Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
XXI. évi. 44. sz. 1970. február 21. szómba! VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Felelősségvállalás Kétszázmillió tégla az idén Gáz kellene Kisújszállásra Emelik a munkabéreket Előfordul, hogy az emberek a reform lényegét bizonyos negatív jelenségekkel: a fogyasztói árak emelésével. a vállalati manipulációkkal, az egészségtelen munkaerővándorlással azonosítják. Ezek a vélemények egy dolgot félreérthetetlenül tükröznek: a reform kedvező hatásai többnyire még nem tapasztalhatók szembetűnően a munkahelyeken. Főként azért, mert az új követelményeknek megfelelően nem korszerűsítették a vállalat belső szervezetét, mechanizmusát A műhelyek, az üzemek lényegében ugyanúgy dolgoznak, mint 3—4 évvel ezelőtt De minek kellett volna változnia? A termelő részlegek ma is alapvetően végr-’^ajtó szervezetek, s rikka kivételtől eltekintve, nem állnak közvetlen kapcsolatban a megrendelőkkel, a lehetséges partnerekkel. A termelés technikája, a feladatok jellege sem változott eszrevehetóen az utóbbi esztendőkben. Ez is természetes. De az már kevésbé, hogy a termelés szervezetlensége, a vezetés színvonala is a régi. A kapkodásból, az anyaghiányból, a selejtgyár- tásból, a fegyelmezetlenségből adódó károkért például ma sem felel senki, mintha legalább is természeti csapásról lenne szó. Helyenként úgy is beszélnek a vezetők ezekről a hibákról, mint tőlük független objektív nehézségeikről. A jól szervezett termelésnek, éppen úgy, mint a lelkiismeretes, gondos vezetésnek, felelősségvállalásnak megvan a maga sajátos mechanizmusa. S e kétféle mechanizmus szoros kapcsolatban is áll egymással, s közülük a vezetői hatáskörök és kötelezettségek rendezésének van meghatározó szerepe. Nevezetesen a vezetők között olyan munkamegosztásra van szükség, amelyben minden feladatnak van felelős gazdája. Tehát, ha valamilyen feladatot nem, — vagy rosszul végeznek el, akkor azért minden esetben valaki anyagilag, erkölcsileg, sőt, szükség szerint, büntetőjogilag is felel. A jól dolgozó szakembert és vezetőt pedig a meséddemelt anyagi és társadalmi elismerés övezi. A jogokat és kötelességeket tehát minden ezelőtt a vezdtés különböző lépcsőfokain kell rendezni. s ezt követően lehet csak a beosztottaktól is számenkémi. A fegyelmezetlenség, amelyre például oly sok vezető panaszkodik, nem annyira a társadalom „laza erkölcsi felfogásából”, mint inkább az adott vezétés színvonalából következik. Mert ahol az egyenletes anyagellátas, a futószalag, a jól szervezett munka diktálja a termelés ritmusát, senki nem ér rá fegyelmezeiiienkedni. S kedve sincs hozzá, ha anyagilag egyértelműen a jobb, a több munkában érdekelt A vezetők felelősségét azonban nem szabad formálisan. mechanikusan értelmezni, ahogy ezt többnyire az elavult vállalati belsőmechanizmusok teszik. Vagyis az érdemi munka végzése helyett nem szabad a vezetőket levelezés-, feljegyzésgyártásra, magyarázkodásra, „bőrpapírok” produkálására serkenteni. A felelősségáthárítás, a labdázás rendkívül kifinomult módszereivel csak akkor szakíthatunk, ha bátor kezdeményezésekre, kockázatvállalásra ösztönöz-^ zük a veto tőket. Ha olyan szellem és belső mechanize mus alakul ki, amelyben a vezetők nemcsak; a megtett intézkedésekért féléinek. (Mert különben az, aki nem dolgozik, nem intézkedik, semmiért sem felel.) Hanem a meg nem tett intézkedésekből, a kihasználatlanul hagyott lehetőségekből származó kárért is felelnek. A félelősiség ilyen érdemi értelmezésére csak akkor van lehetőség, ha a vezetők joga és kötelessége a kockázatvállalás is. Vagyis esetenként olyankor is merjenek intézkedni, amikor a kínálkozó nagy előnyök nem tekinthetők 100 százalékosnak. Nem szabad tehát azt a vezetőt büntetni, aki körültekintő mérlegelés után az adotít időpontban helyesen döntött, noha döntését az élet utólag nem igazolta. (Például azért, mert közben a közgazdasági feltételek előre nem látható módon változtak.) A kockázat- vállalás lehetősége az aktivitást, mint fontos vezetői 'tulajdonságát hangsúlyozza, de semmiképpen nem jelentheti az érdemi felelősség ködösítését, vagy tompítását. K. J. Am építőanyag iparra egyre nagyobb feladatok hárulnak. Mind több igényt kell kielégíteniük. Ezért kértük meg Holczknecht Gyulát, a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat főmérnökét beszéljen az idei feladataikról, program jukróL Dr. Kátay Aladárnak, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjének, a közegészségügyi járványügyi főfelügyelő helyettesének pénteki tájékoztatója szerint február 12—19 között Baranya, Tolna és Zala megye kivételével az ország egész területén emelkedett az influenzás megbetegedések száma. Ezen a héten volt eddig a az is, hogy a munkásokat a munkahelyekre szállítsák. Különösen Karcagon és a Tiszazugban törekszenek az emberek gépkocsival történő szállíttatására. Erre külön gépkocsikat állítottak be. Dégen Imre lóiogatása Szolnokon Tegnap Szolnokra látogatott Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Megbeszélést folytatott Csáki Istvánnal, a Központi Bizottság tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával. Majd a vízgazdálkodás komplex kérdéseiről és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság munkájáról tárgyalt Dégen elvtárs, a megyei pártbizottság és a megyei tanács képviselőivel. legmagasabb, kereken 350 000 — az új betegek száma. A bejelentési kötelezettség elrendelése óta összesen csaknem egymillió megbetegedésről érkezett jelentés. Komárom, Pest és Somogy megyében, valamint Miskolcon már a lakosságnak több mint egyhatoda esett át a betegségen. Komárom megyében néhány iskolát, illetőleg óvodát is bezárták. Ma: Város a város feletti f ,£\ 4 A kincset éíö "Víz — fenyegető arca •AMit kell tudni a nyereség- részesedésről? Biztosított a tűzifa ellátás Pénteken a MÉM-ben 21 erdő- és fagazdaság vezetőjének bevonásával értekezletet tartottak arról, hogyan lehetne teljesíteni a belkereskedelem idei, mintegy 860 000 tonnás tűzifa megrendelését. Az erdőgazdaságok ugyanis eddig csak 780 000 tonna szállítására kötöttek szerződést, tehát 80 000 tonna hiányzott ahhoz, hogy biztonságossá tegyék az 1970. évi tűzifaellátást. Az értekezleten az erdőgazdaságok vezetői elhatározták, hogy ezt a hiányzó mennyiséget is biztosítják a belkereskedelem számára Az erdőgazdaságok dolgozóit a tavalyinál nagyobb mennyiségű megrendelés kielégítésére azzal is ösztönzik, hogy a tűzifa minden tonnája után 2 forintot az erdő- gazdaságok részesedési alapjába lehet átutalni. Ez lehetővé teszi, hogy 1 600 000 forintot jutalomként osszanak majd szét azok között, akik a legtöbbet tették a zavartalan tűzifaellátás érdekében. Az anyagi ösztönzés mellett korszerűsítik az erdőgazdaságok gépparkját is. Téglából több, cserépből kevesebb agyagbányája kimerült és ezA vállalat felkészült a nagyobb feladatok elvégzésére. Amíg 1969-ben nyerstéglából csaknem 150 milliót gyártottak, az idén ennél jelentősen többet, mintegy 190 milliót. Égetett téglából a termelésük tavaly meghaladta a 138 milliót, az idén pedig megközelíti a 200 milliót Cserép termelésből növekedés nem várható. Erre az évre mintegy 10 millió égetett cserép előállítását tervezték. Kevesebbet a tavalyinál. Ennek egyrészt az az oka, hogy a martfűi üzemük A legkorszerűbb üzemek Az idei termelésüket két új üzem i® segíti. Az egyik a kunszentmártoni, ahol már megvolt a teljes próbaüzem. A másik pedig a kisújszállási gyár, ahol a nyersgyártást kezdték meg. A munka- teljes ütemű beindulásához azonban a gázellátási rendszer jelenlegi hibáinak minél előbbi korrigálására van szükség, mert enélkül nem tudják megkezdeni a termelést a mintegy 45 millió forintos költséggel épülft uj üzemben. A vállalat nagy gondot fordít a megfelelő munkaerő ellátottságra. Tavaly a tervezett létszámuk több mint ezerhétszáz volt. Valójában azonban mintegy ezerötszáz- nyolcvanan dolgoztak.' ' Jelentős gondot fordít a vállalat arra, hogy a munkaerőt a szezon idejére biztosítsa. Ezért a munkásvándorlás megelőzésére idén az átlagot tekintve mintegy 4 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre. Ezen belül azonban differenciálnak, Utazás vállalati kocsival A legújabb gyárakban jól felszerelt munkásszállásokat, szociális helyiségeket építetBerlini ráláss Brandt tereiére A bonni ssórirő nyilatkozata KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON ideig még nem tudtak a vállalat részére helyette új területet biztosítani; A vállalat 16 üzemében a téten jelentős felújításokat, karbantartási munkákat végeztek és amennyiben az időjárás megengedi, március elején, de legkésőbb a hónap harmadik szakaszában megkezdik az üzemelést. Az üzemek fenntartására, az állóeszközök fe'újítására, gépkarbantartásokra évente mintegy nyolc és félmillió forintot fordít a vállalat. tek. Ezen kívül szinte mindenütt segítik a munkások üzemi étkeztetését. Gcrndot okoz a vállalatnál Csaknem egymiilióan estek át eddig az Influenzán hírek - tudósítások — hírek TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Fogadás a szovjet nagykövetségen I F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete pénteken fogadást adott V. Sz, Rogyionovnak, az Izvesztyija távozó budapesti tudósítója és A. L. Ter-Grigorjan újonnan kinevezett tudósító tiszteletére. A szívélyes hangulatú fogadáson részt vett Katona István, az MSZMP KB osztályvezető helyettese, Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke, a Magyar Nemzet főszerkesztője, továbbá a Külügyminisztérium, a sajtó, a rádió és a televízió több vezető munkatársa. Számosán részt vettek a fogadáson a Budapesten akkreditált külföldi tudósítók közül is. Magyar—perui megállapodás E héten Limában kompenzációs fizetéses hltelmcgálla- podást írtak alá a Magyar Nemzeti Bank és a Perui Banco de La Nation képviselői, Az aláírásnál jelen volt Peru gazdasági és pénzügy- minisztere, aki a múlt év novemberében Budapesten járt. Ott voltak az ünnepélyes aláíráson a perui vezető bankok elnökei Is. Amint arról a limai magyar kereskedelmi kirendeltségről a Külkereskedelmi Minisztériumba érkezett telex- jelentés beszámol, a megállapodás megkötésével egy- időben Peruban törvényerőre emelték a Budapesten november végén a két ország pénzügyminisztere által aláírt, a magyar—perui gazdasági együttműködés elveire vonatkozó megállapodást Losonczi Pál Somogybán Az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportja pénteken Fonyódon ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a megye országgyűlési képviselője. Ott volt Szirmai Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója és Bíró Gyula, a megyei párt- bizottság titkára is. Az első vendégek a Velencei tavon Megérkeztek az első „szállóvendégek” a Velencei-tavi madárrezervátumba. A mediterrán vidékekről visszatértek tanyájukra a nyári hidak. A harminc párból álló madárcsapat kicsit „elsiette” a hazatérést: a Velencei-tavi tanyájukat még jég és 10—15 centiméteres hó borítja. Gondot okoz nekik a táplálék megszerzése is: sízokott élelemszerző területükön túlrepülve kutatnak hó alól kibújt füvek után. Párma—Pécs kapcsolata Párma városgazdálkodási módszereiről tájékozódott pénteki ülésén Pécs tanácsának végrehajtó bizottsága. A szokatlan és érdekes téma napirendi szerepének előzménye, hogy Párma polgár- mesterének meghívására a múlt év decemberében Pécs tanácsának küldöttsége egy hetet töltött az olasz városban. Az ottani tanács munkájának tanulmányozása céljából. A látottakról, tapasztalatokról ezúttal tájékoztatta a végrehajtó bizottságot dr. Galabár Tibor vb- titkár, aki tagja volt a delegációnak. Beszámolt a Pécsnél mintegy huszonötezer lakossal népesebb, a Mecsek-aljai városhoz hasonlóan műemlékekben gazdag, de iparilag nem túl fejlett olasz város jellegzetességeiről, választott testületének összetételéről. — Ismertette Párma tanácsának gazdálkodási modelljét, a személyes eszmecserék tapasztalatait, amelyek főleg a költségvetési gazdálkodás problémái, a kommunális és kulturális ellátás körül forognak. A látogatás megteremtette az alapjait a további együttműködésnek, amelyet a későbbiek során testvérvárosi kapcsolattá szándékoznak fejleszteni. Négyesikrek — medvééknél A mecseki állatkertijén a barnamedve-házaspámak négyesikrei születtek. Az egész család jó egéczségnek örvend, a bocsok erősek és elevenek. A medvék általában két utódot hoznak világra, már a három is ritkaságnak számít, a négyesiker dörmö- gőéknél is rendkívüli esemény. A mackómamát külön leges bánásmódban részesítik és vitamindús, tápláló étrenden tartják: több gyümölcsöt és kockacukrot, valamint mézes és lekvároskenyeret kap. Az állatkert vezetősége a bocsok névadását a pécsibaranyai gyerekek közös ügyévé teszi. Kívánságurnát helyeznek el a medvebarlag- nál és,ebbe dobhatják be a látogatók névjavaslataikat. A kismackókat azon a néven jegyzik majd be az állatkert anyakönyvébe, amelyet a legtöbb gyermek kér. Gemenc Szálló Szekszárdon csaknem 200 ágyas modem szálloda épül a Tolna megyei tanács és a Budapesti Pannónia Vendég- Iá tóipari Tröszt megállapodása értelmében a Tolna megyei tanács tervező vállalata megkezdte a kivitelezési terv készítését. A „Gemenc” elnevezésű szálló, 5 emeletes lesz, 8 földszintjén étterem, eszpresszó, bár és vadászterem kap helyet. Az új szállodát a Szekszárdi Múzeum mellett tavasszal kezdik építeni. Róka—pocok háború „Ingyenmunkások” szegődtek a baranyai növényvédelem szolgálatába: rókák pusztítják a mezei pockokat. A téli erdők-mezők ugyanis nem sok táplálékot kínálnak Ilyenkor a ragadozóknak. Am a határban több száz lánctalpas traktor dolgozik ezekben a napokban is — pótolják az ősszel elmaradt mélyszántást — és ezek tömegével fordítják ki a talajból a pockokat. A harminc-negyven centiméter mélyre lehatoló ekevas egész pocoktanyákat hoz felszínre és a rágcsálók ilyenkor riadtan futkosnak a fehér havon. A már huzamos idő óta éhező rókák számára tehát kitűnő zsákmányszerzési terület a friss szántás. Egy-egy gép körül gyakran egész rókacsapat összeverődik. A megfigyelések szerint a rókák naponta egy* egy kilónyi rágcsálót is elfogyasztanak, tehát számottevő hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak.
