Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-22 / 45. szám
J70. február 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP $ Á béke hadserege Holnap lesz 52 esztendeje, hogy egy szocialista forradalom — először a világ történelmében — saját reguláris haderejével védekezett az idegen betolakodók s a velük szövetkezett ellenforradalommal szemben. Igaz, Pszkovnál és Narvánál ez az akkor mindössze három hetes múltra visszatekintő, háncsfc^kancsos, rosszul felszerelt, rosszul ellátott kicsiny sereg nem aratott döntő győzelmet, nem semmisítette meg az ellenséget, de harcba szállt Vele és átme§£ déssel tudják az egyenruhát öltött munkásokat, parasztokat, értelmiségi dolgozókat eltölteni. Ki gondolta 52 évvel ezelőtt az akkori Oroszországon kívüli világban, hogy abból a kis narvai csapatból micsoda hatalmas hadsereg nő majd ki, s hogy az a hadsereg 14 ország intervenciósait fogja kisöpömi a megszállt területekről? Az akkori világ tábornokai, politikusai, bankárai soha nem gondoltak erre. De gondoltak erre és hittek ebben világszerte a munkások, hittek seit. S hány fajta érmet viselhetnének, ha emlékérmeket alapítottak volna mindazokért a magyar városokért, falvakért, amelyekért oly sokan haltak meg közülük. Most, hogy felszabadulásunk 25. évfordulójának ünnepségsorozatai megkezdődtek, megkülönböztetett szeretettel és tisztelettel gondolunk a szovjet hadseregre, s megalakulásának évfordulóját méginkább saját ünnepünknek is érezzük. A mi ügyünk is az a külnetileg megállította. Óriási tett volt ez, kifejeződött benne, hogy a szerveződő fiatal proletárállam életereje leküzdhetetlen, meg akarja és meg tudja védeni öi>- magát.. A Vörös Hadsereg bölcsőjénél Lenin állt, a párt vezére, a proletáríorradalom teoretikusa és stratégája, akinek 100. születési évfordulójára most az egész haladó világ oly nagy lelkesedéssel készül Azóta 52 esztendő tapasztalata bizonyította a szocialista állam Lenin-alapította katonai szervezetének fölényét ellenségei felett Ez a fölény mindenekelőtt a szocialista rendszernek, a tőkés rendszerrel szembeni maga- sabbrendűségében, a marxizmus—leninizmus eszméinek erejében gyökeredzik. A szovjet hadsereg fennállásának egész története — a meglepetések története. Meglepetések azok számára, akik képtelenek felfogni a szocialista állam erőforrásainak mérhetetlen nagyságát, s azt hogy a szocialista vívmányok micsoda lelkesebenne a haladó emberek, az újjászülető szocialista baloldal. Akkor is, azóta is, a szovjet hadsereg egyik nagy erőforrása a dolgozók nemzetközi támogatása és az a meggyőződése, hogy ez a fegyveres erő a haladás és a béke ügyét védelmezi nemzetközi méretekben. Adhatott-e erre nagyobb bizonyítékot a szovjet hadsereg, mint azt, amit a Nagy Honvédő Háború négy esztendejében a csatatereken tett? • A szovjet katonák, együtt a szovjet néppel, hősiesen viselték a Hitler-elle- nes háború fő terheit, megvédelmezték szocialista államukat, szétzúzták a hitleri hordákat, és megmentették az emberiséget a fasiszta leigázás veszélyétől. Mi is a megmentettek között vagyunk. Csak néhány napja, hogy szovjet katonavendégeket köszönthettünk, akik narancs-sárga, kékcsíkos szalaggal díszített emlékérmeket viseltek a mellükön. Ilyen szalag dísziti a Budapest felszabadításáért kapott emlékérmet! amelyet oly sok szovjet katona videtés, amelyet ez a hadsereg immár 52 esztendeje betölt: a mi szabadságunkat, s a mi békénket is védelmezi. Számunkra is öröm tudni a szovjet hadsereg további fejlődésének tényeit Nekünk, mint a Varsói Szerződés tagállamának, mint a szovjet hadsereg szövetségesének, jól esik tudnunk, hogy a Szovjetunió vitathatatlanul katonai erőfölényben van az imperialista államokkal szemben. Ez ma a világ békéjének legfontosabb záloga. Sí—n SZOCIALISTA TERVSZERŰSÉGGEL Gazdasági fejlődésünknek volt egy hosszú időszaka, amikor a legapróbb részletekig meghatároztuk, miből mennyit mikorra termeljünk, mekkora összeget és hol használjunk fed felújításra és beruházásra. Minden árunak központilag határoztuk meg az útját és az árát és így tovább. Ez az ú. n. tervlebontásos gazdaságirányítási rendszer megfelelt fejlődésünk akkori szakaszának, jól szolgálta a társadalom szocialista fejlődését, nagy sikerek születtek nyomában. Ma már — mint köztudott —. szakítottunk a gazdaságirányítás régi metódusával Megszüntettük a tervlebontásos rendszert, helyébe immár harmadik éve új szisztéma lépett. Ezt a változást a gazdaságirányítási rendszer reformjának nevezzük, aminek a lényege, hogy a piaci mechanizmust fokozottan a központi tervezés szolgálatába állítjuk, azaz: a központi tervezést összekapcsoljuk a piaci mechanizmusokkal. S most, két év tapasztalatainak birtokában bátran kijelenthetjük — bevált ez az irányítási rendszer. Tulajdonképpen ez ma már nem is ;,új” mechanizmus, hanem mindennapos gazdaságirányítási gyakorlat A szocialista tervgazdálkodás korszerű mai, mindennapi gyakorlata, amiről ma már nem beszélni kell, amit ma már nem megértenünk kell, hanem ebben az új közgazdasági közegben gazdálkodni, élni azokkal az új lehetőségekkel, amelyek a vállalati önállósággal megkapott nagy kezdeményezési lehetőség felelős kihasználásában rejlenek. A hangsúly a munkán van! Az alkotó kezdeményezésen, a nagyobb fegyelmen, a szükségletre való gyorsabb reagáláson, a korszerűbb termékek előállításán, a műszaki fejlesztőHuszonöt községnek nyoma veszett Huszonöt esztendő alatt 25 község „tűnt el” Magyarország térképéről: egy 1945- Den kelt .statisztikai felmérés még 3223 községről tud, a legutóbb közzétett KSH jelentés viszont falvaink számát csupán 3198-nak írja. Hogy az esetet mégsem a criminalisztikai szakiroda- .om, hanem a helységnévtár art ja számon, annak oka az dmúlt negyedszázad köz- gazgatásd változásaiban keresendő. A magyarázat egyszerű : jónéhány községet jsszevontaik. másokat szomszédos település olvasztott nagába, akadt, amelyik ne- /et változtatott* s többet zárossá nyilvánítottak. A cet statisztikai vizsgálódás •végösszege” közötti kü- önbség egyébként csalóka íz igazgatási módosítások 5Z alatt az idő alatt nem 25, íanem több mint 600 községet érintettek. A legtöbb névváltozás — szám szerint íatvannégyet — Bács-Kis- cun megyében jegyezték fel. Pest megyében ötvenkilen- ret, Csongrádban és So- nogyban negyvennyolcat, il- etve negyvenhetet tartanak lyilván. (Listazáró Komá- om és Nógrád megye 11— 1 névcserével.) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Borsodbóta például csak 1954 óta szerepel a címtárban, az addig Bétaként ismert község ekkor illesztette neve elé a megyerész jelzőt. Mint ahogy Borsodszentgyörgy sem büszkélkedett mindig hangulatos nevével: korábban Disznósd állt a faluhatárt jelző táblán. Izsófalva lakói 1950-ben tartottak keresztelőt, s viselik azóta is új nevüket a régebbi Disznoshor- vát helyett. Többször élt a névcsere lehetőségével a mai Serényfalva. Az egykori Máié névet először Serény- imál-ra, majd Serényifalvá- ra változtatták, s azt 1954- ben igazították mostani formájára. Még néhány ..mazsola” a végeláthatatlan listáról: az egykori Csórva ma Rúzsa, Ószentiván 1955 „ia Tiszasziget, s Kincsesbányára címezze levelét az. aki Gujttamásira szeretne hírt küldeni. Az egyszerű névcserék mellett egy sor csereberéről is tudunk. A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei , Sajópetri például 1950-ben Ládpetri néven egyesült. A közös élet 1957-ig tartott, akkor — eredeti nevüket visszakérve — különváltak. Úttörők tantárgyi versenye Az úttörőcsapatok már korábban megrendezték az iskolai selejtezőket, a jelenleg is folyó járási-városi döntőkre csak a legjobbakat, az első és második helyezetteket küldék él. A tanulók maguk választották ki, hogy mely tárgyakban akarnak indulni. A nagyobb létszámú csapatokban minden tantárgyban versenyeztek, a kisebbekben csak néhány tárgy szerepelt műsoron. A feladatokat a matematika kivételével a megyei úttörő elnökség szakági szakbizottsága állította össze és elkészítette a versenyek forgatókönyvét is. így az anyag mindenhol azonos, ez elősegíti a jobb kiválasztást a megyei tantárgyi versenyre. \ résztvevők a feladatokat zárt borítékban kapják meg és egyéb intézkedések is biztosítják a teljes titkosságot. A megoldott feladatokat öttagú zsűri bírálja el, amelynek elnöke a járási-városi úttörő elnökség titkára. A versenyeket az úttörő elnökségek és a járási-városi tanácsok művelődésügyi osztályai közösen rendezik. A zsűrik a helyszínen elvégzik az értékelést, azonnal közük az eredményeiket és kiosztják a díjakat is. Szolnokon a program egy tárggyal bővült. Technikai jellegű feladatok megoldásában is összemérik tudásukat a város legügyesebb úttörői. A február 10. és 25. között zajló versenyekben Szolnokon a számtan nagy siliert aratott. A 7. és 8. osztályosok részére fcülön rendezett versenyen összesen negyvenen vettek részt Oroszból összesen harmincán, történelemben huszonnégyen indultak. Ez utóbbiban csak nyolcadikosok szerepeitek. Legkevesebb induló a fizika versenyeken volt. Ebben a tárgyban tizenketten próbáltak szerencsét. A tiszafüredi járásban összesen 169-en küzdöttek. Ennek a járásnak az eredményei azért figyelemre mél)tóak> mert több kis köz. ség is szép sikert aratott. A tiszaszentimrei úttörők például oroszból jeleskedtek, Tomajmonostoráról pedig minden tantárgyból bekerült valaiki az első hat közé. A március 10. és 25. között megrendezendő megyei tantárgyi döntőkön a járások és Szolnok város az első két helyezettet, a többi város az első helyezettet indíthatja. A megyei győztesek mennek az országos döntőre. az első öt helyezett pedig nyári szak táborozáson vesz részit, ahol az üdülés mellett tovább fejleszthetik kedvenc tárgyukban elért tudásukat Az eddigi tapasztalatok szerint a versenyek légköre jó volt. A feladatok megfelelően alkalmazkodtak a versenyzők életkorához és felkészültségéhez. A gyerekek izgultak, de nyoma sem volt a görcsös idegességnek. Komoly munka, ugyanakkor játékosság, nyugalom jellemezte a versenyeket. B. A. sen, a termékenyebb munkán! Ez áll most figyelmünk középpontjában. Ma már egyre nehezebb lesz valami külső, üzemen kívüli körülményre hivatkozni, ha gyenge a gazdasági eredmény. Az eszközök az üzem vezetőinek és az üzem kollektívájának kezében vannak. Ahogyan dolgoznak, úgy élnek. Ha fantáziátlan a vezetés, ha nem épít a kollektíva erejére és tehetségére, ha nem ismeri azt a köz- gazdasági közeget, ami szabályozza a gazdálkodást, kevés lesz az eredmény. A gazdaságirányítás reformjában talán éppen az a legdöntőbb, hogy nem húsz vagy száz gazdasági szakember gondolkodik- milliók helyett. hanem milliókat késztet gondolkodásra a gazdálkodás hogyanját illeóen. Ma könnyebb mérlegre tenni egy-egy gazdasági egység vezetőjének munkaeredményét. jobban meglátszik a jó és rossz munka. Kádár János elvtárs legutóbb a pártmunkások egy csoportja előtt azt hangsúlyozta, hogy a Párt gazdaságszervező munkájának ■ „végtermék-szemlé- ld'únek” és „hatékonysági szemléletűnek” kell lenni, azaz a mérce: mit és menynyiért szállítanak a társadalomnak a gazdasági egységek, és miként hasznosítják a rájuk bízott társadalmi tőkét A szavak szépen szólhatnak a gazdálkodásról, de a szónál is szebben beszél a tdtt, a „végtermék”. Ennek ellenére ma is akadnak „balról” és jobbról is bírálóink. Azokat az időleges feszültségeket, amelyek gazdálkodásunk részterületein keleltkeznek, „balos” bírálóink „érvként” próbálják a gazdaságirányítás mai rendszere ellen felhasználni, azt állítva, hogy „lám, ezek azért keletkeznek, mert feladták a tervgazdálkodást” Ezekre a bírálatokra legköny- nyebb a régi tapasztalatokból cáfolatot meríteni. Köztudott, hogy azokban az időkben, amikor a legszigorúbb tervelőírások szabták meg minden szinten a gazdálkodást, amikor tulajdonképpen minden döntés „fent” születelít, kiderült, hogy év végi összesítéskor az elért eredmények, csak „általában” felenek meg az eredeti tervcélkitűzéseknek. És például az olyan nagy horderejű gazdasági problémát. mint a külkereskedelmi és fizetési mérleg egyenlegére vonatkozó tervet, nem sikerült a legszigorúbb terv- szerűség betartásával sem pontosan teljesítenünk. De számos más, fontos tervmu- tató esetében is hasonló volt a helyzet. Ha viszont most vizsgáljuk gazdasági fejlődésünket, megállapíthatjuk, hogy fejlődésünk iránya és üteme megfelel az öt évre kitűzött céloknak. Ezt bizonyítják azok a számok, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal a napokban közreadott. A termelés némileg meghaladja a tervezettet, a nemzeti jövedelem ü'íeme pedig gyorsabban nő, ami a hatékonyság növekedésé^ mutatja. Sikerült megvalósítanunk az ipar és a mezőgazdaság arányos növekedését, ami jelenleg 2:1 az ipar javára, s ez megfelel lehetőségeinknek. Ezt eddig soha nem tudtuk elérni. Másrészt ebben az ötéves tervszakaszban először sikerült realizálnunk a külkereskedelmi és fizetési mérlegre vonatkozó tervet A külkereskedelmi és fizetési mérleg egyenlege 1968:ban és 1969-ben elérte az egyensúlyt. És ami a lakosság által legközvetlenebbül érzékelhető: a tervezettnél nagyobb mértékben sikerült emelni a reáljövedelmet, a lakásépítést, a lakosság fogyasztását javult a korszerűbb cikkek aránya, csökkent az immobil készlet stb. Tehát szó sincs arról, hogy lemondtunk volna a népgazdaság tervszerű szocialista fejlődéséről. A népgazdaság legfőbb céljait ma is ötéves és éves népgazdasági tervek írják elő. Most készítjük elő a negyedik ötéves népgazdasági tervünket is. A tervcéljainak megvalósítására azonban új emelőkhöz nyúltunk, amelyhez a piaci mechanizmust is bekapcsolták legfőbb népgazdasági tervcéljaink megvalósításába. Tehát a magyar népgazdaságban a tervszerűség ma jobb, mint a korábbi években volt, és ez tovább fog javulni. A fejlődés üteme ma sokkal közelebb van a tervezetthez, mint bármikor volt. Persze akadnak szocialista gazdálkodásunknak jobboldali bírálói is. akik tulajdonképpen a teljesen szabad piaci mechanizmust kérik rajtunk számon, mert úgy vélik, még mindig sok kötöttség gátolja a gazdálkodást. Mi azonban nem a kapitalizmusra jellemző anarchikus piaci viszonyoknak, hanem az irányított piacgazdálkodásnak vagyunk hívei. Az állam kezében mindenfajta közgazdasági szabályozó — az áru-, a hitel-, a beruházás- stb. politika — csupán eszköz, amelyekkel úgy véljük, eredményesebben valósítjuk meg gazda- ságpoütikánkat Negyedszázados új életünk formálása a tudatosságra épül. A népgazdaság szocialista fejlesztésének vannak minden országra kötelező közös törvényszerűségei, azonban minden szocialista országban sajátosan érvényesül ez az adott nemzetgazdaság fejlettségének és a sajátos nemzeti történelmi adottságoknak . megfelelően. A magyar népgazdaság fejlesztésének mi is sajátos útját járjuk, de annak érdekében, hogy. az általános, közös törvényszerűség, a szocializmus tervszerű felépítése gyorsabb legyen és nagyobb eredményeket hozzon. R. L. Könyvek a gyógyszertárban Estefelé tértem, be a törökszentmiklósi Felszabadulás úti gyógyszertárba. Járvány, csúcsforgalom, ügyeskezií gyógyszeré szék veszik át „ recepteket, dolgoznak, adják, a vevőknek az orvosságot. Az üvegpulton belül egész kis könyvkiállítás, a várakozók olvasgatják a könyvek címeit, és jóné- hányan vásárolnak; S. M. Rapaport: A vér. Zoltán Zsófia: Mit egyen a gyermek? — más könyvek az öregedésről, a korszerű táplálkozásról. Ismeretterjesztő könyve k árusítása gyógyszertárban: az orvosság mellé tanácsadással szolgáló népszerű kiadványoki Az egészségügyi felvilágosítás olyan példája, amely megérdemli méltán a dicséretet. (Cs.)
