Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
19Í0. január 1SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Nyugodt szívvel záruk 1969-et (Folytatás az 1. oldalról) gyermeket vehetnek fel a tanyai kollégiumokba is. — Egészségügyi vonatkozásban tovább nőtt a megyében a körzeti orvosok száma. Növeltük a szakrendelői órák számát is. Az ipari és a személyi szolgáltatásoknál szintén történt némi előrehaladás. Problémák vannak viszont a fűtőanyag ellátásban. A kereskedelemben sok a hiánycikk, kulturális, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményeink kapacitása, a szolgáltatás minősége is kívánnivalót hagy még maga után. — Ezeken' természetesen javítani kelL Kérdés: 9b — Az ön véleménye szerint melyek voltak tavaly a legnagyobb események a rhegye életében? Felelet: — Nehéz lenne sorrendbe rakni a legkiemelkedőbb eseményeket. Én hadd említsem elsőnek Kádár János elvtérsnak, a Központi Bizottság első titkárának Szolnok megyei látogatását, amely nekünk vezetőknek és a megye lakóinak nemcsak élményt, hanem a további munkánkhoz lelkesítő, segítő tanácsadást is jelentett. Ahogy az egész országban, megyénkben is igyekeztünk méltóképpen megünnepelni a Tanácsköztársaság kikiáltásának’ 50. évfordulóját, mint ahogyan arról önök több esetben tudósították megyénk lakosságát. Igaz, hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulóját 1970. április 4-én ünnepeljük, de mi Szolnok megyeiek már 1969-ben megünnepelhettük szabadságunk születésnapját. A megye szempontjából nem közömbös, hogy a különböző minisztériumok első számú vezetői, azok helyettesei több esetben ellátogatok 1969- ben megyénkbe. Hadd tegyem hozzá, hogy többször, mint a megelőző időkben bármikor. Ezek a látogatások nemcsak véleménycserére adtak lehetőséget. A feladatok meghatározásánál egyező nézetek, vélemények kialakítását is eredményezték, amelyeknek következménye minden bizonnyal az elhatározások gyorsabb és eredményesebb megvalósítása. Kcrdcs: — Hogyan lehet összefoglalni főbb pontokban az 1970- es esztendő legfontosabb tennivalóit, azokat, amelyek meghatározzák megyénk további fejlődését? Felelet: — Alapvető kötelességünk végrehajtani mindazt, amit pártunk Központi Bizottságának decemberi plénuma és az országgyűlés fő feladatként meghatározott. így a nemzeti jövedelem termelésében maradéktalanul szeretnénk teljesíteni az országos át* leg-i—iiw..a., vu^y u*i_n meg egy-két területen a lehetőség kinasználásával előbbre is jutni. Ennek érdekébe továbbra is első helyen. ~ell hogy szerepeljen a népgazdasági terv teljesítése, ami egyben a harmadik ötéves terv befejezését és a negyedik ötéves terv megalapozását is jelenti. A foglalkoztatottság növelését továbbra is fontos feladatunknak tartja az ipartelepítéssel, a meglévő üzemek bővítésével. Mind emellett azt akarjuk, hogy a termelési érték főként a magasabb termelékenységből emelkedjen. A mezőgazdaságban növénytermesztésből szeretnénk az elért szintet tartani, az állattenyésztésben, illetve állati termékek értékesítésében pedig az eddiginél jobb eredményeket elérni. Ehhez Úgy gondolom a Minisztertanács legutóbbi hat-rozsta nagyon sok lehetőséget biztosít. A lakosság kereskedelmi ellátásának jobbá tétele érdekében bővíteni kívánjuk az eladótereket, új üzleteket építeni, ezzel együtt természetesen bővíteni az áruválasztékot. Ennek érdekében vállalatainkat és az általános és fogyasztási szövetkezeteket is ösztönözni fogjuk. Tovább kell növelnünk a szolgáltatások körét, színvonalát Ez különösen a műszaki cikkek javítására vonatkozik. Elő kell készíteni egy nagyobb vegytisztítási és mosodai fejlesztést, amely mindinkább nélkülözhetetlenné vál'k megyénkben. A négy. városban, Szolnokon, Török enlmiklóson, Kisújszálláson, Karcagon tovább bővítjük a vezetékes gázhálózatot. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a harmadik ötéves tervben előirányzott lakásépítkezési előirányzatunkat túlteljesítsük, természetesen itt nemcsak az állami lakásépítésre gondolok, hanem a társasház és magánlakás építésre is. Ha az építőipari kapacitást nagyobb ütemben nem is tudjuk növelni, akkor is, a lakásépítési tervet minden erőnkkel teljesítenünk kell, annak megvalósítását minden más beruházás elé helyezzük. Az iskolákban és népművelési intézményekben folyó kulturális tevékenységet magasabb szinten és hozzáférhetőbben kell biztosítani a lakosság részére. A szakmunkásképzésre ^nemcsak a fiataloknak, hanem a felnőtteknek Is lehetőséget kell teremteni. Egészségügyi vonatkozásban az eddigi egyenletes fejlődést továbbra is fenn kell tartani, előkészíteni űj szakrendelések beindítását, a kórházi ágyszám növelését. Úgy érzem ezek a tennivalók, feladatok reálisak, teljesíthetők. Biztosíték erre megyénk dolgozóinak eddigi példamutató, lelkes és hozzáértő munkája. Utoljára hagytam, de nem utolsósorban: az 1970-es év egyben a negyedik ötéves terv előkészítésének időszaka is. Azt szeretnénk, hogy a mar elfogadott megyei fejleszteni ií. •—, _ . w. —a.;ban is realizálhatók legyenek. S a negyedik ötéves tervet is maradéktalanul teljesítsük. Befejezésül megragadom az alkalmat, hogy megyénk minden lakosának, becsületes állampolgárának nagyon boldog új esztendőt kívánjak — mondta beszélgetésünk végén Fodor elvtárs, a megyei tanács vb elnöke. V. V. Történelmi évtized írta: dr. Romáify Pá\ az MSZMP KB Gazdaságpoütikal Osztályának helyettes vezetője Mától nsm egy — hanem két új számot kell megszoknunk a keltezés írásakor: 1970-et írunk, az 1960- as évek végére értünk. Bizonyos azonban, hogy so..s or, sokféle összefüggésben emlegetik majd ezeket az 1960-as éveket politikusok és közgazdászok, történészek, vagy éppen iskolások, egyszóval mindazok, akik a magyar nép alkotásainak számbavételével valamilyen módon foglalkoznak. A szó igazi értelmiben mondhatjuk, hogy eseményekben gazdag évek voltak. Erre az évtizedre esik' a mezőgazdaság termelési viszonyainak forradalmi átalakulása, amit az évtized legnagyobb hazai változásának tekinthetünk. A történelem, különösen pedig az agrártörténelem krónikásai folyamatosan ösz- szegezik, értékelik a magyar falu e nagy évtizedét. Elvégezte és bizonyára újból és újból elvégzi ezt egy-egy paraszt család Is. S az élet rendje már olyan, hogy nem mindig esik pontosan egybe a különböző alapokon végzett értékelés. A társadalmi haladás nagy folyamatát ezer és ezer kis p»takocska táplálja és egymással egyesülve határozzák meg annak jellegét. A hasonlatnál maradva: a szövetkezeti mezőgazdaság nagy folyója élő valóság lett, jóllehet változik, alakul, űj medret is vág magának. Január 1-én lép é’elbe ci új tcvbeszéfő szabályzat Mint ismeretes, a közlekedés és postaügyi miniszternek nyáron kiadott rendelkezése szerint ‘ 1970. január 1-én lép ététbe az új távbeszélő szabályzat. Eszerint, ha a különvonalú telefont a posta hivatalból ikresíti — hogy új állomást adhasson az igénylőknek — akkor megtéríti a régi különvonalú á.lomás szerelési költségének — amennyiben ez az összeg meghaladja a 200 forintot — 40 százalékát. Eddig ikresítéskor nem adtak költség- térítést. így az új ikertárs járt jól, mert a korábban kiépített telefon-vonal szerelési költségeit az önálló vonallal rendelkező telefontulajdonos viselte. Az új szabályzat megtiltja az ikertársaknak a telefon használatának akadályozását Tilos a kagylót a készülék me.lé tenni. s ezzel szándékosan vagy feledé- kenységből meghiúsítani az ikertárs telefonálását vagy felhívását. A telefonálók érdekeit szolgálja az a rendelkezés is, amely szerint a nagyobb alközpontokat munkanapokon reggel 7 és délután 6 óra között csak képesített személyek kezelhetik. -A telefonalközpontok kezelőinek gyakorlatlansága ugyanis késedelmes kapcsolásokat, felesleges várakozásokat okozott. Az úi távbeszélő szabályzatba bárki betekinthet a postahivataloknál, s aki igényt tart rá. megvásárolhatja a Budapest 72-es számú postahivatalban. Újévi *ak borjú az állatkertben Énekes hattyú és tíz holtfáradt vadtúd kap téli menedékhelyet A hideg és a tél legkedvesebb az ál.atkertben tanyázó tibeti jaknak, mivel ennek a pároöujjú, patás állatnak hazája a legmagasabb hegyek s a Himalája ötezer méternél magasabb hegyein is megtalálható. — Ügylatszik, a budapesti télben is otthonosan érzi magát. az állatkerti jak-család, amely újévi kis jak borjúval szaporodott. A jakcsemete fekete bundájáról nem hiányzik fajtájának „védjegye”, a hátát szegélyező ezüstfehér csík. Nemcsak a jakborjúval gyarapodik az állatkert, mert észak felől énekes hattyú tévedt az országba. s a füzesabonyi szemtanúk értesítésére az állatkert madár- osztályának „küldöttsége” utazott el a váratlan, de kedves vendégért,. Jószívű állatbarátok féltő szavára mentették meg azt a üz vad- tudat is. amelyek a kimerültségtől holtfáradtan maradtak le a Balaton felett elhúzó csapatból. Elektronikus betonkeverő automata A hódmezővásárhelyi Met- ripond mérleggyárban elektronikus vezérlésű betonkeverő berendezés készítését kezdték meg a Betonútépítő Vállalat megrendelésére. A legfontosabb mérési, adagolási. keverési műveleteket távirányítással vezérlik A műszerasztalon betáplálják a meghatározott betonminóségnek megfelelő „receptet”. s az elektronikus „agy” ennek megfelelően irányítja a kavics-, cement-, víz-, st.b. adagoló berendezéseket. A mintegy másfélmillió forint értékű berendezéssel óránként hatvan köbméter betont állíthatnak elő. Hasonló adagoló berendezések iránt a házgyárak is érdeklődnek. Kévéién hittek 10 évvel ezelőtt abban, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás ennyi idő alatt ilyen fokra jut. Nem is volt köny- nyű. Közöttünk vannak — bár sajnálatosan fogyó számban — azok, akik 20—25 évvel ezelőtt a mezőgazdaság űj útján az első lépéseket megtették, s azok is,* akik az 1960- as évek kezdetén elhatározott csatlakozásukkal általánossá tették Magyarországon a szocialista mezőgazdaságot. Tanúk és résztvevők egyaránt meggyőződéssel állíthatják. hogy nemcsak a mezőgazdaság átalakulását jelentő nagy elhatározást foglalják magukban az 1960-as évek, hanem az azt követő nagy változásokat is. Még felsorolni is nehéz ezeket, hiszen számos társadalom-politikai, gazdasági és szervezeti változásról van szó, amelyek mind-mind ennek az elmúló évtizednek a leltárába tartoznak. Az 1960-as évek elején még olcsó viccek visszatérő témája volt például a közös és a háztáji termelés eltérő színvonalának különbsége. Való igaz, hogy akkoriban a gondozott és a "kevésbé gondozott kukorica táblákat aszerint is meg lehetett különböztetni, hogy háztáji, avagy közös művelésű-e. Az évtized végére viszont elértük, hogy a közös, nagyüzemi termésátlagok elhagyták a régi módon elért kisüzemi hozamokat A kukorica példájánál maradva: 1962-ben 14 mázsás volt a szövetkezetek közös gazdaságaiban a holdanként! átlagtermés és 16 mázsás a háztáji gadzaságokban. Ez a helyzet 1966-ra úgy változott, hogy a háztáji kukoricák átlagtermése nagyobb lett egy mázsával, miközben a közösben 4 mázsával nagyobb hol- dankénti szemes kukoricát takarítottak be. E változás mögött töménytelen munka, szervezés, technika, anyagi eszköz és sok más, a haladást elősegítő erőfeszítés húzódik meg. Mezőgazdaságunk fejlődése nem volt látványos. Az 1960-as évek első felében elmaradt a mezőgazdaság teljesítménye a terv céljaitól, a jelenlegi ötéves terv feladatait pedig már meghaladja a teljesítmény. A szövetkezetek alakulásának befejezése — 1961 — óta ez- ideig a mezőgazdaság termelése csaknem 30 százalékkal növekedett, azaz évi átlagban közel 3 százalékkal. A termelés növekedésének évi üteme azonban a második ötéves tervidőszakban — 1961— 1965 között — csak 1.8 százalék volt. Az 1960-as évek második felében ennél kétszer nagyobb lett az évi növekedés üteme, jóval meghaladva az évi 3 százalékos emelkedést. Soha nem látott terméshozamokat takarítottak be az utóbbi években szántóföldjeinkről, meggyorsult néhány állattenyésztési ágazat fejlődése is. Így teremtődött meg a feltétele annak, hogy a szövetkezetek társadalompolitikai problémái is megváltozzanak, a szövetkezetek tekintélyt szerezzenek a faluban is, az országban is. Noha vannak ma is alacsony jövedelmű szövetkezeti gazdaságok, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy országos átlagban az egy munkanapra jutó jövedelem ez alatt az idő alatt megkétszereződött. Jelentősebb az % változás, amit emberségben, gondolkodásban, új ismeretekben hozott <‘z az évtized. A szövetkezeti mezőgazdaság megnyitotta az utat a legjobb emberi tulajdonságok érvényesítéséhez, » tehetség, a tudás eredményeinek kibontakozásához. Megkezdődött az a folyamat, amelynek révén a mezőgazdasági munka is olyanná válik, amit könnyebben, korszerű eszközökkel, vagyis emberhez méltóbban lehet elvégezni. Mindezek alapját a párt hosszú évek óta következetesen alkalmazott agrárpolitikája teremtette meg. A párt IX. kongreszSZUSán, 1966-ban hozott határozatok újabb lendületet adtak a korábbi években már helyesnek bizonyult elvek megvalósításának. A népgazdaság irányításának új rendszerébe a mezőgazdasági szövetkezetek jól beilleszkedtek, önállóságuk megnövekedett, szövetségi rendszerük kiépült. Az 1970-es éveket tehát jó feltételek között kezdik a mezőgazdaság dolgozói. Igaz, ma már kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, mint amikor a szövetkezetek megalakultak. A mezőgazdasági foglalkozásúak száma 1961 óta több mint 250 ezerrel — 17 százalékkal — csökkent. Az első években tapasztalt túl gyors csökkenés ma már megváltozott, űj tagokat is fogadnak a szövetkezetek. Mégis az lesz a jellemző, hogy a technikai haladásnak megfelelőt., tovább csökken a következő években a mezőgazdaságban dolgozók száma. Ezzel egyidejűleg viszont növekszik azoknak a száma, akik gépgyárakban, vegyipari üzemekben és más munkahelyeken a mezőgazdaság számára dolgoznak. Így azután a mezőgazdaság további teljesítménye mindinkább összefonódik más nép- gazdasági ágak munkájával. Nem kétséges, hogy mező- ’ gazdaságunk új fejlődési szakaszba lép a következő években. A jövő építését azonban a mindennapi munka készíti elő. Számolni kell azzal is, hogy a 60-as évekről is áthúzódik jó néhány feladat a jövőre, s az elért eredményeket sem könnyű megtartani. Az 1970. évi terv 1 százalékos növekedéssel számol a mezőgazdasági termelésben. Az 1969. évi kimagasló növénytermelési eredményeket ismerve ez egyáltalán nem lebecsülendő feladat. Az állattenyésztés fejlesztésének követelményei még ennél is nagyobbak. Tulajdonképpen a korszerű nagyüzemi állattartó telepek kiépítéséről van szó. Ez pedig sok befektetést kívánó, hosszantartó folyamat Nem véletlenül hangsúlyozta legutóbbi ülésén a Központ] Bizottság a nem nagyüzemi, háztáji gazdaságokban lévő termelési lehetőségek jobb hasznosításának fontosságát. A nagyüzemi árutermelés nem nélkülözheti az élelmiszeripari, feldolgozó tevékenység további növelését. És még sorolhatnánk a termelési jellegű feladatokat. Valamennyi feladat megoldásához megteremthetők a szükséges feltételek. És nemcsak a termelési feladótokhoz Vannak teendőink — s ez alól alig van kivétel — a szövetkezeti élet fejlesztésében, az emberekről való gondoskodásban, általában a falu haladásának elősegítésében is. Számos szövetkezeti közösségben a lehetségesnél is kevesebbet törődnek a szövetkezeteket létrehozó alapítókkal, az idős, alacsony járadékot élvező szövetkezeti parasztokkal. Más helyen a fiatalokkal való foglalkozást, szakember nevelést, az utánpótlás feladatait hanyagolják el. Az e múlt évek" alatt megtett út országosan — a gazdaságok százaiban pedig különösen — jól tanúsíthatja, hogy mire képes a szövetkezeti parasztság, milyen haladást tud elérni a mi mező- gadzaságunk. Nem kétséges, hogy a következő években még többre lesz lehetőség, ha a tapasztalatokat mindenütt jól hasznosítják ég közős erővel, a szükséges felelősséggel látnak hozzá azokhoz a feladatokhoz, amelyeknek elvégzésétől saját boldogulásuk és az ország előrehaladása is nagymértékben füge.
