Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-26 / 48. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. február 28» PAPP ZOLTÁN: 9. EGY MAGYAR - ALBIONBAN Meztelen valótlanság A honpolgár persze, ha mégoly harcias is, nem csupán azért megy külföldre, hogy a világnézetével ellentétes eszméket valló ország antagonisz- tikus ellentmondásait feltérké. pezze, esetleg mindenképpen újabb felfedezésekkkel gazdagítsa a vonatkozó ismeretkört. De azért se csupán, hogy kizárólag hézagos imjismereteit folyama tosítsa, a teljességre törés nemes hevületével. így végül úgy döntünk, hogy moziba megyünk. Amely persze nem akármilyen: 100 m-re sincs a Piccadilly Circus zsivalyos ördög-körétől. Előkelőségét mindenekelőtt a belépődíj nagysága példázza. Tizenhárom shillinget kell fizetni a jegyért, igaz, a földszintre szól és oda ülhet az ember, ahová éppen akar, meg ahol hely akad. De ez a summa még a jelenleg nem tízes angol számrendszer szerint is több fél fontnál — ami magyar pénzben legalább egy ötvenes, még akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy a konvertibilis valuták átváltásakor némileg elfogultak vagyunk a (különben tényleg nagyon rokonszenves) forint javára. A nagy kiadás miatti megrendülésünket a várakozás izgalma próbálja kompenzálni. Sajnos az előzményeket már elmulasztottuk. Pedig olyan szívesen felálltam volna, amikor a hangszórókban felcsendül az Isten óvd meg a királynőt himnikus dallama. Noha nekem nem királynőm; az udvariasság viszont ez esetben egy ateista gesztusa lenne. Isten bizony annyit olvastam már erről a brit szokásról, és annyira készültem az ünnepélyes pillanatra: ott állok majd, mint a magyar turistaválogatott tagja, feszes vigyázzban adva meg a nemes ellenfélnek a méltó tiszteletet. Mire bebotorkálunk azonban, már mindenki ül. A szélesvásznon pedig egy hölgy vetkőzik. Agía-color színes technika, a legkorszerűbb árnyalatokkal. A ruhadarabok azonban még hagyományosak. S a hölgy testrészei is, amelyek föltárulnak, mint az igazság, amelyre fokozatosan talál rá az ember. Fanny a vonzó pőreség neve. Keblei dúsak,, dereka karcsú, hosszú combjai tejfehérek. (A bájok további részletezése sajna a sajtótörvény előírásaiba ütközik.) Fanny, mint néhány másodperc múlva kiderül, egy félreértés áldozata. Valaki beajánlja egy szalonba, amely — a filmen látottak alapján — első pillantásra egyedi keveré- ke a kozmetikai laboratóriumnak, a maneken-képző iskolának és a ruhaköltemény-készí- tő műintézetnek. Mint később Fanny is rádöbben: nem tévedett. Tényleg az. Találkahely, ahol az első fiatalságán már túljutott tulajdonosnő szigorú üzleti mosollyal fegyelmezetten irányítja az üzletmenetet, mi- közben ópiumos cigarettákat szív és ipari tv-ék képernyőjén szemléli a párhuzamosan bonyolódó pásztorórák találékonyabb snittjeit. Fanny még teljesen az élmények hatása alatt áll és első kétségbeesésében elkezd felöltözködni. Már az esőkabát is rajta van, amikor a tulajnő bekormányozza szobájába a neki kommendált pácienst, aki természetesen középkorú. szemüvegének vastag, fekete szarukerete van. Különben kövér, középkorú, elegenciája kínos, himi mohósága pedig az erőszak, a reszketés és a bőséges verítékezés sajátos egyensúlyú keveréke. Hogy köszön, ezt rögtön egy intenzív csókkal kívánja tudtára adni Fannynak, aki azonban ruhájával erényét is magára öltötte, tehát makacsul ellenáll. Úgyhogy a férfiú, a tárgyra tehát rögvest már nem térhetve, kénytelen az italozás közvetítő lépéséhez folyamodni. Fanny nyitja ki a pezsgősüveget, de olyan ügyetlenül, hogy a szénsavas nedű fehér sugárban lövell ki az üvegből, és telibetalálja a vágytól reszkető szarukeretest. Igen eredeti ötlet Olyannyira, hogy ebbeli- ségét a film az elkövetkezendőkben egyetlen jelenetében sem tudja felülmúlni. Pedig hátra van még másfél óra. Fanny e műintézeti malőrt követően, ám még ugyanezen falak között véletlenül összeismerkedik egy szőke, göndörhajú férfiúval, aki egy másik nőre vár, és akinek olyan tökéletes fogsora van, hogy akár filmszínész is lehetne. Eredeti foglalkozását sajnos nem sikerült megállapítani, bár a film minden kétséget kizáróan bolygónkon játszódik. Meglátni és megszeretni egymást: egy pillanat műve. A többi pillanatra néhány óra múlva kerül sor a férfiú legénylakásán, amely pont annak az ellenkezője, amilyennek az ilyen kégliket ábrázolják a magyar filmeken. A továbbiakban próbálom kissé rövidebbre fogni a tartalomismertetőt. Csinálják otthon, csónakban, vízben, sátorban, fövenyen. Már több napja ismerik egymást, amikor közbeszól a sors. A férfiú zord papája Amerikába küldi zabolátlan fiacskáját, ahol egy dúsgazdag farmerlány keze vár rá. Fannyt pedig némi pénzmag odaadományozása után kirúgja a takaros legénylakásból. Fanny megindul a züllés útján. Előbb egy olyan férfié lesz, akinél csak egy másik nő váltótársa lehet. Néha a váltás olyan brutális, hogy — bizonyára elrettentésül — le is Budapest 71 Március 7-én három, 2-(-l forint névértékű bélyegből álló sorozat jelenik meg. hogy hirdesse a magyar bélyeg 1971 ben bekövetkező centenáriumát. Az új sor egyben a jubileum alkalmából „Budapest 71” elnevezéssel rendezendő bélyeg-világkiállításunk előhírnöke. A bélyegek modern grafikai megoldásban, Zombory Éva művésznő terve szerint fővárosunk legszebb épületeit ábrázolják. A felár a bélyeggyűjtő mozgalom, elsősorban a kiállítás költségeinek fedezésére szolgál. Értesülésünk szerint az új sorozathoz hivatalos carte maximum nem készül, viszont a bélyegeken szereplő épületekről kiadott képes levelezőlapok tág teret nyújtanak a gyűjtői fényképezik. Aztán a férfi azt kivánja tőle, hogy meztelenül menjen végig az utcán... És Fanny, ez a rossz kislány, akinek alakja azonban jó, végigmegy. Utána újabb férfi, újabb specialitások, majd házibuli, nem imitált mozdulatokkal, s a ruhát csak egy-egy hajcsat vagy fülbevaló jelképezi. Fanny már-már összeroppan. Odáig juttatja a mardosó önvád, hogy nemet mond annak a férfiúnak, aki autójából ki se szállva odainti magához, s aki a múltkor azt a pőre sétát kívánta tőle. S lám, a magára lelt erény tizenöt lépés után rögvest elnyeri a jutalmát, mert aki csikorogva fékez elegáns sportkocsijával Fanny orra előtt, az nem más, mint a visszatért tékozló fiú. Hosszú csók, szoba, ágy, homokpart, víz, csónakferiék, medvebőr, búzatábla, pázsit.. A nagy hodályban félhomály dereng. Kevesen vagyunk. Házaspárokat látni, akik békésen üldögélnek. Jobbról, a filmvászon mellett lefelé vezető, mélyülő alagút-szerűség, afféle vészkijárat, amely azonban az életmentésnél kisebb dolgok megoldására hivatott. A nézők mennek, aztán visszajönnek. Ennyi lenne hát az összhatás mindössze: egy csöppnyi stress? Meztelenség. Két órán át. Meg lehet szokni. S ahogy körülpillantok, amikor kigyullad a villany: meg lehet unni is. A többség ugyanis fásult arccal, ásitozva baktat a kijárat felé. Csak nekünk, amatőröknek párás még kissé a homlokunk, ott, a felgyorsult lüktetésű érnél, halántékunk félköríve felett. Következik: Hippi-fiúk, hippi-pipik. leleményességnek és különböző carte maximum változatok képzését teszik lehetővé. Hírünk a világban I'ilatelista kultúránk megbecsülését jelenti, hogy külföldi szaklapok gyakran foglalkoznak a magyar gyűjtők munkájává. Szomszédaink körében a magyar bélyegek különösen népszerűek, de még így is meglepő, hogy a Wiener Briefmarken—Spiegel februári számában milyen sok magyar vonatkozású cikket találunk. A Magyar Bélyegek Monográfiája II. kötetének fordítását már az eredeti megjelenése óta és a hatása nyomán megerősödött kutató munka legújabb eredményeivel közli folytatásokban a lap. A szakkönyvek ismertetésénél három magyar munkáPénzmúzeum, bankjegy- les észet Úgyszólván ismeretlen alakja a magyar képzőművészetnek az, akinek alkotásai nap mint nap közkézen forognak: 10, 20, 50 vagy 100 forintos címletekben. A bankjegyeken látható — alighanem a legtöbb példányban sokszorosított — képzőművészeti kompozíciókat a tíz éve elhunyt Horváth Endre grafikus művész tervezte. Azután a nyomóducokhoz a metszeteket a Pénzjegy Nyomda mostani főtervezőjével, Nagy Zoltánnal készítették. Nézzük, honnan valók az ábrázolatok eredetijei? A tíz forintos Petőfi-portréja a híres daguerrotypia alapján került a „zöld pénz” ovális ablakába. A hátoldalon Jankó János festménye: „A nóta születése” — műtörténészek véleménye szerint minden bizonnyal Tisza parti táj adja a hátteret. Dózsa képe a húsz forintoson Horváth Alűve, csakúgy mint a — szójátékos versikében is megénekelt — dinamikus, erőtől duzzadó férfialak, kalásszal, kalapáccsal, lepellel (a modell Hegedűs István öttusázó magyar bajnok, többszörös válogatott volt). Mányoki Ádám festette az 50-es bankóhoz felhasznált Rákóczi-portrét. Ha ezt a pénzt megfordítjuk: kuruc—labanc csata jelenet tűnik elénk — festője ismeretlen, valószínűleg a XVII. században élt. No és a „piroshasú”, a százas! Ehhez Lotz Károlytól kölcsönözték a pénztervezők a hátoldali motívumot: „Menekülés a közelgő vihar elől”. A címoldalra Kossuth arcképét Horváth Endre rajzolta meg. Mi (volt) a pénztervezés elsőrendű küllemi kívánalma? Portréival a pénz nemzeti jellegű legyen, s a képekhez — a másik oldalon — témájukkal, hangulatukkal jól illő művészi kompozíciók kapcsolódjanak. Lám, fizetőeszközünknél a stabilitás vizuális harmóniával, esztétikai egyensúllyal is párosul, még ha nem is figyelünk oda erre a szépészeti szempontra. Lesz viszont figyelem fölkeltő „pénzes” vállalkozás is: tervezik, hogy pénzmúzeumot nyitnak Budapesten. val találkozunk. A Magyar Bélyegek Árjegyzéke 1970. évi kiadásáról szóló elismerő szavak mellett részletesen méltatják a lapban Dr. Vajda Endre: A posta története című könyvét, valamint a Posta—bélyegmúzeumi szemlét. A két utóbbi kiadvány a magyar gyűjtők körében nem eléggé ismert, noha filatelisták számára hasznos adatokat, szakcikkeket is közölnek. A kéthónaponként megjelenő, közel 100 oldal terjedelmű folyóirat a német nyelvterület országain kívül csak a magyar katalógushoz ad pótlásokat, ismerteti újdonságainkat. A Magyar Filatélia Vállalat nagy sikert aratott naptáráról itt is szép dicséretet olvashatunk. Egyébként ez a munka — előzetes hírek szerint — esélyes a hamburgi naptár világkiállítás díjára. r BELYEGSAROK Védőhártya a rizsültetvényeken A kémia segítséget nyújt ahhoz, hogy a száraz területek, sivatagok rizsültetvényeinek vízkészletét megóvják. Alma-Ata-i tudósok kísérletképpen felületi aktivitású anyagokból álló moncr molekuláris hártyával fedték be a rizstelepeket. A kísérletet a Karatal folyó völgyében végezték (Kazasztán fővárosától keletre). Ezek a hártyák csökkentették a felületi vízpárolgást, s egyúttal elősegítették a rizs- növény gyorsabb fejlődését. Az említett kísérletnek aláEmulzió tűzoltásra Moszkvában erdőtüzek oltására alkalmas emulziót mutattak be. Az emulzió alapanyaga a freon 114 V—2. Létrehozói a leningrádi erdőgazdasági tudományos kutatóintézet szakemberei. Az emulzió elkészítésének technológiai folyamata egyszerű és kevés időt vesz igénybe. Ha a közelben van vízforrás, még az erdőben is elkészíthető. A fentemlített anyag ötször hatásosabban vetett parcellákon a csírázás két-három nappal korábban indult meg, mint a megszokott körülmények között, s a szárak növekedése is meggyorsult. A tudósok Közép-Kazasz- tán-i kísérletei azt mutatták, hogy a felületi aktivitású anyagok csökkentik a tavak és víztárolók vízkészletének párolgását is. A tudósok számítása szerint ezeket az anyagokat legcélszerűbb repülőről, vagy helikopterről szórni a természetes, vagy mesterséges víztárolók felületére. oltja a tüzet, mint a víz. —> Nemcsak a lángokat fojtja el hanem eloltja az égő szenei is. Használatára megfelel bármely permetezőgép, — tötr bek között a kertészetbe» használatos agregát is —s amely hat atmoszféráig terjedő nyomást biztosít. A kész emulzió zárt bá dogkannákban, vagy tartályokban tárolható, s bármilyen közlekedési eszközzel a helyszínre szállítható. Növekszik a zöldpaprika iránti kereslet Angliában Angliában a zöldpaprika kereslet növekedését két tényező idézte elő. Az egyik tényező a bevándorlók számának növekedése: Angliában jelenleg kb. 1,5 millió bevándorló él, ezeknek egy rész» olyan országokból vándorolt be, ahol zöldpaprikát fogyasztanak. A fogyasztás növekedésének másik oka, hogy az angolok külföldi utazásaik során megkedvelték á zöldpaprikát. Angliában még csak kísérleteket folytatnak a zöldpaprika termelése bevezetésére, a paprikát egyelőre üveg Bulgaria vetesterutetene» több mint a felét a szemestermények foglalják el. A búza vetésterülete például meghaladja az 1 millió 200 ezer hektárt. A tervek szerint az átlagtermés növekedésével egyidőben fokozatosan csökkentik a szóbanforgó gabonaféleség vetésterületét. A kukorica mintegy 800 ezer hektárt foglal el. A jövőben, a kukoricát főképpen az öntözött területeken termesztik, s ezáltal megközelítőleg 200—300 ezer hektár szabadul majd fel, anélkül hogy ez az össztermést befolyásolná. Egyes szakemberek véleménye szerint a kukorica átlagos terméshozama elérheti a 10 tonnát hektáronként. A növénytermesztés területén végbemenő koncentrámezőgazdasági repülőgép- szolgáltatások tarifáit. A költségvetési eszközöket felhasználják továbbá legelö- mintakomplexumok létrehozására, a növényvédelem fejlesztésére és a talajerózió elleni harc fokozására. 1970-ben nagymértékben emelkednek a mezőgazdasági tudományok fejlesztésére, a szakember képzésére fordítandó összegek. Jelentősen bővülnek a mezőgazdasági gép- és alkatrész-szállítási alapok is. re, sőt harmadára csökken a vegyszerfelhasználás, a traktor nagyobb sebességgel haladhat. ezálta) majdnem egy harmaddal nagyobb területet lehet bepermetezni a szokásosnál. A gép konstruálok a szovjet A. Radivickij és V. Fér dorov, az össz-szövetségi Mezőgazdasági-gépipari Tudományos Kutató Intézet munkatársai. alatt termesztik az angol mezőgazdasági minisztérium egyik kísérleti állomásán. Az angol kertészek 1970- ben előreláthatólag még csat tíz acre területen termelnek zöldpaprikát, s a paprikaterületet 2—3 év alatt kívánják 100 acre-re növelni. Az eddigi igen kedvező termelési illetve pénzügyi eredmények alapján kísérleteiket tovább folytatják. A szakértők véleménye szerint a belföldi termelés növekedésével a fogyasztás további emelkedő, se is várható. A szemestermenyek termelesenek átszervezése cióvai és specializációval egyidőben mindjobban tökéletesedik a komplex gépesítés Egyre nő a nagyteljesítményű traktorok és kombájnok részaránya. Az átszervezés kiterjed a terményfelvásárlási mechanizmus területére is. A „Zemovije hleba” (kenyér- gabona) és a „Furázsnaja promüslennoszty” (takarmány- ipar) állami mezőgazdasági egyesülések megkezdték a termények közvetlen felvásárlását. Ez a módszer lehetővé teszi a raktárak jobb kihasz* hálását, valamint azt, hogy a termelőszövetkezeti gazdák megszabaduljanak a kényszerű, nem közvetlenül a profiljukhoz tartozó tevékenységtől. Az 1970. évi bolgár mezőgazdasági beruházások líJíu-ueu a wigcu uitrzugazdaság fejlesztésére 620 millió levát fordítanak. (100 leva hivatalos árfolyamon 1003 forint.) E beruházás döntő részét a kertészet, a dohány-, az ipari-növénytermesztés és az állattenyésztés termelési koncentrációjára fordítják, a teljes gépesítés és automatizálás útján. Állami költségvetési összegekkel stimulálják továbbá néhány más növény termesztését, premizálják a vetőmag- termesztőket, s csökkentik a Kerti lokátor Nem rádió, hanem ultrahanglokátor, amely a permetezőgépet irányítja. Amint a permetezőgéppel felszerelt traktor a gyümölcsfa közvetlen közelébe ér, a lokátor úgy irányítja a szórófejet, hogy az a fa törzsén és lombján szórja szét a vegyszert. Eltávolodván a fától, a lokátor ismét a megfelelő szórószögbe állítja a permetezőgép rózsáját. Az elmés gép működésének eredményeképp felé
