Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

1070. február I8j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fiatal i— fiatal tudomány Ha aat mondjuk; piac — más-más asszociációk tá­madnak az emberekben. Egyfelől mindannyiunk szeme előtt megjelenik ama hagyományos, helyhez kötött kép: a zsibongó csarnokok, hétvégi bevásárlók, faluszéli hetivásárok színes világa, másfelől azonban a közgaz­dasági gondolkodás térhódításával egyre többen érzé­keljük tágabb jelentésében is a szót. „Mindazon jelensé­gek összessége, amelyek az áruforgalom lebonyolításá­val kapcsolatosak” — így határozza meg ebben az ér­telemben a piacot az egyetemi tankönyv. Írója nem más, mint dr. Szabó László, az Országos Piackutató In­tézet igazgatója ö alapította meg 1959-bén a Belkereske­delmi Minisztérium Piackutató Irodáját, majd 1967. ja­nuár elsejével a mai intézetet A piackutatás téma­köreit is az említett tankönyvből — Szabó László ad­ja elő ezeket a tudnivalókat a Közgazdaságtudományi Egyetemen—idézzük: eszerint van úgynevezett szükséglet­kutatás. keresletkutatás, továbbá kínálat- és fogyasztás­kutatás. családjába.” Sipőcz László Hagy napok krónikája Ahol az érdekek találkoznak... Márciusban kezdődik a termelés a Férfi Fehérneműgyúr kisújszállási gyáregységében A városi tanács épületé­nek alagsorában halkan zúg­nak a viilamyvarrógépek. Harminc leány- és asszony­fej hajlik nagy gonddal a munkadarab fölé. Olyan igyekezettel igazgatják a tű alá fogott ruhadarabot, mint­ha máris exportra készülő ingiet varmának. Pedig még csak tanulnak. Budai Lász­lótól, a gyáregység vezető­jétől érdeklődöm; hol tar­tanak az előkészületek, van-e elegendő jelentkezőjük, elé­gedettek-e a szorgalmukkal, ügyességükkel? — Vállalatunk vezetői több helyen folytattak tár­gyalásokat, s végül is azért esett Kisújszállásra a vá­A jelentkezők többsége helybeli — Érdeklődőkben sincs hiányunk, négyszáz asszony és leány jelentkezett ed­dig munkára, nagyrészük kisújszállási, mintegy öt­ven—hatvan csak a vidéki, többnyire kenderes!, a le­endő műszaki vezetők — hat nő és két férfi — há­rom hetet töltöttek á bu­dapesti Halom utcai üze­münkben, hogy megtanul­ják a munkafogásokat, meg­ismerkedjenek a műszaki vezetők munkakörével. a szalagok irányításával. Itt­hon már ők is részt vesznék a munkára jelentkezők be­tanításában. — Február 23-án kezdjük a második tanfolyamot száz­hetven résztvevővel — mond­ja az üzemvezető. — A je­lenleginek csak száz hallga­tója van, de a nagy érdek­lődés miatt a másodikra már felemeltük a létszámot. Üdvözlet az üzemi újságban A záró sorokat a gyár üzemi lapjának januári szá­mából idézem: „A városve­zetőinek és női lakosságának példás lelkesedése arra en­ged következtetni, hogy vál­lalatunk kiváló helyet vá­lasztott az új üzem telepíté­sére és minden bizonnyal kölcsönösen megtaláljuk a lasztás, mert a munkaerő és az egyéb tárgyi feltételek itt voltak a legkedvezőbbek — mondotta. — A döntés eddig helyesnek bizonyult. A városi tanács vezetői min­denben segítségünkre van­nak, ezeket a helyiségeket is ők biztosították, ahol a mun­kára jelentkezőket oktathat­juk. A Faipari Vállalat ve­zetőinek jóindulata és meg­értése szintén sokat jelen­tett; kedvező feltételek mel­lett megvásárolhattuk tő­lük az üzem belső telepét Az átalakítások már javá­ban folynak, a jövő hónap­ban megkezdjük a gépek be­szerelését, s előreláthatólag március végén elkezdődhet az üzemszerű termelés. Nekünk js iobb így, fenn­akadás nélkül biztosítani tudjuk a kezdő létszámot. Senkit nem utasítunk ed, akiben igyekezetei, szorgal­mat látunk. Akadnak per­sze néhányan, akiknek nem megy a varrás. Más mun­kakörben azonban őket is foglalkoztatni tudjuk, hiszen nemcsak varrónőkre van szüksége az induló gyár­egységnek. Táviadban a to­vábbtanulás is lehetséges; máris vannak néhányan, akik el akarják végezni a ruhaipari technikumot. — Mit gyártanak majd itt az új üzemben? — Kezdetben, csak egysze­rűbb kivitelű munkaingeket Reméljük azonban, hamaro­san megtanulják a férfiingek nagyüzemi előállítását, és rövidesen sor kerülhet a munkaigényesebb társasági ingek és export ingek ké­szítésére is. számítást, öt és fél ezer dol­gozót foglalkoztató nagyvál­lalatunk örömmel üdvözli kisújszállási üzemünket és figyelemmel kíséri minden lépését, valamennyi dolgozó­ját szívesen fogadja népes Az igazgatói Iroda falán jókora, téglalap-alakú füg­göny. Vajon, mit takarhat? Magyarország térképét, amelyre egy nagy, e számta­lan kisebb kört rajzoltak. A nagv kör közepén Budapest található, a piros és zöld körök városokat és falvakat — háztartások ezreit jelzik. Panelek — Információs panelnek mondjuk szaknyelven ezt a térképet — tájékoztat az igazgató. — Hat ilyen panel­ja van az intézetnek, mind­egyikük két és fél, illetve háromezer, összesen tehát 16—17 ezer háztartás statisz­tikáján alaipul. Az itt lát­ható panel elkészítése előtt hatvanezer felkérő ívet ad­tunk postára; hozzávetőleg 20—30 százalék válaszolta azt, hogy hajlandó közre­működni felmér őseinkben, nékik tehát már kérdőíveket küldtünk. A családnagyság­ról, keresetről és más ha­sonló jellemzőkről érdek­lődtünk — ezután is lemor­zsolód ott néhány százalék­— Mitől függ, hogy mi­tten arányban hajlandó köz­reműködni a lakosság egy- egy vizsgálatban, illetve pa­nelkészítésben. tehát rend- tzeres kapcsolatban? — Tapasztalataink szerint elsősorban az általános gaz­dasági és politikai helyzet­től — válaszolja Szabó Lász­ló — Régebben, úgy tíz évvel ezelőtt például meg­lehetősen bizalmatlanok vol­tak a parasztemberek. Tőlük jött a legkevesebb „igen” — a legtöbb az értelmiségiek­től majd az aükamazottak- tól, s a munkásoktól. Ma a paraszti réteg ebben a te­kintetben az alkalmazottak­kal azonos nívón áll, vagyis zömében készségesen felel a különféle kérdéseinkre. Szigorúan bizalmas — Mi volt a legutóbbi leg­fontosabb munkájuk? — Arra kértünk választ, hogy mi a lakosság véle­ménye az áruellátásról, kí­nálatról, a kereskedelmi munkáról. — Kényes téma — hall­hatnánk némi tanulságot? — A felmérés a Belkeres­kedelmi Minisztérium meg­bízásából készült, vezetői most tanulmányozzák. Amíg tehát a minisztérium nem hozza nyilvánosságra, ezt én sem tehetem meg. Ne gondoljuk, hogy az igazgató szavait a sajtó iránti bizalmatlanság vagy éppen az említett felmérés bizonyára nem kevés nega­tívuma diktálta. Tevévenysé- gük egyik jellemző sajátossá­ga ugyanis, hogy az szigo­rúan bizalmas: megfelelő anyagi ellen szol gá' tatásért csunán a megbízónak bo- csátia rendelkezésére a kért adatokat. A hasonló intéz­ményeknek világszerte is­mérve a titkosság: hogv mást ne mondjunk. sz;'ksé'’essé te­szi azt az ipari kereskedelmi vál’ate+ok versengése. — D* annyit megtudha­tunk. hogv we’« várait”” adják a 1egtöbb me-b'z-ízt? — Van róla stat'szti’-án’n tessék: a KKv'rv”i"Nari Mi­nisztérium és VáTa’atei áll­nak az eLö helyen, még pedig 31 százalékkal; a KGM 27. a Belkereskedelmi Minisztérium 17, a nehéz­ipari 11 százalékkal követ­kezik. Viszonylag keveset foglalkoztat bennünket a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, jóllehet meggyőződésünk, hogy e tárca területén mindenek­előtt az élelmiszer-prognózi­sokra lenne nagy szükség Közeledés a fejlettek színvonalához Az intézet megbízásainak mindössze 25 százalékát kez­deményezik a megbízók, a többi munkát úgy kapják, hogy fölhívják a vállalatok figyelmét egy-egy témakörre, illetve arra, hogy mit nyer­hetne a cég a javasolt vizs­gálat elvégeztetésével. Kö­vetelmény, hogy az egyszer elkészített prognózisokat — szakszóval — karbantartsák, vagyis a változásoknak meg­felelően időközönként mó­dosítsák. Erre szolgálnak a panelek is, bár a piackuta­tók meglehetősen szép szá­mú egyéb forrna és eszköz felhasználásával adnak vá­laszt a fölmerülő dilem­mákra. Egy-egy közvéle­ménykutatás alkalmával 2—4 ezer háztartást kér­deznek meg azontúl figye­lembe veszik a szakértők véleményét is. Magyarországról általános­ságban elmondható, hogy a tartós fogyasztási javak dol­gában a fejlett országok színvonalához közelednek így a kutatók az NDK, az NSZK, Franciaország különféle fo­gyasztói szokásait, kereslet- ingadozásait tanulmányozzák. A Szolnok megyei Lapki­adó Vállalat dr. Ungor Ti­bor szerkesztésében adta ki a Magyar Tanácsköztársaság győzelmének fél évszázados évfordulóján rendezett jubi­leumi ülés anyagát. A Szolnok megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósága és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola pártbizott­sága által 1969. március 24— 25-én rendezett jubileumi ülésen tizenegy előadás, il­letve hozzászólás hangzott el. A kötet — amelvhez Csáki István> az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei párfibzottság első titkára írt előszót — ezeket az előadásokat, illet­ve hozzá«TÓI)S>.'nkat tartal­mazza. Közzéteszi a kiad­vány Zagyi Jánosnak, a me­gyei pártbizottság titkárá­nak a tudományos időssza­kon mondott me«m-,Htóiát is. amelvben hangsúlvozta a maz^ar munkásmozgalom d'oső napiai kutatásának és hsgvomőnvai ápolásának frs ér* ó a _ A Wtm-v Oá1 Gynla élő- edá*:án~tr Acésml kezdi a ppb’iVóríóV sm-át a ..Szolnok megye a Tanács- köztársasán időszakában” című munka fő erénye a mint jövendőnk mai. megle­hetősen közelítő tükrét. A prognózis azonban nem jós­lat. bár csakis azokat az in­formációkat veszik figye­lembe, amelyek részletesek és megbízhatóak. Átlagéletkor 25 év — Sokan úgy képzelik él a piackutatást — mondja az igazgató —, hogy az nem más, mint a rendelkezésre álló idősorok meghosszabbí­tása. a múlt tendenciáiból való következtetés a jövőre. Ez azonban koránt sincs így: a lakosság jövedelmé­nek alakulása, a vállalatok pénzügyi helyzete, a termé­kek termelési adatai, a kül­kereskedelmi lehetőségek mind-mind olyan tényezők, amelyeket számításba kell vennünk. De igen gyakran olyan tényezők befolyásolják a prognózis , megvalósíását, amelyeket nem lehet látni előre. Ha például elrendelnek egy árváltozást, nyilvánvaló, hogy megváltozik a keres­let... — Mennyi témán dolgozik most az intézet? — Negyven vizsgálat van folyamatban... Ez bizony sok. különösen, ha tudjuk: mindössze száz munkatársa van az intézet­nek. A munkatársak átlag- életkora alacsony, mindösz- sze 25 év! Az utánpótlás megfelelő, hiszen azon túl, hogy Szabó László az egye­temen is előad, tehát közvet­len kapcsolatban áll a jövő diplomásaival, fölvették az érintkezést a Műegyetem­mel, valamint a Kereske­delmi és Vendéglátó Főisko­lával is. Fontos ez, hiszen az. Országos Piackutató Intését — miként az igazgató mond­ja — „még a fejlesztés stá­diumában van”. A gazda­sági reform elmélyülése nyilvánvalóan azt eredmé­nyezi majd. hogy mindin­kább igénybeveszik a válla­latok e fiatal tudomány fia­tal művelőinek munkáját Keresztényi Nándor gazdasági helyzet elemzése és a különböző érdekcsopor­tok alakulás folyamatának bemutatása. Selmeczi László „A Kom­munisták ' Magyarországi Pártja Szolnok megyei szer­vezeteinek megalakulása és tevékenysége” címmel érte­kezett. Az összegzés hasznán kívül kútfő értékűek, a he­lyi pártszervek és a Köz­ponti Bizottság kapcsolatára vonatkozó megállapítások Szurmay Ernő előadását vA Magyar Tanácsköztársa­ság szociális é$ kuturális vívmányai Szolnok megyé­ben” címmel adta közre a könyv, a szerző — a törté­nelmi helyzetnek megfele­lően — főleg a megyeszék­helyen és a Jászságban tör­ténteket gyűjtötte össze és értékelte. Papp László cikke „Főbb eserríénnek Szolnok városá­ban a Magyar Tanácsköztár­saság fennállásának idősza­kában” elsősorban már kö- zö’t ismeretanyag rendszere­zése Középpontjában a szol­noki muptosság élet-halál küzdelme áll. • Szigeti László igen nehéz, teljesen feldolgozatlan té­mát választott értekezéséül: i^Az államhatalom helyi szerveinek létrejötte, kiépü­lése és tevékenysége Szolnok városában „ Tanácsköztársa­ság időszakában.” Az akkori körülmények gyors változá­sa, a meglehetősen bonyo­lult államszervezeti felépí­tés és a korabeli írásos kút­fők hiánya meglehetősen nagy feladat elé állította a szerzőt, aki ha nem is a tel­jesség igényével, de alap­munkát adott tanulmányá­val a kor valamennyi ké­ső1'1'! k'i te tóiénak. Dr, Liptai Ervin ,<A Ma­gyar Tanácsköztársaság hon­védő háborúja” című tanul­mánya összevont tartalma. a téma eddigi legjobb feldol­gozásának, amely „Vörös katonák előre” rímmel je­lent meg. A katonapolitikai cikkek között Bíró Tibor „A Vö­rös Hadsereg katonáinak er­kölcsi. politikai arculata” címmel írt, elsősorban a Szolnokért vívott harcok tükrében v’zs'teHa a témát Cyebnár György ,-A 1el- ?eayn°rzeti munkások har­ca Szolok megnében” rím­mel publikálta a tudomá­nyos ülésszakon elmondotta­kat. Az eseménvek közép­pontjában — érthetően—ez­úttal is a szolnoki munkás­ság küzdelme áll. Gellér Tibor a Tanácsköz­társaság légierejének har­cairól közöl értékes tanul­mányt. amely több Szolnok megyei vonatkozású adatot tartalmaz, Klotz Antal a Tanácsköz­társaság néhány katonai ve­zetőjének portréját adja, köztük elsősorban a Seidler Ernőről közölteket tartjuk kútfő értékűnek. „Huszonöt harcos esztendő Szolnok megyében” címmel Donkó Jolán előadásának anvagát közli a kötet A ku­tató a Hnrthv-korszakban folytatott illegális oárttevé- kenvség több eddig isme­retlen összefüggését tárja fel. Illetve a már publikált tényanyagot hasznosan rend­szerezi. Alekszandr Arszevyejevics Szolovjov, a Szovjetunió Kommunista Párti a Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Leninizmus In­tézet igazgatóhelyettesének a Magvar Taoá'-cUöztersaság jelentőségét méltató hoz zá­szó’ásót ter’a'mázzá még a iuMteumi illés anvagát ma­gában foglaló könw és dr. Ungor Tibornak, a tör+éne- lemtudománwlk kandidátu­sának az ülésszakom elhang­zón zá-szavát. A tudom ápvos ülésszak írásos anyagának megtelen- te*ésével ’smét gazdnaabbak ’et+iink. b’szép a hősiem t^4 ppp «arnénve. » tdrtépé- sek okozat; As:s-af függéseit, (gv egy kőtetbms Saczeg'n'l it_ ve osak a publikált előadók fáradságos munkája révén kaptuk kézhez. — ti — AZ MNDSZ 17 gy tavaszt ígérő feb- ruári vasárnapon, — 1945-ben, huszonöt évvel ez­előtt, megalakult a Magyar Nők Demokratikus Szövet­sége, az MNDSZ. Ez hadüze­net volt a nőket sújtó régi szemléletnek, Kinder, Küche, Kirche: A nő szüljön, töltse konyhában az életét és ha akad szabad ideje, imádkoz­zék a templomban. Akkor, azok a nők, akik nem tar­toztak az uralkodó osztály­hoz, nem lehettek egyenjo­gúak sem társadalmilag, sem jogilag, sem gazdaságilag. — Megtagadták tőlük a tanu­lás, a kulturálódás, a társa­dalmi érvényesülés minden lehetőségét. Másodrendűvé degradálták őket. Ennek az állapotnak üzent hadat az MNDSZ. A magyar nők e harcos szervezetének éleirekeltői igen jól tudták, hogy a marxizmus zászlóbontása óta a nők öntudatosult része nem törődött bele a nők sa­nyarú sorsába. A korábbi évszázadok néma és meddő lázongásait szervezett küzde­lem váltotta fel. 1899-ben, Párizsban, a II. Internacio- nálé megalakulásakor Klara Zetkin már messzehangzóan követelte a nők egyenjogú­ságát A nők ott voltak a Pá­rizsi Kommün barrikádjain, az 1905-ös orosz forradalom­ban és 1907-ben már léte­zett egy erős nőmozgalom. 1908-ban 40 ezer new-yorki varrónő vívott eredményes sztrájkot és 1910 óta éven­ként nemzetközi nőnap kere­tében toboroztak új harcoso­kat. Az MNDSZ 1945-ben már a demokratikus szabadság légkörében kezdhette meg a munkáját. Ellenfelei azonban voltak. Egyrészt a politikai féltékenység, másrészt a ma- radiság állta az útját. De az alapító nők nem riadtak vissza a nehézségektől. Fel­világosulttá, aktívvá, mo­dernné akarták tenni társai­kat. Azt akarták, hogy men­nél több nő véljék újtípusú emberré, olyanná, aki meg­szabadul a babonáktól, a házi rabszolgaság minden formájátóL — Azt akarták, hogy a nő tanuljon, fej­lessze képességeit, vegyen részt az alkotó munkában, szerepeljen a közéletben, le­gyen szilárd, tudományos vi­lágnézete. biztosítsa és védel­mezze függetlenségét. Mind­erre a lehetőséget a demok­ratikus átalakulás megadta. De a lehetőség önmagában nem minden — élni is kell vele. Az MNDSZ nagy tör­ténelmi érdeme, hogy mind­ezt igen sok nőben tudato­sította. A magyar nők helyzeté- nek alapvető változá­sát a statisztika tényei iga­zolják. Ma az iparban dol­gozók 41 százaléka nő. A mezőgazdaságban a dolgozó nők aránya 38.8 százalék. A középiskolák tanulóinak 57.9, az egyetemek hallgatóinak 44.4 százaléka nő. A mai magyar életnek nincsen egyetlen olyan szektora sem. amelyben a nők ne lennének képviselve — minden pálya kivétel nélkül megnyílt a számukra. A munkavállaló nők fele családanya. ök gyermekgondozási segélyt kapnak — ez szinte párját ritkító gondoskodás. Az MNDSZ megalakulása óta, nem kis mértékben ép­pen az MNDSZ tevékenysé­ge révén, a magyar nők nagy része óriási utat tett meg az egyenjogúság útján. Elismeri ezt az 1945 őszén megalakult Nemzetközi De- mokratius Nőszövetség is. Az igaz, hogy a küzdelemnek még nincs vége és nem is lehet mindaddig, amíg a nő­ket sújtó konzervatív gon­dolkodás utolsó maradványai is el nem tűnnek... — Az MNDSZ-t a kommunista párt kezdeményezte, feladatait a Magvar Nők Országos Taná­csa vette át 1957-ben és mél­tó folytatója a nagyszerű hagyományoknak... F. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents