Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 26. szám
1970. Január SI, SZOLKOK MEGYEI NÉPLAP £t Jól fizetett A szolnoki Negyvenötösök a besenyszögi szik A megyei tanács vb elnöke a Kossuth Tsz zárszámadásán Megyesaerte figyelemmel kísérik a szövetkezetekben a besenyszögi Kossuth Tsz fejlődését. A leggyengébb adottságú földeken, a hírhedt besenyszögi sziken működik ez a közös gazdaság s ezért szinte meglepetésszámba megy. hogy az utóbbi két esztendőben a jó szövetkezetek sorába küzdötte fel magát A kitartó talajjavítás után az ottani adottságoknak megfelelő vetésszerkezetet alakítottak ki a besenyszö- giek, s olyan termelési ágazatokat fejlesztettek ki, amely azon a földön a legjobban profitál. Két esztendeje egyesült a négy besenyszögi tsz, akkor került a 12 ezer holdas gazdaság élére Horváth János elnök. A tegnapi közgyűlésen ő adott számot a múlt esztendőről. örömmel jelentette be a közgyűlésnek, hogy szövetkezetük 15 millió forintos többletbevételhez jutott tavaly. s noha 3 millió forinttal a költségeket is túllépték, a többlet így is 12 millió maradt Miután több pénzhez jutott a közös. 4 millió forinttal többet költött beruházásra. Üj erő- és munkagépeket 3 millió forint értékben vásároltak, összesen 17 millió forintot költöttek építkezésekre, műszaki fejlesztésre, ebben benne van a forrólevegős lucerna- szárító üzem is. amely a múlt évben kezdte meg működését Építettek 200 va- gonos magtárat 132 férőhelyes növendékrnarha istállót, másfélmillió forintból vásároltak öntöző berendezéseket, s újabb 200 holdon végeztek talajjavítást A szövetkezet gyenge adottsága miatt vissza nem térítendő állami támogatásban is részesül, de ehhez a pénzhez nagy szorgalommal maguk teremtik a többit Előrelátóan több mint nyolc és félmillió forintot tartalékoltak erre az évre. a jövedelem 36,2 százalékát — a megyében is kiemelkedő arány — fordították felhalmozásra. A tagok ezekután is elégedettek jövedelmükkel. hiszen egy tízórás munkanapra számítva 88 forintos napi kereset alakult ki a szövetkezetben tavaly, vagyis 8 forint 80 filléres órabér. A Kossuth Tsz huszadik zárszámadó közgyűlésén ott volt Fodor Mihály, a Szolnok megyei Tanács vb elnöke is. Felszólalt, gratulált az eredményekhez, s kívánta, hogy a jövőben is ilyen jó hangulatú közgyűlések legyenek a Kossuth Tsz-ben. Az évfordu jegyében Színes, tartalmas program az aszonyok számára Ä féléves, vagy hosszabb időre srzóló munícatearvak elkészítése, megvitatása mindig fontos eseménye az adott szervnek, mozgalomnak. A jó programot iránytűként használhatják a napi munka során és sikeres megvalósítása biztosítéka a további előrelépésnek. A megyei nőmozgalom idei félévi munkatervét a napokban fogadta el a megyei nőtanács végrehajtó bizottsága. A jövőnek is részesei Az igen gazdag tartalmas program jól tükrözi, hogy valamennyi feladat meghatározásánál szem előtt tartották: kettős jubileumot ünnepiünk az első félévben, hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulóját Ennok jegyében tartanak különböző rendezvényeket, s valameny- nyi nőoktatási formán előadásokat. Többek között hazánk és megyénk 25 éves fejlődéséről. a megoldásra váró feladatokról. Arról is szó esik, hogy a munkáshatalom kivívásában, megerősítésében, az elért eredményekben része volt a nőknek. Mint ahogv mai életünknek. s a jövőnek is részesei akár a termelésben, a közéletben, vagy a családban dolgoznák. Lenin tanításait is úgy ismertetik az előadóig hogy minél több asszony, lány megértse; a nőkérdés társadalmi kérdés, a szocialista fejlődés bázisán, annak részeként más feladatok megoldása során realizálódik. Érthetően az idei, a 60. nemzetközi nőnap megünneplésére szintén tartalmas programot készítenek megy eszerte. Március 8-a alkalmából a városokban, községekben és a munkahelyeken megemlékezéseket tartanak. Szolnokon. Kunhegyesen. Kenderesen és Kengyelen politikai nőgyűlés lesz. A nőtanácsok mellett más szervek is közreműködnek a rendezvények szervezésében, megtartásában, hogy ilyen formán is kifejezésre jusson „a nők a társadalomért, a társadalom a nőkért” gondolat Meghívják a nőnapi ünnepségre az idősebb nő- aäm&ääek íagjail» valamint a KISZ-tagokat és az úttörőket is. Emléklapokkal, kedves ajándékokkal teszik még emlékezetesebbé az idei nőnapot. Üj színfoltként említhetjük, hogy a tanyán élő asszonyokhoz is eljutnak a nőnap alkalmával. Huszonegy tanyai településen szerveznek gyűlést, Kisújszálláson a Konta-tanyán, és Kungyalun magyar—szovjet asz- szonyok találkozójára kerül sor. Tíz tanyai településen mutatják be azt a vándor fotókiállítást, amely 25 éves fejlődésünket illusztrálja. Asszony talál kozó Szolnokon Február 23-tól március 8- ig tart a Szolnok megyei biztosítási napok esemény- sorozata. Ennek keretében március 8-án mintegy kétszáz termelőszövetkezeti és munkásasszony találkozója lesz Szolnokon. Az egésznapos program keretében városnézés is szerepel, majd a színházban vesznek részt a nőnappal egybekötött biztosítási hónap záróműsorán. A nőmozgalom vezetői, aktivistái munkájára, segítségére hazánk felszabadulásának jubileumi ünnepségei során is számítani lehet, s hasonlóan Lenin centenáriuma megünneplésénél. A megyeszékhelyen és tizennégy egyéb helységben március 8-a és április 22-e között magyar—szovjet nőtalálkozókat tartanak. A szolnoki 1-es számú nőklubban pionírok és úttörők, valamint a szülők találkozóját rendezik meg. A békehónap megemlékezései, rendezvényei —benne az anyák napja és a gyermeknap. — az internacionalizmus érzését, a test- vémépek és a hős vietnami nép iránti szolidaritást mélyítik el az asszonyokban. Az úttörő olimpia segítése A sokféle feladatot tartalmazó programban az is megtalálható, mit tehetnek a nők a városok, falvak szépítéséért. s hogyan segíthetik a júniusban Szolnokon megrendezendő, négy megyét érintő, úttörő olimpia előkészítését ti. K» „Mozdonyunk vitte az Ideiglenes kormányt Pestre" Ülünk a pártirodában és Illés József, a járműjavító mozdony osztályának esztergályos művezetője emlékezik; víztorony hírneve Rangos vízügyi létesítménynek számít szakmai berkekben íz új szolnoki víztorony. Erre vall az is, hogy eljutott hozzánk a Budapesten működő VlZÉP színes, magyar, német és orosz nyelvű kiadványa, s ebben a szolnoki víztorony több felvétellel szerepel. A külföldi terjesztésre, reklámra szánt kiadvány sok országba elviszi majd a szolnoki víztorony hírét. Alma három forintért A «kis haszon, nagy forgalom' elvére is akad példa A sajtóetika tiltja, hogy az újság reklámot csináljon bármely üzleti terméknek is, hogy befoyásolja olvasóit. Ezúttal mégis szívesen teszünk kivételt, mert nem egy terméknek, hanem egy elvnek szeretnénk propagandát kifejteni. A város üzleteiben a szép alma kilója 4—5—6—7 forint, a piacon még ennél is drágább. Az állami gazdaságok Kossuth téri mintaboltjában napok óta 3 forintért mérik a Jonathán alma kilóját. A vásárlók sorbaállnak érte, s nem ritkaság, hogy valaki 10 kilót méret belőle. Megkérdeztük Pászti Mihály üzletvezetőt, hogy tudják ilyen olcsón forgalmazni a kedvenc gyümölcsöt? Elmondta, hogy ők is olcsón kapják, a Bács mé- gyei Izsáki Állami Gazdaságból, s a bolt — bár nincs megszabva a határ — mérsékelt felárral adja tovább. Számításukat így is megtalálják, hiszen van nap, amikor 30 mázsa alma is elfogy. Magyarán, a kisebb haszonnal nagyobb forgalmat csinálnak, s így nő jövedelmük. b. L — Több mint harminc éve 1939-ben újsághirdetésben olvastam, hogy ide esztergályosokat keresnek. Egy levelezőlapon jelentkeztem, és harmadnap megérkezett címemre a szabadjegy, Szolnokig és vissza Zagyvaszántóra. Eljöttem, próbamunkát végeztem és vissza már alig akartak engedni. így kerültem z hegy tövéből síkságra. Dolgoztam és csak akkor adódoti vitám a főnökökkel, amikor 1941-ben megtudták, kd akarok feleségül venni. — Tudja ki az a Csibrány Mária? — kérdezték. — 1919 után három évet ült a? apja, mert kommunista volt. Azt mondtam, inkább elmegyek, de azt a lányt veszem feleségül. Meglepte a főnököket az akaratosságom, a határozottságom. S nekem éltetőm volt később ez a jellemvonás. 1944. szeptember 19-éx> érte az üzemet az első bombatámadás. A riadó után futottunk ki a város szélére. Sokan sóhajtoztak, hogy ha ezután csak egyszer esznek egy nap, azt se bánják, csali már véget érjen a háború. Töretlenül hittem, hogy megérjük. Mégis, amikor a riadót lefújták és délben visszajöttünk az üzembe, majdnem elsírtam magam. A tolópad járásokban 8—10 fel nem robbant bombát láttam, s az esztergagépek — amelyeket már úgy megszerettem — összetörve hevertek. Amikor a város felszabadult, hamarosan visszajöttem dolgozni. Az ejső napokbar az volt a teendőm, hogy s ☆ cukorgyárba mentem szenet hordani, hogy az itteni turbinát fűteni tudjuk. Áramo’ fejlesszünk és dolgozni tudjunk. Faanyagot a vasútállomáson a szétveretett vasúti kocsikból szedtünk össze, azzal gyújtottunk be. Egyik napon régi ismerősöm, Cserta Miklós azt mond ta nekem: — Józsi, te bagyc a romeltakarítást, gyere esztergálni, az legalább annyira fontos. Aztán később megint kerestek: Mit gondolsz Il*és hol a helyed, mert ha a munkásokkal tartsz, lépj be s kommunista pártba. És 1944 december végén ott voltam a mozdonyosztály egyik épen maradt irodájában, tizenhatan lehettünk. Mindannyian beléptünk. A tagkönyvünkbe fénykép kellett, Telek Istvánnal mentünk csináltatni és kettőnk képéért 6 kilogramm burgonyát kért a mester. Saját szánktól vontuk el, de oda-odaadtuk. Ma is szívesen emlékszem azokra a vitákra, amiket akkoriban folytattunk és amikben olyan makacs tudtam lenni. Ma is és mindig szívesen, mert győztünk. Sokszor találkozom olyan kollegákkal, akik annakidején nem hitték, hogy kitartunk az ország újjáépítése mellett, véghez visszük azt. Felmelegszem a gondolatra, milyen jól esett az embereknek, hogy cipész műhelyt hoztunk létre, ahol az összeszedett szíjdarabokból megtalpalták az elnyűtt bakancsokat. cipőket, csakhogy télnek idején le ne fagyjon a lábunk. Nagy igyekezettel készítettük a gépjárműtengelyeket is, hogy a falvakban elcseréljék azokat élelemért Olaj ütőt is rendeztünk be. Olajjal is fizettek a munkánkért. Mindenki élni akart, s nekem nagyszerű érzés volt hogy azok között lehettem, akik ezt segítették. Boldogan esztergáltam azért, hogy nekem és másoknak élelem legyen. Az első síabad május 1-ét is a műhelyben töltöttem. Később elkerültem az üzemből, csaknem 7 éven át voltam tiszt a hadseregben. De visszahozott a szívem és az esztergálás szeretete. Én már innen megyek nyugdíjba, 1973-ban. Egész életemen át három munkahelyem volt. Az 1945-ös idők egyik legkedvesebb emléke számomra, hogy negyvenöt tavaszán mi hoztuk rendbe azt a 328-as mozdonyt, amely az ideiglenes kormányt Debrecenből Budapestre vitte. Máig is emlékszem zöld színűre festettük és piros csíkokkal díszítettük. Ünnep volt ez nálunk is. Az üzem hátsó kapuján engedtük ki a mozdonyt, és akik dolgoztunk rajta, mind kikísértük. Az emlékezés után Illés József engem is kikísért 750 személyes új fürdő alatti főkapuig. B. E. Februári rövidfilmek Felszabadulásunk 25. évfordulójára készült Kiss József „Budapest” című színes rövidfilmje. A „Vallomás a hazáról” Lestár János alkotása, érdekes kísérlet a korszerű hazaíiság és az internacionalizmus lírai eszközökkel történő megfogalmazására. A filmben Váci Mihály, Garai Gábor, Csukás István, Csanádi Imre és Simon György költői képei elevenednek meg. Moldován Domokos filmje a „Vankáné Dudás Juli, galga- mácsai parasztfestő asszony” a világhírű népművész munkáját, alkotásait mutatja be. A „Schléger Ágnes” című rövidfilm a Balázs Béla stúdió alkotása. Hőse egy húszéves lány. Patocska Mária tornagyakorlatait örökíti meg, a „Harmónia” című sportfilm, Knoll István alkotása. Néhány újabb rajz- és bábfilmet is láthatunk februárban. Egy menye ellen áskálódó anyósról szól Szoboszlay Péter „Sós-lötty” című rajz-játékfilmje. A Vili és Bütyök sorozat újabb darabjai a „Vili és Bütyök, meg az árokásó gép” és a „Bütyök nem hagyja magát”. Most vetítik a „Magyarázom a mechanizmust” sorozat 9. részét, valamint a „Szvit” című rajz-játékfilmet. Gazdag a külföldi rövidfilm választék is. Két szovjet alkotást mutatnak be a mozik, az első Szolomon Suszter rendező és Ovszjanyikov operatőr filmje a „Szuzdal, a műemlékek városa”, amely bemutatja az ősi orosz építészet gazdag hagyományait, és azt is, hogy a mai tervezők milyennek látják a jövő Szuzdalját. Szovjet filmesek készítették a „Repülővel a jégmezők felett” című rövidfilmet is. A „Régi román dalok” román, a „Földalatti” norvég filmesek alkotása. „Prózairodalmunk 1945 után" Dr. Czine Mihály előadása A megyei könyvtár és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat rendezésében február 2-án hétfőn este fél hatkor a megyei könyvtár olvasótermében dr. Czine Mihály irodalomtörténész, egyetemi docens előadást tart prózairodalmunk felszabadulás utáni helyzetéről a „Felszabadulás utáni magyar irodalom" című sorozat keretében. A legközelebbi előadásban a két háború között indult s a felszabadulás után kiteljesedett életművekről — Déry Tibor, Illyés Gyula Németh László, Szabó Pál, Veres Péter munkásságáról beszél. Zalka Máté Mg. Tsz Kunszentmárton, kertészetébe felvételre keres női dolgozókat készpénz díjazás mellett. Jelentkezés a kertészet vezetőjénél,, vagy a tsz teözr- pontjában. Eredményesen dolgozik a Kunsági Húsfeldolgozó Társulás 600—700 húsvéti sonka Szolnokra Tavaly, március elsején alakult meg Kunhegyesen a Kunsági Húsfeldolgozó Társulás. Közgazdasági érdekessége, hogy különböző szektorok társultak. Méghozzá a kunhegyesi ÁFÉSZ a kunhegyesi Lenin és Vörös Október Tsz, az abádszalóki Lenin Tsz, valamint a Középtiszai Állami Gazdaság. Az országban akkor egyedüli volt ez, példája nyomán azóta több la alakult. Az ÁFÉSZ rendelkezett vágóhíddal és húsfeldolgozó üzemmel. A termelő nagyüze- meg pedig a hízottsertésí szállítják feldolgozásra. A társuló felek közösen adták össze az üzemeléshez szükséges — 210 ezer forint — forgóalapot. Beváltott remények Az alakulás óta tiz hónap talt el, s társulás beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Leküzdötte a kezdeti nehézségeket, a szakember hiányt. Az üzemnek hozzáértő vezetője van, s. tizenketten dolgoznak ott A szakember utánpótlás érdekében három ipari tanulót szerződtettek. A gazdaságok ütemesen szállítanak, december végéig 1607 hízott sertést dolgoztak fel. Ezenkívül —■ kiutalásra — 44 marhát és 500 sertést vágtak le. Ezeket az állatforgalmi vállalattól vásároltak a környező községek tőkehús ellátására. A társuás húsüzeme 21 fajta terméket állít elő. Hurkát, kolbászféléket, sokfajta füstöltárut — csülök, oldalas, sonka, — és hat fajta szalonnát, tepertőt és házi zsirt. Az üzem termékei keresettek. Az ellátás jelentősen megjavult Kunhegyesen és Abádszalókon. Ezenkívül Törökszentmiklósra, Tiszafüredre, Jászapátiba, Kunmadarasra, Tiszaroffra, Zagy- varékasra és Kisújszállásra is szállítanak. Szolnokon az élelmiszer kisker. és az állami gazdaságok boltjaiban is megtalálhatók termékeik. Csak Szolnok megye helységeibe visznek árut. Básti János, az ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályvezetője mutatta az élelmiszer minőség- vizsgáló intézetek vizsgálati eredményeit: minden esetben kiváló minőségűnek, s a szabványnak megfelelőnek találták a termékeket Eredményes társulás A társulás eredményesen működött, 8 millió 374 ezer forint termelési értéket produkált. Várható nyeresége 180— 200 ezer forint. Az idén előbbre akarnak lépni, 3 ezer iiízottsertést dolgoznak fel — ezt a társuló gazdaságok szállítják — tőkehúsnak 500 sertést, 60 marhát és 2 ezer birkát vágnak le. Az igényeket így sem tudják kielégíteni. Nagy a kereslet a húsvéti sonkák iránt. A szolnoki üzletek például 600—700 darab kötözött és csontos füstölt sonkát kötöttek le húsvétra. — iß. I »•- ”
