Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-09 / 7. szám
V 1978. Január 9; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jászapátiban megszámláltatott... Az ötágú cs Előkerültek az MKP alapításának jászalsószentgyörgyi dokumentumai v Hatodik napja csinálja. Ez az utolsó, ma végezni akar. Ügy ismeri a 15-ös körzetet, mint a tenyerét Itt lakik hány éve is? Ezt nem kérdeztem, nőnél sohasem lehet tudni... Megyünk az esőben, az utolsó utcát kezdjük. Eső is, jég is hull egyszerre. Az a jó, az ember nem sokat ázik, csak amíg az egyik háztól a másikig elér. Még az összeírással végez, megszárad a kabátja. A huszadik ház után jöttem rá, hogy milyen hasznos lett volna az újságírónak, ha százkilenc házba betérhetett, — ha háromszázhuszonnyolc emberrel beszélhetett volna. Beszélni sok-sok emberrel, vagy hallgatni őket Sokszor a hivatalos kérdésre is önmagától felnyílott az emlékek zsilipje, kikívánkozott egy-egy évek óta visszafojtott sérelem, vagy öröm bőre szabott története. Csak az a baj, hogy mi nem végeztünk volna az előírt időre... A népszámlálónak vigyázni és gazdálkodni kell az idejével. A válaszok kacska- ringós folyását meg kell kurtítani — természetesen udvariasan — és néhány ügyes szóval elő kell készíteni a következő kérdés talaját — Különösen falun, tehát Jászapátiban is. Kilépünk a kapun, elköszönünk, megyünk a következőhöz. — Már 1960-ban Is résztvettem a népszámlálásban — mondta Borbás Istvánná. — Akkor még a tanácsnál dolgoztam. B. utca. — A veranda falán kézzel festett tájképek. — Kerüljenek beljebb leikeim, valahogy majd elférünk. Éppen mostam. Ide, ide az asztalhoz. Már vártuk magukat Előbb a ház jön. Vályogfalu, alapozása nincs, körülbelül 1860-ban épült. — Hány szoba van? — Hány...? No, apus, hogyan is van? — Háát, egy. Ugye anyjuk egy van... — De A-nénl, nem adó meg egyéb miatt kérdezzük, csak statisztikai adat miatt. — Statisztika? Szóval nem adó? Hát én nem is tudom... Mégiscsak két szoba aa apjuk. — Kettő. A helyiségek vert földesek. Villany van, — vízvezeték nincs, gázpalack nincs. — Televíziónk van. Nézze lelkem, a gyerekeim vették, hogy ne unatkozzunk. Ez egy nagy kincs nekünk. A falon régi virágmintás, festett ingaóra. — A. bácsi mikor született? — Balázs napján. Tudja lelkem régen az ember magával hozta a nevét, aztán nem kellett gondolkodni, — hogy milyen hónap milyen napján született. Tovább megyünk, de az adatok elkísérnek bennünket. Vályogépület, alapja nincs, több mint száz éve épült, vízvezeték nincs, palackos gáz nincs. De van falióra, ugyanolyan virágos, festett És van tűzhely, ugyanolyan régi vastűzhely, minden házban. Egyidős házak, egyforma tárgyak, egyforma ízlés, egyforma lehetősség. Vannak ilyen utcák. A B. utca is ilyen. Rójuk az utcát Azj első háznál még reggeliztek, a közepetájt ebédeltek, s most este hat óra tájban már vacsoráznak az emberek Borbás Istvánná befejezte körzete lakosságának összeírását Jászapátiban. Ez volt január 7-én, szerdán. A tanácsház ablakai világosak. Tóth Bálint vb titkár a népszámlálás helyi parancsnoka. — összesen 37 körzetre osztottuk Jászapátit, ebből 11- ben reprezentatív összeírást végeztünk. — Nagy cigánytelep van a községben. Sok gond és baj volt vele? — Kellemesen csalódtunk. Nagyon simán ment az ösz- szeirás és három nap alatt végeztünk ott is. — Mi akadályozta, vagy •lassította a munkát? — Az lassította az összeírást, hogy az idős szülők nem tudták vidéken dolgozó gyermekeik munkahelyét és ideiglenes lakcímét pontosan megmondani. — Mikorra várható a nép- számlálás befejezése? — Holnap estére befejezzük. (A kedves olvasónak tudnia kell, hogy ez a holnap valójában tegnap este volt.) — bognár —* Nem szabályosan megrajzolt ötágú csillag ez. Nem is mérnök szerkesztette. Cipészmester volt Bathó Imre, a párt jegyzője Jászalsó- szentgyörgyön. S aligha gondolta, mikor 1945. január 9- én a kitépett füzetlapra felrótta sorait, hogy történelmet ír: „Tárgy: a helybeli Kommunista párt megalapítása.” Tizennégyen jöttek össze. Nincstelenek, napszámosok, kisföldűék. volt köztük cipész,- kalapos- kőműves. Tizennégyen. Ahogy a jegyzőkönyv rögzíti: ,>Jelen voltak: Benedek János (Alattyán), Horkay (Jászladány), Csonka János, Varga János, Szűcs Mihály, Simon János, Simon Amb- ruzs, Káposztás Albert, haj- kő Mihály, Bathó Imre. Kerekes hajós. Kovács Seb?s- tyén, Kornyik István, Sallai András”. „Az ülés az Internacioná- lé eléneklése után lelkes hangulatban ért véget”. Beszélgetek a már nyugdíjas pártalapító Káposztás Alberttel. — Honnan ismerték már akkor az Intemacionálét? — Kaptunk érte eleget 19 után hajkó Mihállyal együtt püföltek bennünket Üjszá- szon Vöröjcatona volt. Szűcs Miska bácsi is. Csonka János* akit negyvenötben megválasztottunk titkái nak, a direktórium tagja volt 19- ben. Varga János internacionalista volt a Szovjetunióban. meg Kerekes hajós is. Kovácg Sebestyénhez hangosan kellett szólni. Nagyot hall már néhány éve. — Hogy az apám tizen- kilences volt> hát nekem is szóltak. A Szűcs Miska bácsi h vott. Na, de hová menjünk? Nyitva volt a ‘aagy- vendéglő. Bementünk egy pohár borra. A terem másik részében kulákok, kereskedők. nagygazdák iszogattak. Engem le is szidtak a gyűlés után: Mit keresel te a kommunisták között, neked földed van? Azok meg mindent elvesznek! Nem emlékszel már, hogy apáddal is mi lelt tizenkilenc után? Csendes nap volt január kilencediké. A vendéglőben poharazók nem is fordítottak nagy figyelmet az eseményre. Tizennégy ember összeült a majd ötezerből? Nem kellett egy hét se hozzá, már az egész falu beszélt róluk. A programról, a kommunista párt szentgyörgyi programjáról. A nyolc pontról, amit a kommunista párt vezetősége követelésként terjesztett be a községi elöljárósághoz. A január 17-i jegyzőkönyv így számol be a párt második üléséről, amelyen Csonka elvtárs hangoztatta: „dolgozni kell a párt érdekében szakadatlanul, mert csak úgy lehet a párt cselekvőképes”. Dolgoztak is. .,Eljártak a községi elöljáróságnál 1. Az ellátatlan lakosság részére búzát kell kiutalni maximális áron, részben a rászorulóknak ingyen. 2. A lakosság részére az őrlés kieszközlése legalább egy nap egy héten. 3. A lakosságnak a hús árát lejjebb szorítani P 5.20- rói p 3-ra. 4. Fa kiutalás a lakosságnak. Huszonöt kilogramm hetenként a Borsa erdőből. 5. a lakosságnak lábbeli javítás díjtalanul. 6. A malom részére fa kiutalás. tekintettel azokra a szegény lakosokra, akiknek nincs módjukban fát vinni az őrléshez. 7. A nyersbőrök Összegyűjtése a községbe azon célból, hogy ha mód lesz a kikészítésére. a dolgozóknak lábbeli készíttessen. 8. A jászladány! ellátatlan lakosság részére 40 mázsa liszt kiutalása és 100 mázsa búza megőrlése a szükséges Ja nélkül. Fentieket a községi elöljáróság magáévá tette és végrehajtotta” Ájult, dermedt település volt akkor Jászalsószentgyörgy. A front elől a szomszédos Jászladányból mintegy háromszáz családot telepítettek át hozzájuk. Nem volt ennivaló. a lakosság egy része árpakenyéren élt, másrésze dúskált. A visszavonuló németek felgyújtották a Grülbann Simon gabonaraktára t, aláaknázták a gőzmalmot A vezetéket - Csonka János elvágta. A malom megmenekült, de a Grülbann raktár gabonájának egyharmada elégett. Innen osztották a gabonát meg a futurás raktárából. Vagy nyolcvannyi cipész a szovjet hadseregnek javított lábbeliket Eljártak a parancsnokságon, hogy a lakosságnak ingyen javítsanak. Elfogyott a fa az udvarokból, kertekből. A kómmunisták indítványára az egész falu kiment társadalmi munkára a Borsa erdőbe, az új szászi erdőbe. Kivágták a tűzifát s a községháza udvarán osztották ki. Kovács Sebestyén emlékszik rá, nyolc napig utaztak a Délvidékre, ruhákért cseréltek malacokat, hozták a falunak. A január 24-i pártgyűlés jegyzőkönyve szerint: ..Szűcs Mihály szervezőtitkár a helybeli rendőrség átszervezéséről tette meg jelentését... Bafhó pártjegyző kérte a vezetőséget, nézzen utána a pékmester körül felmerült panaszoknak és amelyek helytá'lóak annak megszüntetését javasoljon" Nem a kommunisták csináltak mindent akkor Jász- alsószentgyörgyön. De ők ébresztették a dermedt falut, ök hívták össze az első népgyűlést a községben január 31-én íme, az akkori jegyzőkönyv első három sara: „Magyarországi Kommunista Párt jászalsószentgyörgyi csoportja által összehívott népgyú ésről. Tárgy: 1. A Nemzeti Bizottság megalakítása. 2. A kommunista pártprogram ismertetése.* Egy nagyjelentőségű új magyar szabadalom, az úgynevezett keresztáramú hűtőtorony gyártásával bízta meg a Komárom megyei Fémipari Vállalatot az Iparterv és az Építéstudományi Intézet. Az újszerű hűtőberendezés a két intézmény közös szabadalma. A törpe hűtőtorony tulajdonképpen egy egészen kisméretű négyzetalakú fémcella, amelyben ventillátor hűü Javaslatukra a népgyűlés lelkes hangulatban választotta meg a Nemzeti Bizottságot. Elnökévé a kommunista Csonka Jánost, tagjaivá nemzeti parasztpárti, szociáldemokrata, független kisgazdapárti és szakszervezeti küldötteket. A Nemzeti Bizottság lett a község demokratikus elöljárósága, irányításával indult a földosztás, az újjáépítés. A kommunisták továbbra is a falu életének ütőerén tartották kezüket. A jegyzőkönyvek hűségesen beszámolnak arról, mindig magukévá tették a falu gondját Gyorsan nőtt népszerűségük. Hamarosan hétszázötven tagja volt itt a pártnak. Negyedszázaddal ezelőtt rajzolta fel nagy szívvel, nagy gonddal az első jegyzőkönyvre Bathó Imre az ötágú csillagot. Tugyi hajós községi párttitkár egy sten- cilezett kiadványt adott kezembe a minap ottjártam- kor. Számadás a 25 esztendőről. mire vitte Jászalsó- szentgyörgy az ötágú csillag alatt. így kezdődik a felsorolás: 1947-ben sportpálya épült 1948-ban elkezdődött a villamosítás. Huszonhárom új létesítményt sorol fel a lista. Gazdag szövetkezet működik a faluban. A párt jegyzőkönyvei csak 1945 elejéről szólnak A földosztáskor — akiknek nem jutott föld — kilencven család elköltözött innen Zsám- békra. Köztük Bathó Imre is. A jegyzőkönyvet magával vitte, őrizgette. Véletlenül találkozott össze vele egy szolnoki elvtárs, s hívta fel a megyei pártarchivum figyelmét az értékes dokumentumokra. Az iratok csak Jászalsó- szentgyörgyről szóínak. Mégis tipikus történet ez. így indult akkor azj élet ország, s megyeszerte. a levegőt, illetve a cellán át- áramoitatött vizet. Nagy előnye, hogy felhasználási területe szinte korlátlan, az ipar- gan, a mezőgazdaságban mindenütt alkalmazhatják, ahol a vizet egy bizonyos hőfokra le kell hűteni. Üj- donság xmég az is, hogy a mini hűtő tornyokat az építőszekrény elv alapján összekapcsolhatják, s így nagyteljesítményű hűtőegységeket ig kialakíthatnak belőlük. _ j. Visszapillantás a hóra Megviselte az állatokat a zord idő Hóban született a kisbárány a nagykőrösi Dózsa Xsz-ben. A nagy hóban a madár az etetőn talált védelmet. — borzák — Mini hűtőtorony A Gemenc! Vadgazdaságban a vaddisznó- falka élelmet keres.
