Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
A MEGYEI. PÁRTBIZOTTSÁG ,ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI.-évf. 28. sz. 1970. február 3., kedd. Tudósok parlamentje Február első hete a tudományé lesz hazánkban: ma kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia háromnapos közgyűlése, a tudósok parlamentje, amely a meghívó jelzése szerint ugyan a rendes évi közgyűlés, jelentősége azonban, jóval túlnő az eddigi hasonló tanácskozásokénál. . Több tényező is emeli legnagyobb tekintélyű tudományos fórumunk idei eszmecseréjének ünnepélyességét, közéleti fontosságát Az egyik a felszabadulás közelgő 25. évfordulója, a másik pedig az Akadémia újjáalakulásának két évtizedes jubileuma. Mindkét dátum sokoldalú számvetésre inspirálja a tudományos élet képviselőit. S ez a számvetés méltán kelt ünnepi hangulatot, jóleső érzést a tudomány minden művelőjében, hiszen a tudományok olyan gazdag virágzását hozta el ez a negyedszázad, de méginkább az Akadémia újjáalakulása óta eltelt két évtized, amelyre még nem volt példa az ország történetében. Nem volt ismeretlen nálunk azelőtt a szegény — nemritkán nyomorgó — tudós típusa. A felszabadulás előtt igen szűkösek voltak az Akadémia anyagi lehetőségei a tudományok vára egyetlen kutató intézettel sem rendelkezett. Ám a mostoha körülmények ellenére is voltak magyar tudósok, akik — sokszor nagy áldozatok, lemondások és nélkülözések árán, a kellő anyagi és erkölcsi elismerés és támogatás nélkül is — nagyot, maradandót alkottak, jelentősen hozzájárultak a tudomány haladásához, Csak a felszabadulás óta foglalhatta el a tudomány — s vele az Akadémia — hazánk társadalmi életében azt a helyet és rangot, amely méltán megilleti. Tudósaink, kutatóink tevékeny részesei lettek a társadalmi haladásnak, munkájukkal eredményesen járultak hozzá a szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának megalapozásához és bővítéséhez. A népi állam tudományokat felkaroló áldozatvállalása nyomán sóira alakultak az Akadémia kutató inté’etó', amelyek a kutatás magyar hagyományainak folytatása mellett lehetőséget teremtettek új tudományágak művelésének megalapozására is. így indult fejlődésnek hazánkban egyebek között a kísérleti fizika, az atomfizika, a kémia, a kísérleti biológia, s a műszaki tudományok néhány modern ága. Ma ötezren munkálkodnak az Akadémia negyven kutató intézetében, amelyeknek zavartalan működésére és fejlesztésére a múlt évben több mint 700 millió forintot fordított az állam. Ezt a hatalmas anyagi áldozatot megszolgálja, bőségesen visszafizeti a tudomány, amely — nem lehet elégszer hangsúlyozni ezt — korunkban a társadalmi és gazdasági fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóerejévé vált. A fejlett társadalom életének ma már úgyszólván nincs olyan területe, amely a tudományos eredmények közvetlen felhasználása nélkül is boldogulhatna. Napjainkban a tudománynak óriási szerepe van jövőnk alakításában. Ezt a jelentős szerepet mérlegelte az MSZMP Központi Bizottsága, amikor tudósok, szakemberek széleskörű közreműködésével — a múlt évben kidolgozta tudománypolitikájának irányelveit, amelynek az a legfőbb célja, hogy a hazai tudományos kutatás a megnövekedett társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelően az eddiginél is gyorsabban fejlődjön, s a tudomány erőteljesebben hasson a termelésben, a társadalmi életben, a- szocialista építésben, egyszóval: nálunk is minél jobban kibontakozhasson a tudományos-technikai forradalom. A következő évek és évtizedek e létfontosságú tennivalóinak ellátásához nélkülözhetetlen a tudományos élet jobb megszervezése. Az Akadémia mai arculatának, felépítésének két évtizeddel ezelőtt történt kialakítása óta mennyiségileg is, minőségileg is annyira megnövekedett, megváltozott a tudományos munka, hogy a régi szervezeti keretek már nem alkalmasak a hatékony irányításra. Az új szervezeti fomákat megtalálni és módosított alapszabályban megfogalmazni — az Elnöki Tanács legutóbbi törvényerejű rendelete alapján — ez a mostani közgyűlés legfőbb feladata, amelynek megoldása elé nagy várakozással tekint a tudomány minden művelője, az egész ország közvéleménye. Sz. GTizennégy százalékkal nő rgalmunk az idén ocialista országokkal Lezárult az 1970-re szóló államközi árucsereforgalmi megállapodások megkötésének időszaka, külkereskedelmünk a szocialista országokkal aláírta az éves jegyzőkönyveket. Tartalmukat, népgazdasági jelentőségüket Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes az MTI munkatársának adott ilyilat- ■ kozatában a következőképpen foglalta össze: Legfőbb partnereink a szocialista országok — Külkereskedelmi forgalmunknak mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk. Hazánk külkereskedelmi forgalmát és gazdasági életének egészét nagymértékben befolyásolják a legfőbb partnerekkel, a szocialista országokkal kötött megállapodásaink, mindenekelőtt azért is, mert a számunkra fontos nyersanyagok, gépek, berendezések, s nem utolsó sorban a lakosság ellátásához szükséges fogyasztási cikkek döntő többségét onnan tudjuk beszerezni a legelőnyösebb feltételek mellett. A szocialista országokkal folytatott kereskedelem létfontosságú számunkra azért Is, mert a szocialista országok biztos és tartós piacai azoknak a magyar termékeknek, amelyeket iparunk, mezőgazdaságunk exportra kínál. — Az 1970-re kötött megállapodások a, tavalyinál mintegy 14 százalékkal magasabb forgalmi szint elérését teszik lehetővé. Nemcsak összességében, hanem külön-külön valamennyi szocialista országgal növekszik forgalmunk. Gyarapszik az egyes cserélendő árucikkek mennyisége, bővül választékuk. A megállapodásokat előkészítő tárgyalásokhoz reális alapot jelentettek az érvényben lévő hosszúlejáratú szerződések, azok teljesítésének eddigi tapasztalatai, továbbá az új gazdasági mechanizmus körülményei között a vállalatoknak bővebben rendelkezésre álló piaci ismeretek és irányt adott számunkra az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi határozata, amely többek között fontos feladatnak jelölte meg a lakosság ellátásának további javítását. A megállapodások értékelésénél megállapíthattuk, hogy sikerült bennük érvényesíteni a népgazdasági terv célkitűzéseit. Főleg fogyasztási cikkeket importálunk — Egyik legfontosabb feladatunk volt a fogyasztási cikkek behozatalának növelése. E célt 3 vártnál is jobban sikerült teljesíteni; míg 1969-ben az előző évihez mérten 19 százalékkal nőttek a fogyasztási cikkek behozatalára vonatkozó import- kontingensek, addig 1970-re a tavalyinál 42 százalékkal magasabb kontingensek állnak rendelkezésünkre. Jelentősen növekszik a személygépkocsik és más tartós fogyasztási cikkek behozatala. Tavaly a belkereskedelem részére a szocialista országokból 14 000 személygépkocsit hoztunk be, ebben az évben több mint 26 000-et importálhatunk. Üjabb típusokkal bővül a választék. A Szovjetunióból érkezik a Fiat-licenc alapján készülő személygépkocsi és Zaporozsec típusú kisautó. Megkétszereződik a Polski Fiat behozatala. A háztartási gépek közül többek között 53 000 hűtőszekrény vásárlását tervezzük. Beszerezhet a kereskedelem többek között 20 000 magnetofont, 300 000 négyzet- méter szőnyeget, 1,9 millió pár harisnyát is. — Ebben az évben tovább növekszik az energiahordozók és az alapvető fontosságú nyersanyagok behozatala is. Szovjet partnerünk például több mint tíz százalékkal fokozza nyersanyagszállításait, több nyersolajat, hengerelt árut, cellulózt és más áruféleséget kapunk. A megállapodások szerint növekszik gépimportunk is és ez iparunk színvonalának fejlesztése mellett hozzájárul a mezőgazdaság és a közlekedés további gépesítéséhez is. Kedvező vállalati kötésállomány Vállalataink máris hozzáláttak az 1970. évi megállapodások végrehajtásához. Valamennyi exportőr és importőr ismeri feladatát, tudja mit kell exportra gyártani és milyen gépek, nyersanyagok, fogyasztási cikkek beszerzésére számíthat. A legfontosabb cikkek szállítására a külkereskedelmi vállalatok már rendelkeznek magánjogi szerződésekkel is. Különösen biztató, hogy a vállalati kötésállomány jóval kedvezőbb, mint amilyen az elmúlt év azonos időszakában volt. Ma: Orvosok falun Látszat és valóság ök ketten Szakképzettsége: gyors-gépíró Javul a tüzelőellátás Emberek — sorsok A tudomány világából A hármas készültség Vannak-e farsangi népszokások? Zavarban a medve — lassan enyhül az idő Hétfőn érkezett el a „meteorológus” medvék nagy napja, választ kellett volna adniok arra a kérdésre, mit tartogat még számunkra az idei tél —, kezdte tájékoztatását hétfőn délután dr. Tar- dos Béla, a Központi Meteorológiai Intézet tudományos főmunkatársa. — Az idén azonban a medvefórsadalom igen nagy zavarba került ebben a minőségben. Például nálunk az ország keleti és déli megyéiben többhelyütt hullott a hó a borult égből, a Dunántúl nagy részében viszont verőfényes, felhőtlen égboltról sütött a nap. Még nagyobb nehézségek elé kerültek volna a medvék, amennyiben hatáskörük egész Európára kiterjedne. Franciaországban u—”'«'ír az A berlini találkozó világvisszhangja Indira Gandhi a szocialista útról Közel-keleti események Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon. enyhe óceáni levegő borult időt okozott, többfelé ónos szitálással és fagypont feletti hőmérséklettel. Jugoszlávia északi részén. Romániában pedig havazások voltak, amelyeket azonban Románia dőli területein és Görögországban, valamint Bulgáriában már esőzés váltott fel. Ugyanakkor Európa közepén még tartott a hideg. Nálunk a továbbiakban várhatólag megenyhül az idő. Az enyhülés Közép-Euró- páb-n már kedden megkezdődik. Ami a távolabbi kilátásokait illeti, péntekig a lega'acso- nyabb hajnali hőmérsékletek eleinte mínusz 6 és mínusz 10. később mínusz 1 és mínusz 6 fok között, a legmagasabb nappali hőmérsékletek előbb 0 és mínusz x 5. majd 0 és plusz 5 fok között lesznek, öt millimétert meghaladó csapadék az ország területének 30 százalékán várható. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HIRER - TUDÓSÍTÁSOK Parádsasvári ólomkristály külföldön A parádsasvári üveggyárat a harmadik ötéves terv során több mint húsz millió forintos költséggel korszerűsítették, s az idén már két- szerannyi üvegterméket gyártanak, mint négy évvei ezelőtt. Üj csiszoló-, és festőműhelyt, készáru és alapanyagraktárt, valamint új ólomkád kemencét építettek, bővítették a huta-csarnokot. A 150 évnél idősebb gyárban korszerű munkakörülményeket teremtettek. Termékeiket külföldön is keresik: a gyár exportszállítása az utóbbi négy évben megkétszereződött. 1970-ben több mint tíz országba jutnak ej a parádsasvári ólomkristály és más üvegkészítmények, egyebek között Kanadába, az Egyesült Államokba és Svájcba. Tizenkét országban /gyártják a magyar Nos-pát Mexikó lesz a 11. külföldi ország, ahol magyar szabadalom alapján gyártják majd a Nos-pát. A Chinoin szakemberei most vizsgálják, jogosan viseli-e majd ezt a márka megjelölést a távoli országban előállítandó készítmény. Ez a gyógyszer, amelyet még 1963-ban dr. Mészáros Zoltán és dr. Szentmiklősi Péter fedezett fel, az úgynevezett simaizom-görcsoldók közé tartozik. Lényegében kedvezőbb hatású, mint elődje, az -az egyébként szintén világhírnevet szerzett Papaverin, Busójárás jugoszláv szereplőkkel Mohács bőséges látnivalóval várja vendégeit a február 8-i busójárásra, á sokácok t farsangvégi, vidám mulatságára. A sokévi hiedelemgyökerekből táplálkozó népszokás a több nemzetiségű Duna-parti város „népünnepélye” s az 'utóbbi hét esztendő alatt, amióta „rendezik” a busójárást, országos hírű eseménnyé vájt. A megye legnevesebb német és délszláv együttesei lépnek fel. A szomszédos Jugoszláviából a dubosevicai népi együttest és dr. Alexander Dejanovicsi népdalénekest várják vendégszereplésre. A „Virágim, virágún ...” című műsor a nemzetiségek zenéjéből ad ízelítőt a Kossuth filmszínházban. Nincs már olaj a Balatonban Az Országos Vízügyi Hivatal vízminőségi felügyeletétől kapott tájékoztatás sze- Int összesen körülbelül 20 köbméter olaj került a Zala folyóba. — Az olaj legnagyobb részét sikerült a folyóból eltávolítani, úgyhogy a Balatonba már csak körülbelül egy köbméter olaj került. Vasárnap délben a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízminőségvcdelmi alakulatai az olajat vegyszeres úton eltávolították a tó vizéből. — Nem fenyegeti tehát veszély a keszthelyi öböl élővi'^eát, amitől az olajszennyeződéssel kapcsolatban tartottak. Űj termék: az öntapadó címke A békéscsabai Kner Nyomda egyik jól sikerült terméke az öntapadó címke. A szivárvány minden színében, száz fajta változatban készülnek a tetszetős, s praktikus címkék. A leheletvékony nylon- harisnyára, fehérneműre, a habkönnyű kelmékre is köny- nyűszerrel felragasztható és nyomtalanul eltávolíthatók Az öntapadós címke kezelése könnyű, gyors, ráadásul igen tartós. A Kner Nyomda ez évben száz tonna öntapadó címkét gyárt, ami több száz millió termék jelzésére elegendő. Jön a barna „Lővér” sör Az idén ünepli fennállásának hetvenötödik évfordulóját a Soproni Sörgyár. A jóhírű gyár, amelyet az elmúlt években csaknem te'je- sen felújítottak, az idén 370 ezer hektoliter sört szállít Nyugat-Dunántúl vendéglátó üzemeibe, jóval többet, mint a korábbi években. A jubileumi évben újdonsággal is szolgál a gyár a s(«-fogyasztóknak. A közkedvelt soproni világos sör mellett barna sörrel is megjelenik a piacon, amelyet fél literes palackokban hoznak forgalomba és stílszerűen a „Lővér” márkát viseli majd. Ki kérdezett? A szolnoki Pódium Színpadon tegnap este Kézdy György, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Karinthy estet tartott, Ki kérdezett? címmel. Karinthyt mondani nagyon nagy erőpróba. A fiatal művész azonban méltó a szerzőhöz, — a remekül sikerült válogatást olyan egyszerűen, de mégis annyira hatásosan tolmácsolta, hogy azt éreztük: Karinthy mesél... S micsoda meséket hallottunk! Karinthy legmélyebb filozófiájából kaptunk értő gyűjtést. a Cirkusz, a Mese három éves kisfiamnak és más művek elmondásával. Az est mottója: „A kusza selyemgubancban egy fonalat keresek ...” Az előadó megtalálta azt a fonalat. — amely útján kitárulkozott előttünk Karinthy gondolat- gazdag életműve. Sajnálatos, hogy a nagyszerű, igazi művészi élményt adó előadóestre olyan kevesen voltak kíváncsiak. Vagy talán a közönségszervezéssel lehet valami baj? — ti —»