Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-22 / 18. szám
1970. január 22. SZOLNOK MEGYEI NfiPLA** 7 Á jogról mindenkinek 4. Ä házastársak Jogai és kötelességei Tegnap volt a műszaki átadása az MHSZ kisú’szállási vezetés kiképző bázisának. A létesítmény mintegy 410 ezer forintba k:rült, melyből 60 ezer forint társadami munkát végeztek a kisújszállási MHSZ aktívák Mezőgazdasági jubileumi seregszemle készül Ki viselje otthon s kalapot? — erről gyakran támad vita a férj és feleség között, amelybe olykor-olykor beleszól az anyós, vagy a sógornő is, elsorolván, hogy az ő idejükben ez így, meg így volt Pedig leginkább azoknak van igazuk, akik azt mondják: a házasságon belül úgy lesz minden tovább, ahogyan az első időben bevezették. A törvény abba nem szól bele, hogy otthon mi hogyan legyen. Azt viszont előírja, hogy a férjnek és a feleségnek mindenhez egyforma joga van. A házastársi hűséget és egymás kölcsönös támogatását is előírja a törvény. Nemkülönben azt is, hogy a közös lakást egyetértésben kell megválasztaniuk. A névhasználatnál a törvény a sokszázados magyar gyakorlatból Indul ki: nálunk az asszonyok áltálában — más országoktól, népektől eltérően — férjük nevét viselik, hozzátéve a -né toldást. Van lehetőség arra, hogy a házasságkötés után is megtartsa leánykori nevét a feleség — de ezt előre be kell jelentenie a házasságot megkötő anyakönyvvezetőnél. Az özvegységre jutott asszonynak is joga van ahhoz, hogy Ismét felvegye leánykori nevét. Elvált asszony tovább viselheti férje nevét, ha azt addig is viselte, nem vált rá érdemtelenné és a válást kimondó bíróság feljogosítja a névviselésre. Jó házasságban, békés családi életben ritkán vágy sohasem esik szó arról, hogy „ez az enyém, ez a tied”. A törvény azonban mindenféle esetre gondol, s ezért előírja, hogy a „házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek”. Azt. a régi . -- és sok országban ma is meglévő — szokást, hogy a férj vagy a feleség elkülöníti vagyonát, a szocialista magyar jog nem ismeri. Így tehát a házastársak minden szerzeménye közös, függetlenül attól, hogy az egyik fél akár sokkal többet is keres, mint a másik. A közös vagyont mindkét házastárs használhatja és kezelheti. Ebből a közösből kell fedezni azokat a költségeket is. amelyek az ugyancsak közös szerzemények — például az együtt vásárolt Tegnap délelőtt a megyei tanács vb termében a Magyar Vöröskereszt Szolnok megyei vezetősége meghallgatta a jelentést a tavalyi munkaterv végrehajtásáról, s megvitatta az idei munkaterv javaslatot. A vezetőségi ülésen részt vett Rostás István, ,x Magyar Vöröskereszt főtitkára i is és felszállásával nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy abból okulva a megye; vezetőség eredményekben még sikeresebb évet zárjon, mint TŐ69-ben. A Vöröskereszt idei munkatervének alapját a III. kongresszus irányelvei képezik. A hozzászólók közül dr. Kun Ákos, a megyei vérellátó alközpont főorvosa a véradás, dr Pápay Dénes, a meayei KÖJÁL igazgatója pedig a cigánytelepeken sürgősen elvégzendő komplex egészségügyi szűrővizsgálat fontosságáról beszélt. HIRDETMÉNY Autóbusz kirándulást indítunk a Mátrába február 1* én 6 órakor. Részvételi díj ebéddel 95.— Ft. Jelentkezni lehet: a szol- csoki IBUSZ irodában ja- felár 29-éfi! 12 órái®; gépkocsi, családi ház, telek — fenntartásával és kezelésével járnak. (A vásárlást kell tehát jól meggondolni és egymással megbeszélni, mert a később felmerülő költségeket közösen kell viselni.) Mégsem minden vagyontárgy közös. A házastársak különvagyonához tartoznak a családjogi törvény szerint azok a vagyontárgyak, amelyek már a házasságkötés előtt is megvoltak. (A lakásért, autóért „érdekházasságra” vállalkozók tehát csalódnak: a házasság megkötése előtt a másik házastárs birtokában volt vagyontárgyak nem válnak közös tulajdonná). Ugyancsak a különvagyonhoz tartoznak azok a vr gyontárgyak, amelyeket az egyik fél valamilyen kitüntetése alkalmából kapott és azok is, amelyeket örökölt, vagy amelyeket személy szerint neki ajándékoztak. Ha pedig az így kapott vagy öröklött tárgyakat elrdja, becseréli — az ellenértékként hozzá került vagyontárgyak is megmaradnak különvagyonként. A közös vagyonból kell fedezni a háztartás költségeit. Ha ez — bármilyen okból — nem volna elegendő, á költségekhez a házastársak különvagyonukból is kötelesek hozzájárulni. Ugyancsak köteles a férj vagy a feleség önhibáján kívül rászoruló, különélő házastársát különvagyonából is eltartani. Ha a házasság mégsem bizonyult jónak — az esetek többségében válás a vége. Ez pedig egész sor vagyonjogi kérdést szokott felvetni. „A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását” — szögezi le a törvény. A közös vagyonból az elvált házastársakat egyenlő rész illeti meg. Ami viszont a lakást illeti — ott a bíróság sok mindent mérlegel a döntésnél. Így elsősorban azt, hogy kinél maradnak a gyerekek, ki lesz ezután a volt közös lakás lakója, stb. Ilyenkor általában sok a vita, s éppen ezért kell a válni akaró házastársaknak a bírósághoz fordulniok, amely az összes körülmények figyelembe vételével hozza meg döntését. \ na után a vezetőség elfogadta az 1970. évi munka- tervet Farsangi divat-előzetes Folynak az előkészületek az idei farsangra a tű; .cérna, olló „birodalmában” is. Szolnokon, a Ságvári Endre körúti, tavaly októberben megnyitott női divaszaienban még alig fejeződött be 3 szilveszteri csúcsforgalom, máris befu ottak a farsangi megrendelése k. A bálákra, estélyekre készülő asszonyaink, leányaink változatlanul a levegőben „karcsúsított” vonalakat kedvelik. Divat a trapéz és a harangszoknya. Továbbra is első helyen áll hímzés és gyöngydíszítés, valamint a kétrészes: szoknya, mellény összeállítás — alkalmi ruháknál is. Egyre inkább tért hódít Szolnokon is az estélyi nadrágkosztüm. Többnyire fémszá’as anyagból gőtét színekben, tunikával készíttetik. Á fémszálas anyagok, a vékony terliszterek mellett közkedvelt a jersey is. A ru- hák többsége pasz eil árnyalatokban készül, de a „legfel kapottrbb” szín a kék. Ennek szinte valamennyi változata megtalálható a szabász- asztalokon. Intervíziős est a televízióban Az Intervízió megalakulásénak 10. évfordulója alkalmából január 28-án nagyszabású intervíziős műsort sugároz a Magyar Televízió. Elsőként a „Drótbábuk” című NDK kisfilmet vetítik, majd Bukarestből a „Hóvirágok csilingelőse” című adást láthatják a nézők.” A „Mesél a téli erdő” című kisfilm a szovjet tévé műsorából való. Egy csehszlovák tájfilm az orlicei hegyekbe hívja meg a nézőt, majd ismét szovjet kisfilm következik, amely a Kal'nyin sugárúton vezeti végig az érdek’ődŐket A „Csillagszóró” című összeállításban az intervíziós országok legjobb esztrádművészeit vonultatják fel egyórás, látványos szórakoztató műsor keretében. Rendkívüli kiadással jelentkezik ez alkalommal a „Haladás”, a tudományos ismeretterjesztő műsor. A Híradó első kiadása után bolgár népitáncokat sugároznak, majd levetítik a „Kockázat” című sorozat utolsó epizódját (Egyelőre utolsó, mert a lengyelek mór elkészítették a folyatását is.) Tömpe Istvánnak, az MRT elnökének megnyitójával 21 óra 25 perckor kezdődik a gálaest, amelyen neves szólistákon kívül közreműködik a pozsonyi kamarazenekar, az MRT szimfónikus zenekara és gyermekkórusa, amelyet Komor Vilmos és Csá- nyi László vezényel. Kerek hét hónap választ még el bennünket attól a pillanattól, amikor a íőárbóc- ra felkúszik a zászló, jelezvén a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából rendezett 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megnyitását. Az Al- bertirsai úti telepen azonban már most 300 ember dolgozik a sikerért. Ez azonban a kisebbik szám, mert mostanáig nem kevesebb, mint ötszáz országos hírű szakember fáradozott azon, hogy kialakítsa a jubileumi kiállítás mondanivalóját, főbb kereteit. Mit is akar hát elérni ez a hatalmas rendezvény? Először is be akarja mutatni a negyedszázad alatt elért eredményeket és a következő öt évben ránk váró feladatokat. A falusi lakóházak fejlődése éppen úgy szerepel ezen a bemutatón, mint a gabonafeldolgozás tökéletesedése. A teljes keresztmetszetet szeretné bemutatni, a házak táját, a mezőgazdasági termelőüzemeket, az erdőgazdaságokat, az élelmiszeripart — ezt együtt élelmiszer- gazdaságnak nevezzük —, de ezen túl az iparnak azokat az ágazatait is, amelyek legnagyobb vevője, legfontosabb partnere a mezőgazdaság. A bemutatóval egyidőben alkalmat adnak az összehasonlításra is. Ma már bizonyosnak tekinthető, hogy nyolc szocialista ország rendez nemzeti kiállítást és mintegy 100 kapitalista cég jön el, hogy bemutassa termékeit. Az idén először lesz a kiállításon export istálló is. Itt a külföldi vevőknek bemutatják, hogy mit kínál eladásra az ország, de egyúttal a termelőknek is, hogy milyen kiváló tenyész, vagy haszonállatokat tud előállítani a magyar mezőgazdaság. A cél nem csupán az ismeretterjesztés, a nemzeti öntudat és önbizalom erősítése. A rendezők tanítani is akarnak. Több tízezer szervezett látogatója Is lesz a kiállításnak. Ök csoportonként jönnek fel, előadásokat hallgatnak, sőt a megbeszélt témát bemutató gazdaságokban a gyakorlatot is megtekintik. A tanító szerep is nagyobb méretű lesz, mint eddig bármikor. Augusztus 28 és szeptember 20-a között azonban az illetékesek reménysége szerint egymilliónál is jóval több látogatója lesz a mezőgazdaság és élelmiszeripar jubileumi seregszemléjének. Falusiak és városiak, munkások és parasztok, akik ez alkalommal nemcsak a mezőgazdasággal, de egymással is találkoznak. Nyilvánvaló, hogy ez az egymilliónál több ember nemcsak eredményekre és feladatokra kíváncsi, nemcsak tanulni akar. Ezért készülődnek a rendezők, hogy szórakozást is többet nyújtsanak, mint az eddigi 66 mezőgazdasági kiállítás. A lovasbemutatók például nemzetköziek lesznek és tárgyalások folynak, hogy vendégeink legyenek a világhírű grúz lovasok. A kutyakiállítás — természetesen — ugyancsak nemzetközi lesz. A műsorokban a legnépszerűbb művészek lépnek fel. A KISZ is tárgyalásokat folytat hogy a szabadtéri színpadon nemzetközi népi tánc- bemutatót esetleg versenyt rendezzen. Maga a műsor is sok ország fiait foglalkoztatja majd, így szinte magától adódott az ötlet, hogy megrendezzék a nemzetek napját. A rendezvény hosszú elnevezésében azonban szerepel a „vásár” szó is. Komolyan is veszik. Aki feljön, annak módja lesz, hogy vásároljon, a legszélesebb skálán. Kaphat virslit vagy ha- lászlét, virágmagot vagy tenyészállatot, sőt traktort vagy kisebb gyárat is. A részvevőket külön felszólította a rendezőség, hogy gondoskodjanak vásárlási lehetőségről. Vagy ott közvetlenül, vagy pedig előjegyzés formájában. Így a kiállítás tulajdonképpen visszatér hagyományos szerepéhez is, betölti az áruminta-vásár funkcióját. Talán a legérdekesebb újdonság lesz, hogy a kiállítás névsorában már nem annyira minisztériumok szerepeinek, mint inkább testületek, vállalatok. A kiállítás szabályzatát az idén minden téesz, minden állami gazdaság, gépgyár, vegyi üzem, tehát minden érdekelt megkapta. A kiállítási iroda ugyanis lehetővé teszi, sőt örömmel fogadja az önálló kiállításokat. A nagy, országos anyag mellett kívánságra bemutatkozhat egy-egy termelőszövetkezeti területi szövetség, egy- egy állami-, téesz-, fogyasztási szövetkezeti vállalkozás, egy megye, egy kisipari szövetkezet, vagy bárki. Sőt, ezt a bemutatkozást összekötheti üzleti céljainak szolgálatával is. Tehát a téesz megteheti, hogy pavilonjának egyik részén bemutatja eddigi pályafutását, másik részében pedig borkóstolót, vagy éppen virágüzletet rendez be. Ha óhajtja, ugyanitt árusíthatja valamely kiegészítő üzemágának termékeit is, vehet fel rendelést, köthet szerződéseket. Aligha volt mostanában ilyen bemutatkozási lehetőségük az érdekelt testületeknek A jelentkezés határideje a* eredménybemutatókra február 28, az önálló kiállításra pedig április vége. Látszólag sok idő van még, de ez ne tévesszen meg senkit A kiállítás területe ugyanis nem nyújtható. És a rendelkezésre álló hely 70 százalékát a nagy kiállítók már elfoglalták. A gebines korcsmárosné Két asztalnál ülnek, egyébként üres a kocsma, a két asztalnál is egy-rgy szál férfi. Együtt jöttek, de külön ültek. Az első számú férfi konyakot iszik, a második számú forralt bort A korcsmárosné nem ismeri őket, nem a faluból valók, mégcsak nem is a járásból. Mindössze annyit tud róluk, hogy filmesek, itt vannak a faluban reggel óta. mondják a népeik, hogy holnapra többszázan jönnek. Aki a konyakot issza, elég rossz külsejű, rossz arcú fickó. Pulóver, kordbársony nadrág, szakáll. Valami melós, vagy statiszta lehet — gondolja a korcsmárosné. A forralt boros elegáns, intelligens vendég benyomását kelti. Jólszabott ruha, fehér ing, hatalmas manzsetta- gomb. nyakkendő. Ez lesz a nacsal- rűk — állapítja meg az asszony. A konyakos vastag papírhalmazban lapozgat és már a harmadik konyakot kéri. A forralt toros eey litert Ivott és most a semmibe bámuL A korcsmárosné leteszi a konyakot az asztalra, azután leteszi mind a két kezét Is, hogy nyomatékot adj-n a szónak. —- Kérem, legyen szíves fizetni. Három kmya&t a® aemyi misst« sses® tudok többet hitelezni. A múltkor egy magához hasonló fickó fél liter konyakot ivott meg. s akkor bejelentette az unalmast, hogy egy vasa sincs. Hiába vitték el a rendőrök, nem volt rajta mit vennem. A konyakos férfi a zsebébe nyúl, fizet és ad öt forint borravalót és ő is megszólal: — ön, asszonyom, rossz korcsmá- ros. Valamikor hajdanán a föpincérek arra oktatták a pikolófiúkat, hogy a legrongyosabb embert is udvariasan szolgálják ki. Okították a pincérpalán- tákat. ki tudja, nem éppen ez a rongyos fickó rabolta-e ki pontosan egy órával ezelőtt a Nemzeti Bankot és most a zsebe tele van dohánnyal. És az ilyenek gavallérok. Hát most maga még azt se nézte ki belőlem, hogy mondjuk, egy órával ezelőtt én is betörtem valahová. — Én magából kinézem... de engem nem érdekel ez a ltok pest’ duma. nálam fizetni kell. És ha ma kirabolja a Nemzeti Bankot, mit ér vele? öt perc múlva úgvis lefülelik a zsaruk, én ne dig itt állok megfúrod ve, mint orgazda... EkSbor jött oda m tarwlt botot m asztalhoz és ő is bekapcsolódott az értekezésbe. — Asszonyom, ez a kis üzlet pontosan olyan, mint ecy ékszerbo’t. akár Pestre is eltolhatnák, még a Váci utcában is megállná a helvét. És ön? Nem szeretek hízelegni, de ön Budapest legszebb mixernőivel is felvehetne a versenyt, sőt filmszínésznőnek is elmehetne. Apropos! Filmezett már? Talán nálunk megnróbé1 hatná, ugva, főrendező úr? — fordult a konyakoshoz: Az asszonynak már ekkor guvadt a szeme. De a férfi nem ha^vta abba. ■— A bort legyen szíve* felírni. Tudja, nálunk Pesten azt tartják, hogy piti dolog minden nap számolgatni egy-két lityi bort. Itt leszünk egy hónapig. az lesz egy szén summa. A fickó mindez egy világfi könnyed eleganciájával mondta. Az asszony szeme erre teljesen kiguvadt — És ön mit játszik? ön lesz a főszereplő? — Á, én pilóta vagvok. a főrendező úr püótáia — nézett a szakállasra. — Ma nem repülünk, ezért Ihattam én is. Mindenesetre esek nyu- 0od*',n szóljon, ha kocsikámi akar, szívesen meg’-ocsikártatom. Akár P'síre is felugorhatunk valamelyik este. Az asszony kinyitotta a ko-kás füzetét és felírta a sofőr neve mellé az egy liter forralt bőst, TárkonyI Endre A munkotervet elfogadták & & Ülésezett a megyei Vöröskereszt vezetősége
