja könyvében Illyés Gyula. Ezt vallom én is, amikor felidézem az 1938-as esztendőben leírt kérdéseket, a válaszokat a mi nemzedékünk, a mi gyermekkori társaink vallomásait, s a mai nyolc-tíz évesek feleleteit ugyanazon régi kérdésekre. Név nélkül adom közre a mai tiszaroffi gyermekek véleményét. S miként írónk én sem nyúltam a válaszokhoz, beszéljenek azok önmagukban. Első helyen a műszaki kutatás Érdekes összeállítást készített az MTA tudományszervezési csoportja arról, hogyan oszlanak meg az egyes tudományágak között a kutatásra-fejlesztésre fordított szellemi és anyagi eszközök. Az 1042 „kutatóhely” — tudományos és kutató intézet, egyetemi tanszék, vállalati fejlesztő részleg stb. — 30 százaléka műszaki, negyedrésze társadalom, nem egészein egyötöde természet- tudományi kérdéseikkel foglalkozik. Az anyagi termeléshez szorosabban kapcsolódó agrár- és műszaki tudományok együttes részaránya 43 százalék.. Az orvosi és agrártudományi kutatóhelyek száma csaknem pontosan azonos; arányuk egyaránt 13 százalék. A kutatóhelyeken összesen több mint 48 ezren dolgoznak. közülük 14 313 a kutató. Az utóbbiak közül a műszaki tudományokkal foglalkoznak a legtöbben. rást dolgozott ki dr. Pátzay József, a keszthelyi agrártudományi főiskola mező- gazdasági termelésfejlesztési intézetének főtechnológusa. A figyelemreméltó módszer azon a biológiai megfigyelésen alapszik, amely szerint a sertésállományt nemcsak a szokásos betegségek veszélyeztetik, a mikroldima változása is nagy mértékben igénybe veszi az állatok védekező képességét A költözködéssé! járó stress hatások csökkentik a hústermelést. nagyfokú étvágytalanságot okoznak. A hagyományos sertéstenyésztési eljárások szerint háromszor- négyszer költöztetik a sertésállományt; amíg a kismalacból hízó lesz. Az új módszer lényege, hogy ugyanazon a helyen nevelik az állatot „ születéstől a vágósúly eléréséig. Ezzel jelentősen növelhető a súly- gyarapodás és csökkenthető a betegségek száma. A tenyésztési módszerhez megfelelő óltípusokhoz, automatikusan működő etető berendezéseket is szerkesztettek. Az évszaktól függetlenül optimális pára- tartalmat és hőmérsékletet biztosítanak. Az eljárás gazdaságosságát bizonyítja, hogy amíg aa ismert tenyésztési módokra épített sertéstelepek beruházási költsége 12—18 év alatt térül meg, addig az egyfázisú Georgikon sertéstelepek hat év alatt visszatérítik az összeget. A keszthelyi Georgikon sertésólak építését 15 termelőszövetkezetben kezdték meg. Az újtípusú ólakból 1973-ban már 80 ezer hízó jut el a vágóhidakra. 1. Kihez szeretnél hasonló lenni, s miért? 1938: Én Tóth Jucira mert nagy meg szép meg piros és kövér Keresztanyámho és mert jó Böskéhez én mert szép Istenhez én mert ad ruhát' Anyámhoz mert szép derék Ajó isten kéhez mert az jó ember Én ágyikához mert szép és jószívű és érzésű Tot Marisho mer szép a Képe Én janihoz szeretnék hason- loleni mert jani kövér de én nem Olyan nincs Én Lacsiho kövér Anyámho mert szeretem Királyho én met anak sok a péze Kirójhoz én 1970: Én, Oláj Lacit választom, mert tud. Én Kossuth Lajoshoz szeretnék hasonlítani, azért mert híres ember volt. Én édesapámhoz és édesanyámhoz. Azért mer rende- ' sen végzik a munkájukat és őszinték. , Én szüléimhez szeretnék hasonló lenni. Azért, mert amibe belekezdenek nem hagyják abba. Én Kovács Lászlóhoz szeretnék hasőló lenni. Mert jó tanuló. Én a bátyámhoz szeretnék hasonló lenni. Azért mert megállja a munka héjét. Én Petőfi Sándorhoz szeretnék, mert sok verseket írt. Én Kovács Lászlóhoz szeretnék hasonló lenni, mert jó tanuló. Én Lenin-hez szeretnék hasnló Lenni. Leninhez azért szeretné hasonló Lenni mert forradalmál volt. 2. Mit tennél, ha nagyon gazdag lennél? 1938: Mit tennék én vennék ruhát vennék búzát cipőt vennék harisnyát meg vennék kötőt Ruhát cipőt nalykabátot csizmát kötőt tálat tányért Én azt szeretném hogy házam lene és földem Szeginnek adnák pizt magamnak ruhát Ha egy vilát venék rajta boldog leszek Nem tudom én Nem csinálnánk semmit csak mindig ennénk azt a jó húst meg az urak csak sétálnak Venék cipőt meg ruhát meg bútort meg asztalt meg sifont Lovat venék kocsit tehenet disznót meg egy tyúkot Én á szegényeknek gyüte- nék pénzt és elküldeném a postásbácsiva befognák a lovat és elvinék 1970: Vennék egy házat Rádiót és fényképező gépét akarnák venni Én házat motorkerékpárt televíziót? A szegényeken segítenék. Azért hony pénzük legyen Én ha gazdag lennék elosztanám felet a rokonoknak Autót venék mert aban szeretek ülni Én úr lennék Felénél többet a takarék- pénztárba adnám és a másik felét beosztanám Én ha nagyon gazdag lennék- táskarádiót vennék Ha nagyon gazdad lennék, nem dolgoznák Azt teném, hogy minden nyáron nyaralnék Én venék egy örök lakást lagberendezést. 3. Ml akarsz lenni? Miért? Gondolod-e, hogy az leszel? Hogyan? 1938: Azóny akarok leni Én mikor nagy leszek akor elmegyek vilásnak és mikor meg kaptam akor veszek bútort Szogaló csak Én ha megnövök osztán' nagy lány leszek varóné leszek Én magam elmegyek kapálni Én ha ki kapom a pénzemet veszek ruhát és bútort és széket Villás leszek mert ottan kapunk pénzt meg búzát Én kupec szeretnék leni Én gépész szeretnék leni mert viném a gépet csipilni Én hentes szeretnék leni mert a hentesnek van sok mindene van neki minden féle húsa van neki kolbász oldalas szalonna Ember mert arat 1970: Pék szeretnék lenni mert tiszta munka Én szövőnő akarok lenni. Azért mert jól fizetnek. Gondolom, hogy szövőnő leszek. Úgy hogy ha it nem dolgozok aka elmegyek a szövő gyárba Én fodrász szeretnék lenni. Azért mert jól meg fizetik. Egészbiztos, hogy az leszek. Tanulással. Én kocsis szeretnék lenni azér gondolom mert nem kel sokat tanulni Én traktoros szeretnék lenne. Gondolom hogy az leszek tanulással. Én tolmács vagy vegyészmérnök szeretnék lenni. Mert nagyon tudományos. Orvos vagy tervező. Orvosnak azért, hogy gyógyítanák. Tervezőnek azért mert sok háznat terveznék.. Én óvónő szeretnék lenni. Azért mert szeretem a gyerekeket. Gondolom, hogy az leszek, mert jó tanuló vagyok. Zokér mert az lovagol és arany tányért nyer. 4. Mi a legnagyobb örömöd? 1938: Ruha, cipő Cseresznye Az a piz mer akor szaladok én a botba cukorir Ha a kistestvérem pesztrá- lom Ha a lovat hajthatom 1970: A játék Ha ötöst kapok A legnagyobb örömöm a fürdés, a játszás és a segítés Legnagyobb örömöm karácsony, mert szép játékokat kapok Az, hogy utazhatom a nyáron 5. Mi a legrosszabb az életedben? 1938: Ha éhes vagyok, fázok, szegély valyok A legrosszabb a betegség Hótól ha megfázok oszt baj Ha ütnek A legnagyobb baj a halál mert beletesznek a földbe mert ott béka van Az életemben az a legrosz szabb hogy anyámékat nem Iá tóm őszig. 1970: A keseredés legrosszabb az eletbe Az életembe az a legrosz- szabb hogy minden nap iskolába kell járni Énnekem a rivás a legrosz- szabb Legrosszabb az életembe a betegség Az életemben az a legrosz- szabb, hogy nem városon lakunk. Az én életemben, hogy nincs Tv-nk. Az életemben nincs semmi rossz. Azért, mert amit csak kivánok mindenem megvan 6. Kit tartasz te jó embernek? 1938: Én Bókaiékat, adnak ke- nyirt itelt Én ászt tartom jó embernek aki nem ver meg Jót nem ismerek Én a gyereket Az a jó ember aki segít a társán és ad a vagyonából Mindenkit aki nem kiabál nem káromkodik 1970: Én a szüléimét tartom jó embernek Én a rendőrt tartom jó embernek Az édesapámat Jó embernek csak azt tartom a sokat dolgozik Én a villanyszerelőket tartom jó embereknek Aki nem kötekedik az a jó ember Én az orvost tartom jó embernek mert mindenkit meggyógyít Aki nem részegeskedik és» nem verekedik 7. Mire volna leginkább Szükséged? 1938: Énekem leginkább cipőre van szükségem Ruha kellene Bútor kellene meg kaszni meg asztal Cipő kellene meg ruha meg kötő is Pénz kellene hogy vehessek Még a kirájnak sincs, az se tőt be minden jukat Kenyéré miért azér hogy jóízű 1970: Egy úszógumira lenne szükségem Én nekem egy motorkerékpárra volna szükségem mert akkor mehetnek vele Leginkább a pénzre van szükségem A focira, szeretek nagyon Nékem leginkább a tanulásra lenne szükségem azért mert rossz tanuló vagyok Egy autóra volna szükségem hogy ne gyalog kellen messzebbre járni Egy kerékpárra Nekem nincs semmire szükségem. Azért, mert amit meg akartam mindent megvettek Semmire. Mert mindenem megvan Egy lóra, azért mert azzal lovagolok EGY SZÁL GYUFA Csongay Sándornak, egy szenvedélye volt: a kártya, az ital és a lóverseny. Harminchét éves korában már ott tartott, hogy iíz esztendeje volt nős, nagyon szerette a jeleségét, aki megható lelkesedéssel igyekezett beosztani azt a kis pénzt, ami a kártyából, lóversenyből megmaradt. Persze, maga az asszony is dolgozott, takarékoskodott és férjét is takarékosságra intette, mondván: a siker és az élet titka: a takarékosság... — Nem is az a baj — mondta a felesége — hogy lóversenyre jársz és ve- szítsz. Én nem bánom, ha epy férfi szenvedélyes valamiben és lehetséges, hogy néha nyersz is, bár én elképzelni sem tudom ezt a lehetőséget. Az igazi nagy baj az, hogy túlsókat beszélsz a barátaiddal a következő verseny esélyeiről, lovakról, a lovak szüleiről, tanácsokat adsz fölényesen, mert ismered jól a lovak családfáját is, aztán kinn a versenyen elveszted az utolsó fillérünket, minden tudásoddal együtt. De még itt sincs vége a bajnak, mert a vesztett verseny után jön a kiértékelés és megint vége-hossza nincs a sok lóbeszédnek, hogy a Daru II. bejött volna, ha le nem marad, de az anyja is ilyen volt, megbízhatatlan, aljas, jellemtelen ló, aki egyszer remek formát mutatott, máskor meg teljesen indokolatlanul lemarad. Aztán hosszan magyarázzátok egymásnak, milyen csodálatos véletlen volt, hogy az a ló jött be, akit mindenki várt, de arra meg nem lett volna érdemes pénzt feltenni, hiszen siker esetén is csak nagyon keveset fizetett. Viszont, ha bejött volna az a ló, aki nem jött be, mert lemaradt, akkor rengeteget fizetett volna, tehát, tulajdonképpen helyes volt arra játszani, aki lemaradt. És így múlik el, édes fiam, az életed, lóbeszéddel, értelmetlenül, pénztelenül, mert annyit nem lehet keresni, amennyit kártyán és lóversenyen el ne lehetne veszteni. Persze, vasszorgalom kell hozzá, de szorgalomban nálad nincs hiba: el nem mulasztanál egy versenyt a világ minden kincséért sem. De azért mégis szeretlek — fejezte be nőiesen hegyibeszédét az asszony. A férfi elnéző mosollyal hallgatta, mert ő már tudta, hogy kezében van a szerencse, tudta, hogy a holnapi nagy halmozáson rengeteget fog nyerni és akkor az asszony végre meg fogja érteni, hogy mégis ő az okosabb kettőjük közül. A tipp teljesen biztosnak látszott és csodálatos módon kiderült, hogy az is volt. A halmozás bevált és Csongay Sándor hatvanháromezer forintot nyert. Készpénzben. Az összeget mindjárt a verseny után ki is fizették, a kasszánál. A férfi elszédült és legszívesebben sírni szeretett volna örömében. Most majd odaáll az asszony elé és odaadja az egész pénzt. Igazán megérdemli. Amikor aznap délután egy barátja említette, hogy nagy pókercsata tesz a lakásán, a szeme felcsillant. Addig üsd a vasat, amíg nyersz — mondta magának és már látta lelki szemével, amint kikerekíti a hatvanháromezret, — ami nem is sok —, pontosan százezerre, ami már jobban hangzik. És elment pókerezni. Egész éjjel játszottak, vasszorgalommal, fáradhatatlanul és Sándor eleinte vesztett. Renget kilenckor már vége is volt a játéknak. Sándor minden fillérjét elvesztette. Agyondohányozva, elgyötörtén, sápadtan ért hasa. Az asszony szótlanul készítette el a reanelit. A férfit maga elé meredt és a sok elvesztett pénzre gondolt. Gémes mozdulattal. vette elő pipáját, megtömte, marodét■ kis dohányával, gyufát vett elő és ránuüított. Az asszony enyhe szemrehányássá' mnnd+a: — T.átod. szívem. EZÉRT nem fonunk mi semmire sem menni, mert te kövy- nvelmű vagy. Üj gyufával gmij'asz rá a pipádra, amikor pedig én n~ dáz.~ Királyhegyi Pál S nekünk, felnőtteknek, mire van szükségünk? Most talán arra, hogy e válaszokat olvasva gondolkodjunk. Varga Viktori*
