Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
1970. Január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Játékos gépkocsivezetés Nemesmagasl György, az újpesti úttörőház „Jövő technikája” szakkör vezetőjének irányításával készítették el a szakkör tagjai a „gépkocsivezetői játékot”, amely igen alkalmas a KRESZ-szabályok, és a gépkocsivezetés játékos, veszély nélküli elsajátításához. Képünkön: Elkezdődő,t a játék. Az elektromotorral hajtott berendezésen végrehajthatók a gépkocsivezetés összeg műveletek (MTI foto — Petrovics László felv.) Hová lettek a munkásakadémiák ? m. 1. — „Se pénz, se semmi.. Hegalakult a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság 9 Egyesült a Csorbái*, Szenttamási-, és a Surjáni Állami Gazdaság Ez év január elsejével - a Csorbái, Szenttamási és a Surjáni Állami Gazdaság összevonásával — megalakult a 12 252 holdas Törökszentmiklósi Állami Gazdaság. A három kis gazdaság — ötezer holdon aluliak voltak — egyesítését több tényező indokolta. E gazdaságok szervezeti keretei a korábbi irányítási rendszerben alakultak ki, így a gazdasági mechanizmus reformja során bevezetett, — egyes közgazdasági szabályA nagyobb ütemű előrehaladást a kis gazdaságokban az is akadályozta, hogy a vezetés nem mert kellő kockázatot vállalni. Ezt az is magyarázza, hogy a 3—5 millió forint átlagos nyereségtömeg évi 30—40 millió forint termelési értéknél igen alacsony (pedig a nyereségráta 10—12 százalék.) Ez nem nyújt kellő biztonságot, a nagyobb aszály, fertőző állatbetegség pénzügyileg megingathatja a gazdaság helyzetét Az állam tulajdonosi jogait az illetékes felügyeleti szerv nem megelőző jelleggel, hanem utólagos elbíráMegnőtt a fejlesztési alap Az amortizáció és a nyereségből képezhető alap szét- forgácsolódott. Az egyesítés után ezek összege évi 11 millió forintra nőtt, mely nagyobb beruházást is lehetővé tesz. A halmozott termelési érték együttesen — az utóbbi négy év átlagában — 132.6 millió forint. A megfelelő fejlesztés, szakosítás, stb. révén ez az összeg is jelentősen növelhető. Automatizált állattenyésztő telepek Imert, hogy tavaly a házók érvényesülését gátolta a nagyságrend. A szükséges forrásokat szervezeti változtatás nélkül nehéz koncentrálni. A mezőgazdasági termelés egyre inkább a specializálódás irányában halad, mely a nagyobb termelékenység elérésével biztosítja a jövedelmezőség fokozását. Ám ezek a tényezők is bizonyos nagyságrendet tételeznek fel földterületben, üzemi és ágazati méretekben. lássál gyakorolja. Ez esetenként — a szűkén értelmezett üzemi érdekek miatt — a források szétforgácsolásához vezet. Ez is a kis gazdaságok összevonását indokolta. A három Ids gazdaság egymástól 13—lő' kilométer távolságra fekszik. Munkaerő felvevőhelyük azonos. Vasútállomásaik: Kisújszállás és Törökszentmiklós. Az ötezer holdon aluli gazdaságok eszközállománya is differenciált volt. Az állóeszközök bruttó értéke Surjánban 60.8, Szenttamáson 84.9, Csorbán 46.1 millió forint. Most ez is koncentrálódott. rom kis gazdaság Surjánban automatizált, szakosított sertéstelep építéséhez kezdett. Beruházási költsége 86 millió forint. Az építkezés 1971 nyarán fejeződik be. A telepen 200 vagon — 19—20 ezer — hízottsertést állítanak elő évente. A társgazdaságoknak később tenyészállatokat is nevelnek. • Az új létesítmény belépésével a termelési érték 5 százalékkal nő évente, s 1975- ig ez is megduplázódik. Pár év múlva — ha az eszközök Néhány évvel ezelőtt az üzemekben folyó tudományos ismeretterjesztő tevékenységnek egyik legnépszerűbb formája volt a munkásakadémia. Nyolc—tíz előadásból álló sorozat volt ez, melynek keretében szakmai és politikai ismereteket bővítő. valamint a dolgozók általános műveltségét gyarapító előadások hangzottak el. Az akadémiák népszerűségére jellemző, hogy 1965- ben 38, 1967-ben 42, a következő esztendőben pedig már 49 ilyen sorozat indult a megyében, a hallgatók létszáma is ezer—ezerötszáz között mozgott minden esztendőben. Azután — a statisztikai adatok legalábbis ezt jelzik — hirtelen csökkent az érdeklődés, 1969 első felében már csak 15 akadémia indításának van nyoma, ötszáz- tíz hallgató induló létszámával. Felmerül a kérdés, mi az oka ennek a visszaesésnek? Valóban az érdeklődés csökkent, vagy az igények kielégítése nem folyik ma már olyan szervezetten, mint korábban? — Azt hiszem, nem erről van szó — mondatta Mészáros Ferenc, a Tudományos Ismeretterjesztő' Társulat megyei titkára, amikor tőle a munkásakadémiák sorsáról érdeklődtünk. — A párt, a szakszervezeti és a KISZ oktatásba bevontak létszáma az utóbbi egy-két esztendőben olyannyira felfutott, hogy a politikai oktatásnak ma már ezek a legalkalmasabb ">s legkedveltebb formái. A zakmai oktatás is a legtöbb izemben és szakmában anvyira fejlődött, hogy szi- árd szervezeti keretei alakultak ki, ezért a szakmai smeretek terjesztését is e eretek között oldják mega egtobb helyen. Az általános műveltséget gyarapító különféle, természet és tár- sada’ív-ntiidománvi témáié előadások megtartása pedig J?yes előadások vagv az akadémiáknál sokkal rövidebb sorozatok keretében zajlik. — Egy év óta országos vözpontunk sem kéri a munkásakadémiákra vonatkozó statisztikai adatok jelentését tőlünk. Azt azonban mi sem látjuk pontosan, hogy az üzemek és a szakszervezetek hogyan biztosítják ai munkásosztály, körében, a tudományos ismeretek terjesztésének rendszeres lehetőségét. és milyen új formák (TIT—IBUSZ országjárás, ankét, kerekasztal beszélgetés, egyes előadás, rövidebb sorozatok) honosodtak meg és ezek mennyi emberhez képesek új ismereteket eljuttatni. — Elnökségünk ezért február 27-én megtartandó ülésének napirendiére tűzte „A munkások, a fiatalok és a nők között végzendő ismeretterjesztő munka helyzete és feladatai” című téma megvitatását. Addig az SZMT Kulturális, Agitációs, Propaganda és Sport Bizottságával együtt, az SZMT-vel kötött együttműködési szerződés alapján közösen, megvizsgáljuk a munkások körében folyó ismere'torjesztő tevékenység helyzetét Ez újszerű, hogy az előadásokat szervező, valamint az előadásokra előadókat biztosító két szerv most együtt végez felmérést. Megyénk minden nagy- és középüzemében tájékozódni fogunk, hogy világos és pontos kép álljon előttünk. Ezután határozunk maid. mi* tegvünk. egy-egy helyen milyen intézkedésre van szükség. Megjegyzés Ügy véljük, helyesen döntött a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei elnöksége, hogy februári ülésének napirendjére tűzte ezt a témát. A statisztikai adatok között lapozgatva ugyanis úgy tűnik, hogy nemcsak a munkásakadémiák száma és hallgatósága csökkent az utóbbi esztendőben, , hanem más gondok is jelentkeznek e téren. Igv például míg 1966-ban 943 előadás hangzott el negyevenötezer öt- százkilencven iparban dolgozó hallgató előtt Szolnok megyében, addig 1969-ben már csak 592 előadást hallgatott meg huszonötezer négvszázhuszonhét iparban foglalkoztatott résztvevő. Éppen ezért érdeklődéssel várjuk a szakszervezetek és a Tit közös felmérését, elemző munkáját. Hiszen éppenséggel nem másodrendű feladatról; a munkásosztály körében végzendő közművelődési tevékenységről van szó. (CS) Köznevelési felelősök tanácskozása A Pedagógusok Szakszervezete központi vezetősége szervezési és köznevelési osztálya január 28-án Szolnokon rendezte meg a megyei köznevelési felelősök tanácskozását A tanácskozáson a megyék köznevelési felelősei mellett megjelent a Munkaügyi Minisztérium és a Pedagógusok Szak- szervezete központi vezetőségének több munkatársa. A tanácskozáson elhangzott három hosszabb előadás közül az elsőt Havas Ottóné a Munkaügyi Minisztérium osztályvezető helyettese tartotta. Előadásában három fő kérdésről beszélt: a pályaválasztási tanácsadás előtérbe kerülésének okairól, a pályaválasztási tanácsadás szervezetéről, rendszeréről és az újonnan jelentkező tendenciákról, valamint a pályaválasztási tanácsadás és a munkaerőgazdálkodás kapcsolatai róL Tóth Tibor, a megyei tanács vb művelődésügyi osztály vezetője előadásában a pályaválasztási tanácsadás pedagógiai problémáiról beszélt, amelyek általánosan, és speciálisan Szolnok megyében jelentkeztek. Cserfalvi Gyula a megyei tanács vb munkaügyi osztály vezetője Szolnok megye munkaerőhelyzetét, munkaerőgazdálkodási problémáit elemezte. Az előadások után a megyék köznevelési felelősei kérdéseket tettek fel az előadóknak, illetve elmondták saját tapasztalataikat. A tanácskozás végén Verők István a szolnoki pályaválasztási tanácsadó vezető pszichológusa ismertette a tanácsadó egyéves munkájának eredményeit és az eddig szerzett tapasztalatokat. A váróterem piszkos, hitetlen. Az ócska kányha fojtó ként lehel, — a megolvadó hólével nehéz párává vegyül. Tanár barátom kalauzolt el azokra a helyekre, ahol a bejáró szakmunkástanulók várakoznak a vonatra, az autóbuszra. Siralmas a kép.*. * A szolnoki 605-ös számú Ipari Szakmunkásképző intézetben csaknem háromezer fiatal tanul. A szakmunkásképzés célja a korszerű szakmai és általános műveltséggel rendelkező, szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkások nevelése. Hogyan tud a követelményeknek eleget tenni az intézet? A fontos kérdést arra illetékes szervek vizsgálták, és lényeglátó megállapításokat tettek. Cikkünkben csupán egyetlen, de nagyon fontos és megoldatlan részkérdést vetünk fel. A bejáró szakmunkás tanuló hajnalban eljön a szülői háztól, a nap egy részét az intézetben, vagy a munkahelyén tölti és késő este tér haza. A szervezett oktatás és a vonat, vagy az autóbusz indulása között az esetek többségében órák telnek el. Az intézetben tanuló háromezer fiatal közül csupán négy- százötven lakhat tanulóotthonban. A többinek sajnos nincs hely. Két és félezer 15—17 éves gyerek vonatozik tehát naponta be a megyeszékhelyre, vagy lakik itt — általában igen mostoha körülmények között — albérletben. A tanulóotthonok is — a Zalka Máté sétányon lévő kivételével — korszerűtlenek, kényelmetlenek de, mégis, < valamelyest kulturált együttlétet biztosítanak a fiataloknak, szervezett programot adnak. Ezerötszáz—kétezer fiatalemberke meg minden nap órák- hosszat cselleng a városban, helyet keresnek maguknak, ahol legalább megmelegszenek. De miért nem biztosít számukra az intézet klubhelyiséget, kulturált, hasznos időkihasználásra alkalmas helyet? A tantermek, sőt a tantermeknek alkalmatlan helyiségek is kora reggeltől késő estig zsúfoltak; minden percre kihasználtak. Még kölcsön tantermekben is folyik az oktatás, más iskolákban. A tornateremben egyszerre két osztálynak is tartanak testnevelési órát. Működik a ventillátor, do így is fáradt, elhasznált a levegő. Az iskola tehát úgyszólván semmit sem tud tenni. Ameny- nyi módjában állott megtette: az egyik otthonban tanulószobát rendezett be, korrepetáló tanárok segítik a gyerekeket. Befér oda minden bejáró fiatal? Egyelőre még Igen, mert a tanulószoba látogatottsága igen gyér. Gondoljuk meg: hat, hét óra- hosszáig tantermekben ülnek a gyerekek — és reméljük nemcsak ülnek, hanem gondolkodnak, tanulnak — kijönnek, — és adott számukra a szabad választás lehetősége. Vagy beülnek újra a tanterembe, vagy nyakukba veszik a várost. A túlnyomó többség az utóbbi mellett dönt. Kulturált szórakozást, hasznos időtöltést biztosító klubszobákra, a fiatalok részéről szervezetlennek hitt foglalkozásokra lenne szükség. A művelődési intézményeknek hajlékot és programot kellene biztosítani a bejáró szakmunkás tanulóknak. Értékes órák mennek mindennap veszendőbe, sok esetben rossz befolyás alá kerülnek a fiatalok, önmaguk ellen cselekszenek. Sürgősen érvényt kellene szerezni azoknak a határozatoknak, amelyek a bejáró szakmunkás tanulók érdekében születtek. * ♦ Aprócska vézna gyerek fújja a füstöt a nehéz, kénpárás levegőben. A „szakik” — vélhetően falubelijei — már a harmadik féldecis üveget nyomják a kezébe. Fizetés napja, az ismerősök már jókeréken állnak. A gyereknek is homályos a szeme. — Mennyit várakozol itt naponta? — Két-két és fél órát, sokszor hármat, mert késik a vonat. — Mindig itt, ezen a hideg lócán, ebben a hidegben? — Hát hun! Se pénz, se semmi.., — it — lehetővé teszik — korszerű húsfeldolgozó üzemet is építenek. Elkészült az egyesített gazdaság fejlesztési terve. Módosítanak a vetésszerkezéten, egyéb növények rovására — több takarmányt termelnek. Bővül a hibridkukorica területe is (erre több gazdasággal kooperálnak). Űj nagy« hozamú fajtákat honosítanak meg. A surjáni hibridüzem mel. lett korszerű szarvasmarha hizlaló telepet akarnak építeni. A tehénállomány most 1500 — melyet tízezerre akarnak növelni az új szakosított . telep építésével. e • Ónálló elszámoló egységek A megnövekedett gazdaság igazgatójává dr. Bozsik Tibort nevezték ki. (Továbbra is vezeti az állami gazdaságok megyei főosztályát.) A gazdaság kerületi rendszer szerint működik, élén az igazgatóval Központja Szenttamáson, az Imre-majori kastélyban van. A kerületek önálló elszámoló egységek. A hibridüzem is az, továbbá a sertéskombinát is az lesz. A napokban megválasztották a pártszervezet csúcsvezetőségét, s a közeljövőben a szakszerevezeti bizottságot is újjáválasztják. Az átszervezés folyamata még nem fejeződött be. Még sok termelési, bérügyi és káderkérdést kell megoldani. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság megalakulásával koncentrálódtak az anyagi eszközök és a szellemi kapacitás. Bizonyára még sok jót fogunk hallani megyénk új nagyüzeméről. A tavalyinál is jobban Az 1969. évi gazdálkodás jelentős nyereséget hozott a Tiszamenti Vegyiművekben. A felosztható nyereség értéke pedig megközelítette a százmillió forintot Az év során a mintegv 47 300 vasúti kocsira való, több mint egymillió tonna terméket szállítottak ki az üzemből. Az üzem idei célkitűzése több mint 1.6 milliárd forint értékű termék előállítása. Mindezt létszámnövelés nélkül a munka termelékenységének 4 százalékos emelésével szándékoznak megvalósítani. Vagyis az idén a tavalyinál is jobban kihasználták a meglevő berendezéseket. tovább javítják a termékek minőségét. Mindez egvben a munkások bérének növekedését is jelenti niajd. I db Csepel D—3.5 t, és 1 db Csepel D—4 t. vizsgázott jó állapotban lévő TEHERGÉPKOCSI eladó. Szabadság Mg. Tsz Kétpó. Szolnok m. Telefon: 14. A termelés biztonsága
