Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-20 / 43. szám
XXI. évf. 43. sz. 1970. február 20., péntek. Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! összehívják a párt X. kongresszusát Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1970. február 18—19-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. február 18—19-én kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a budapesti pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a KISZ Központi Bizottságának titkárai, a Magyar Nők Országos Tanácsának képviselői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság — jóváhagyólag tudomásul vette Komócsin Zoltán elvtársnak, a KB titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Aczél György elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Központi Bizottság által kiküldött munkabizottság jelentését a párt ifjúságpolitikájának néhány kérdéséről ; — megvitatta és elfogadta Pullai Árpád elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Politikai Bizottság jelentését a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről, valamint a további feladatokra vonatkozó javaslatot; — elhatározta a párt X. kongresszusának ösz- szehívását; — meghatározta az 1970. évi munkatervet és döntött személyi kérdésekben. A Központi Bizottság az időszerű nemzetközi kérdéseket elemezve megállapította: A nemzetközi helyzetben továbbra is ellentmondás tapasztalható az enyhülési tendencia, — valamint a világ feszültségi gócainak Iratára között. — Miközben fontos kérdésekben növekszik az államok közötti tárgyalási készség, egyidejűleg megmaradtak a békeszerető embereket nyugtalanító összes súlyos, megoldatlan problémák. 1. Az európai béke és biztonság kérdése továbbra is a nemzetközi politikai élet homlokterében áll. A Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezése az európai kormányok biztonsági értekezletére kedvező visszhangra talált Európa népeinél, az európai államok döntő többségénél. Bár a háttérben az Egyesült Államok, és más NATO államok kormányai előfeltételek hangoztatásával s más módon a konferencia meghiúsítására vagy legalábbis elodázására törekszenek, fokozatosan érlelődnek a biztonsági konferencia összehívásának feltételei és növekszik a sikerhez fűzött remény. A szocialista országok — közöttük hazánk — továbbra is erőteljesen szorgalmazzak az európai béke és biztonság előmozdítását és fáradhatatlanul munkálkodnak az összeurópai biztonsági konferencia megvalósításán. Európa népei üdvözlik a béke és biztonság előmozdítására hivatott kétoldalú tárgyalásokat. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nagy figyelemmel kiséri azokat a megbeszéléseket, — amelyek a Szovjetunió és Lengyelország kormánya, illetve a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között megkezdődtek, valamint azokat az üzenetváltásokat, amelyek jelenleg folyamatban vannak egyrészt a Német Demokratikus Köztársaság, másrészről a Német Szövetségi Közi-ó rSaság felelősi tényezői kö- - ott.. Alapvetően fontosnak t"rtjuk a jelenlegi európai határok — közöttük az Odera—Neisse határ, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövet- ' óéi Köztársaság között hú- •'dó határ — elismerését,- ' mt e nélkül nem lehet va- j óban komoly értelme sem- r-féle megállapodásnak az erőszakról való lemondásról. A Központi Bizottság je- ’entőséget tulajdonít annak, egy a Német Szövetségi Köz- ‘Arsaság kormánya okulván az 'övö nyugatnémet kormány kt VI politikájának kudarcain, nyilatkozataiban — bizonyos készséget mutat az európai reahtágolí konstruktivabb megközelítésére. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak — amennyiben bizonyítania akarja szándékainak őszinteségét — további lépéseket kell tennie. Az európai béke és biztonság érdeke megköveteli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a többi érdekelt állam a nemzetközi jog alapján létesítsen egyenjogú kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal. A Német Szövetségi Köztársaságnak nyíltan és kétségeket kizáróan bizonyítania kell. hogy gyakorlatban is lemondott a német nép egyedüli képviseletének jogtalan igényéről, tartózkodnia kell minden olyan lépéstől, amely nem egyeztethető össze Nyugat- Berlin nemzetközi státuszával. el kell ismernie, hogy- az úgynevezett müncheni egyezmény kezdettől fogva érvénytelen. ratifikálnia kell az atomsorompó-szerződést. 2. Az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziójának folytatása és a Párizsban folyó vietnami—amerikai tárgyalásoknak az USA részéről történő szabotálása a magyar közvéleményt felháborodással tölti el. Elítéljük az Egyesült Államok kormányának kétszínű szándékait, azt a törekvését, hogy a háború „vietnami zálásá- val”, korlátozott mértékű csapatkivonásokkal félrevezesse a világ közvéleményét, elsősorban az amerikai népet. A magyar nép a világ haladó közvéleményével együtt továbbra is szolidáris a hős vietnami nép önfeláldozó harcával, amely végül is teljes győzelmet arat az imperialista agresszorok fölött. A Magyar Népköztársaság a jövőben is támogatja vietnami testvéreinek áldozatos küzdelmét. 3. A Közel-Keleten az izraeli agressziós cselekmények fokozódása következtében növekedett a széles körű konfliktus . kiújulásának veszélye. Határozottan elítéljük az izraeli légierő legutóbb már békés termelőmunkát folytató üzemek dolgozóit halomra gyilkoló terrortámadásait. Az Amerikai Egyesült Államok által bátorított Izrael kalandor cselekményeinek célja az, hogy áz arab országokban belső nehézségeket idézzen elő, s rájuk kényszerítse követeléseit. Áz izraeli agresz- sziö ellen harcoló arab országoknak fokozottabb támogatást kell nyújtani, hogy a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető öntelt és elvakult izraeli vezetők megfelelő visszautasításban részesüljenek. A szocialista országokkal együtt saoüdárisak vagyunk az izraeli agresszió ellen küzdő arab népekkel és támogatjuk harcukat. Teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió kezdeményezéseivel és lépéseivel, amelyek hathatós eszközei az agresszor megfékezésének. A közel-keleti problémák igazságos rendezése. az övezet tartós békéjének biztosítása csak olyan alapon kezdődhet el, ha az izraeli csapatokat visszavonják a megszállt arab területekről, felszámolják az agresszió következményeit, teljesítik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. novemberi. a kérdés politikai rendezésére irányuló határozatát. 4. A kapitalista országokban egyre szélesedő rétegek lépnek fel az imperializmus gaztettei, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziója ellen, a létbizonytalanság felszámolásáért, a dolgozók szociális körülményeinek javításáért, a démoK- ratikus jogok biztosításáért, az újgyarmatosítás és a faji megkülönböztetés ellen. A világszerte növekvő tömegmozgalmak meggyőzően bizonyítják a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozásának elemzéseit, következtetéseit az imperializmus válságáról, a tanácskozáson kidolgozott imperialistaellenes akcióprogram helyességét. A magyar nép, a magyar kommunisták nagy figyelemmel és együttérzéssel kísérik a monopóliumok és az imperializmus ellen irányuló, az egész tőkés világra kiterjedő népi megmozdulásokat, teljes mértékben szolidárisak velük. II. A Központi Bizottság megtárgyalta a párt ifjúságpolitikájának néhány kérdését: 1. A Központi Bizottság áttekintette a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulása, 1957 óta az ifjúság életében végbement fejlődést. Az eltelt csaknem másfél évtized az egész társadalom, így az ifjúság életében is jelentős változásokat hozott. A társadalmi körülmények megváltozása, a gazdasági előrehaladás, a kultúra terjedése, a tudomány és a technika fejlődése, valamint korunk számos nagy, az egész emberiség sorsát érintő problémája jelentős hatással van életszemléletére, magatartására, igényeire. A mai fiatalok már e megváltozott körülmények között serdültek fel. A társadalom mind többet vár tőlük, az fijúság is igényesebb a társadalommal, vezetőivel, nevelőivel szemben. 2. Az ifjúság társadalmi helytállásának is legfontosabb mércéje, hogy mit tesz a gyakorlatban, hogyan él, tanul, dolgozik, hogyan teljesíti a haza, a Magyar Népköztársaság iránti kötelességét. Megállapítható, hogy a magyar ifjúság becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét, fogékony a szocializmus eszméi iránt, gondolkodását nagyobbrészt ezek az eszmék formálják. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódását, a közügyek iránti növekvő érdeklődését, terebélyesedő műveltségét méltán tekinthetjük szocialista rendszerünk fontos eredményének. A Központi Bizottság megjp állapította, hogy az ifjúság egészét jellemző pozitív képet jó néhány fogyatékosság és az ezzel járó gond árnyékolja. Ismeri az ifjúság egyes rétegeiben meg'évő téves nézeteket, helytelen magatartást. E problémák egy része objektív jellegű, oktatási, nevelési rendszerünk fogyatékosságaiból adódik, más része szubjektív eredetű, közönyből, a felelősségérzet niá- nyából, kövelelődzésből fakad. A Központi Bizottság felmérte az ifjúság anyagi, szociális helyzetét és egyéb problémáit is. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság még meglévő anyagi gondjait csak a népgazdaság általános fejlődésének menetében oldhatók meg, amiért a fiataloknak is dolgozói ok kell. 3. Munkánk során jobban figyelemmel kell lenni arra a lenini tanításra, hogy minden kor fiataljai más úton jutnak el g haladó eszmékhez, a szocializmushoz, hiszen más körülmények között élnek és fejlődnek, mint az előző nemzedék. A társadalom előtt álló feladatok, az osztályharc formái ma lényegesen eltérnek még az előző tíz—húsz évhez képest is. Ezt a jelentős változást nevelőmunkánk nem követte eléggé. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mai fiataloknak mások a személyes élményeik, számukra a felszabadulás előtti kapitalista viszonyok, hasonlóan a felszabadulást követő évek politikai harcai, eseményei nem átélt valóság, hanem — történelem. 4. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a társadalom intézményei és szervezetei eredményesebben neveljék az ifjúságot az iskolákban, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Nevelő tevékenységük jobban igazodjék gyakran ellentmondásos valósághoz, a fiatalok fejlettségéhez és igényeihez. Vegyék jobban figyelembe, hogy nemcsak a jelen, hanem a jövő számára is nevelnek. Világnézetileg szilárd marxista—leninista meggyőződésű, hazafias és internacionalista érzelmű, kötelességtudó ifjúságra van szüksége a hazának. Fiataljainkat a tanulás, a munka, a család, az anyaság tisztelete, a gyermek szeretete jellemezze. Szocialista rendszerünk, eszméink normáinak megfelelő erkölcsű emberek igényes nevelése társadalmunk, jövőnk egyetemes érdeke, egyben a felnövekvő fiatalok egyéni érdeke. 5. Mind az állami intézmények, mind a társadalmi szervezetek — köztük az ifjúsági szervezet is — nevelőmunkájukban számoljanak azzal, hogy a szocialista tulajdonságok csak a közösségben. a munka és a tanulás során szerzett tapasztalaitok alapján alakulnak ki. Nyújtsunk nravcbh lehetőséget a fiatalok közéleti érdeklődésének felkel téséhez. társadalmi, . politikai aktivitásának, tapasztalatainak növeléséhez. Segítsék a fiatalok pályakezdéséit, a munkahelyi kollektívákba való jó beilleszkedést, tegyék lehetővé, hogy a fiatalok a mainál jobban részt vegyenek a különböző szervezetek életében, ha arra érdemesek — vezető tisztségek betöltésében is. Jobban kell tudatosítani társadalom tagjai között, hogy f, felnőtt nemzedék társadalmi felelősségének fontos mércéje, milyen utódokat nevel. 6. A Központi Bizottság a Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenységét vizsgálva megállapította. hogy jelentős érdemeket szerzett a párt oldalán a szocializmus építésében. « fiatalok nevelésében. Ugyanakkor behatóan elemezte azokat q kritikai megjegyzéseket is, amelyek ma érik az ifjúsági mozgalmat. határozatokat hozott a KISZ munkájának szükséges javítására. Szükségesnek tartja a KISZ eszmei, politikai jellegének fejlesztését, a formalizmus leküzdését. az ifjúság különböző rétesei igényeinek jobb kielégítését. 7. A Központi Bizottság foglalkozott a pártszervezetek- az állami és társadalmi szervezetek hiúsággal kapcsolatos munkáiéval, a Központi Bizottság felhívja az állami és társadalmi szervezetek irányító testületéit, adjanak megfelelő támogatást határozataik végrehajtásához és tennivalóik ösz- szegezésére a határozat alapján készítsenek munka- programot. ÜL A Központi Bizottság a nők politikai, gazdasági szociális helyzetéről és a további feladatokról tárgyalva — megállapította: 1. A nők felszabadításáért, egyenjogúságáért vívott harcnak a magyar munkásmozgalom, pártunk mmdenkor nagy elvi, politikai jelentőséget tulajdonít. A nők életében is jelentős eredményeket hoztak forradalmi vívmányaink; a munkásosztály hatalmának kivívása, a szocializmus alapjainak lerakása, gazdasági, kulturális fejlődésünk. A nők politikai, gazdasági és szociális helyzete az elmúlt 25 évben a társadalom általános politikai és gazdasági haladásának részeként fejlődött, Megvalósult a nők egyenjogúsága, a társadalom meghatározó tényezői lettek, az összes dolgozókkal egyetemben jelentősen emelkedett a dolgozó nők életszínvonala, műveltsége, képzettsége és kultúrája. 2. A szocialista társadalom minden korábbinál nagyobb számban vonta be a nőket a termelő munkába, a közéletbe és megnyitotta előttük a művelődés, a tanulás lehetőségét. A keresőképes korú nők 65 százaléka foglalkoztatott. 1968-ban 60 százalékkal több nő dolgozott az iparban és a szolgáltatások területén, — mint 1949-ben. Hazánkban a nők szervezői és aktív résztvevői a szocialista építömunkának, a munkaversenynek, a brigádmozgalomnak. A nők igénye a munkavállalásra növekszik, s helyenként megelőzi a lehetőségeket. A párttagok egynegyede, a szákszervezeti aktisivták 42 százaléka, az országgyűlési képviselők 19 százaléka és a tanácstagok 18 százaléka nő. A középiskolai tanulók többsége és a felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók 44 százaléka leány. — a dolgozó asszonyok 4 százaléka egyetemi vagy főiskolai oklevelet szerzett. 3. A nők szociális körülményeinek javítására, helyzetének megkönnyítésére pártunk, államunk a lehetőségekhez képest erőfeszítéseket lesz. Államunk. törvényeink, szociális intézményeink gondoskodnak a szülőanyákról, a gyermekekről, az újszülöttekről. Nemzetközi összehasonlításban is nagy eredmény. hogy nálunk a nők 97 százaléka kórházban, szülőotthonban hozza világra gyermekét. Az anyák szülési szabadságban, gyermekeik gondozása érdekében különböző kedvezményekben részesülnek. Jelentős intézkedések történtek annak érdekében. — hogy a nők válláról a háztartási munka egy részét levegyük, a gyermeknevelést mvgkönnvítsük. 4. A közösségi élet. a gazdasági önállóság hatására Svorsan változik a nők életmódja, szemlélete. A magvar (Folytatás a 2. oldalon.) Brandt válaszának visszhangja Péter János előadása Szófiában Események sorokban KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON
