Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPI.AF 1970. január 14. Korok és kérdések A most folyó népszámlálás kérdőívei egyenes leszármazottai annak az összeíró lapnak, amelyet a Keleti Károly igazgatása alatt álló Állami Statisztikai Hivatal bocsátott ki az első mai rendszerű hazai népszámlálás alkalmából. Ennek a 100 év előtti statisztikai lapnak 12 rubrikája egyikébe a lakók vezeték és keresztneve mellett — a korszellemnek megfelelően az illető „czímét és rangját” is be kellett írni. Az 1869. december 31-1 állapot szerint. Az 1880-as és az 1899-es népszámláló is lényegében ugyanarra kíváncsi, mint az 1869-es. Az 1900-as annál több újdonsággal szolgál. — Kérdései tükrözik a gyors kapitalizálódást A század- fordulón megejtett népszámlálás az általános összeírás mellett a bányászat és kohászat, ipar, kereskedelem, hitel és közlekedés körébe tartozó egyénekről külön is kér adatokat. — Az önállóaktól megkérdezi, hogy alkalmaz-e motorokat (gőz-, gáz, víz-, elektromos, stb. motort vagy | éllati erőt). Az 1910-es kérdőív nem igen tér el elődjétől, az 1920- as főként a világháborús katonai szolgálat és következményei iránt érdeklődik. Tíz évvel később a főkérdés az itt élő külföldiek, az optált, de még el nem ismert állampolgárok és a visszahonosí- tás alatt állók helyzetét firtatja. Fontosnak tartották a köz- eegélyre szorulók pontos számának megállapítását is — 1930-ban. Az 1941-es kérdőív már hatvan kérdést tesz fel, — szemben az első 12 és az 1900-as 44 kérdésével. A 60 kérdésből az egyik így szól: Lakásának közüzemi ellátottsága, felszereltsége. Milyen a lakás padozata, telefonnal, rádióval fel van-e szerelve? A súlyos idők jele az a kérdés; amely tisztázni kívánta, hogy az összeírt nem esik az 1939. évi IV. te, azaz a zsidótörvény hatálya alá, s mohón érdeklődik a nagyszülők után is. Az 1949. évi összeíró íven szerepel az a kérdés, hogy az összeírt részesült-e juttatásban aa 1945. évi földreform során, s hogy tagja-e valamilyen szövetkezetnek. Megkövetelte a kérdőív az illető atyja foglalkozásának tüzetes megjelölését is. Az 1960-as kérdőív jellegzetességeit főként abban láthatjuk, amit nem kérdez már, ami megszűnt probléma lenni. Ezen a kérdőíven már nem volt rovata a vallásnak, nem tudakolta az összeírt alkalmazottainak számát, munkanélküliségét és annak időtartamát, de nem érdeklődött a mellékfoglalkozás után sem.,. Kazahsztánból — a Tiszáho Anuar Abutalipov — (Fotó: F. Siprunov — APN) Kazahsztán déli részén, ott, ahol a Kizil-Kum sivatag napégette homokbirodalma kezdődik, Kizil-Ordlnsz terület Jana-Kurganszk nevű körzetében működik a ;,Kelin-Tjube” állattenyésztő szovhoz. Sokszáz éve erre hajtják nyájaikat a kazah pásztorok. Annuar Abutalipov, a fentemlítefct gazdaság pásztora apjától, nagyapjától, távoli őseitől örökölte mestersége művészetét. A pásztorok jurtában laknak. amikor a nyájat nyári legelőre hajtják. Egy ilyen jurtában hallottam egy öregembertől a dalt földijéről,- Anuar Abutalipovről, aki tudja, hol bukik le a nap és hol teremnek a varázsfüvek; — Miről énekei, most? — kérdeztem halkan útitársamtól, aki elkísért ide a sivatag szélére. — Arról, hogy a pásztorok ■ jó katonák, s ha ellenség támad szülőföldjükre, Anuarhoz hasonlóan átkelnek hegyen és völgyön, és saját földjükön pusztítják él az ellenséget. Az Öregember elnyújtott énekében világosan megkülönböztettem két ismerős folyónevet: a Tiszát és a Szir-Darjáét — Válóban — válaszolta kérdésemre Knar Beiszem- bajev állattenyésztő. — Anuar a Szír-Darjánál született és sokezer kilométeres utat tett meg a háború országú íjain. míg eljutott Magyarországra, a Tiszához. A két testvéri nép hőse lett, erről szól az ének... ...Anuar Abutalipov a háború első napjaiban önként jelentkezett a hadseregbe. Bátran helytállt Moszkva alatt, részt vett Harkov felszabadításéban. A tegnapi pásztor, aki felett oly elérhetetlen magasságban ragyogott a sivatagi ég — ejtőernyős lett. Egy borús őszi napon a Szuvorovról elnevezett X. ejtőernyős gárdahadosztály egységeit Tiszafüred környékén vetették harcba. A szovjet ejtőernyősök rövid, de elkeseredett harc után megtisztították a fasisztáktól a Tisza jobb partját 1944. október 24-én a gárdisták Tiszafürednél kijutottak a Tiszához. Hídfőállást ke;lett teremteniük a csapatok partraszállításához. Anuar önként jelentkezett a megfelelő átkelőhelyek felderítésére. Átúszta a Tiszát és csónakon tért vissza - többször is megtette ezt az uitafc, a túlparton zsákmányolt csónakkal katonák tucatjait szállította az ellenséges partra. A fasiszták gyilkos pergőtüzében keltek át az ejtőernyősök a Tiszán. A német golyók, gránátrepe- szek sok embert megsebesítettek. megöltek Az átkelés húsz órája alatt Anuar sértetlen maradt A század beásta magát. A hitleristák nagy erőkkel próbálták kiszorítani az ejtőernyősöket. géppisztoly osztagaikat tizennégy tigris’’ támogatta. Anaur, kézi golyószóróval és egy táska tankelhárító gránáttal az ellenséges páncélosok felé kúszott. A tűz elől a árokba szökött, és onnan, oldalról hosszú sorozatot adott a közeledő tankokra. A hitlerista gyalogság a földre vetette magát. Anuar kivárt néhány másodpercet, majd, ahogy ezt a gyakorlatokon tanulta, az egyik gránáttal megacélozta a legközelebbi tigrist. A tankból láng csapott ki. A második tigris megpróbálta kikerülni kilőtt társát. Anuar felemelkedett és egész gránátköteget vetett a lánctalp alá A harmadik tank, gyilkos ágyú- és gépfegyver- tüzet okádva, egyenesen Anuar felé tartott. ...Anuar utolsó gránátjával gyújtotta fel a harmadik német tankot: lánctalpa már- már testét súrolta. Csodával határos módon maradt életben. Sokáig ápolták a hadikórházakban. s csak nem sokkal a háború befejezése edőtt értesült róla. hogy a legmagasabb szovjet kitüntetésben részesült: a Szovjetunió Hőse lelt. Április negyedikén, amikor Magyarország felszabadulását ünnepli, a távoli kazah földön Anuar Abutalipov is ünneplőbe öltözik, mellére tűzi az Arany Csillagot. A bővizű Szír-Darja partján egy másik folyóra, a testvéri Tiszára emlékezik Jo'zif Maljar APN tudósító Népszerűségünk A Postzegel című belga bélyegújság decemberig számában az ottani kereskedők vásárlásai alapján, beszámol a külföldi bélyegek keresettségéről. A listán a magyar posta kiadásai az előkelő 11* helyen állnak Ausztria és Izrael bélyegeivel holtversenyben. Sorozatainkat jobban szeretik, többen gyűjtik mint az olasz, görög, vagy az USA-beli bélyegeket. A belga filatelisták elsősorban hazájuk bélyegeit helyezik albumukba, ezután népszerűségben a szomszédos államok Luxemburg, Franc!aország, Anglia és Hollandia kiadásai következnek. Árverés Bélyegek értékesítése egyre gyakrabban aukciókon történik, ahol szakértők véleménye és az érdeklődők versengése alapján alakul ki a legjobb ár. Tavaly árverésen cserélt gazdát a Mauritius bélyeg, most az 5 centes Brit-Guayana bélyeg kerül kalapács alá, előreláthatólag 100 ezer font kikiáltási áron. Térj ■d ez az értékesítési mód hazánkban is. Decemberben sikeres volt a Bizományi Áruház aukciója, — most a Magyar BélyegeyŰjtők Országos Szövetsége hirdet különleges gyonscserét. Február 8? An délelőtt ló órakor a Hotel Ifjúság (Budapest, JL-, Zivatar il 1—3.) különtermében kerül sor az árverésre, ahol — értesülésünk szerint — többek között egyik nemrég elhunyt vezető fi- latelista gyűjteményére lehet majd licitálni. Kívánatos lenne, ha ilyen nagyjelentőségű rendezvényeket idődként vidéki fi- latelista központokban tartanának meg, hiszen az árverések alkalmával ritkán látható kiadásokhoz kedvező áron lehet hozzájutni. Magyar szakértőnő Klasszikus anyagunk legnagyobb szakértői között gyakran fordul elő Praud Liza asszony neve. Az idősebb korosztályból sokan személyesen ismerik a kiváló filatelistát; aki több mint 40 éves szakmai múltra tekinthet vissza. Bélyeggel Németországban kezdett foglalkozni, — majd 3 évtizeden keresztül Budapesten Doszkár Ferenc üzletében dolgozott. Részt vett a Magyar Posta Bélyegmúzeuma anyagának Összeállításában és feldolgozásában. Hihetetlen szorgalommal tanulmányozta a bélyegeket, — viágszerte elismert szaktekintély az első kiadások; különösen a korai magyar, osztrák és sz^b bélyegek vonatkozásában. Praud Liza piost New Yorkban árverési szakértő; munkásságát a pióst kiadott aukció« katalógus részletesen méltatja. 2eidmu»9«it: Berbere HeftRÍgéfr SZÖVEG NÉLKÜL KÉPERNYŐJE ELŐTT A pálmát — szívem szerint — két műsornak adnám az elmúlt hét programjából: az immár harmadízben jelentkező történelmi leckének és a vasárnap esti Darvas József-összeállításnak, pedig a kitüntető elismerésre rajtuk kívül más programok is pályázhattak volna. A maga nemében mindkettő tökéletes volt és lebilincselő. A Történelmi lecke harmadik adása, amely a „Lesz magyar újjászületés” gondolatára épült megőrizte a már az előző leckékben is megcsodált emberközelségét. Sőt ebben a részletben még fokozottabban érvényesült az alapelv: a történelmet emberek csinálják és hogy az ember nem csupán szenvedő alanya, hanem cselekvő részese a nagy folyamatnak. Emberarcú történelem, azt is mondhatnánk a többrészes dakumentumfilmre. Színes, eleven kép a múltról: maguk az egykori események részesei vagy szemtanúi idézik a történelmet. S mi közben jelentős események részleteit ismerjük meg közelről, egyéni életsorsok körvonalai is kibontakoznak előttünk. Mint például Steinmetz kapitány partizán baj- társáé, aki dacára bizonyítható bátor cselekedeteinek, ma sem tagja a Partizán Szövetségnek. Urbán Ernő némi darabossága ellenére most is kitűnő érzőikkel tudja szóra bírni alanyait. Elég. ha arra gondolunk, hogyan nyílt meg kérésére a szovjet katona életét megmentő dunántúli asszony. És mennyire szemléletes, ahogyan végigjárja az egykori események ma is fellelhető színhelyeit. Mint a Budai önkéntes Ezred megalakulásáról készült riportban, amelyre ugyanannak a budai villának a teraszán került sor, ahonnan a hívó szó is elhangzott a kertben gyülekező önkéntesekhez. A lecke emberi tartalmát növeli továbbá a látszólag kevésbé jelentős. de ugyanakkor mégis jellemző részletek felelevenítése is. Milyen megindító volt hallani pl. Gobbi JXilda beszámolóját a fel- szabadulás utáni első színházi matinéról Pesten, mikor még Budán dörögtek a fegyverek. Térben és időben ugyan eltérő események kerültek egymás mellé, de tökéletes egységben és ez Szűcs László rendező érdeme is. Az ilyen leckéből szívesen tanulunk. Az Elindult szeptemberben című Darvas-estben pedig az volt az érdekes, hogy az írói portré teljes mértékben az életmű jól kiválasztott részleteiből rajzolódott ki; az a néhány mondat, amelyet közben-közben az író személyesen is eszközölt jóformán az „útjelző tábla” szerepét tö'tötte be az írói életút bemutatásában így volt szerencsés. hiszen a dal teszi a da'nokot és nem fordítva. A megszólaltatott részletek pedig a népéért mindig és mindenkor felelősséget érző írót állították élénk; azt, akiben a politika és az irodalom szeretete szerves egységben él. Az elkötelezett írót ismerhettük meg tehát az Ungvári Tamás írta, Katkó István szerkesztette és Ra- nódy László rendezte szerzői estben. Persze ennek az elkötelezett életnek megvan a maga pátosza is. Erre is jó például szolgáltak az egyes jelenetek így a televíziónak sikerült olyan portrét rajzolnia, amely valóban hű a Szakadék, a Zrínyi, a Hajnali tűz. a Részeg eső és a többi Darvas-mű írójához. Röviden Üj rajzfilm-sorozat indult vasárnap este. Ezt is Nepp József rendezte, mint a Gusztáv-sorozatöt. Hogy Mézga Gézának és családjának lesz-e olyan sikerük, mint Gusztávnak volt, árrá a bemutatkozásból még nem következtethetünk. Egyelőre nagy volt a zűr a Mézga- csa ád háza táján. Nemcsak egyszerűbb lett, de szimplább is a kerületek vetélkedője. Láthatóan egy gondolat foglalkoztat írót, szerkesztőt, játékvezetőt és a versenyzőket; essünk rajta túl mihamarabb. Mit csinál apuka és anyuka a hót végén, amikor végre szabad ideje van. —■ Erre kereste a választ iskolás gyermekektől a Család és társadalom második adása. Az eredmény lehangoló: apuka pihen vagy szórakozik; anyuka mos, főz, vasal; dolgozik. örvendetes viszont, hogy a jövendő apukái, a megkérdezett fiúk nagy része nem híve ennek a szemléletnek. A Segesdi Györggyel készített film igen szemléletesen mutatott rá a szobrászat modern kifejező eszközeire és lehetőségeire, különös tekintettel a fémlemezre, mint új anyagra, amely egyre nagyobb szerepet kap napjaink plasztikai művészetében. Poőr Péter és nővére pezsgőve] és dáliái köszöntötték — húsz percben — közönségüket. A nem eléggé ötletes, dalaiban kissé lagymatag Poór-show aligha hozhatta tűzbe a képernyő előtt ülőket. a közbeékelt fotók viszont kitűnőek voltak. V. MA szolnoki Járműjavító üzem LAKATOS HEGESZTŐ KAZANKOVACS szakmunkásokat és FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT keres felvételre. Jelentkezni lehet: az üzem munkaügyi osztályán. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat szakmunkás átképző* tanfolyamot indít tetőfedő, bádogos, hidegburkoló, parkettás szakmákban. A sikeres vizsgát tevő dolgozókat vállalatunk azonnali alkalmazza szakmunkásként Jelentkezni lehet Szolnok, Ady E. u. 117%. ecg. alatt 1970. február 20-ig a szakoktatási előadónál.
