Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-09 / 7. szám
1970. január 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Amit tudni keli az A—2-ről A sajtóból, a rádióból és a televízióból arról értesülünk, hogy határainkon újra kopogtat az 1968 nyarán Hong Kongból elindult A—2 vagyis a Hong Kong-vírus. A nyugat-európai államok után tőszomszédságunkban" Jugoszláviában, Ausztriában Optimista prognózis Az Országos Közegészségügyi Intézet múlt év tavaszán közzétett '.Hong Kong záró- jelentése” szerint a járvány során durva becsléseik szerint félmillió _ ember betegedett meg a "Hong Kong-vírustól Magyarországon, és lett ezért valószínűleg védett az újabb fertőzéstől. Emellett a megbetegedettek többszöröse esett át úgy a fertőzésen, hogy nem betegedett meg. de védettségre, immunitásra tett szert. A természetes úton védettek mellet viszonylag nagyszámú ember, különösen az egészségügy, a szamélyszállítás és az élelmezés dolgozóinak többségét védőoltásban részesítették. Ebből következik, hogy az ország összlakosságának tetemes hányada eleve védett a Hong Kong-vírus fertőzéssel szemben. Tehát a vírus Magyarországon nem számít, hat nagy sikerre. S ha mégis fogékony emberre talál, miből áll a betegség? A fertőzéstől számított néhány óra, vagyis 1— 3 napos lappangás után borzongás, hidegrázás, láz, felsőléguti hurut, végtagfájdalom, gyengeség és főfájás jelezheti a betegséget Nem Mérsékelt óvatosság Járvány idején sem állhat meg az élet! Senkisem zárkózhat be lakásának falai közé. Gyakran éppen azokat tréfálta meg a vírus, akik beteges félelmükben legszívesebben magukra zárták volna az ajtót. A Hong Kong-vírus terjedésének szinte egyetlen és legfontosabb útja a cseppfertőzés, ezért a „bezárkózás” sem nyújthat abszolút védelmet. A fertőzött ember beszéd közben, köhögéskor, tüsszentéskor láthatatlan mikro cseppekben sok-sok ezer vírust juttat a levegőbe. A mikrócseppekban lebegő vírusok belégzéskor kerülnek felső légútjainik nyálkahártyáira és okoznak fertőzést. Természetesen megtapadhat tányéron, evőeszközön, törülközőn és ágyneműn is. Ha a családtagok, vagy az embeAranysza bolyok 1. Kerüljük a meghűlést! Régi tapasztalat, hogy latyakos, esős. vagy havas időben a lábbeli átnedvesedése hüléses huruttal, megfázással járhat. Nyilvánvaló, hogy a test túlzott lehűlése akár láb felől, akár máshonnan, csökkenheti a nyálkahártyák ye'lenáll óképességét és megkönnyítheti a vírusok támadását. Ezért hordjunk nedves. latyakos időben jól záró, vízhatlan cipőt. meleg gyapjúharisnyát, nedvszívó alsóruhát, amely verejtékezéskor a nedvességet felfogja. A túl aggodalmaskodó szülők azonban ne feledjék, hogy a túlöltöztetés sem jó. A hógolyózó gyermek átmelegedve könnyen hajlamos arra, hogy kabátot, sapkát, sálat eldobjon és így hüljön meg. A könnyű, habszivacsból készült „anorák” jobban védi a lehűléstől a szervezetet. mint a súlyos, nehéz télikabát. 2. Lakásunkat és munkahelyünket naponta legalább háromszor szellőztessük. Elég 2—3 percre kereszthuzatot csinálni, hogy a levegő kicserélődjön, de a falak és bútorok ne hűljenek le. A meleg levegővel együtt a levegőben lebegő vírusok is kimennek a lakásból. A friss levegőről pedig — éppen néhány hónapja mutatták ki, — vírusölő hatása van. Éljünk tehát ezzel a lehető^ és Csehszlovákiában is elég sok ember betegedett már meg. Sőt, Tolnában, Baranyában is észleltek szórványosan csoportos mebetege- dést. Nézzük meg tárgyilagosan, milyen esélyeink vannak és hogyan védekezhetünk. szabad megfeledkezni arról, hogy minden téli meghűléses hurut, amit köznapi nyelven „megfázásnak” vagy .,meghűlésnek” szoktunk nevezni — és amit ugyancsak vírusfertőzés okoz — lényegében ugyanezekkel a tünetekkel jár. Ebből következik, hogy még tényleges járvány esetén sem származik minden „hülés” Hong Kong-vírustól. De ha még valóban attól származnék is, nincs ok túlzott aggodalomra. A Hong Kong-vírus okozta megbetegedés ugyanis viszonylag jóindulatú és következményei alig súlyosabbak a közönséges lázas, hüléses hurutnál. 4—5 napos ágynyugalom, bő folyadék és A+C-vitamin ellátás mellett a megbetegedettek döntő többsége maradéktalanul meggyógyul. Az orvosok általában lázcsillapítón kívül mást nem szoktak rendelni. Csak ha a láz elmúltával újabb lázkiugrás következnék be — ami kisgyermekeknél. csecsemőknél, üreg és beteg embereknél fordulhat általában elő — hívjunk újra orvost, mert ilyenkor kell könnyebb, súlyosabb szövődménnyel számolni; rek közösen használnak olyan tárgyakat, amelyek orr. vagy a száj váladékával érintkezhettek, így is ferőződhetnek. Könyv, ruhanemű vagy más használati tárgy révén a Hong Kong-vírus terjedésének valószínűsége elhanyagolhatóan csekély. Egyetlen rendszabályunk sincs, aminek betartása tökéletes biztonsággá] védene a vírusfertőzéssel szemben. Viszont sokat tehetünk annak érdekéiben, hogy szervezetünk kondícióját erősítve, még tényleges fertőzés esetén is tünetmentesen, vagy enyhe betegségtünetekkel vészeljük át a fertőzést. A legfontosabb teendőket. amelyekkel részben a fertőzés esélyét csökkenthetjük, részben szervezetünk erőnléti állapotát növelhetjük, az alábbiakban soroljuk feL seggel. A levegő kellő pára- tartalma is védi a felső légutak nyálkahártyáját a vírusokkal szemben. Ne feledjük ezért a fűtőtestre, vagy a kályhára egy-egy edénybe vizet tenni, hogy szobánk levegője ne legyen túl száraz. 3. A C-vitamin nem csodaszer ugyan, amely teljes biztonsággal védene a vírus ellen, de az A-vitaminnal egyetemben erősíti a szervezet kondícióját Ezért sárgarépa, savanyúkáposzta, alma, citrom, burgonya és általában a sok főzelékféle, különösen járványidőben ne hiányozzon a mindennapi étrendből. Ha valaki még erőteljesebben kíván védekezni. Viroma-szörpöt. vagy C-vitamin tablettát is vásárolhat magának. 4. Az alkohol, akár tömény, akár híg, nem fertőtleníti a légutakat. Ha az influenzától lázas felnőtt egy-egy csésze forralt bort iszik, könnyebben vészel] át a láz lés a hidegrázás kellemetlenségeit, de a kalapkúra” vagy a nagymértékű alkoholfogyasztás alkoholmérgezést okoz, jelentősen csökkenti a szervezet védelmi rendszerét és mintegy előkészíti a talajt a fertőzés számára. Még rosszabb, ha az italozás éjszakázással társul, mert a fáradt, kimerült és részeg ember prédája a fertőzésnek 5.' Járványidőben a műkedvelő kocadohányos ne szívjon cigarettát, a szenvedélyes dohányos pedig próbálja mérsékelni felére, egy- harmadára megszokott napi adagját. A nikotin ugyanis csökkenti a légutak nyálkahártyájának önvédelmét. Halálos bűn ! Aki önmagán a náthának, vagy a Hong Kong-influen- zának tüneteit észleli, ne látogasson olyan helyiséget, ahol csecsemő, idős ember, vagy súlyos beteg van. Ezeknek természetes védelmi rendszere nehezebben tud megbirkózni a fertőzéssel, ezért a következmények és a szövődmények e három csoportnál akár súlyosak is lehetnek. Megbocsáthatatlan bűn tehát, ha valaki a felsorolt veszélyeztetett ember- csoportot oktalanul teszi ki fertőzés veszélyének. Ha pedig kénytelenek lennénk betegen egy helyiségben tartózkodni az említettekkel, hordjunk maszkot orrunk és szánk előtt. A csecsemőhöz csak fehér kötényben vagy köpenyben, maszkkal nyúljunk — természetesen előzetes kézmosás után. A kézmosás egyébként étkezések előtt mindenkor, de különösen járványidőben elengedhetetlen. A közúti közlekedés is magában rejt veszélyt. mégsem félünk az utcára menni. A Hong Kong-vírusban is rejlik bizonyos fokú veszély, mégsem kell félnünk tőle. Ha testi kondíciónkat sétával, egészséges mozgással. helyes táplálkozással és öltözködéssel előnyös szinten tartjuk, bátran nézhetünk szembe a vírussal, járvány esetén. És ha minden óvintézkedés ellenére mégis vacogna a fogunk, és kirázna a hideg, bízzunk orvosainkban és abban, hogy 4—5 nap alatt túl leszünk a Hong Kong-vírus fertőzésen. Dr. Szendéi Ádám Döntött a Legfelsőbb Bíróság A kereskedelmi dolgozók anyagi felelőssége A közelmúltban, a Legfelsőbb Bíróság több leltárhiány megtérítésével kapcsolatban hozott döntést, melyek Szolnok megyei fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket érintenek. A döntések arra engednek következtetni, hogy a£ új leltárrendelet gyakorlati alkalmazása körül még nincs minden rendbein. A törökszentmiklósi ÁFÉSZ kuncsorbai TÜZÉP-telepé- nek vezetőjét a szövetkezet elnöke 15 012 forint leltárhiány megtérítésére kötelezte. A határozatot a munkaügyi döntőbizottság helybenhagyta. A telepvezető a bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a szövetkezet az anyagkezelés megfelelő feltételeit ismételt kifogása, és az ellenőrök figyelmeztetése ellenére sem biztosította. A tüzelőanyagot nagyrészt nem zárható, hanem szabadhelyen kellett tárolnia, ennélfogva áhhoz bárki hozzáférhetett. így a hiányért felelősséggel nem tartozhat. A bíróság 20 százalékkal csökkentette a dolgozó megtérítési kötelezettségét és 12 009 forint megfizetésére kötelezte. Törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy az anyagok kezelésével megbízott dolgozókat a társadalmi tulajdon hiánytalan megőrzéséért anyagi felelősség terheli. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a felelősség maradéktalanul csak akkor érvényesülhet, ha a munkáltató is eleget tesz a társadalmi tulajdon védelmében reá háruló feladatoknak. A kereskedelmi dolgozók anyagi felelőssége ugyanis feltételezi, hogy a munkáltató a kezelésre átadott anyagok szabályszerű átadásán túl. biztosítja azokat a tárgyi feltételeket is, amelyek az anyag hiánytalan megőrzéséhez, ellenőrzéséhez és kezeléséhez szükségesek. Amennyiben a munkáltató e feladatának nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, ezt a körülményt a leltárhiányért való felelősség megállapításakor, ill. annak mértékénél figyelembe kell venni. Az adott esetben a szövetkezet vezetősége ezen kötelezettségének nem tett eleget, a TÜZÉP-telepvezető ellenőrzési naplójába a szövetkezet ellenőrei többek között azt írták be, hogy a tüzelő elhelyezése kifogás alá esik, a raktár tárva- nyitva van és a tüzelőhöz az nem nyúl hozzá, aki nem akar. Mindezek figyelembevételével a Legfelsőbb Bíróság a szövetkezet elnökének megtérítési határozatát teljes egészében hatályon kívül helyezte. Felmentés leltárhiány megtérítése alól A 2/1968. Korm. sz. rendeletben írt megtérítési felelősség a szoros elszámolási egységekre nem alkalmazható. A tjszaföldvári ÁFÉSZ ezzel szemben szoros elszámolási kötelezettség alá eső vendéglővezetővel szemben megtérítési határozatot hozott, holott az új leltárrendelet értelmében az »ilyen egységek vezetői, vezetőhelyettesei és beosztott dolgozói leltárhiány megtérítésére részben sem kötelezhetők, hanem a leltárhiányt követő 12 hónapban — legfeljebb a leltárhiány mértékéig —■ prémiumban. jutalékkiegészítésben nem részesülhetnek, valamint év végi részesedést nem kaphatnak. Az adott esetben hozott igazgatósági megtérítési határozatot a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta és a dolgozókat a leltárhiány megtérítése alól mentesítette. Rámutatott arra, hogy a prémium, jutalékkiegészítés, év végi nyereségrészesedés megvonás tekintetében csak a munkáltatónak van hatásköre, ennek tehát új szabályszerű határozatot kell hoznia éspedig a leltárrendelet 5. §-ban említett 60 napos határidőn belül. Ezen jogszabályhely szerint. ugyanis az. igazgatói határozatot a leltárfelvétel befejezését követő 60 nap alatt kell az anyagilag felelős dolgozóval írásban közölni. Mivel a szövetkezet elnöke helytelenül megtérítési határozatot hozott, most már 60 napon túl nincs lehetőség új, helyes prémiumot elvonó határozat hozatalára. Dr. V. N. írta: Tahi László —Raizok s Gácsi Mihály Hol vészelte ét? — Ááá! Alászolgája! Nyújtom a kezem: — Alászolgája! — Nem ismer meg ugye? — De, de... — dadogom —, maga szokta megkérdezni időnként, hogy megismerem-e? — Ügy» van. Hogysmint? Hogysmint? — Csak csak. — Hogy vészelte át? Elmondom neki néhány szóban. Kijev, Pinszk, Lemberg, Bor. Legyint, mosolyog: — Az semmi. Én ... És elmondja. Belémkarol, elkísér. Elbeszéli, hogyan lőtték agyon. Másnap megint más kérdi meg az utcán: — Hol vészelte át? Most már nem akarom, hogy rám licitáljon. Elmondom neki néhány szóban. Csepel, Austchwitz, Dachau. Mauthausen. Ez is legyint, mosolyog: — Az semmi. Én ... És elmondja. Nem megy le a nyakamról. Meg akarta akadályozni a hidak felrobbantását. Egy vízbe dobták. Kiúszott. Ekkor felakasztották. Megszökött a kötélről. Tömlöcbe vetették. Elrágta a vasrácsot. Sortüzet adtak rá. Halottnak tetette magát. Mint halottat kivitték Bir- kenauba, ahol a legnehezebb munkát végezte. Többízben elégették, míg végre meg tudott szökni. Kétezer kilométert tett meg kézen járva, mert nem volt cipője. Most végre itthon van. Próbáltam én már mindent, De mindenki rám licitál. Már igazán restellni kezdem a dolgot. Hát mindenki nagyobb hős. mint én? — Ááá! No nézd csak! — Hogysmint? Hogysmint? — Csak csak. — Rég nem láttam. — Rég bizony. — Hol vészelte át? Na, most olyant mondok, hogy majd nem tartja érdemesnek versenyezni. — Hogy hol? Hát ez érdekes volt. 1941 tavaszán felmentem Lillafüredre. És képzelje, ottrekedtem. A személyzet elmenekült, én ottmaradtam az élelmiszerraktárral. Négy évig éltem Lillafüreden. Nagyon kellemes volt. Most jöttem haza. Kocsin. Lesem, mit mond erre? Azt mondja: — Maga mázlista. Nem úgy. mint én. Én ... És elmondja. Élve temették el. Fél évig volt a föld alatt. A legnagyobb nélkülözéseik közepette. — Aztán csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz. De feljelentették. Kerékbe törték, karóba húzták. felnégyelték. Azaz csak fel akarták négyeim. Mert már ketté volt vágva, amikor felszabadították. Megígéri, hogy felkeres és elmeséli a részleteket. Az Istenért! Mihez kezdjek? A legközelebb megint megkérdik, hol vészeltem át, nem is tudom, mit mondok. — Ááá! Aggyisiten! Aggy- isten! — Alászolgája! — Rég láttam. — Rég bizony. — Hol vészelte át? Egyébként bemutatom a sógoromat — Örvendek. Szépeinek i. — Örvendek. Remete. — Na? Hol vészelte át? — Micsodát? — kérdem naívul. — Hát a háborút. Az ostromot? — Miféle háborút? Miféle ostromot? — Maga viccel az ilyesmivel? — Nem. De csakugyan. Valami háború volt? — Ember! Hát az orosz— német! — Ez komoly? Még nem olvastam a mai lapokat. Egymásra néznek; — Jelzem — mondom neki —, hallottam valami ilyesmit. De tudja. annyit beszélnek az emberek. Ránéz a sógorára. Azt mondja: — Hagyjuk szegényt... Rettenetes, mennyit szenvedhetett ez az ember. Mert mi legalább megúsztok ép elmével. De ez beleőrült a szenvedésekbe. És elsietnek. Végre, egyszer én nyertem! (Folyt, köv.)
