Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

1970. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 * Bemutatjuk meayénk múzeumait iMMitiiiiitiiiiiHmitHiiiimtHmnimimtüiiiiiiiiiiiMiiimiitimiiiiitiniitHii» Ä tiszaíiiredi Kiss Pál múzeum Tiszafüreden a néliaj ,.Lip- csey-kuriábam” találjuk az ország egyik legrégebben alakult múzeumát. Már maga az épület is történelmi ne­vezetességű, s erről a jelen­legi állandó kiállításon a következőképp értesülünk: „1849. március, Tiszafüred. Az álvezérek tanácsa meg­tagadta Dembinszky fővezér- letét a március 4-én ideér­kező Kossuth beleegyezett, hogy ideiglenesen Görgeyre ruházzák ezt a tisztet. Itt a Lipcsey-kuriában (nia, a mú­zeum épülete) dolgozták ki a sikeres „tavaszi hadjárat” tervét, s a seregek egy része is Tiszafüreden kelt át a Tiszán.” Nem minden meg- Slletődöttség nélkül állunk azok között a falak között, ahol a 49-eg szabadságharc kiemelkedő hadjáratának terve megszületett, járká­lunk az oszlopsoros torná­con ahol maga Kossuth sze­mélyesen sétált. A múzeum, mint ^régiség- tár és iparművészeti mú­zeum” 1877-ben keletkezett. A gyűjtemény alapjául az egyik alapító, Tariczky End­rének régészeti anyaga szol­gált. aki 8661 értékes darab­ját ajánlotta fel a múzeum céljaira. Az ő gyűjtéséből néhány tárgy jelenleg is látható a múzeum gyűjte­ményében. Kezdetben a ré­gészet és az őslénytan kép­viselte a múzeum fő profil­ját, majd az utóbbi két év­tizedben a néprajz vette át a vezető szerepet. Ez nem utolsósorban köszönhető an­nak, hogy itt, Tiszafüreden alakult 1941. december 21-én az ország első Falumúzeu­ma. Előtérbe került a nép­művészet. a gazdálkodás története ég általában az etnográfiai kutató tevékeny­ség. Ennek eredményeit fel­használva nyílt meg 1967. novemberében a múzeum állandó kiállítása „Élet a Tiszatájon” címmel, a ki­állítás régészeti tárgyakon, történelmi dokumentumokon .néprajzi anyagon keresztül mutatja be Tiszafürednek, mint egy igen fontos átkelő­helynek szerepét és jelentő­ségét az őskortól napjainkig; Az első teremben a jelen­tősebb ásatásokról láthatunk írott és fotodokumentumo- kat. valamint tárgyi lelet­anyagot. Tiszafüred Majoros­halmon közel egy évszázada folyik ásatás. A kutatásokat Tariczky Endre kezdte, az ő feltárásából származik pél­dául egy igen jelentős, 70 darabos aranylelet. Ezen a területen ásott a Harsányból Származó Pénzásó Pista, aki Attila sírját kereste. Sok monda, szájhagyomány em­lékezik meg róla. Állítólag táltosnak hitte magát Életé­re vonatkozó adatok, a róla szóló mondák gyűjtésével foglalkozik most Fnvessy Anikó, a múzeum néprajzos muezológusa. Ugyancsak adatokat gyűjt a vidék má­sik, immár regónybeli alak­járól. Józsa Gyuriról. (Pan- kotay Józsa György). Jókai a szóbeszéd szerint róla for­málta a magyar nábobot. a Mégis mozog a föld Csollán Bettijét. Petőfinél is találunk Józsa Gyurira utalásokat. Az írásos dokumentumok sze­rint jninden róla szóló Va­gabund legenda, regényes­ség mellett pozitív szerepet játszott Füred életében Ö kezdte meg 1833-ban a fü­redi Tisza-híd építését. Az az okirat, amelyben 25 évre bérbevette a területet a Ká­rolyi grófoktól, megtalálható a múzeum adattárában. A vasutat itt akarta átvezet­tetni falujában. Józsa 1846 júniusában 200 forinttal megalapoza a füredi szegény­házat. Bár Józsa Gyuri Pes­ten halt meg, itt temették el szeretett falujában. A' mú­zeum 21 dokumentumot őriz Józsa Gyuri életéről. Szerző­déseket váltókat, hagyatéki árverési jegyzéket. Többek között őrzik saját bejegyzé­sű imakönyvót is. Visszatérve a kiállítás is­mertetésére, a majoroshalmai mellett Tiszaörvónyen talál­juk az ország egyik legna­gyobb település ásatását, melynek ismertetése, tárgyi anyaga szintén képviselve van a kiállításon, a rész­ben már feltárt Árpád-kori településen a telep, a temető s a templom mellett Kelet- Európa legnagyobb összefüg­gő útrendszerét találták meg. Jelenleg mindkét ásatáson a Nemzeti Múzeum régészei dolgoznak. A kiállítás régészeti anya­gát, amely bebizonyítja, hogy már az őskorban is telepü­lésre alkalmasnak találták a vidéket, minimális helytör­téneti rész követi. A fonto­sabb történelmi időszakok­ban 48-ban, 19-ben és 1945- ben ismerteti Tiszafürednek, mint átkelőhelynek politikai szerepét. Ezután bemutatja az átkelőhely kereskedelmét, árucseréjét Mit készítenek Füreden más vidékek számá­ra, és mit hoz a kereskede­lem Füredre? Azaz, mit ad és mit kap Tiszafüred? A behozatali tárgyak közül fa­villa, guzsaly, különböző használati tárgyak, faragott, erdélyi szuszék szerepel a kiállításon. A kiviteli cikkek között az első helyen állt a hal. amely a vidék évszáza­dos halász-múlt jához kap­csolódik, valamint a faragott használati eszközök legkere­settebb formája, a fanyereg. A kiállításon két dokumen­tum is a kiváló fanyergeket dicséri, A továbbiakban a földrajzi környezet adottságaival is­merkedhetünk. Elsősorban a gazdálkodás, állattenyésztés, a halászat különböző módo­zataival. Érdekes adalék Fü­red történetéhez, hogy 1701- ben itt is volt redemptió. Tiszafüred és Kócs egy ré­szét a jobbágyok megvásá­rolták 300 forintért a birto­kos Pankotay Krisztinától. A díjat 1721-ig le is törlesz­tették. Bírnék ellenére 1733- ban a Pankotay utódok visz- szaperelték a földeket, s jel­lemző módon, 1750-től már szigorú hetedet kellett a jobbágyoknak fizetniük ugyanazon földért. A kiállítás legszebb és legbővebb része Tiszafüred halászatát, halgazdálkodását bemutató terem. Különböző lialá szeszközöket, hálókat, varsát, halászkunyhót. egy eredeti méretű és formájú nyárfa-bödönhajó rekonstruk­cióját láthatjuk. A füredi halászok úgynevezett „ha­lászbokrokba” szerveződtek, és ugyanúgy bérelték a vizet a földesúrtól vagy a város­tól. mint a földet. Az év­százados halásztevékenység értékes tárgyi; kultúrát te­remtett. amelynek külön tár­gyi, munkaszervezési, mód­szerbeli jellemzői vannak élő és holt vízen TUSKEORSZAG Az ország egyik leggaz­dagabb és legváltozatosabb kaktuszgyűjtemény tulajdo­nosa Villányi Károly esz­tergomi nyugdíjas bányagép­mester Az amatőr botani­kus két évtized alatt e kü­lönleges növénynemzedék sok-sok generációját nevelte fel. Jelenleg mintegy 1200 fajtából álló, négyezer da­rabos gyűjteményt vallhat magáénak, és már sokezer növényt küldött el csere- partnrereinek, az ország kü­lönböző vidékén élőkaktusz- gyűjtőknek. A ma már országos nevű kaktusznemesítő szakember e tormagazdag növények mi­niatürizált őshazáját vará­zsolta kertjébe, illetve me­legházaiba. Mesterséges por­zással úgynevezett' ráoltással számos, új fantasztikus alak- zatú fajtát tenyésztett ki. A kiállítás bemutatja még a tiszai tájra jellemző nád- kultúrát, felhasználási, hát- tetőzési módokat. ízelítőt kapunk még a füredi bú­torfestésről, hímzésről, vala­mint az igen jelentős füredi kerámiáról. Már az 1700-as évek feljegyzése szerint dol­goztak fazekasimes terek Fü­reden. Itt a kiállításon né­hány tizenkilencedik századi munkát láthatunk, majd az 50-eg évek motívumfelújító próbálkozásainak egy-két si­kerületlen példányát. Végül a karcagi Kántor Sándor ál­tal készített igen szép, való­ban a hagyományos füredi motívumokra, színeikre és formákra épülő tányérokat. Utóbbi időben szó van ar­ról, hogy Füred is foglal­koztatna egy fazekasmestert. A füredi kerámia megér­demli. hogy feltárják és meg­őrizzék motívumait. A Kiss Pál Múzeum az állandó kiállítás mellett két időszaki kiállítóhelyiséggel is rendelkezik. A múzeumot Vincze Imre tanár igazgatja. Nem kis ré­sze van abban hogy a mú­zeum igen jelentős szerepet játszik, különösen az isko­lák területén a népművelési feladatok ellátásában. Sőt helyismereti, történelmi vo­natkozásálban az oktatásban is segítséget ad. A múzeum jó érzékkel tartja kézben a tiszafüredi amatőr „néprajzi gyűjtők” tevékenységét. A gyűjtőmunka ilyen megszer­vezése nemcsak a múzeum anyagát növelheti, de hasz­nos ízlésfejlesztő, környezet- ismereti eredményt is nyújt. Mindenekelőtt a gyűjtők megismerik vidékük etno­gráfiáját megtanulják szeret­ni és tisztelni a népművé­szetet. Egri Mária H. legkisebb hibára is figyelmeztet Áprilisban már gyártják az új gáz szagosító anyagot A legutóbbi hármas tra­gédiát okozó budapesti gáz­szerencsétlenség ismét a köz- érdeklődés előterébe helyezte a gáz szagosítás problémá­ját. Felmerült a, kérdés, va­jon az e célra használt etil- merkaptán megfelelően fi­gyelmeztet-e a szivárgások­ra, vagy a nyitva felejtett gázcsapra? A vegyészek vé­leménye szerint ez az anyag nem teljesen megbízható, ugyanis reakcióba lep a csö­vek falán képződő rozsdá­val. elveszti a szagát. A Kő­olaj és Gázipari Tröszt még 1967-ben a Péti Nitrogénmű­vek szakember gárdáját bíz­ta meg egy új, nagyhatású szagosító anyag előállításá­nak és gyártási technológiá­jának kidolgozásával. Az MTI munkatársa tájé­koztatást kért Kincses Gyula műszaki igazgatótól, az eddi­gi eredményekről és arról, hogy mikor kerülhet új sza­gosító anyag a gázvezetékek­be? Az igazgató elmondta, hogy sikerült előállítaniuk a teírahidrotiofént — rövidített néven THT-t — és kidolgozták annak gyártási technológiáját is. A laboratóriumi méretekben előállított szagosító anyag a székesfehérvári gázműveknél „vizsgázott”, meglepően jó eredménnyel. Három és fél kilométer hosszú szakaszon szagosították THT-vel a gázvezetéket. Hatására az előző időszakhoz viszo- V nyitva több mint tízszere­sére nőtt a lakossági be­jelentések száma. Ez a tény azt dokumentál­ta, hogjt a rendkívül erős szagú szerves kén vegyület a legkisebb hibára is fi­gyelmeztet. További előnye az eddig használt anyaggal szemben, hogy stabil, nem bomlik, és a vezeték leg­távolabbi pontján is intenzív hatású. A Péti Nitrogénművek fel­készült a THT gyártására, és áprilisban megkezdik a ter­melést. Az új szagosító anyagot „Gázodor” néven hozzák majd forgalomba. Az új üzem kapacitásának meghatározásakor figyelembe vették a nagy külföldi ér­deklődést is. Az elmúlt hó­napokban szovjet és francia szakemberekkel tárgyaltak a péti vezetők a termék vá­sárlásáról, illetve a gyártás technolóigájának átadásáról. Hamlet végre igazi királyfi lett A brit királynő fia. Char­les herceg már harmadéves hallgatója a „Trinity Colle- ge”-nek és nagyon aktívan működik közre a diákszín­játszásban. Játszott már utca­seprőt és lelkipásztort, de. VIII. Henriket, II. Richardot és Julius Caesart is Shakes­peare királydrámáiban. Charles herceg a repertoire színházak őszi konferenciáján kiemelkedő színészek és ren­dezők előtt szólalt fel. Hang­súlyozta: Aggasztja a szín­ház jövője, és beszélt saját színészi hajlamairól. Igen komolyan jelentette ki: „Már csak az idén játszom a diák­színházban. Remélem kapok majd szerződést valamelyik repertoire-együttesben. Eset­leg Sir Lawrence Olivier-hez fordulok?’ Nem elég neki trónörököst játszani, még a Világot je­lentő deszkákon is meg akar maradni. Szerinte a színház válságba került, s ezért a kormány és a helyi közigaz­gatási szervek segítségére van szüksége, KÜLÖNÖS GYÓGY­MÓDOK Korai, honfoglaláskori sír­jainkban tömegesen kerülnek elő olyan csont-leletek, amelyek sikeres sebészi be­avatkozásokról, koponyasérü­lések gyógyulásáról, nem egyszer koponyalékelés utáni sarjadzásról tanúskodnak. Ez magasrendű sebészi fel- készültséget bizonyít. A kereszténység felvételé­vel az orvostudományt pa­pok vették át. Őket azonban már az 1163 évi toursi, ná­lunk az 1279. évi budai zsi­nat eltiltotta késsel, vagy égetéssel véghezvitt sebészi beavatkozástól. így azután a sebészet világi orvosok — a borbélyok — vállára nehe­zedett, míg a belgyógyászat „kolostori orvostudománnyá’ vált s — mitagadás — meg­rekedt. így például azt ol­vassuk: Könyves Kálmán királyunkat gyötrő főfájásai ellen, Drákó nevű orvosa égy — a király füleire tapasztott — flastrommal gyógyítgatta. Amikor a flastromot le­rántotta, az agyvelő megsza­badult a „rossz nedvektől”. A beteg Kun László baját háziorvosa, Gellért. doktor már vizeletvizsgálattal álla­pította meg. Ám ugyanak­kor mégérintették a beteg gyermekkirályt Szent Margit- csodatévő fátylával is. A király meggyógyult. Hogy aztán őmaga orvosának, vagy a csodatévő fátyolnak tulajdonította-e gyógyulását nem tudni: mint háziorvosát, mind pedig a margitszigeti apácákat földadománnyal ju­talmazta meg. Az első bon­colást Bolognában 1302-ben Mondino de Luzzi végezte el, egynázi tilalmak ellené­re. Nálunk 1405-ben Klos- tein és Nagyszombati óbu­dai egyetemi professzorok a bonctan alapján tanították az anatómiát, Paracelsus, a XVI. század modem orvosa, mint babonát jegyezte fel Zsigmond magyar király cso­da-gyógyszerét. E recept így hangzik: „a szarvasoknak közvetlen a szemük alatt két lukacska van; ezekben méh fészkel. Kapard ki ezekből a lépet s ízleld meg minden reggel. SZEBERETSYi LEHEL : Pesti kislány falun Barátom fruska lánya kíméletlen őszinteséggel — ez korával jár — el­mesélte egy téli vakációját, amit a rokonoknál, a Dunántúlon töltött. — Bájos dombvidék — bólintottam. — Bájos? — szólt ő. — Unalmas földek. \ — Sok új ház— — Sok. De mennyi közöttük a va­kolatlan. Ügy látszik, elfogyott a pén­zük. Vagy nem is fontos nekik. El­gondoltam, hogyan lehet ott élni! Ta­lán soha nem is mennek sehova. Ta­lán ki se mennek télen a házakból. Hogy bírják ki, a világtól elvágva? — Ott születtek és éltek a nagy­apáik is. Szép dombvidék. — Sehol egy fa. Egy fát nem láttam. — Az ember bárhol tud magának otthonosságot teremteni. Ettől ember az ember. \ — Szép kis otthonosság! Látnád, az udvarokat. — Ott sincs fa? — Fa? — De virág van? — Virág? Gyep. Olyan böndör, fol­tos gyep, amit a tyúkok, kacsák sze­retnek. — Páré. — Az. Egy ecetfájuk azért van. Egyetlenegy. Olyan satnya. Nyáron az alatt aprítják a tűzrevalót. Meg ott van a fűrészelő. — Ecetfa? A leghaszontalanabb a fák közt. Még árnyékot sem ad. — No ugye. Én se számítom fának. — És milyen a ház belül? — Három szobájuk van. Mindenütt annyi van. Egy hosszú gang fut előt­tük, de csak a középső szobába nyílik onnan ajtó. A két szélsőbe meg a kö­zépsőből. Ezt úgy is hívják: átjáró szoba. Balra van az ünnepi szoba, jobbra meg amiben laknak. Az át­járó szobából nyílik még a konyha. Ebben van az új konyhabútor. De itt sohase főznek, ezt csak mutoqatják. A gang végén főznek egy kamrábatl. Ott nem lehet kibírni a zsírszagot, minden úszik a zsírban. Bármit meg­fogsz, csupa zsír lesz a kezed. Ilyen­kor télen az egész ház. mint a jégve­rem. Hidegebb van, mint kint, mert még azok a hideg falak is hidegíte- nek. A lakószobában van csak kály­ha, mindenki ott tartózkodik. Ha ki akarsz lépni az átjáró szobába, hogy a hosszú gangon az igazi konyhába juss, ahol főznek, előbb meg kell emberel- ned magad. Van még egy kis helyi­ség, abból fürdőszobát akarnak. — Fürödnek is benne? — Nem ott. A lakószobában, tek- nőben. — Hát ezt honnan tudod? — Mert a szomszédnak már van és azok is a lakószobában fürödnek, tek- nőben, és konyha is van, mégse ott főznek. Új bútorukat sem használják... Ja, még ezt nem is mondtam. Az ün­nepi szobában helyezték el a modern bútort. Az a világos, a legdrágább, ami létezik. Nekem ugyan nem tet­szik, mert azért nem elég modern, s a francia ágy fel van stósZolva duny­hával. De abban sose alszik senki. Azelőtt is új hálószoba-bútor volt itt, de az már most kiment a divatból, tudod, azok az ormótlan, sötét, poli­túros bútorok, gömbölyű szélűek. Most azokat átvitték a lakószobába, ami pedig a lakószobában volt, felvitték a padlásra. — S ott élnek abban az egy szo­bában, ott is alszanak, annyian? — A mamának minden este bevi­szik a szalmazsákot, reggel pedig ki­viszik. Nem fér már oda fekhely. — És ha jön valaki hozzájuk, azt a tiszta szobába viszik? — Megvan, hogy ki meddig mehet. Az ünnepi szobába senki se mehet. Csak nyáron az egyszem lányuk a barátnőivel, amikor nem kell fűteni. Ott vannak a játékai is. a háromaj­tós szekrényben. A lakószobába me­het, de csak a jóismerős. Más falu­beliek oda nem mehetnek, azokat az átjáró szobában ültetik le. — És télen is? — ...Télen nemigen jár senki. Ők se járnak sehova. Benn vannak a házban, a lakószobában, és szaladgál­nak a gang végébe, a konyhára. Ott sül, meg fői egész nap a zsíros hús. Ök mást nem esznek, csak húst. Min­dennap sok húst, csöpög a zsírtól. És néha, hogy mégse mindig hús le­gyen. rántottát esznek sok-sok tojás­ból. Ha összenyomod, csurog belőle a zsír. Én még nem láttam, hogy krumplit ettek volna, vagy valamit a húshoz, legfeljebb egy csöppecske mártást. Már az első nap olya,n súlyos volt a gyomrom, hogy nem bírtam aludni. És ez a súlyosság nem múlt el. míg ott voltam. Van nekik ez a tízéves lányuk. Olyan kis sápadt, be­teges. Hát azt látnád, mennyire válo­gat. Csak a kolbászt eszi, meg a rán­tott húst. Talán életében nem evett egy főzeléket, a tejet a viláa kincsé­ért meg nem inná. Az a házból soha ki nem megy, csak az iskoláig. meg vissza, de m,ost még iskola se volt. Reggel felül az ágyban, ránéz az órá­jára és kiabál: „Mama. kezdődik az adás!” S akkor a mama besötétít, és hiába hogy nincs gesztenyefa, egész délelőtt nem süthet be a nap, és vem lehet semmit se csinálni a szobában, mert Adrienne a televíziót nézi, míg van benne kép. S akkor átjönnek a barátnők. azok is egyszemek, és mindegyik a maga játékával játszik. — És az öregek mit csinálnak egész nap, abban a téli időben? — Ök is a televíziót nézik, és sütik a húst. vagy fát aprítanak, vagy az állatoknak adnak enni. De csak az asszonyok. István a tsz-ben van dél­utánig. Amikor haza jön, leül a csat- tos üven mellé. Saját nova borukat iszogatja és nézi a televíziót. o- iszik két litert és mindig beszél köz­ben, majd szét lehet menni. Másnap reggel rettenetesen beteg, marja a nyomorsav. Akkor megiszik két liter kávét. Délre valahogy elmúlik a gyn- morsava, délutánra el is feleiti és megint jön a’ csábos üveg. Előtörd-” I, hogy eavutt ániantvak a m-mával. Öt az eve bántia, meg a, máj. Tovább is beszélgettünk, ám hosszú lenne leírni. Sokat tudok a mai faluról s a lé­giről. de most úgy , gon -1 oll am. nemárt néha kölcsönvenni az ifjúság szemét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents