Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJA?, EGYESÜLJETEK! Ára: 1 forint XXI., évi. 9. sz. 1970. január 11., vasárnap, A vállalatok belső harmóniája Jubileumi zárszámadás Jásztelken Évi 36 ezer forint fagjövedelem — 7,6 milliót tartalékoltak Megyénkben az idén először a jásztelki Xolbuchin Tsz-ben tartottak zárszámadást. Jubileumi ünnepség volt ez az 5758 holdas közös gazdaság életében, mert tegnap volt a huszadik zárszámadásuk. A szövetkezeti tagokat a járási pártbizottság és a tanács vezetőit és a meghívott vendégeket Berényi főagronómus köszöntötte, majd Lá­zár József elnök tartotta meg a vezetőség beszámolóját. a vállalatokat sűrűn — s /M nem egészen alaptalanul — az emberi szervezet­hez hasonlítják. Élnek, növe­kednek, lázak gyötrik, sikerek erősítik, betegségek támadják meg, közérzetük hol kiváló, hol pedig gyötrően rossz. Ahogy az embernek, úgy a vállalati szervezetnek is létezik belső harmóniája, vagy ennek ellen­kezője, a diszharmónia. S ahol korábban nem törődtek ezzel, ügyet sem vetettek rá, ott a gazdasági mechanizmus re­formja fújt és fúj harsány éb­resztőt; világít rá létező, de ed­dig homályban maradt tények­re, összefüggésekre. Két esztendő telt el az új irányítási rendszer bevezetése óta. Elegendő idő ahhoz, hogy — ahol kell, ott feleszméljenek. A népgazdaság eredményei is­mertek. 1969-ben a nemzeti jö­vedelem hat, az ipari termelés négy, a mezőgazdasági öt-hat százalékkal haladta meg az 1968. évi szintet. A vállalati eredmények — az ott dolgozó­kat. s a felügyeleti hatóságo­kat kivéve — már nem ilyen közismertek, ritkán kapnak a népgazdaságéhoz hasonló nyil­vánosságot. Van, ahol örülnek ennek. S nyomós okuk van rá. A reform megindította válto­zások ma még legkevésbé a vállalatok kapuin belül, az ún. belső-mechanizmusban észlel­hetők. A termelő és szolgáltató gazdasági egységek többsége eddig csupán a makroökonó- miai méretű változások követé­sére volt képes, s a mikroöko- nómiára, saját portájára ke­vésbé ügyelt. Igaz, egy-egy vállalat tevékenysége nagymér­tékben függ a szabályozó- rendszer működésétől, az adó­zás, hitelezés, anyagvásárlás és késztermék kibocsátás formái­tól, de legalább ilyen mérték­ben függvénye annak, hogy lé­tezik-e a termelés és ügyvitel egész szervezetében harmónia, vagy legalábbis törektíés ennek létrehozására, avagy a diszhar­mónia, a szabálytalan, meg­megakadó működés, a kapcso­latok hiánya, az összefüggések elhanyagolása jellemzi az adott gazdasági egységet. Okos embernek tartanánk-e azt, aki benevez a súlyemelő versenyre, csak éppen a karja törött? Ami képtelenségnek tű­nik így, nem is oly nagy kép­telenség a gazdasági életben. Megtörtént például, hogy kor­szerű, automata megmunkáló gépsort vásárolt kemény valu­táért az egyik üzem. Fölállítot­ták, dolgozni kezdett, dörzsölte a „vezérkar” a kezét: ez igen! Ünnepség, bankett, s másnap... másnap leállt a gépsor. Le, mert a nagy lelkesedés, tervez- getés közben „elfeledték”: a gépsornak az edzőüzem adja az anyagot. Az öreg, elavult, ilyen feladatot ellátni képtelen edző­üzem. Ahol az automaták igé­nyelte félkészterméknek csupán felét képesek előállítani! Pri­mitív hiba, a nevetségesség ha­tárát súroló baklövés? Az. Ám az üzem számára drágán meg­fizetett tandíj volt ez, hogy megtanulják: a termelés belső harmóniája, e harmónia za­vartalansága, elengedhetetlen. A vicclapokba kívánkozna az az eset is — ha nem tény lenne —, amikor az országos nagy- vállalat egyik gyáregysége olyasmit inportált, amit en­nek a vállalatnak a másik gyáregysége belföldre és ex­portra egyaránt készített ... Szószaporítás lenne a példák további sorolása, hiszen — ha nem is ennyire kihegyezetteket — majd’ mindenki sorolhat ha­sonlókat a maga tapasztalatai­ból. A példák gyakorisága azt mutatja, hogy a vállalatok ke­vés gondot fordítanak a belső, műszaki-szervezeti harmóniára. Holott elsősorban erre kellene erőiket koncentrálniuk. Tanácsot adni persze mindig könnyebb, mint cselekedni. Ta­gadhatatlan, hogy a vállalatok ilyen irányú cselekvésének út­jában sokféle akadály állt, s található ma is — ezek egy ré­sze ráadásul nem tőlük, hanem kívülálló tényezőktől függ —, de a kívánatosnál lassúbb a már ma elhárítható akadályok legyűrése. Kevés vállalatnál al­kottak, tiszta torzulásoktól mentes képet a rendelkezésük­re álló anyagi, műszaki, szemé­lyi feltételekről. Ez, a tiszta kép megalkotása az első, nem mel­lőzhető feladat. Tudni kell: meddig terjednek említett lehe­tőségeik, mi az, amit kockázat mentesen, amit kockázattal te­hetnek meg, s amit semmikép­pen nem vállalhatnak el. Fel­kutatni a belső egyensúly za­varait keltő gócokat — például a szerszámgyártás gépi vagy személyi kapacitáshiányát, az energiaellátás, gőzszolgáltatás szükségesnél kisebb csatornáit stb — a termelés egészét, mint folyamatot áttekinteni, s föltár­ni azokat a pontokat, ahol túl sokáig vesztegel az alkatrész, s félkésztermék, mindez elen­gedhetetlen. Elég, ha a próba­teremben „szűk a keresztmet­szet”, megáll a gyár termelése. Elég, ha egyetlen alkatrész- gyártó üzem, műhely nem ké­pes fölvenni az új tempót, meg­áll a végszerelde, bár csak egy, néhány forintos értékű alkat­rész hiányzik. Fejetlenséget okoz, ha az anyagkönyvelés nem nyújt biztos adatokat, mert kaotikussá válik az anyagbeszerzés, a termelőegy­ségek közötti szét osztás... Ahány egység, annyi lehető­ség. Ezért szükséges az ipari szer­vezet minden alkatelemeinek ritmusban, szinkronban, belső harmóniában dolgoznia. Ezért csakis az a vállalati szervezet állhat biztosan a talpán, ahol a termelésirányítás folyamatosan képes mindent előteremteni — energiát, alapanyagot, szerszá­mot stb. —, ami a zavartalan működéshez szükséges... A belső harmónia: az életműkö­dés kiegyensúlyozottsága, az egyensúly pedig a biztonság ér­zete. M iért ennyire hangsúlyos ez? Azért, mert a ne­gyedik ötéves terv or­szágos irányelveinek kidolgozá­sával együtt a vállalatoknál is készülnek a távlati tervek. A holnapot megjelölni a ma ala­pos ismerete nélkül lehetetlen. Ahitani a holnapi egyensúlyt, s ma bukdácsolni, kívánni a hol- • napi sikereket, de föloldatlanul hagyni a mai feszültségeket több, mint illúziókergetés. S az ilyen hibák következményeit ma már egyre teljesebben a vállalatok viselik! A belső har­mónia megteremtése, vagy leg­alábbis optimális megközelítése tehát gondoskodás a jövőről. Ügy is mondhatnánk: kollektív életbiztosítás... A szövetkezeti tagok már ismerték a múlt évi gazdál­kodás adatait, mindannyian írásban megkapták a vezető­ség és az ellenőrző bizottság tájékoztatóját. A múlt évi gazdálkodás eredményeit ko­rábban részközgyűléseken is megvitatták. A ToluchinTsz gazdái tavaly jó évet zártak, s rendkívül jó eredményeket értek el. Ez a közgyűlés hangulatában is tükröződött. A tsz közös vagyona meg­haladja a 44 millió forintot. Termelési tervüket 16.5 szá­zalékkal túlteljesítették. A növénytermelők 1.5, az állattenyésztők 1 millió fo­rint többletjövedelmet ér­tek el. Bár a jégverés sok millió fo­rint kárt okozott a gazdaság­nak. Major Tibor, a járási párt­bizottság titkára és Bálint Imre, a járási tanács vb el­nökhelyettese is értékelte a közgyűlésen a tsz helyzetét. Hangsúlyozták, hogy a jó eredmények a szorgalmat és fegyelmezettséget is tükrö­zik. — A tsz vezetősége sikerrel hasznosítja az új termelési eljárásokat és a műszaki fejlesztésben példát mutat. Tavaly például 24 hol­don 24 fajta hibridkukoricá­val kísérleteztek. Ezek kö­zött volt olyan is, mely 42 Apró Antal látogatása Csongrád megyében ♦ Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány elnökhelyette­se a hét végén látogatást tett Csongrád megyében. Csütör­tökön az esti órákban Szege­den, a párt székházában Csongrád megyei pártvezetők­kel folyatott megbeszélést. Pénteken délelőtt Hódmező­vásárhelyen, a Béke szálló dísztermében megyei pártak- tivaülésen tartott tájékozta­tót az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. A Minisztertanács elnökhe­lyettese pénteken délután meglátogatta a városban 105 millió Ft beruházással nemrég elkészült Furfurol üzemet, ahol már megkezdődött a próbatermelés és kukorica- csutkából vegyipari alap­anyagot, furfurolt készítenek. Ezután az Alföldi Porce­lángyárat kereste fel, ahol Habuda Ádám, a Finomkerá­miai Művek vezérigazgatója és az üzem vezetői mutatták be az edénygyárat. Apró An­tal megtekintette a helyi ma­jolikagyár bemutatótermét is. A Minisztertanács elnökhe­lyettese szombaton Makóra mázsa termést adott májusi morzsoltban. A tsz tavaly 100 százalé­kig gépesítette a cukorré­pa betakarítását, s az idén rátért a 800 holdnyi kuko­rica gépi betakarítására. A tsz növénytermesztése magas hozamokat ért el. (Ki­véve a jégverte búzát). A napraforgóból például 2.2 millió forint árbevételük volt. Az elnök dicsérte a trak­torosok szorgalmát. Az ősz­szel például öt vasárnap egymásután dolgoztak. Min­den földet felszántottak. A tsz állattenyésztése ís biztatóan fejlődik. A tervet minden ágazat túlteljesítette. Tavaly 48 vagon húst érté­kesítettek. A Tolbuchin Tsz-ben tavaly 4.2 millió forint értéket ru­háztak be. Ebből kombájn­szérűk, sertésíiaztató, az 1- es számú üzemegységben fürdő és öltöző épült. "Egy­millió forint értékű gépet vásároltak. Megkezdik az új, korszerű, szakosított szarvas­marhatelep építését, melyet 1972-ben fejeznek be. A tsz pénzügyi gazdálko­dása kiegyensúlyozott. Ár­bevétele 8 millió forinttal haladta meg a tervezettet. utazott, ahol a párt székhá­zában a város vezetőivel foly­tatott megbeszélést. Csongrád megyei látogatásának befeje­zéseként ellátogatott a Fegy­ver és Gázkészülékek Gyára makói üzemébe. Hatályba lép a magyar—román kishatárforgalmi egyezmény A magyar—román határ mentén lakó magyar, illetve román állampolgárok érint­kezésének megkönnyítése ér­dekében a közelmúltban — mint ismeretes — egyezmény jött létre a két ország kor­mánya között a kishatárfor- galomról. Az egyezmény alapján a magyar, illetve a román területen az államha­tártól számított 15—15 kilo­méteres sávban állandó lak­hellyel rendelkező állampol­gárok határátlépési cngedély- lyel utazhatnak egymáshoz rokonok vagy barátok meglá­togatása céljából. Az egyez­ményt mindkét állam kormá­nya jóváhagyta és az 1970. ianuár 12-én hatályba lép. Csehszlovák—szovjet katonai találkozó Prágában A szovjet honvédelmi mi­nisztérium központi lapja, a Krasznaja Zvezda közölte, hogy Prágában találkozóra és Az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem magas; 36 ezer forint. Ezután 30 ezer forint regulativ adót is kell fizetniük. Az egy órára jutó kereset 10.70 forint. Ám a holnapra is gondolnak, 7.6 millió forintot tartalékoltak. Ezenkívül 1 millió forintot helyeztek a szociális és kul­turális alapra; Jásztelken mindig becsül­ték az öregeket. A nyugdí­jasok és járadékosok föld­jét a tsz díjmentesen mű­veli és ingyen ad vető- magvat. Tavaly 300 ezer forintot jut­tattak az öregeknek. Tegnap személyenként 1200 forintot adtak nekik. Az elnök nagy tisztelettel beszélt róluk, — kérte őket, hogy erejükhöz képest az idén is segítsenek a közös munkában. A közgyűlésen jelen volt Szabó Péter, a szomszédos Alattyán Üj Élet Tsz elnöke is. Az alattyáni tsz 1966-ban nagy nehézségekkel küzdött. A jásztelkiek két éven átve­zették a szomszédos tsz-t is, mely azóta megerősödött. — Szabó Péter is Jásztelekről ment át a szomszédos gazda­ságba. Az idén már megerő­södtek, 58 forintos munka­egységgel zárnak. Szabó Pé­ter ezt a segítséget köszönte meg a jásztelki vezetőknek. Tegnap 4.4 millió forint készpénzt osztottak ki a ta­gok között. Este közös vacso­rán látták vendégül az em­bereket tapasztalatcserére került sor a csehszlovák néphadsereg politikai főcsoportjának és a középső szovjet hadseregcso­port politikai csoportjának vezetői között. A találkozón ott volt Mar­tin Dzur vezérezredes cseh­szlovák nemzetvédelmi mi­niszter és Jamscsikov altá­bornagy, a Varsói Szerződés egyesített haderői főparancs­nokságának csehszlovákiai képviselője. Tűzvész Ohióban Az Ohio állambeli Marietta városkában tizenhét idős em­ber lelte halálát a lángok­ban, miután a város szélén, egy dombtetőn álló menhe- lyük kigyulladt. A tüzet csak egy órával annak keletkezése után vették észre, és mire a tűzoltók a helyszínre értek, az egész épület lángokban ál­lott. Az oltást a rendkívüli hi­deg és a hóvihar igen meg­nehezítette. S a távolabbi körzetekből odavczényell tűz­oltóknak csak több mint egy­órás megfeszített küzdelem­mel sikerült megfékezniük a tüzet. Közben több tűzoltó súlyosan megsebesült. A környező városok kórhá­zainak műlőorvosait azonnal riasztották, hogy elláthassák a lángokból kimentett örege­ket. Az eddigi jelentések sze­rint tizenheten haltak meg a tűzben, huszonöt embert sú­lyos égési sebekkel ápolnak. A tűz okának megállapítá­sára a vizsgálat folyik. Ma: A megzöldült manchesteri Falu — műveltség — fiatalság Jász-Kun Kakas Ember és komputer „Oszlophoz köttetve veressék meg” Ki tud róluk? Hegyen-völgyön zakatol a páncél vonal öreg ember nem vén ember A nyereségfelosztás gondjai a Tisza Cipőgyárban A jég hátán is megélünk? Népszámlálók a cigánysoron Hírünk az országban Gépjavító állomások felszabadulási vetélkedője Kiváló hajózó század a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán Ünnepség színhelye volt szombaton a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola tisztiklubjának nagyterme. Kitüntették a főiskola egyik repülőalegységét, amely má­sodik alkalommal nyerte el a „Kiváló hajózó század” címet. Az ünnepség a csapatzász­ló fogadásával kezdődött *— majd felhangzott a Himnusz. Ezt követően az Országos Légvédelmi Parancsnokság képviselője felolvasta Czine- ge Lajos honvédelmi minisz­ter parancsát, és átadta a ki­váló hajózó századnak járó zászlót és oklevelet. Az al­egység parancsnokát jelvény­nyel tüntették ki. A kitüntetett század nevé­ben az alegység parancsnoka mondott köszönetét és tett ígéretet a katonai szolgálat további magasfokú ellátásá­ra, a kiváló cím megtartásá­ra. A repülőalegységet a la­kosság nevében szocialista brigádok képviselői köszön- töttéko Mészáros Ottó Brandt óv a túlzott optimizmustól A líbiai forradalmi tanács a nyilvánosság előtt — Befejeződött Cernik varsói látogatása Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon — m. 1, hírek - tudósítások - hírek — tudósítások \

Next

/
Thumbnails
Contents