Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

1970. február 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 A im 1 rr r rr • donto első részvevője: TÚRKEVE Izgalmas vetélkedő a rádióban Tegnap este lezajlott a megyei felszabadulási rádiós vetélkedő középdöntőjének el­ső összecsapása Túrkeve és Szolnok város csapata kö­zött. Az izgalmas és sok meglepetést tartogató ver­seny előtt a túrkeveiek Dá­vid és Góliát harcához ha­sonlították az összecsapást. Mintha megérezték volna valamit, a harc végső ered­ménye vallóban a bibliai le­gendának megfelelően ala­kult A megoldandó feladatok a felszabadulás óta eltelt 25 esztendő eseményeinek isme­rétét követelték a verseny­zőktől. Ennek a feltételnek általában mindkét csapat megfelelt, ezért vívhattak érdekes, színvonalas küzdel­met Az első pontot a legfris­sebb népszámlálási adatok pontos ismerete szerezte a csapatoknak. A következő kérdezz — fe­lelek játékban a szolnokiak szerepeltek jobban és 8:6 arányban megelőzték a túr- kevei csapatot Ezután következett a ne­vezetes totószelvény kiállí­tása. Ez 11 pontot hozott volna mindkét csapatnak, de mivel a szolnoki versenyzők A közelgő történelmi év­fordulók alkalmából a MSZBT — a párt- és a tö­megszervezetekkel, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal együttműködve — több barátság-utat bonyo­lít le. A Volga nevű új du­nai luxushajóval a barát­ság ápolásában kitűnt társa­dalmi munkások utaznak Ogyesszába. A hajó március 31-én indul Budapestről, uta­sai április 4-én érkeznek Ogyesszába és részt vesznek a hazánk fölszabadulása al­kalmából rendezett ünnep­ségen. Három barátság-vonatot is indítanak a Szovjetunióba. Az első március 27-én az MSZBT, a Hazafias Népfront és az Országos Nőtanács ak­tivistáit viszi a Kijev—Le- ningrád—Moszkva útvonalon. A másikat — amely már­cius 31-én indul — az uk­rajnai testvérvárosokba in­dítják, s utasai másfél na­pot töltenek Kijevben. majd félreértésből, a szabály elle­nére segédeszközt használ­tak, a 11 pontot csak a túr- kevei versenyzők kaphatták meg. A pro és kontra rekla­mációkkal tarkított közjáték után az eredmény 17:8-ra alakult, Túrkeve behozhatat- lannak látszó előnyhöz jutó t. A szolnoki csapat nem adta fel a versenyt és hát­rányából sokat le is dolgo­zott az adás végéig. Egy ki­csit nagyobb szerencsével még nyerhettek volna, mivel a túrkeveiek sűrűn el-elhul- lattak egy-egy pontot. A barkóba játékban a ver­senyzőknek egy-egy váro­sukra jellemző termék nevét kellett kitalálniuk. A játék­ban Szolnok 4, Túrkeve 3 pontott szerzett a szuper­foszfát, illetve a búza kitalá­lásával, a játékhoz kapcsoló­dó válasz után pedig mindkét csapatnak még 3 pont növelte az eredményét, Túrkeve akkorra 23, Szolnok 15 pontot szerzett. A következő három feladat megoldása egyformán jól si­került a két csapatnak. Az eredmény 29:21-re alakult. A különbség nem változott, sőt a legközelebbi percekben Túrkeve még növelte is az előnyét. Egy hét részből álló a szegediek Ogyesszába. a kecskemétiek Szimferopolba, a zalaegerszegiek Herszonba, a dunaújvárosiak Kommu- narszkba, a székesfehérvá­riak Voro&ilovgrádba (Lu- ganszk), a nyíregyháziak Ungvárra, a pécsiek Lvov- ba mennek. A debreceniek programja Kijev és Zapo- rozsje. Április első felében 60 ta­gú partizánküldöttség is lá­togatást tesz a Szovjetunió­ban. Útvonaluk: Kijev— Moszkva. Mind a két város­ban a szovjet veteránok bi­zottsága várja gazdag prog­rammal a magyar vendé­geket. Április 18-án a Lenin ne­vét viselő magyarországi üzemek, termelőszövetkeze­tek és intézmények 60 dol­gozója repülővel indul Moszkvába, ahol részt vesz­nek a cenitenáris ünnepsé­gen és koszorút helyeznek el a nagy forradalmár mauzó­leumán, hangmontázsban fel kellett ismerni és megnevezni azo­kat a részeket, amelyek az egyik vagy a másik városra vonatkoztak. A maximálisan elérhető 8 pontból Túrkeve hatot, Szolnok ötöt szerzett. A verseny kezdetén ki­adott feladat szerint egy-egy csasztuskát kellett írnia a két csapatnak. Ezek közül a szolnokiaké sikerült jobban, 6 pontot kaptak a túrkevei csasztuskáért adott 4 ellené­ben. Az eredmény az utolsó feladatok előtt 39:32 volt. Szolnoknak elvben még a győzelemre is volt reménye, annál is inkább, mivel a túr­keveiek a feltett első két kérdésre nem tudtak vála­szolni. A játékot befejező kérdezz—felelekben Túrkeve megőrizte előnyét és végül 44:38 arányban megnyerte a versenyt, ezzel bejutott a döntőbe. A vetélkedő előkészítése és a játékvezetés közben el­követett hibák és pontatlan­ságok többször zavarba hoz­ták a versenyzőket és időn­ként nehéz feladat elé állí­tották a zsűrit is. A középdöntő következő összecsapását Tiszafüred já­rás és Kisújszállás vívja feb­ruár 27-én. Bevált a magyar tejfel adagoló- és töltőgép Az élelmiszeripairban egy­re inkább előtérbe kerülnek a korszerű, higiénikus cso­magolási eljárások: az élel­miszeripari gépgyár és sze­relő vállalatnál elkészült és sikerrel kipróbálták a tejfel­adagoló és töltő-gép öt da­rabból álló 0-sorozatát Ezek a berendezések óránként 1800 adag tejfelt töltenek műanyagpohárba és le is zárják a műanyagburkola­tot A sikeres próbák ta­pasztalatai alapján a gyár­ban rövidesen sorozatban készítik ezeket a berende­zéseket, idén még nyolc—tíz üzemet látnak el velük. A gép egyébként használható a még mindig üvegpohárban forgalomba hozott tejtermé­kébe, például a yoghurt mű­anyagos csomagolására. Irány: a Szovjetunió Barátságvonat a testvérvárosokba Meggyorsult a termelékenység növekedése a kohó- és gépiparban Tizenhatezer tonnával több nyersvas9 tízezer tonnával több acél, mint tavaly januárban A KGM-ben hapott tájé­koztatás szerint a kohó- és gépipar számára kedvezően indult az 1970-es év. Haté­konynak bizonyult, hogy a minisztérium vezetői körül­tekintőbb előkészítő mun­kára, a termelékenység foko­zására hívták fel a vállala­tok vezetőit, bevált a módo­sított szabályozó rendszer, amely kifizetődőbbé teszi a vállalatoknak és dolgozók­nak is, hogy a létszám növe­lése helyett a munkaidő jobb kihasználásával fokozzák a termelést. A gépipar ez év januárjá­ban 10.4 százalékkal több árut termelt, mint egy évvel korábban, 8 ehhez esnpán 2.3 száza­lékkal növelte a létszámot. A termelékenység 7.8 száza­lékkal volt magasabb, mint a múlt év első hónapjában. A kohászatban 5.7 százalék­kal nőtt a termelés, mégpe­dig a tavalyinál kisebb lét­számmal, így az egy foglal­koztatottra jutó termelési érték 6.7 százalékkal volt magasabb, mint 1969, január­jában. 1970 első hónapjában 154 ezer 500 tonna nyersvasat gyártottak az ország kohói, 16 000 tonnával többet, mint egy évvel korábban. Ebben a jó előkészületen kívül az is közrejászott, hogy a borsodi ércelőkészítőmű, amely a múlt év elején még nem működött, ez év januárjában már 93 000 tonna tömörít- vényt bocsáthatott a kohók rendelkezésére. Mivel a Mar­tin-üzemek ezúttal több nyersvashoz jutottak és ócs­kavasból is nagyobbak vol­tak a nyitókészletek, mint tavaly, acélból tízezer tonnával többet tudtak gyártani, — mint 1969 januárjában, s a havi termelés elérte a 263 000 tonnát A növekedés­hez hozzájárult, hogy a múlt év közepén üzembe he­lyezték a Lenin Kohászati Művek új, ötventonnás elekt- rokemencéjét, amely most már teljes kapacitással dol­gozik. Mivel az országnak a jelenleginél több acélra van szüksége, a vállalatok vezetői mindenütt támogatják a Martin- és elektroacélművek dolgozóinak kezdeményezé­seit, hogy a felszabadulási munkaversenyben tovább fo­kozzák eredményeiket. A hengerdék ez év ja­nuárjában — körülbelül ugyanannyi készterméket bocsátottak ki. mint egy évvel korábban, viszont több exportbugát ké­szítettek, ami a késztermék­be nem számit be, Tíz nap az élet sodrában Az idén februárban tizen­egyedszer vettek részt egye­temi hallgatók — tanintéze­tüktől távoleső vidékeken — népművelési gyakorlaton. Évek óta az egyetemi, fő­iskolai KISZ bizottságok szervezik — önkéntes jelent­A két orvostanhallgató részt vett dr. Zsíros Irén körzeti orvos rendelésén. — Igen, a járvány idején érkeztünk, egy-egy napon volt úgy. hogy száz, százhúsz beteget is el kellett látni. Emberfeletti munka! Azóta is mindennapos léma, ha esténként az itteni tapaszta­latokról esik szó; egyszerűen fizikailag is milyen erőkifej­tést, helytállást < kíván a kör­zeti orvosi tevékenység. — És milyen nagy tapasz­talattal bíró fiatal és idős körzeti orvosokkal volt al­kalmunk itt Kisújszálláson is­merkedni! Nem tréfa, vagy túlzás, lia annak is tűnik; be­lép a beteg, egy-egy mondat, és nekünk már súgja a kör­zeti orvos a diagnózist. Ez­után jön a vizsgálat. Mi fi­gyelünk; és egyetlen esetben sem tévedett. Ez már nem­csak szakmai ismeret; élet­bölcsesség is valahogyan. Nem különben az, ahogy a vizsgálat, receptírás közben egy-egy emberi szó, tanács­adás, ósdi beidegzettség, hie­delmek elleni felvilágosító kezés alapján — ezeket a vi­déki közművelődési gyakor­latokat azzal a céllal, hogy az erre vállalkozók a szakmá­jukhoz kapcsolódó népműve­lő munkával ismerkedhesse­nek. érvelés. Ez népművelő mun­ka .. — Én egy fiatal állatorvos mellett voltam. A város négy termelőszövetkezetében a szarvasmarhaállomány tbc-el- lenőrzését végezte Szoboszlai Árpád. Most szigorlatoztam ebből az egyetemen, nem va­gyok járatlan benne. De ta­lár» tíz-tizenöt év kell hozzá, hogy az ember eljusson ilyen körültekintő ismeretekig, mint amivel itt egy egészen fiatal szakember rendelke­zik ... Valamit megértettünk, és erről sokat beszélgettünk, mi pestiek. Hogy akkor is szerezhet presztízst az ember magának tudásával, munká­jával, ha riem egy kutatóin­tézetet „céloz meg", amikor végez... Ismeretterjesztő előadás a Búzakalász Tsz-ben Tóth Bertalan, a Móricz Zsigmond Gimnázium tanára éppen előadást tartott a Bú­zakalász Tsz ifjúsági klubjá­ban. A téma? A szexuális élet és higiénia. —- Ügy mentünk el, hogy ember legyen a talpán, aki — idegenek jelenlétében — szó­lásra bírja majd erről a té­máról a fiatalokat. — Ültünk ott, és hallgat­tuk a vitaindítót, — veszi át más a szót. — És egyszer csak azon vettük észre ma­gunkat, mindenki, mi is be- le-beleszólunk a vitába, be­szélgetünk ... Olyan mód­szertana volt ez az ismeret- terjesztésnek, amit tanítani kell... — No, és a KISZ élet a gépjavító állomáson, meg a vasiparinál?! Eleven, kezde­ményező titkár... ☆ Hallgatom a négy fiatalt, amint — tíz napra idekerülve a Kunság kellős közepére — most, egymás szavába vágva újságolják élményeiket Ro­mantikus lelkesedés? Vagy a sokszor emberfeletti nehézsé­gekkel küzdő szakemberek hétköznapi fáradozásainak éppen nem látványos szépsé­ge, árama érintette meg őket? Mind a négyen fiatalok; ketten 1947, 1948'ban szület­tek. A fordulat esztendejé­ben. , — Nem akarunk mi itt va­lami nagy, lelkes szöveget bedobni, ugye el tetszik hin­ni... ? — mondják az őszülő halántékú újságírónak. — Le­telt a tíz nap, ülünk vonat­ra holnap, már itt sem va­gyunk! Nem lenne érdekünk senki előtt ezzel „bejelent­kezni”. Az egyetemen, meg" adatik számunkra, nagyte­kintélyű tudósokat hallgatha­tunk. A legkorszerűbb is­mereteket tanítják. Itt meg azokkal találkozhatunk, akik alkalmazzák, gyakorlattá váltják a tudományok ered­ményeit. És ez valami im­ponáló, igazán lenyűgöző . : Ha ezt valaki céltudatosan, okosan végzi... <CS> Dó programot készített a művelődési ház Kisújszálláson körültekin­tően tervezett, gazdag prog­ram várta a négy érkező fiatalt; Készéi Nóra, Nagy Katalin ötödéves orvostan­hallgatókat, Janza Frigyes negyedéves állatorvos-jelöl­tet, valamint Pólya Viktort, a gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gé­pészmérnök karának har­madéves fiatalját. — Pesti gyerekek vagyunk, egyedül Viktor ceglédi. Most először találkoztunk a vidéki élet ezernyi gondjával, örö­mével — mondja Nagy Ka­talin. — A program pedig külö­nösképp alkalmas volt arra, hogy tíz nap alatt annyi min­dent lássunk, halljunk, ami — minden túlzás nélkül ál­líthatom — felér egy hónapi tanulmányi kirándulás lehe­tőségével, — fűzik tovább a többiek. „Kollégaként fogadtak bennünket.. Az „író bácsi” a gyerekek közt Portréféle hatkó Istvánról Amikor meghallottam, hogy Katkó István Gábor Andor-díjas írónk Szolnok­ra jön, arra gondoltam, majdcsak leülünk valahol, kibeszélgetjük magunkat napjaink ilyen» meg olyan gondjairól, szóval... No— „Megváltunk” valamicskét a világból. Nem sikerült, nem jutott rá idő. a gyermekkönyvtár kis olvasói vonatérkezestol indulásig lefoglalták az írót­És közben a krónikás szá­mára sokat szépült a világ. Jónéhány író—olvasó ta­lálkozón voltam már. olyan tüzeseken is, hogy szinte a szék is parázslóit alattunk, meg olyanon is, amikor szokvány kérdéseik és ba­nális válaszok puffantak Ecz a találkozó egyikhez sem hasonlítható. Nemcsak azért nem« mert az olvasók gyerekek voltak; Láttunk már mindnyáján kisfiúkat építőkockákból várat építeni, olyankor, ami­kor egy értő felnőtt vezeti az építkezést. Ezen az író—ol­vasó találkozón gondolatmo­zaikokból terebélyesedett a vár. Katkó István az emberi lélek nagy fantáziájú építő­művésze. * Az író a „Történelmi társ. bérlet” című ifjúsági regé­nye vitáiéra jött Szolnokra. a gyermekkönyvtárba. Talán furcsán hangzik, pe­dig nagyon érthető, hogy napjaink torzulásait, a szer- vil'zmust. a buta megcson­tosodást» ólom kancsukával ostorozó író gyermekolva­sóival akart egy délutánt el­tölteni. Sehogy sem véletlen ez, a szatíra műveléséért ka­pott ugyan Gábor Andor- díjat — eddig tizenkét köte­te jelent meg, köztük há­rom ifjúsági regény — de érezhetően vágyódik a gyer­mekek tisztaságára. Mosolyog, bóljnt, alkata, belső habitusa, ahogy a gye­rekekkel beszélget —- nem okoskodó, felnőttes válaszo­kat ad, hanem beszélget — Móra szerkesztő bácsira ha­sonlít. Ahogy Pankával és pajtásaival beszélgetett a félegyházi foltozó fia. — Tisztelem a gyerekeken megérzik; ez a barátság tit­ka. Leendő felnőtt olvasói­mat is tisztelem bennük. Kulcskérdés számunkra, hogy milyenek lesznek a mai gyerekek 15—20 év múlva. Űk formálják majd tovább a világunkat. Na­gyon szívesen járok a gyér- mekolvasók közé. Tüskéről. Lajáról és a re" gény többi szereplőjéről be­szélget a gyerekekkel. Né­hány kisfiú, kislány rajz­tábla előtt ül, rajzolják a regény hőseit, ahogy elkép­zelik. — A „Történelmi társbér­let” egy kicsit önéletrajzi regény is. A felszabadulás után Pécsett szerveztük az ifjúsági mozgalmat» ott él­tünk néhányan amolyan ,,történelmi társbérletben”. A gyerekek minden szavát végiggondolják. Egyszerre négy—öt kéz is a levegő­ben-•• — Én azt szeretném kér­dezni az író bácsitól...^ Azt mondta meg az író bécsi... S Krtkó beszélget velük: — Azt kérdezted tőlem, ki a kedvenc Íróm, költőm. A tiéd kicsoda? A szőke copf mintha meg­nyúlna egy pillanatra, 9 szemek a könyvespolcokon kutatnak. Katkó mosolyog. ' — Látod, milyen nehéz kérdést tettél fel. No, be­széljük meg... Aztán megint csend. Mert valaki megkérdezi, hogy mi az a szőnyegbombázás? A könyvben olvasta» nem tud­ja mi az. Négyen, öten. akik nagyon is tudjuk, egymásra nézünk. Végigszalad rajtunk valami. Kegyetlenség, hogy el kell mondanunk ezeknek a csöppségeknek--- ? De meg kell tennünk. Nemcsak a gyermeki kíváncsiság kielé­gítése miatt. Sosem érne talán véget a találkozó, ha nem szabna határt az író és a könyvtá­rosok. Beesteledik, gyerekek jó lesz hazamenni. Néhány percre mégis si­kerül négyszemközt marad­ni Katkó Istvánnal, a Gábor Andor-díj ássál, a televízió szerkesztői ével. — Az év végén> remélem hosszabb időre Vietnamba utazom. Nagyon várom már, de erről még korai beszélni. Előttem a nyár, elhúzódom, van bőven élményanyagom, sokat akarok írni. Egy drá­mám nem került bemuta­tásra: regényben szeretném megírni —- ugyanazt. Üj könyveim? Az ősszel jelenik meg a Szépirodalminál az „Öt férfi komoly szándék­kal" című lélektani regé­nyem. Majd az olvasó dönt, előre mit is mondhatnék, trói hitvallásom? Talán nagy szavak ezek. de kike- rülhe'et'enek. Ahogy a -gye­rek én sem szerelem n gü­gyögést. Az írónak ismernie kell az életet, arról kell ír­nia — felelősséggel. — ti '

Next

/
Thumbnails
Contents