Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

1970. Január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Hét új nagy beruházás indul az idén As új olajtávveseték menetrendje — Műtrágyagyár 8 milliárd forintért — As észak — déli metró munkáinak előkészítése Idén a népgazdaságban közel 80 milliárd forint ér­tékű beruházást hajtanak végre; a múlt évinél körül­belül 7 százalékkal többet Az állami döntési körbe tarto­zó egyedi nagyberuházások előirányzata meghaladja a 15 milliárd forintot. Ez az összeg lehetőséget nyújt arra, hogy az év folyamán huszonkilenc nagy beruházást átad­janak rendeltetésének és további hét létesítését kezdjék meg. Ezekről az új nagyberuházásokról kértünk tájé­koztatót a Beruházási Banktól. A kővetkező ötéves terv egyik legnagyobb beruházá­sa a Péti Nitrogén Művek új műtrágya gvára lesz. Lé­tesítése összesen mintegy 8 milliárd forintba kerül majd, s a beruházás már idén megindul. A Gazdasági Bizottság felhatalmazása alapián megkezdték az im­port eéipek szállítására vo­natkozó szerződések kötését Maga a beruházási i avaslat várhatóan ez év közepére készül eL Az előkészületi munkákra egyébként idén már mintegy 180 millió fo­rintot költenek. Az új mű­trágy----ár a tervek szerint é vemként 890 OOO t. kettős mű­trágyát, valamint több mint 300 000 tonna mészamonsa- létromot állít majd elő. A Barátság II. új olajtáv- veaeték építése ugyancsak idén indul. Beruházásaira több minit egy milliárd fo­rintot költenek. Az ország­határtól Polgáron keresztül Százhalombattáig vezet majd az új olajtávvezeték vonala. Első kiépítésében 1972 de­cemberében adják át rendel­tetésének. s ekkor 5 millió tonna kőolaj szállítására lesz alkalmas. A beruházás teljes befeje­zését 1976-ra tervezik. s végső soron a távvezeték évi 10 millió tonna kőolajat továbbít, a Barátság II. épí­tése összhangban áll kőolaj­iparunk jelentős távlati fej­lesztésével, s a Dunai Kő­olajipari Vállalaton kívül el­látja majd importolajjal a felépítendő tiszaszederkényi feldolgozó kombinátot is. Textiliparunk korszerűsíté­séhez nyújt lehetőséget a nyergesújfalui Viscosa gyár új poliakrilnitril üzeme, ahol évente 4600 tonna mű­szálat állítanak majd elő. A beruházás összesen több mint 800 millió forintba kerül, s a gyárat 1972-ben adják át rendeltetésének. Az eddigi tervek szerint a gyár termékének nagy ré­szét — évi mintegy 3000 ton­nát — a hazai ipar használ­ja majd fel, míg a többlet­ből a nyersanyag importért fizetnek. Az osztrák Sticks- tof Werke-vél ugyanis olyan megállapodást kötött a Vis­cosa gyár, hogy az alapanya­got az osztrák cég. a kész terméket a maevar vállalat gyártja. E munkamegosztás mindkét fél számára hasz­nos, mert jelenős beruházást tesz feleslelegessé. Az új mű­szálgyár létesítéséhez egyéb­ként olasz cégek szállítanak különböző berendezéseket kö­rülbelül 4;5 millió dollár értékben. 60 000 tonnával bővül ■ fa­rostlemezgyártó kapacitásunk az ú j mohácsi lemezüzem felavatása utón. Az idén in­duló beruházás 1973-ban fe­jeződik be, több mint 400 millió forint ráfordítással. Megközelítően 3 millió dol­lár értékű gép importjára kerül son Az üzem a ha­zánkban nagyobb mennyi­ségben található cserfát dol­gozza fel, farostlemezzé, s ez­által jelentős fenyőim észáru importját teszi feleslegessé. A csomagolóeszközöK irán­ti igények gyors kielégítése végett Nyíregyházán új hul­lámdoboz és zsákpapírgyár épül. A gyár 1972-ben lép termelésbe, s évente 70 ezer tonna hullámpapír terméket állít elő. A beruházás költ­sége meghaladja a 450 mil­lió forintot, s ezen belül kö­rülbelül 2,7 millió dollár ér­tékű gép importjaira kerül sor, elsősorban Angliából, de ezen kívül az NSZK-ból és Franciaországból is sze­reznek be gépeket. Idén adják át a forgalom­nak Budapésten a kelet­nyugati metró-vonal első szakaszát, de ez évben már megkezdődik az észak-déli vonal építésének előkészüle­te is. Egyelőre csak az első tervezési munkák készítésé­re. s néhány felvonulás meg­kezdésére kerül sor, de ez a munka már része annak a programnak, amely az eddigi tervek szerint 1983-ig tart, s megvalósítására 8.3 milliárd forintot költenek. Az észak­déli metró vonala Újpesttől a kispesti határ útig halad majd, 14,8 kilométer hosz- seúságban. Az eddigi tervek szerint 1971 és 1975 között megépí­tik a Deák tér—Nagyvárad téri szakaszt, majd . ezt kö­veti a Deák tér—-Marx tér közötti. földalatti összekötte­tés megteremtése. Az észak- déli metróvonal létesítésével kapcsolatosan még sok kér­dést kell tiszázniuk szak­embereinknek, az azonban már eldőlt, hogy megépítésé­re szükség van, s ezzel szá­molnak a következő évek be­ruházási programjai is. N. L. Egy év számvetése Két község —* egy tanácstag Szánltő István^ az öcsö- diok és a mesterszállásiak megyei tanácstagjukként tisz­telik. Mindkét községben jól ismerik, s ha ott jár, vagy őt keresik fei Szolnokon — esetenként a lakásán is — mint jóbarátonak számolnak be eredményeikről, sorolják el panaszukat, gondjukat Most hogy ismét elérkezett a számvetés ideje, a két köz­ségben is tanácsülést tartot­tak, amelyen a fő napirend a megyei tanácstag beszá­molója volt A választók tiszteletét és bizalmát tükrözte, hogy Öcsödön nemcsak a tanácsta­gok többsége, hanem a köz­ség lakói is szép számmal résztvettek a tanácsi „zár­számadáson”. Mesterszálláson alig hiányzott két—három tanácstag erről a fontos rendezvényről, . amelyen Szántó István, a megyei ta­nács és a végrehajtó bizott­ság éves tevékenységéről, a fontosabb tanácsi határoza­tokról, a megye fejlődéséről és saját munkájáról tájékoz­tatta választóit. Mindezt érdeklődéssel hall­gatták a jelenlevők, aztán maguk is elmondták, mire jutottak egy esztendő alatt* mi az amit nem tudtak va­lóra váltani, mihez kémek segítséget. A lakosság szemszögéből Érdekes volt hallgatni a felszólalókat, akik közérde­kű, a lakosságot érintő dol­gokról beszéltek. Öcsödön ilyenekről: előfordul — ha nem is gyakran — a keres­kedelmi egységekben súly­csonkítás. árdrágítás. A vá­sárlók érdekének védelme csak fokozottabb ellenőrzés­sel lehetségest Nagy szerep jut ebben a társadalmi ellen, őröknek is. Ezért kérnek se­gítséget felkészítésükhöz, rendszeres tájékoztatásukhoz a megyei tanács vb kereske­delmi osztályának ellenőrzé­si csoportjától. Elgondolkod­tató az is, amit ketten is szö­vőt ettek, hogy a vendéglátó­ipari do1 gőzök magukra van­nak utalva, a részeg garázda személyek megfékezésében. Nincs a községben kijózanító szoba. A körzeti orvos is csak akkor intézkedhet, hív­hatja a mentőket, ha ^ ilyen személy megsérül. A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak címezte a bírá­latot az egyik tanácstag, amikor arra utalt; legyen tervszerűbb a vízóra felsze­relése, mérjék a fogyasztást és mindenki aszerint fizes­sen vízdijat. A KISZ lakónegyed közmű­vesítése is szóba került Az idén ezen a részein járdát és villanyhálózatot építenek. Ez talán megnöveli az építke­zési kedvet is, hiszen jelen­leg még jogosan kérdezik, akiknek ott; ajánlanak tel­ket; tanyáról tanyára men­jünk? A veresházi kövesút javítását is sürgették, de rög­tön az is elhangzott, hogy a Szabadság Tsz szállítóeszkö­zökkel. a KISZ-szervezet tagiai pedig önkéntes társa­dalmi munkával segítenék az útjavítást Nyílik az erszény Mesterszálláson számot ad- ság megnyitja erszényét s hattak arról, hogy a lakos- nem sajnálja erejét, ha a község fejlesztéséről van sző. Többen birtokosai a társa­dalmi munkáért járó kitün­tetésnek. Jelenleg gyűjtik a forintokat, hogy hozzájárul­hassanak a járásiban levő szociális otthon bővítéséhez. Ebben a kis községben is vannak, akiket el kellene helyezni, jelenleg azonban ez szinte reménytelen. Ezen szeretnének változtatni a már említett módon. Fogorvosra fáj a foguk Nagy gondjuk mögt a mes­terszállásiaknak, hogy nincs a községben fogászati ren­delés. Öcsödről elment a fogorvos, aki hetenként egy­szer a szomszéd községben is rendelt. A járási szervek bizonyára találnak megol­dást a problémára, s remél­hetőleg a kunszentmártoni fogászatról a jövőben nem küldik el a fájós fogú mes- terszállásiakat azzal, hogy nem hozzájuk tartoznak. Örömmel nyugtázták a ta­nácsülés résztvevői, hogy községükben már épül az üzletház, s hogy ígéretet kaptak, miszerint még az idén megkezdődik íz alsó­részi kövesút építése. Az egy év számvetése eredményeket és gondokat tartalmaz. A megoldásra váró feladatok közül jóné- hány helyi, vagy járási ha­táskörbe tartozik. Olyan iS van viszont, mint például az ivóvízellátás javítása, amelyhez mindkét községben a megyei tanácstag segítsé­gét. a felsőbb szervek támo­gatását kérték. Tudják, hogy tanácstagjuk, mint eddig is, osztozik majd örömükben és gondjukban. fi. K. A jászszentandrási Haladás Tsz-ben az erőgépek 10, a munkagépek 30—35 százaié kát már kijavították. Képün­kön egy K—25-ös Zetor nagyjavításán dolgoznak.« Vándorkiállítás a szolnoki művésztelep alkotóinak munkáiból A Szolnok megyei ta­nács vb művelődési osztálya kezdeményezésére figyelem­re méltó kiállítási sorozat indult el megyénkben. Egyik legrégibb, legna­gyobb múlttal rendelkező művésztelepünk a szolnoki. A kamarakiállításit azért állították össze a Damjanich János Múzeum szakemberei, saját törzsanyagukból, hogy a megye járásaiban vándo- roltatva ízelítőt adjanak a jelenleg itt dolgozó művé­szek munkásságából. A kiállításra kerülő anyag — két plakettől eltekintve — eredeti. Természetesen ez a tény fokozza a vándorol­tatás nehézségeit, s nagy fe­lelősséget hárít a kiállító in­tézmények dolgozóira. A be­mutatásra kerülő festmények színvilágának élvezetét azon­ban csak ily módon lehet biztosítani, s ez megéri a gondosabb kezelést. Az anyag máris elindult, jelenleg a törökszentmiklósi járásban ismerkednek vele az érdek­lődők. Augusztusra visszake­rül eredeti helyére, a múze­um gyűjteményébe, de addig az egész megye megismer­heti. A kamarakiállítás a Szolnokon dolgozó tizenkét műyésztelepei alkotó néhány munkáját mutatja be. Ízelí­tőt ad a nyolc festőművész festészeti és grafikai mun­kásságából, Gácsi Mihály grafikusművész tevékenysé­géről, s a három szobrász- művész alk,otói készségéről. Az anyag tükrözi a mai ge- nerácó hagyományokhoz kö­tődését, a szolnoki művészte­lepre jellemző mindenkori realista szemléletmódot. Két szép munkát mutat be a telep legidősebb alkotójától, Chi- ovini Ferenc festőművésztől, aki 1926 óta tagja a mű- vésztelepnek, s tulajdonkép­pen összekötő kapocs a fel- szabadulás előtti művésznem­zedék, s a mai alkotók kö­zött. A Munkácsy-díjas fes­tőművész sokszor a fiatalo­kat túlszárnyaló frissesség­gel alkotja az alföldi táj és ember életére jellemző kom­pozícióit. A bemutatott fest­mény anyagban találhatók jobban a látványhoz kötődő és attól elvontabb, konstruk­tív, vagy-dekoratőr szemléle­tű, vagy folthatásra épülő, lendületes festőiséggel meg­oldott kompozíciók. A szol­noki művésztelep kimondot­tan szobrász hagyományok­kal nem rendelkezik, ezt a jelenleg itt dolgozók fogiák megteremteni az utánuk kö­vetkező generációk számára. Munkásságukból úgy válogat­tunk, hogy alföldi, illetve művésztelepi vonatkozású műveket mutathassunk be. — Egri — Hálóval, vagy ömiesztv#? Méltatlankodó levelet kap­tunk egy szolnoki vásárlótól, Azt kifogásolta, hogy a Vö­rös Csillag úti ABC áruház­ban 10,30 forintért árusítot­tak két kilogramm gülbur- gonyát, hálóba csomagolva Amint írja akkor szóvátet- te a boltvezető helyettesnek,1 hogy ezt az árat sokallja Le­vélében megírta azt is, hogy ugyanabban az időben, ha­sonló minőségű burgonyát ugyanilyen mennyiségben és csomagolásban a fővárosban 8 forintért vett. Felkerestük az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat em­lített áruházát Bánvölgyi Tibomé boltvezető helyet­tes. — aki annak idején le­vélírónkkal is beszélt el­mondta hogy valóban drá­gább volt a hálós burgonyá­juk, mint a kimért, ami szintén mindig volt a bolt­jukban. Az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat áruforgalmi osztályán is érdeklődtünk. Sándor Géza arról adott tá­jékoztatást, hogy valóban véttek ilyen szemenként vá­logatott burgonyát a nyárs­apáti tsz-tői. De éppen a magas csomagolási ár felszá­molása miatt csak egyszeri szállítást fogadtak el. A MÉK-től is kértünk tá­jékoztatást a burgonya kis­kereskedelmi áráról. Az ott kapott felvilágositás szerint január közepén az anyag- és árhivatal éppen az árdrágí­tások megelőzésére megszab­ta a burgonya árának felső határát. Eszerint az első osz­tályú gülbaba kilogrammon­kénti ' ára a kiskéreskedelmi egységekben 3,70 forint. a rózsa 140, a harmad- és negyed osztályú termékek ára pedig 2.90. illetve 2,40 forint lehet Ez tehát a maximális ár. amit a burgonya kilogramm­jáért a boltokban kérni le­het. Ennél olcsóbban árusít­hatják, de drágábban nem. Ezt tapasztalhatják a vásár­lók a boltoktól függően. Ez­zel is magyarázható, amit mások is szóvátettek szer­kesztőségünkhöz küldött le­vélben, vagy telefonon. Az árhivatal intézkedése azon­ban nem vonatkozik a há­lóba csomagolás költségeinek meghatározására. Tekintette] azonban arra, hogy a válo­gatás és a csomagolás szin­tén anyagi kiadást jelent s termelő, vagy forgalmazó egységeknek, ezt a költséget felszámolhatják a vevőknek Az esetek többségében azon- bon a hálós mellett találhat­nak a vevők kimért burgo­nyát is, amire a megszabott áron kívül semmiféle több­letet nem számolhatnak fei a boltok. C. E. HOGY MIK VANNAK ?! Z. módszere: rendszerint ostobának tetteti magát, ha valami bajt csinál a munkájában. Ellenszenves egy figura! Nála még M. is ro­konszenvesebb, az is összekever ugyan min­dent, — de ő tényleg ostoba. ☆ Poharazgatok a nagyüzem klubjában. Nem lehet, nem odafigyelni a mellettem társalgó asszonykákra. Megtudom, hogy N. vállalati fö- mókus, igen rendes egy ember, csak egy ki­csit durva. Hogyne lenne az, replikázza vala­ki, hiszen olyan ideges. Körül van véve szak­mai analfabétátokat, de nem meri őket ki­rúgni. Igen, N tényleg nagyon rendes ember, de azért egy kicsit nagyravágyó, nagyképű mondja egy másik asszonyka. Hogyne lenne olyan, hallom, hát beoltotta már az a rongy­rázó felesége. Bólogatnak az asszonykák: igen N. tényleg jóember, de mostanában mintha egy kicsit harácsoló lenne. „Hát hogyne volna az, az is­ten pénzét is elveri a fia...” Megtudom még erről a példás, rendes em­berről, hogy egy kicsit korrupt, meg plety­kás is, meg alkoholista is, meg vállalati pén­zen tart szeretőt is, — de különben nagyon rendes embet. ☆ Egy példázat arra, hogy mennyi , csak megfogalmazás kérdése... Megnyitom az egyik jászsági boltocska aj táját. Pontosabban: megnyitnám, mert zárén Cédula csüng az ablakban: „A szembeniévé üzletben vagyok.” Nézem a szembenlévő üzletet. „Italbolt.” No, igen, milyen csúnya lenne, ha azt ir­ta volna ki a mi boltosunk, hogy „a kucsma ban vagyok’ . ☆ Karácsony meg új év között mondi ik egyik hivatalban, hogy csak jövőre jöjjek az ügyemben, mert „most már leállt az élet”. Mentem tegnap, mondták, hogy az ügyin­tézők még „áthúzódó szabadságon” vannak. Szóval még nem indult meg az élet...- ti -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents