Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
1970. február 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Vérfagyasztó helységnevek nyomában „Vérfagyasztó” helységnevek múltja, eredete, kialakulásának körülményei után nyomoztak — nem is eredménytelenül — a közelmúltban a nyelvtudomány szakemberei. Legmeghökkentőbb neve minden bizonnyal annak a bihari községnek van, amely a térképen, helységnévtárakban Vércsorog néven található (az egykori élesdi járásban). A hátborzongató titulus származásának felderítéséhez nem kellett túlságosan légi krónikákat fella- pozniok az etimológia művelőinek. a XIX. században Ugyanis a falut Vircsalognak hívták. Alighanem a környékbeliek szóhasználatában formálódott, „csiszolódott” azután az ártalmatlan — és sokak szerint értelmetlen — elnevezés Vércsoroggá. Egy másik „véres” helységnév Vérvölgy — az egykori Szilágy megyében található. Származása, keletkezése arról tanúskodik* hogy itt is n köznyelv tréfálta meg az etimológusokat, akik eredetileg valami véres esemény helyszínét sejtették a községben, illetve környékén, A magyarázatot végül is az „üver” szó adta, amely ugyan ma már nem használatos, valamikor azonban *, kiszáradt patakmedret jelölte. A szóbanfor- gó községben ilyen patakmeder húzódott át, s ezért a századokkal korábbi névadók joggal keresztelték el a helységet Üvervölgynek. Ebből származott — az ü elhagyásával — a Vervölgy, majd a Vérvölgy elnevezés. Baranya egyik községének lakói hosszú évtizedeken át sérelmezték szülőfalujuk nevét. A nvelvészek hamarosan megfejtették a különös név eredetét. A községet ugyanis a XV. században, Vidosfalvának hívták, valószínűleg azért, mert egy Vidos nevű birtokos alapította. feltehetően a XIII. században. A Vidosfalva azután Videsfalvára, majd Bi- desfalvává, végül Büdösfává változott Felnőttek lesznek... „Édesapám szereli a szakmáját ...” „Jó otthon, de unatkozom.” „Anyu altkor is dolgozik, mikor beteg ...” Tizenkét éves gyéreitek nyilatkozataiból idéztem. — Negyvenöt véleményt őrzök, ígéretem szerinti titoktartással. Nem árulhatom el nevüket, iskolájukat, városukat így vallottak csak azzal az őszinteséggel, amelynek ígéretével ez a cikk is íródik. Szavaik belülről jönnek, gyermeki félelmektől szűrve, és reménykedve. Értő szemmel nézik maguk körül a családot, az őket körülvevő szűk világot. Nehéz feladatot kaptak: szüléikről, otthonukról kérdezgettem őket, azokról, akik legközelebb állnak hozzájuk és felettük. Példaképem-e édesapám ? „Igen. Szeretnék olyan jól számolni, mint ő.” „Igen. Csak rossz, hogy sokat dolgozik, elfárad, és nagyon mérges, amikor hazajön .. Hódító kannabiszok A fiatalok némán ülnek a félhomályos nyugat-berlini teaházban. A felületes szemlélő csupán a sötét színű, gőzölgő teát láthatja az elegáns porcelán csészékben, s nem érti, mi az a réve- teg kifejezés az arcokon? A párizsi Quartier Latin egyik eldugott beat-klubjá- ban szakállas ifjak, elvadult külsejű lányok guggolnak a pislákoló gyertyafény körül — a conga dobok és elektromos orgonák sztereofonikus zenéje betölti a kicsiny helyiséget. édes- kesernyés. — a templomok tömjénszagához hasonló — illat száll a levegőben. A társaság tagjai várakozásteljesen figyelik a középen ülő férfit, aki megszokott, lassú mozdulatokkal cigarettát sodor, majd sorra odanyújtja a mellette ülőknek. Hódít a „has" Az új járvány egyre nagyobb rémületet okoz Nyugatom. Az ősi, gyönyörszerző kábítószer, a hasis, amit a beavatottak most egyszerűen „has”-nak, vagy egyszerűen „anyag”-naJc neveznek, riasztó gyorsasággal hódít az Egyesült Államokban és az utóbbi hónapokban átterjedt Nyugat-Európára, elsősorban az NSZK-ra. „Kábítószer-lavina fenyegeti Németországot!” „Egész iskolák fogyasztanak hasist!” Ilyen és hasonló jelentések látnak napvilágot a nyugatnémet lapokban. A hábítószereik eladása pedig zavartalanul folyik tovább. A müncheni pop-palota ban. a Citta 2000-ben, a kereskedők halkan tudakolják; „Kell valakinek?” Akinek szüksége vám rá, megnevezi a kívánt mennyiséget és találkahelyet beszél meg egy félreeső utcasarkon. Hasonlóan megy az üzlet Hamburg, Frankfurt és Nyugat- Berlin kiszemelt pontjain is. Átlagár, közepes minőségnél: grammonként ö márka. Mit mond a lexikon a kannabiszok, e két veszélyes, kábítószer eredetéről? A kendert már 5000 év óta ismeri az emberiség: „ por- zós növény rostjaiból fonalat készítenek, a termős virágai és levélvégződései élvezeti szerként szolgálnak. A mámort előidéző hatóanyag (tetrahidrocannabisol) csak az indiai kenderből nyerhető, amely a szubtrópusi klímában, Mexikóban, Észak-Afrikában, Törökországban. Pakisztánban és Indiában terem. Kábítószerként két változatban használiák. Marihuána, a levelek és a virágok kiszárított keveréke. Mexikóban és az USA- ban pinákban, vagy saiát készítésű cigarettákban szívják. Hasis. A felső levelek mirigyfejecskéiből nyert gyanít különleges pipákban cigarettákban, vagy italokban, ételekhez kévéivé fogyasztják. A hasis és a marihuána elterjedésével két. egymásnak ellentmondó nézet alakult ki: a tudósok egy része az ellenük való harc fokozását, a kábítószer kereskedők és fogyasztók szigorú megbüntetését követeli. Azzal érvelnek, hogy a kannabisz-szár- mazékok. bár kevésbé veszélyesek, mint az ópium, heroin. vagy mint az LSD, mégis félelmi depressziókat, ül- döztetési mániáikat, dedíriu- mokat okoznak, általános egykedvűséget váltanak ki és lépcsőfokot jelentenek az egészségre a még ártalmasabb kábítószerek fogyasztása felé. Mások veszélytelnebbnek tartják e szereket és egyenesen élvezetük és kereskedelmük engedélyezését ajánlják, ettől remélve népszerűségük csökkenését Egy külön e célra alakult brit kormánybizottság azzal indokolja a kannabiszok használatának engedélyezését mert úgy vélik —, minél inkább tiltják e kábítószereket. megszerzésük érdekében annál kockázatosabb és a társadalomra nézve egyre veszélyesebb bűntettekre ragadtatják magukat élvezetük rabjai. Egyes üzleti körök vérszemet kaptak az új haszonszerzési lehetőségtől: amerikai cigarettagyárak máris üzemen belüli tanulmányokat készítettek a marihuánás cigaretták piaci értékesítésének módszereiről. Megindult a lavina Akárhogy is döntenek a nyugati törvényhozók, nincs sok remény rá, hogy a megindult lavinát megállítsák. Az USA-ban a legutolsó felmérések szerint legalább tlz- millióan próbálták ki a tiltott gyümölcsöt, sőt a kollégiumokban rpinden ötödik diák találkozott már a kábítószerekkel. Egyedül múlt évben 1200 tonna marihuánát vittek be Mexikón keresztül az országba. Tavaly augusztusban a woodstocki beat-fesztiválón a 400 ezer résztvevő kilencven százaléka teljesen nyíltan szívta a marihuánát Tény. hogy e divat irányzat, mozgalom, vagy bárminek is nevezzük, elsősorban a középiskolai és az egyetemi diákok között terjed. A Times című amerikai újság ír ja, a fiatalok elmenekül-, nek a mai amerikai valóságtól és visszahozatalukra nincs is remény, amíg világuk a bizonytalan háborúk, az egyenlőtlen esélyek és jövedelmek, az elavult intézmények világa marad. Hirschler Richárd „Édesapám jó. Amit anyu rábíz, mindent megcsinál. Kedves és becsületes. Bíznak benne az emberek.” „Én annak örülök, hogy nem iszik, mint öt évvel ezelőtt .. „Mindig időben jön haza, szereti a szakmáját, és minket is..t Végűi egy egészen kedves válasz; „Mindenben szeretnék rá hasonlítani, mert jókedvű, és szokott velem játszani.. Miért nem ? „Cigarettázik...” „Hafcnar üt...” „Nem szereti, ha egyest viszek haza...” „Sajnos, egy kicsit hirtelen haragú, és nem tudja elfelejteni, ha rosszat csinálunk”. A gyermek fogalmaz így: sajnos. „Kicsit lusta.” „Néha elmaradozik esténként, ilyenkor anyukám sokat sír. Ezt nem szeretném átvenni tőle ...” „Édesapám nagyon ideges ...” „Hirtelen harag- vó, nehéz természetű ...” Miért szeretem édesanyámat? „Anyu akkor is dolgozik, mikor beteg.” „A munkahelyén megállja a helyét, szeretik ..„Csak jóra tanít. Nem engedi meg, hogy olyannal játszam, amiből bajom lehet..„A legnagyobb erőssége a tisztaság.” „Édesanyámat az emberek szeretik, mert ahol tud, segít.. „Édesanyámtól azt szeretném örökölni, hogy nagyon szeret dolgozni.. „Anyukámnak a legszebb tulajdonsága az, hogy nem szeret másokról illetlenül beszélni .. Igen, anyukák. A legutolsó mondat szerint, nem szívesen hallgatják a 12 évesek, amikor otthon valakiről „illetlenül” beszélnek. De ennél sokkal többet mond az a vélemény, hogy a gyerekek észreveszik, mennyit dolgozik az édesanyjuk. Ha anyu haragszik... Egyetlen gyerek se mondta: nem szeretem édesanyámat. De azt nagyon sokan fájlalták, hogy: „Anyu ideges.” „Hamar adja a fülest, ha nem jó a lecke.” „Édesanyám veszekedős.” „Hamar kiabál..„Apunál is gyorsabban mérges.” „Ha ideges, magába fojtja a sírást. Ebben nem szeretnék rá hasonlítani ...” „Szeret egy kicsit haragba lenni édesapámmal .. Az otthon Az első kérdésem: miért szeretek otthon lenni? A felelet a 12 éveseké: „Van televízió.” „Ha a szüleim hazajönnek, mindig hoznak valamit. Nem nagyot, de hoznak ...” Ehetünk mindig, amit akarunk ..„Mert barkácsolhatok ...” „Akkor szeretek otthon lenni, amikor anyu nincs otthon, mert nem enged játszani a kutyával.” „Egyedül vagyok gyedek a pusztán, mégis nagyon jól érzem magam, mindig találok valami játékot, vagy segítek édesanyámnak ...” „Nagyon jó a szüleim és testvéreim társaságában...” „Szeretek otthon lenni, mert a szüleim megértik egymást .. Unatkozom „Csak akkor szeretek otthon lenni, amikor nem veszekednek a szüleim ...” „Édesanyám sokat dolgozik, és otthon már csendre vágy ...” „Bizony, anyukám már ótthon fáradt és ha valami nincs rendben, néha kikapunk ...” 4,Anyukám ideges, mert az egész napi zaj után jól esne neki a csend...” A legtöbben megértik a szülők fáradtságát, érződik a válaszokból, hogy sokat hallották: ne idegesítsd édesanyádat, fáradt. „Van sok játékom, de egyedül nem jó játszani.” „Nem szeretek otthon lenni, mert unatkozom ...” „Nem tudok semmit csinálni, mert nem jönnek barátok...” „Jó otthon, de unatkozom ...” „Nincs testvérem, és otthon mindig unatkozom ...” „Ha egyedül vagyok, szeretnék hirtelen elrepülni a nagymamához, de úgy, hogy mire apuék hazajönnek, otthon legyek...” — Színezgeti a valóságot a gyerekfantázia. Vasárnap „Vasárnap, amikor együtt van a család, örülök...” „Ügy szeretem a vasárnapot. Jó meleg van ...” „Vasárnap kapok cukrot, és csokit...” „Vasárnap édesapám kikérdezi a leckét, aztán szoktunk sakkozni...” „Mi vasárnap hármasban játszunk a szüleimmel. Én nagyon szeretem a szüléimét...” Ismétlődnek a válaszok. Szeretik a szüleiket, felnőtteknek már-már érthetetlen gyengédséggel mentik magukban őket, ha bírálják is. őszinték, mert tudják, ezért nem jár fenyítés. Vágyódnak a megértésre. Hihetetlenül fontos nekik az otthon, a nyugodt légííbr... Sablonos szavak? Sematikus mondatok? Gyermekszájból, azzal a tudattal, hogy milyen sokat számít a véleményük, hatalmas erőt adnak, ők a holnap felnőttéi. Moldován Ibolya A „négy páncéxos és a kutya" ötYenhatezer rajongója Lengyelországban a gyermekek körében (de a felnőttek között is) rendidvül népszerű lett a ,-Négy páncélos és a kutya” c. TV- filmsorozat. a „Páncélosoknak” országszerte hatalmas, lelkes tábora van. és tettekkel igyekszik bebizonyítani, hogy a „Négy páncélost” tekinti mintaképének. A filmsorozat vetítése három évvé; ezelőtt kezdődött. s ezután egyre-másra jöttek létre az ifjúsági „Pánélos Klubok”, amelyek „vezérkara” a TV Páncélos Klub. Az ország minden részén működő ifjúsági N klubok, azaz „páncélos osztagok” sok figyelemre méltó, szép kezdeményezéssel' léptek fel. A klubok száma jelenleg 14 000, a ,’legénység” összlétszámú mintegy’ 56 000 Vannak közöttük felnőttek is — így pl. az egyik „osztag” parancsnoka harckocsi irányzója volt a második világháborúban. „Alárendelt, jei” ma 6—13 évesek... A páncélos osztagok legénységének egyik feladata a lakóhelyük környékén lévő régi várak, védfalak* erődök stb. összeírása, lerajzolása vagy lefényképezése volt. A „vezérkarhoz” közel 1000 jelentés érkezett, amelyek, nem egy remekbeké- szült rajzot tartalmaztak. A „Jég” jelszóval szervezett akcióban az idei kemény tél idején P páncélos klubok kiskatonái homokkal szórják fel a járdákat és ösvényeket. E feladat elvégzéséről már 1500 jelentés érkezett a TV Páncélos- klubjához. Minden páncélos osztag „hadműveleti naplót” vezet* ahol feltünteti a vezérkar által kijelölt feladatokat s a saját kezdeményezéseiket. A legjobb ötleteket, eredményeket a TV páncélos klubja nyilvánosan értékeli. A klasszikus lengő Geliei Pityu, a népszerű Bivaly, szavakkal alig kifejezhető mértékben unatkozott. Már mindent megpróbált Icukára gondolt, a tegnapi detektívregényre, gyufásskatulyát egyensúlyozott az orrán, tízfillére- seket kapott el jobb. majd balkézzel* azután hidegvágóvai a cipője talpát feszegette. Az unalom azonban maradt. Sőt, nagyon úgy nézett ki, hogy eltart a munkaidő végéig. És ekkor váratlanul, szokatlan esemény következett be: kipattant az isteni szikra. Az ötlet, mely ha csak percekre is, de megölheti az unalmat és fényt, derűt, felszabadult kacagást hozhat Geliei Pityu (a népszerű Bivaly) sivár életébe: Gordos célzás, egy könnyed csuklómozdulat. majd...! A felfüggesztett féligkész munkadarab úgy vágta hátba Cérna Emil ipari tanulót, hogy az átbukfencezett a megmászhatatlannak hitt ócskavas dombon, két és fél métert csúszott a hullámos betonon, s a produkció sikeres befejezéseként derékig eltűnt a műhely sarkában összehordott évtizedes törmelékben. Kacag a műhely... A népszerű Bivaly viszi a prímet; műemléknek számító pókhálók hullnak a plafonról a harsány örömkitörések következtében. Csak ketten maradnak komolyak: Cérna Emil ipari tanuló — aki pillanatnyilag egy kis levegővel is beérné vidámkodás helyett — és az Öreg. Az öreg, aki ötvennyolc évét meghazudtoló fürgeséggel, és egy kecses szökkenéssel a népszerű Bivaly előtt terem: kicsit ágaskodik, kicsi* céloz, aztán puff... Halálos csend a műhelyben. Két okból egyrészt mivel a pofon minden kétséget kizáróan a klasszikus lengőütések közé tartozik, másrészt* mert a népszerű Bivaly százkilenc- venkét centiméter magasan hordott bal orcáján végződik... Feszült várakozás, némi fejszámolással egybekötve: a Bivaly cirka 104 kiló és egyszer, kificamodott vállal, egyedül hajigálta ki az aJsókecsmegi Spartacus teljes birkózó szakosztályát a „Kispintyő- ke” étteremből. Az öreg 158 centi lehet és süblerrel a köpenykédében 51 kiló. A viadal végső kimenetele aligha kétséges: Hetymegj Oszkár, betanított segédmunkás a telefon felé indul, hogy egy súlyos agyrázkódásos művezetőhelyettes alig pihegő testéhez mentőket rendeljen. De nicsak... a telefon korai: a viadal egyelőre elmarad. Az öreg a klasszikus lengővei lezártnak tekinti az ügyet- visszaballag a gépéhez. míg a népszerű Bivalyt látszólag teljesen lefoglalja szépen dagadó bal orcájának tapogatása. Félelmetes jobbja mozdulatlanul csüng farmernadrágja mellett. Az unalom viszont elszállt. — Te ezt tűröd? — susogja a Bivalynak Bramcsák Józsi, a Ragyás. — Majd... Majd a meló után... Az utcán... Ott megkapja... Ott nézd meg... Nullás lisztet csinálok belőle... Nem — élőbb fasírozottat, és csak azután nulláslisztet... És a vé| ér. egy pocsolyában csiriznek keverem ki az egészet... — sziszegi vissza a Bivaly, és közben ,*S” betűket haj líégat egy három collos vascsőből. Fé: tíz. Az öreg utolsónak ballagott ki a műhelyből: előbb gondosan letörölgette a gépet elrakosgatta a szerszámait. Kisétált a kapun, nekivágott a térnek. Ahol a legsötétebb: a templom mellett megy az 52-eshez. Hirtelen megáll. Mögötte négy-öt lépéssel a Bivaly is. Nem tudja, most mit csináljon, másszon rá rögtön, vagy csak odébb, a bokrok mellett. — Na! Mi lesz — szól rá az öreg. — Csak nem félsz? A Bivaly mozdul, megáll. Zseb“ revágja a két kezét* vagányosan felhúzza a vállait: “• Szégyte®! * Sutád, dg aaárS taea& próbálja ki, öreg, mert tóég rossz vege lesz! — Mi az isten! Még egy pofont akarsz? — Mit képzel? — hörgíti tisztes távolból a Bivaly. — Magának mindent eltűrök? — Gyere ide! — a hang paran- csolóan cseng, a türelmetlen mozdulat nem hagy kétséget: menni kell. — Nem, nem csinált fasírozottat belőle — meséli másnap a műhelyben Ragyás. Nulláslisztet se... Sőt a csirízke- verés is kimaradt... Leültek egy padra. az öreg dumált. Csak any- nyit hallottam: „ilyen szép nagydarab marha...” meg, hogy »„..azért még lehet normális ember belőled...” A Bivaly? Nagyon csendesnek látszott. Kikísérte az ötven- ketteshez az öreget. Lejattolt vele, aztán ott ácsorgott még vagy egy félórát a téren. Mitől szelídülhetett meg? Halvány lila dunsztom... Tény az. hogy ezt követően nem sokkal elvette Icukát. és reggelen - kén* titokzatos, boldog (egyese K szorint kifejezetten bamba) vigvor- ra) állt oda a gépéhez. Később aztán oda fajult a dolog, hogy egyik reggel a műhely egyik csendes pillanatában atyaian megsimogatta Cérna Emil ipari tanuló busa fejecskéjét. tm4 »-»
