Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
1970. január I. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Palicz József: Villon: Haláltánc balladája (illusztráció) Képes Géza: Szomorúság Mérgét az ég magába fojtja: zöld és határtalan mint lent az óceán A hullámok fölött sirályok bukfenceznek és sikongnak és sírnak és a víz színét súrolják — Ég és tenger és föld a tengerek közé szorítva: dideregnek a lejtők s a kiégett mezők, J fáznak de nem dob rájuk az éj meleg takarót A föld szája megrepedezik a rémülettől — Vajúdnak a hegyek percek alatt megszületik az elkékülten nyöszörgő csend B. U. É. K. ÚJ MORBUS HUNGARICUS ? A címül adott rövidítést gyakran írjuk le az év utolsó óráiban. A rövidítés a boldog új évet kívánok nyelvi formát jelöli meg. Sokszor és sokaknak probléma ennek a rövidítésnek a helyesírása is. Címünk egyúttal a helyes formát rögzíti. A szókapcsolatok különírt szavalt ugyanis úgy kell rövidítenünk, hogy annyi pontot tegyünk ki, ahány szóból áll a szókapcsolat. Sokszor és sokan vitáznak arról is, hogy van-e különbség a boldog új évet és a boldog újévet nyelvi képletek között- Van különbség! Amikor valakinek boldog új évet kívánunk, akkor az egész évre érvényes jókívánságunkat tolmácsoljuk, ebben az esetben a jelzőt és a jelzett szót a megszokott szórendben és külön írjuk: új év, boldog új évet. Az újév összetételnek a jelentése: a naptári év első napja. Helyes teháit, ha egybeírjuk ezekben a mondatokban: Újévkor új év kezdődik. Vidáman újévesett. Egyes vidékeken az év szó helyet az esztendő hangsort használják. Régi naptárainkban is gyakoribb az esztendő szó. A finnugor eredetű év ' szó ugyanis hosszú ideig elavult, s helyette az elhomályosult összetételijei keletkezett esztendő nevet használtuk Az újévet köszöntő gyermekek száján is ez a hangsor hangzott fel: újeszten- dö. vígságszerzö-. Ma már kevesen ismerik az újév, az újesztendő régi nevét. A XVII. sz. kalendáriumokban ezt a napot a kiskarácson névvel nevezték meg. Ilyen mondatokat olvashatunk például a régi lőcsei kalendáriumok lapjain: Kiskarácson napi so- kadalmak (vásárok) tartatnak a következő helységekben. — Kiskarácson napján hideg jellegek forognak hó- harmattal és nagy hóval. Az újévi, újesztendei népszokásokról is tudunk. Ezek a szokások és újévi hiedelmek természetesen lassan elkopnak, eltűnnek. A foiklórtudomány azonban törekszik ezeket a szokásokat. hiedelmeiket feljegyezni. Ma is van még mit gyűjteni! Valamikor annak örültek az emberek, ha első látogatójuk és az első szembe jövő barát újév napján férfi emiber volt. a családok is szívesebben várták otthonukba az első férfit vendégként Arra a kérdésre. hogy miért söpörték újévkor befelé a szemetet, ma már csak a legöregebbek tudnak választ adni. Valamikor újévkor igen egészséges humorral ünnepelték az év kezdetét, s ez a hagyomány még ma sem tűnt el. Az új év első napján e rovatban megjelent cikkek szerzője is boldog új évet kíván minden kedve* olvasójának. Dr. Bakos József a nyelvtudományt* kandidátusa Az öngyilkosságról akarok írni, mondtam valakinek. A miénk magyaroké a szomorú elsőbbség a világlistán, s szűkebb pátriánkban magasan az országos átlag felett van az öngyilkosságok gyakorisága. Kényes téma, válaszolta ismerősöm, és „óvatosságra” intett. „Mivel magyarázod, hogy változatlanul emelkedik az ön- gyilkosságok száma?" Megértettem, arra gondolt, ez olyan téma, amiről nem szabad, vagy nem illik beszélni. Sajnálatos beidegzés maradványa ez. Az újságírónak minden társadalmilag hasznos témáról írnia kell, s minél feszítőbb a téma, — annál inkább kötelessége ez. Ma már nem a tüdővész, a morbus hungaricus, a magyar- betegség, hanem az öngyilkosság. Társadalmi jelenség ez, hiszen a társadalomban élő ember személyes tragédiája, különbözően jelentkező társadalmi és egyéni motivációkkal. Hiába dugnánk homokba a fejünket, — nem tesszük! r— a tények tények maradnak: nagyon magas ma is az öngyilkosságok száma, százezer magyarra évenként harminc ön- gyilkosság jut. Tízmilliónkra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy évente olyan lélekszámú falvak pusztítják el önmagukat mint Tiszaroff, Tiszasüly vagy Jásztelek.., Ezer öngyilkos naponta Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint a világ iparilag fejlett országaiban naponta átlag ezer ember lesz öngyilkos. A felmérés szerint nyolc ilyen országban az ön- gyilkosság a szívbetegségek és a rák után a harmadik leggyakoribb halál ok. Az önkéntes halál problémája az egészség- védelem egyik alapvető kérdésévé vált. Egyes, nem teljes adatok szerint a második világháború óta csaknem kilencmillió ember dobta el magától az életét és több mint hetven- millió kísérelte meg az öngyilkosságot. A Központi Statisztikai Hivatal „Az öngyilkosság alakulása Magyarországon 1966—67”- című tanulmánya közli, hogy 1966-ban hazánkban százezer lakosra számítva 29,8 öngyilkosság esik. A vizsgált periódust az 1959— 1961-es évek átlagához viszonyítva megállapítható, az esetek számának állandó emelkedése. A teljesség kedvéért rögzíteni kell, hogy Magyarországon állandóan magas volt az ön- gyilkosságok száma. Az elmúlt hetven év, tehát nagyjából századunk, a következő képet mutatja: a századfordulón 20 százezreiéit az arányszám — tehát százezer emberre húsz öngyilkosság esik —, 1932-ben van a felső kulmináció, 35,1 százezrelékkel, majd valamelyest csökkenés tapasztalható 30 százezrelékig A suicld esetek szám» 1954 ben volt a legalacsonyabb 17 7 százezrelék, majd 1959-t újbóli növekedés következett. Szomorú rekord az 1963-as év, de ezt is túlszárnyalta az 1967es, amikor 30,8 százezrelék lett az öngyilkossági arányszám. Miért ? Miért ? Miért ? A kérdést próbáljuk két részre bontani: miért voltunk mindig is az elsők között a világlistán az öngyilkosságok számában — s miért növekszik nálunk ma is az öngyilkosságok száma? Sem az első, sem a második kérdésre nem tudunk megfelelni; még senki sem adott erre teljes értékű választ. Olyan társadalmi jelenség, amelyet teljes homály fed és az okairól csak feltételezések vannak. Keresik az okokat évszázados történelmi fejlődésünkben, nemzeti karakterünkben, és főleg — de még mennyi más vonatkozása is van a kérdésnek, — az egyén fizikai, pszichikai egyensúlyának bomlásfaktoraiban. Emil Durhheim, a, híres francia szociológus ezt vallja: 5,Minden népben működik valamilyen kollektív erő, meghatározott energia, mely öngyilkosságra készteti az embereket. Az egyén cselekvése, mely első pillantásra csak személyes yér- mérséklet következményének tűnik, valójában valamilyen társadalmi állapot folyománya és visszatükröződése, ennek külső kifejezése." Mások szerint az öngyilkosság kizárólag egyéni probléma, az öngyilkosok predesztinálva vannak tettük elkövetésére. Önmagukban hordják az önpusztítás hajlamát. Camus szerint „csak egyetlen igazán komoly probléma van a filozófiában, és ez az öngyilkosság". Nietzsche a következőképpen vélekedik: „Az élet minden sebére vigaszt ad a halál gondolata.. "■ Freud egyszerűen azt mondja, — a halálösztön tézisében, — hogy az öngyilkosság a halálösztön győzelme az élet- ösztön felett. A feltett kérdés bonyolultságát és ezeddigi megfej tétlenségét a Jcövetkezővel próbálom még érzékeltetni: a vizsgált százhatvan — Szolnok megyében történt — öngyilkosság okaként negyvenkilenc esetben találtam ezt a magyarázatot: „életuntság”. Világért sem akarok a témához illetlenül cinikus lenni, de ez amolyan nesze semmi, fogd meg jól. Ebbe minden belefér, de semmit se mond. Kereshetnénk persze magyarázkodó frázisokat, elpuffant- hatnánk sok-sok megjegyzést, dehát csak a dolgok felületén maradnánk — és demagógiával eddig még semmit se oldottunk meg, és nem is fogunk. Az állandó kérdésfelvetés, viszont — az előzőek után különösen — jogos: miért emelkedik az öngyilkosságok száma? A konkrét esetek vizsgálatánál csak egyedi, felületi okokat találtam. „Elmének anyátok után" Komor, vaskerítéses hazba csöngetek be. Minden a jólétről beszél: a hatalmas vaskapu a fundamentumnak fa- agot* gránitsorok a betonjárdák, e garázs. Fekete ruhás, megtört asz- szony fogad. Az elhunyt lánya. — Mindene megvolt a nagyapának, mégis megtette. Azóta nem merünk bemenni a fáskamrába. Csendesen sirdogál. — Mindene megvolt. Megmutatja az elhunyt szobáját. Stilbarokk utánzatú bőrfotelek, dívány, hatalmas cserépkályha. — Mióta élt önökkel a bácsi? — Egy á:.v ’ :tl /••>’ Amióta anyánk meghalt. Mindene meg volt. A hatóságok, a szomszédok ugyanezt mondják. Sőt, az egyik, szegről-végről rokon így fogalmaz: „Bár csak nekünk menne olyan jól mint az öregnek ment". Mit tud még az „öregről” a környezete? Gazdálkodó ember volt, a nehéz időkben börtönbe kerül. Amikor szabadult újra kezdte. Egyedül. Gürcölt, spekulált, megint összeszedte magát. A szava járása volt: „Hetven éves vagyok, de én még nem tudom mi az, hogy kölcsön!” A felesége évekig betegeskedett, kórházból, kórházba hordta. Az orvosi honoráriumok, az ápolás felerriésztette a vagyont. Tavaly az asszony meghalt. A lányához költözött. Tény- „ leg mindene meg volt, csak éppen..; Egy mondatos búcsúlevelet írt, egy besárgult Jézus Szíve kép hátuljára: „Elmének anyátok után,.keserű nekem Azóta ez a kenyér."Mint kóró a pusztán — Miért kísérelte meg? Ha nem akar, ne válaszoljon... — Ezt már sokan kérdezték. Nem tudom. Biztosan azért, mert rossz. — Mi ‘rossz? — Az élet... Minden... — A gyerekei? — Azok meg vannak a nagyanyjukkal. Meg ott az apjuk. Felnőnek. Ahogy én... Meg a többi. — Majd újból férjhez megy és... — Hagyja ezt! Soha! Azt nem! Ez elég vált! De nem azért csináltam. — Akkor? A rendőrnek ts azt mondtam, hogy ne faggasson. Akinek nem rossz az élete, az úgy sem tudja felfogni. De nekem olyan. — A gyerekei...? — Azok csak az apjukat szeretik. Ki tud úgy élni, mint kóró a pusztán. Huszonnyolc éves, két kislánya van, eszményien szép, körülrajongják a férfiak, amióta elvált már több kérője volt. A második öngyilkossági kísérlete. .. „Békét kötöttem" Megismerkedtem egy elhunyt, öreg parasztasszony sorsával. Az érzékenyebb állat számára is elviselhetetlen körülmények között élt. Élt?! Sínylődött a hidegben, a piszokban, tengődött az éhségtől. Kétszázhatvan forint életjáradékot kapott... Feladta, öngyilkos lett. Ez világos képlet. De miért dobta el magától az életét az a vezető értelmiségi, aki havi hatezret keresett, maximális jólétben és — látszólag legalábbis — harrhónikus házasságban élt. makk''sé=7«eges volt és nagy karrier állt előtte. Miért? A búcsúlevél lakoni- kus: „Békét kötöttem”. Kivel? Nem akarom a kérdést misztifikálni mert ok nélkül nincs okozat. De ez az okozat — a halál — sose egyetlen ok következménye, minden végzetes tett mögött .halmazatok állnak. Legfeljebb közvetlen kiváltó okról beszélhetünk. Kötél 1968-ban Szolnok megyében százkilencvennyolcart vetettek véget önkezükkel életüknek. Közülük száznegyven férfi és ötvennyolc nő. Az életkori megoszlás a következő: egy 14 éves, hatvanhárrpan 15—39 év között, ötvenkilencen 40—59 év között és hetvenötén voltak a 60 éven felüliek. Szomorú rekord év Volt az 1968-as! De az elmúlt nyolc év átlaga is megdöbbentő: míg 1961-ben „csak” száz! -minc- hatan lettek öngyilkosok, 1968- ban már százkilencvennyolcan Ha a kiinduló évet száz százaléknak vesszük, az emelkedés 45,5 százalékos! Az öngyilkosságok gyakorisága megyék szerint — az 1966— 67-es évek átlagában — a következőképpen alakul: Csöng- rád megyiben százezer lakosra 46, Bács-Kiskun megyében 45, Szolnok megyében pedig 36 ön-' gyilkosság jut. Győr—Sopron megye esetében ez az arányszám 19, Vas megyében 18, Nógrádban pedig 17. Magasan vezetnek tehát a tiszántúli és a Duna—Tisza közi megyék. Az elmúlt 1969-es évben —. az adatok november végéig állnak rendekezésünkre — százhatvanhét öngyilkosság történt Szolnok megyében. A világjelenség nálunk Js érvényesül: a férfiak hajlamosabbak az öngyilkosságra. A múlt évi 16? esetből 112 férfi volt, 55 nö. A réteg megoszlás is sokatmondó. Az említett 167 esetben 64 volt a tsz járadékos, vagy eltartott. Mindössze hét szellemi dolgozó követett, el öngyilkosságot. Az öngyilkosságok ezévi területi megoszlása a megyén belül: Tiszaföldvár tíz eset (a lakosság száma 14 ezer körül van), Mezőtúr 11 önkéntes halál a (lakosság száma 23 ezer körüli), Karcag 13 halálos kísérlet (a lakosság száma 26 ezer) és Szolnok 16 süicid eset (a lakosság száma 65 ezer). A szomorú elsőbbség magasan Tiszaföldváré (a megjelölések utolsó állandó lakóhelyre vonatkoznak). Az öngyilkosság módja az esetek túlnyomó többségében az önakasztás. Kevesebb a gyógyszeres önmérgezés, kútba és vonat elé ugrás. Az iskolai végzettségből és a foglalkozásból adódó következtetések azt mutatják, hogy az egyszerűbb szellemi nívón élő emberek hajlamosabbak az ön- gyilkosságra. Ügy tűnik, hogy a művelt ember könnyebben választ keres és talál a különböző élethelyzetek által kierőszakolt konfliktusokra. A következtetések? Illő lenne következtetésekkel összefoglalni a témát, de erre, annak feltáratlansága miatt sem vállalkozhatott). Ez majd az érdekelt és értő szakembereket magában foglaló szociológiai kutatócsoportok feladata lesz. A feltárás hosszú időt igényel, az okok társadalmi méretű általánosítása igen nehéz lesz. Pedig sietni Ks’l! M:nden évben elpusztul egy közepes nagyságú alföldi falu... Tiszai Lajos
