Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-03 / 2. szám

1970. január 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A szervezet „katalizátorai" HOGY MIK VANNAK ?! Az újévi lapokban olvas­tam a szenzációt, hogy yak kisborjú született az állat- kertben. Éljen és viruljon az új­szülött, köszönet a sajtó­nak, hogy hírül adta yakék örvendetes esaládi esemé­nyét. Mégis úgy gondolom, az igazi szenzáció talán ne­kem adatik; amikor meg­írom, hogy szimpla, egysze­rű kunsági borjúk vannak a szolnoki henteseknél. Persze, ezt csak akkor ír­hatom meg, ha megérem. Mert ugye az emberi élet­kor véges. .« & Beragadtunk tegnap szo­lid kis kocsinkkal a hóba. Havas városunk még ha­vasabb főutca-féléjén. Tehergépkocsi lassított mellettünk. No, gondoltuk, biztosan kihúznak! De nem. A vezetőfülkéből három magabiztos férfiú nevetett ránk teli képpel, s elhúztak mellettünk. Megértem őket nevetni könnyebb, mint havat lapá­tolni. A tehergépkocsi ugyanis a köztisztasági hivatalé volt. ■& Ezt csak úgy hallottam,: nem hiszem, hogy igaz len­ne. .. A főnök szilveszter nap­ján magához hívatta a he­lyettesét. — Nézze Krapcsák, ez igy nem megy! Figyelem magát, egész évben csak téblábolt, nem csinált sem­mit. Mit tud felhozni a mentségére? — Kérem, szóval én fő­nök kartárs... Pedig úgy igyekeztem... Mondhatom mindenben a főnök kartárs munkamódszerét tartottam irányadónak. — ti — Közlekedési baleset történt december 31-én Kis­újszállás külterületién. Szabó István karcagi lakos az álta­la - vezetett személygépkocsi­val áttért a menetirány sze­rinti bal oldalra és összeüt­között Koller József török­szentmiklósi lakos által ve­zetett tehergépkocsival. Sza­bó Julianna, a személygép­kocsi utasa súlyosan meg­sérült. A vegyészek az olyan anya­gokat, amelyek akként befolyá­solnak egy reakciót, hogy ma­guk nem vesznek benne részt, katalizátoroknak nevezik. Ezek már akkor is elvégzik felada­tukat, ha csak egészen csekély mennyiségben vannak jelen. A legtöbb ételünk haszonta­lan és emészthetetlen anyag lenne, ha nem volnának szer­Az emésztéssel — az anyagcse­rével — kapcsolatos valameny- nyi részfolyamatnak megvan a maga enzimje, amely csak ak­kor tudja betölteni funkcióját, ha ott van mellette — mintegy „partnerként” — egy ún. koen- zim is. Tudományos alapon először a XVIII. század végefelé, az anyag megmaradás törvényéről híres francia Lavoisier foglal­kozott az enzimekkel, azok elemzésével, elsősorban az al­koholos erjedés tanulmányozá­sa kapcsán. Természetesen a nagy tudós az enzimek szerke­zetéről akkor még mit sem tu­dott, napjaink kémikusai is csak lépésről-lépésre haladva kezdik kiismerni e bonyolult összetételű anyagokat. Kétféle enzim ismeretes: a szervezet által előálítoltt en­dogén, valamint az állati és nö­vényi tápanyagokkal felvett exogén enzimféleség. Mindkét típusnak — meghatározott arányban — jelen kell lennie a anyagcsere-zavarok lépnek fel. Ha az orvos iyenkor szigorú diétát ír elő, azt azért teszi, hogy ne kerüljenek a szerve­zetbe olyan tápanyagok, ame­lyek megemésztéséhez nincs je­len a megfelelő enzim. Persze más módon, enzimkészítmé­nyek szedésével is segíteni le­het az ilyen hiányosságon: ezek mesterségesen lebonyolít­ják a „megtorpant” emésztési idéz elő. Kizárólag olyan gyermekek­nél lép fel, akiknek mindkét szülőjén kimutatható ez az el­változás. Még szerencse, hogy 10—15 ezer ember közül csak egynél jelentkezik ez. A gyen­geelméjűség csak később ha­talmasodik el a gyermeken, akkor, amikor a fenilalanin- hidraxiláz nevű enzim hiánya következtében a szervezetben a fehérjében lévő fenilalanin fel­halmozódik és megtámadja az agyvelőszövetet. Ha idejében vezetőnknek olyan „katalizá­torai”, amelyek puszta jelenlé­tükkel gondoskodnak a táp­anyagok vegyi elbomlásáról és energiává alakításáról. E „ka­talizátorokat” enzimeknek ne­vezte el a tudomány (régebben fermentorokként tartották szá­mon őket), öszetételükre nézve rendkívül bonyolult szervezetben, különben hiányuk zavarokat idéz elő. Az enzimek nem csupán az emésztésben játszanak szerepet, hanem hiányuk más módon is a szervezet súlyos megbetege­déséhez vezethet. Szerencsére á hiány kimutatása ma már nem ütközik nehézségekbe, több el­járás ismeretes az enzim-akti­vitásának a vérszérumban és sejtekben való kimutatására. Az enzimek rendkívül ve­szélyesek is lehetnek, mégpedig olyankor, ha bizonyos anyagok­kal érintkezésbe jutnak. Jó pél­da erre a gyilkos galóca mér­ge, amely csak akkor válik pusztítóvá, ha a gomba a test­ben érintkezésbe kerül a máj egyik enzimjével. Ugyanígy a keserűmandulában lévő — egyébként ártalmatlan — nit- rilglukozidból csak a szervezet enzimjeinek „közreműködésé­vel” szabadul fel cián. Amíg az enzimek egymással összhangban látják el feladatu­kat, ártalmatlanok a szervezet­re nézve. Mihelyt azonban folyamatot. A közelmúltban megállapítot­ták, hogy bizonyos enzimek hiánya által kiváltott betegsé­gek eredete örökletes is lehet. Egy ilyen klasszikus örökletes enzim-hiány betegség az űn. fenilketonuria. Ez egyben a leggyakrabban öröklődő anyag­csere-betegség is, mely volta­képpen olyan elmebaj, amit bizonyos felfedezik a kisgyermekeknél az említett enzim hiányát, dié­tával, mely alacsony nívón tart­ja a szervezet fenilalanin szint­jét, valamint gyógyszer szedé­sével el lehet kerülni a tragé­diát. A hús, hal és magas fe­hérjetartalmú zöldségfélék fo­gyasztását a minimúmra csök­kentő diétát 8—10 éven keresz­tül kell folytatni, ezután már a fehérjeszegény táplálkozás is elég védelmet nyújt. B. I Fehérje-vegyületek megbomlik az összhang gém-elváltozás Szépségápolás, szépségideál az őskortól napjainkig \ A „szépnem” képviselői időtlen idők óta foglalkoznak szépségük megtartásával, fo­kozásával, gondozásával. Fes­tékek,. kenőcsök, parókák jelzik e fejlődés útját. — a régészek az ásatások alkal­mával a használati cikkek maradványai között rend­szerint találnak tégelyeket is, melyekben kozmetikumo­kat tartottak. A Bibliában is szó esik arról, hogy olaj­jal kenegették testüket a nők; Nofretete, II. Rhamses fáraó felesége hosszúnyakú, magaskontyú, ovális arcú, nyaklánccal felékesített gyö­nyörű hölgy volt, — így őrizte meg a piramis az ő múmiáját is. A görög kor leghíresebb csonka szobra, a milói Vénusz volt százado­kon át a női szépségideál; életerős, duzzadó idomú, pompás testű asszonyalak. amely híven fejezi ki a még nem hanyatló görög kor élétörömett sugárzó szemlé­letét. Az ókor hanyatlása s a középkor önsanyargató asz- kézise falak mögé zárta a nőt; kolostorba, vagy várba. A női szépségideál ebben az időben a templomi freskók női szentjeit utánozza; vé­konytermetű, testét földig ruhába-fátyíakba burkoló, átszellemült, éteri lény a nő, még legfőbb ékességét, haját is csúcsos fejrevaló mögé rejti, — testiségére semmi sem emlékeztet, szép­ségének ápolásáról nyilván», san szó sem eshetett. A humaziimus kora a gö­rög embereszményhez nyúlt vissza; Tizian vérbő, telt­idomú. életerős szép asszo­nyai képviselik a kor nő­ideálját. Viszont a nagy francia forradalmat meg­előző főúri tobzódás jelleg­zetes alakja a Napkirály, XIV. Lajos udvari ünnepé­lyein használatos fejbőr­vakaró; ez a hosszú, vé­kony, cizellált fém. vagy ele­fántcsont szerszám arra Sizolgátt, hogy a csupa-csipke abroncs-szoknya és fehér pa­róka díszébe burkolt hölgyek a bálakon a fejbőrüket al­kalmatosán. vakarhassák ve­le. — ahol viszketett. Ez a gáláns kor ugyanis nem is­merte a fürdést s az erre szolgáló eszközöket. (Viszont nem kevés büszkeségünkre szolgál, hogy a honfoglaló ősmagyarok — a krónikák tanúsága szerint — fakádakat is hoztak magukkal.) A rend­szeres és tömegigényű női szépségápolás előtt, csak szá­zadunk nyitotta meg az utat. A kozmetika, mint tömeg­igény, és mint nyilvánosan tárgyalható téma a 20-as évektől kezdve bontakozott ki. Párizsból sugárzott szét a világra Helena Rubinstein arcápoló krémjeinek varázsa A kikészítés legfőbb eszköze azonban még a rizspor volt. A 20-as évek végére viszont polgárjogot nyert a dolgozó nő egyenjogúsági törekvésé­nek számos külső jele; a rö­vid haj és a rövidebb szok­nya, a tartóshullám, a púder, arc- és szájrúzs, a szemöl­döktépés. Azóta egyre bővül — szinte már követhetetlen — a kozmetikai szerek vá­lasztéka. szemhéjfestéktől és műszem pilláktól, hormonos, méhpempős krémekig; fel- virágzott az egyébként igen magas fokra fejlődött koz­metikai sebészet. A ma szép­ségideálja, a jólápolt dolgozó nő. De mi a teendője, hogy szépségét megtartsa, rege­nerálja? Ma már szinte ,,a bőség zavara” vár rá, ha önmaga akarja eldönteni, hogy a koz­metikai cikkek tömegéből mit válasszon szépsége, fia­talsága, üdesége megőrzésé- rec a kozmetikai orvostu­domány viszont szolgál né­hány általánosan érvényes tanáccsal. Ennek a kozmetikai felfo­gásnak az alapja az, hogy a szépségápolás komplex (ösz- szetett, teljes) folyamat, — s nem merülhet ki arcbőr­ápoló szerek használatában, hanem magában foglalja a higiénia, a rendszeres tisz­tálkodás, a táplálkozás, test­mozgás, idegállapot. — tehát a jó közérzet összes ténye­zőit s egy, szervezete ápolá­sával foglalkozó nő figyelme minderre ki kell terjedjen. Első, amit mindenkinek biztosítania kell: a rendsze­res napi fürdés, vagy teljes melegvizes lemosás lehető­leg este. hogy a napközben bőrünkre tapadó por. levegő- szennyezés így eltávolítható legyen. A táplálkozásban a legfontosabb szabály: kevés zsír és cukor, kevés tészta­féle. alkohol, feketekávé, dohány. Tanácsos: sok vita­min, állati fehérje' (zlsírtalan hús, sajt túró. tojás). A he­lyes vegyes táplálkozást pe­dig még rendszeres sporttal, vagy sétával, testmozgással kombináljuk, — ha meg akarjuk őrizni rugalmassá­gunkat. szép testtartásunkat, s le akarjuk „faragni” a fe­lesleges kilókat. A kéz rendszeres ápolása, a körmök gondozása elen­gedhetetlen. A házimunka s az ápoltság is egyaránt in­dokolja ezt. Arcápolás tekintetében a legfontosabb, hogy esti le­fekvés előtt szabadítsuk meg az arcot minden kozmeti­kumtól — s arcbőrtípus sze­rint éjszakába zsíros, vagy semleges krémet. nappalra félzsíros krémet használunk, amelyet könnyedén púdere- zünk felül. Ezek a szépségápolás alap­vető tennivalói, megoldhatók még a legelfoglaltabb nőnél is. S megért az időbefekte­tést és a fáradtságot; a jó külső kellő önbizalmat ad és ez sem mellékes a fiatal­ság megőrzése szempontjából; B. S. Mit. , főzzünk holnap W) ORJALEVES FŐTT HÜS ALMÁS TORMA­MÁRTÁSSAL MÁGLYARAKÁS Almás tormamártás. Három savanykás almát megtisztítunk, üvegreszelön megreszeljük és kevés citromlével lelocsoljuk. Hozzáreszelünk szintén üveg­reszelön egy szép szál tormát és összekeverjük 3 kanál tej­föllel, cukorral, csipetnyi só­val. ízlés szerint még citrom­mal savanyítjuk. Máglyarakás. Kivajazunk egy mély tűzálló tálat, és karikára vágunk bele 6 szikkadt zsem­lyét, vagy kiflit, fél liter tejet simára keverünk 4 tojás sárgá­jával, kettő fehérjével, ízlés szerint vaníliás cukorral i és 4 evőkanálnyi feketekávéval. A felszeletelt süteményre önt­jük és egy órát állni hagyjuk. Sütés előtt belekeverünk 5 deka olvasztott vajat, darált diót, vagy mandulát (5—10 de­kát) és sütőben jó fél órát süt­jük. Közben a maradék két to­jás fehérjét kemény habbá verjük, egy evőkanál cukorral éS pár csepp citrommal ízesít­jük és a kisült tészta tetejére kenve, még 5—10 percig vissza­toljuk a sütőbe, hogy szép, vi­lágos rózsaszínű Jegyen, de ne bámuljon meg. ffl ____________--M. Í rta: Tahi László — Rajsok t Gácsi Mihákr Csomag Amerikából... Az a dicsekvő Nyavalyek Guszti elmesélte, hogy mos­tanában nap-nap után, pom­pás x-agúlevest eszik, mert kapott egy csomagot Ameri­kából. s abban volt féltucat levespor. Ez a levespor csak- ugyán csodálatos találmány. Meséli az a dicsekvő Nyava­lyek, hogy félliter langyos vízben megfőzi a szürkésfe- hér port és raguleves lesz be­lőle. gríznokedlivel. De mi­csoda raguleves! Noha a staniclibatn. csak por van, a ragulevesben csirkelábak úsz­kálnak és zsírkarikák a le­ves tetején, zöldség is van benne. Meséli az a dicsekvő Nya­valyek. hogy kapott legutóbb Amerikából meggvesi'étes- port, hát az valami nagy­szerű. Beszórja a tepsibe a port és megsüti, forró mégy- gyestészita lesz belőle, külön stanicliból kell rászórni a meggymagport, hogy egé­szen olyan legyen, mint a friss rétes. Hála az égnek, tegnap én is kaptam égy csomagot Ohióból, az írók világszövet­ségétől. Hat konzerv volt benne angol , feliratokkal. Azonnal lesiettem Nyava- lyekhez, áld már járatos az ilyesmiben, hogy fordítsa le a feliratokat. Nyavalyek hosszan néze­gette a dobozokat. — Ez itt rántettcsirkepor — Inondta az egvi’-re — tud­ja. hogyan kell elkészíteni? Megtudtam, hogy negyed­liter enyhén sós vízben kell megfőzni a port kilenc per­cig s azzal már kész is a i'ántottcsirke, gyártja Willi­ams Ltd. Chicago. — Hát ez mi? — kérdez­tem Gusztit az egyik lila do­bozra mutatva. Összehúzott szemöldökkel olvasta a feliratot. — Érdekes — mondta •—j tudja mi ez? Feleség-por öz­vegyek. agglegények, és fron­ton szolgáló katonák részére. — Ne vicceljen, Nyava­lyek! — Nem vicc. Itt van a használati utasítás is. Gyárt­ja Brown és Marchulek Ltd. Chicago. Azt mondja: gőzölje ezt a dobozt negyedórán át s aztán hagyja kihűlni. Le­fekvés után tegye a feje mel­lé és pompás élvezetben lesz része. — Nem hiszek ebben, Nya­valyek! — Maga nem tudja, mit produkál az amerikai kon- zerv-ipar. És milyen lelemé­nyes az újvilági technika! A sógornőm — bizisten igaz — kapott lábfestéket. Harisnya odaát sincs, de aki azzal a festékkel befesti a lábát, úgy néz ki, mint akin harisnya van. És azt írja a Fáni né­ni. hogy télire küld nekem kötöttkesztvű-festéket, ami­vel ha a kezem befestem, úgy néz ki, mintha kesztyű volna rajtam. T eg’ttóX'b pél­dául kantám eny ponttá "ad rásot főin és hoz-ávnló p°- n’ta cérnát h-> a -ad'^go’'” Fá”vúi+? tát. Lefejtett*, róla a c°lo fánt aztán felbontotta a bí­borpiros csomagolást, fellép­te' az ezüstpapírt. 20 cigaret­ta volt benne vitorlavászon­ban. Hosszú, szögletes ciga­retták, gyártotta Hudson és Brook Ltd. Detroit. Rágyúj­tottam egyre. — Mi ez? — kiáltottam fel fuldokolva. — ízlik? Petróleumban van pácolva. Valódi ame­rikai. — Nagyon finom. — Hallatlanxil leleménye­sek odaát. Fáni néni azít ír­ja, legközelebb azbeszt-ciga­rettát is küld, abszolút tűz- mentest. Gyártja Keller Co Green Ltd. Alabama. És mi­csoda férfiruhákat kaptam. Többek között egy világoslila zakót, sárga gombokkal. És féltucat kör alakú zseb­kendőt. — Hát az minek? — Mert odaát rájöttek, hogy az ember mindig a zsebkendő sarkába fújja az orrát. Elköszöntem Nyavalyektól. csak még ari-a kértem, mond­ja meg, mi van abban a ró­zsaszín tégelyben, amit szin­tén most kaptam. Dünnyögve elolvasta az an­gol szöveget, aztán felkiáltott: — Szerencsés fickó! Me­leg alsónadrág van benne! — Ugyan! Ebben a kis té­gelyben? — Igen. „A konzerv fel­bontása után oldd fel annak tartalmát langyos vízben és főzd meg spirituszkockán. Pompás meleg alsónadrág. Gyártja Stooke és Mooke. Washington”. — De már ezt nem hi­szem, Nyavalyek! Ügy vé­lem. maga rosszul fordít egy kettősjelentésű szót Fogoly áfonyával vagy fegytenc áfo­nyával nem mindegy. Amit maga alsónadrágnak fordít, az talán ürühúst is jelent. — Ürühúst. Ügy. És akkor miért van ráírva, hogy 58- ,as hasbőség? Maga csak bíz­zék az amerikai techniká­ban. Meleg alsónadrág ez, uram. — Na mindesv. Télikabát- pornak jobban örültem volna. Nyavalvek. Most még csak azt mondja meg. hngv a sok non m»i'«tt mi ez a kis üveg folyadék? .Kézbovette. megnézte, az­tán felett: — Fejfájás elleni por, (Folyt, köu-i

Next

/
Thumbnails
Contents