Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-20 / 16. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. január 20. 4. Irány Budapest! Krözus aranyai Krőzus valószínűleg gazdagabb volt, mint ahogy ezt eddig gondolták. Amerikai régészek 12 évi munka utón Szardeisz ókori város romjai között az arany ipari gyártásának nyomaira bukkantak. A mai Törökország keleti részében fekvő Szardeisz a Gediza termékeny völgye és a híres, aranyhomokot hordó Pactole folyó között fekszik. A városka több civilizáció kereszteződése volt a kőkorszaktól egészen Timur kán 1402. évi inváziójáig. A régészek eddigi kutatásai nem vezettek eredményhez. 1968 nyarán azonban egy nagy „aranygyár” nyomaira bukkantak. Hosszas kutatás után bebizonyították, hogy ez a kezdetleges gyár valóban, az arany előállítására szolgált. A városban aranyat mostak és arany pénzérméket vertek. Krőzus 25 évszázaddal ezelőtt hetente több kiló aranyat gyártott. A tudósok szerint az utolsó lüdiai király ezzel a gazdagságával bizonyára leértékelte a legrégibb pénz- rendszereket. Az amerikai kutatók később a várog egy másik negyedét is megtalálták. A régi város sokkal nagyobb volt, mint ahogy ezt képzelték. — Lakosainak száma valószínűleg 50 ÖOO-nél több volt. A kutatott terület újabb és újabb leleteket ad. Szardeisz- től északra a Giges tó partján egy függőt találtak, — amely az időszámításunk előtti 30 000-ből származik Ugyanakkor találtak egy ezüst szobrot és egy réz kést ás, melyek azt bizonyítják, hogy ebben az időben már mesterien megmunkálták a fémeket. A közelmúltban a Pactole folyó mentén egy mocsár íecsapolásánál mauzóleum maradványaira buk- kapnak. Az ókori Lüdia meghódítójának idejéből származó perzsa szobor egy borivó főurat ábrázol, lábánál felesége és két gyermeke ÜL M a 25 éve, 1945. január * * 20-án a szovjet kormány és a debreceni ideiglenes^ magyar' kormány képviselői aláírták a Szovjetunió és Magyarország közti hadiállapotot megszüntető fegyverszüneti egyezményt. Ez az aktus véget vetett annak a szégyenteljes helyzetnek, amelybe a Horthy-re.nd- szer országvesztő urai sodorták a magyar nemzetet: oly sok vérveszteség után végre kilé^+iink szovjetellenes háborúból. A történelmi hitelesség és teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy nem ez volt az ' első szovjet—magyar fegyverszüneti okmány. Három hónappal korábban, 1044. október 11-én Horthy személyes megbízottai Moszkvában aláírtak már egy ilyen tartalmú megállapodást, amelyet azonban magvar részről soha nem hajtottak vén-e. Horthy négy nappal az első fegyverszüneti egye mény aláírása után hitszegé módon átjátszotta a hatalmat Szálasinak és nyilaskeresztes hordáinak, s Magyarország ‘ovábbi sortot ennek a fasiszta bűnözőnek a kezébe tette le. A nyi’asura’om további vért és pusztulást zúdított az országra, és Ma- g'-arorszá» lett Hitler utolsó csatlósa. 1944 október végén a szovjet hadvezetés úgy döntött, hogy a magyarországi hadszíntéren szünet nélkül folytatja a támadást, nem ad lehetőséget az ellenségnek sorai rendezésére és újabb védelem kiépítésére. A Duna —Tisza közötti német-magyar védelem viszonylagos gyengeségér© és a nyilas puccs utáni ingatag politikai helyzetre alapozva úgy látta, hogy megoldható Budapest gyors elfoglalása, ami Magyarországnak a háborúból való kilépését fogja eredményezni. E megfontolások alapján október 28-án a főhadiszállás direktívát küldött a 2. Ukrán Fronjt parancsnokának, amelyben elrendelte: „A 46. hadsereg és a 2. gárda gépesített hadtest erőivel október 29-én menjen át tá— A jonaaiszaiias nem tud önnek öt napot adni — mondta Sztálin. —- Értse meg, hogy Budapestet politikai megfontolásból minél gyorsabban birtokba kell venni. — Nekem minden világos. Megértem, hogy nagyon fontos Budapest bevételé, mégpedig politikailag. — Nem halaszthatjuk ei a támadást öt napig. A Budapest irányú támadást azonnal kezdeni kell. — Ha On ad most öt napot, akikor az ezt követő öt nap alatt Budapestet beveszem. Ha azonban a 46. hadsereget azonnal ütközetbe vetem, az erő- és eszközhiány miatt képtelen lesz a csapás gyors kifejlesztésére és — a magyar főváros közvetlen közelében — elhúzódó harcokba bonyolódik... Hiába makacskodik. Ügy látszik, ön nem érti, hogy a Budapest elleni csapás polltlkKii szükségszerűség? — Budapest elfoglalásának polihkai szükségszerűségét megértem, éppen ezért kérek öt napot. — Megparancsolom, hogy A szovjet hadsereg 1944 év végi és 1945 évelejí katonai sikerei következtében .Magyarország jelentős része felszabadult. Debrecenben a felszabadult nép Igazi képviselőiből megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés és a kormány. amely december végén kezdeményezte a szovjet hadsereg magyarországi képviseleténél a hadiállapot megszüntetését. A szövjet kormány lehetővé tette, hogy a magyar fegyverszüneti bizottság — Gyöngyösi akkori külügyminiszter, Vörös János honvédelmi miniszter és dr. Balogh totoán miniszterél- nökségi államtitkár —■ Moszkvába utazhassák. A fegyverszüneti egyez- - mény mindenekelőtt a katonái ellenségeskedések megszüntetését tartalmazta, de rendelkeznie kellett egész sor más kérdésről, így a többi között a magyar hadsereg által Ukrajnában okozott károk megtérítéséről. Ezt az összeget ■— hasonlóan a Romániára és Finnországra kivetett jóvátételhez 30Ó millió dollárban állapították meg. A szovjet államvezetés jóindulata Ms^varo-s-ág Iránt már evkor kézzelfoghatóan feleződött ki: ugyan's jővátétolí követelést terjesztett élő Magyarország tóién Csehszlovákia és Jugoszlávia madásba a Duna—Tisza közén. göngyölítse fel a Tisza nyugati partján kiépített ellenséges védelmet és biztosítsa ezzel a 7. gárda hadsereg átkelését a folyón. A továbbiakban a 4. gárda gépesített hadtest beérkezése uitán mérjen megsemmisítő csapást a Budapestet védő ellenségre és menetből vegye birtokba a fővárost.” Aznap este Sztálin főparancsnok telefonon is felhívta Malinovszkij marsall frontparancsnok figyelmét a feladat fontosságára, Mali- novszkij jelentette, hogy 3 nap múlva várható a 4. gárda gépesített hadtest beérkezése, utána a megerősített 46. hadsereg képes lesz olyan erős és váratlan csapást mérni az ellenségre, hogy 2 —3 nap alatt el tudja foglalni Budapestet. holnap menjen át támadásba Budapest, ellen. Sztálin nem értetlenségből volt ilyen határozott a beszélgetés alkalmával Azért ragaszkodott a ■ támadás megkezdéséhez, hogy ne engedjen időt az ellenségnek erői átcsoportosítására a Nyíregyháza—Miskolc irányból Budapest védelmére. Ám Malinovszkij marsall ellenvetéseit sem. a makacsság diktálta. Ügy ítélte meg a helyzetet, hogy a Duna—Tisza közötti támadásra pillanatnyilag rendekezósére álló csapatok, tüzérség és lőszer nem elegendők Budapest gyors elfoglalására. Ezért kért haladékot a' megerősítésül alárendelt csapatok beérkezéséig, Mivej a főparancsnok ebbe nem egyezett bele, a 48. hadsereg október 29-én reggel két lövész és egy gépesített hadtestlel támadásba ment át Kecskemét—Budapest irányába. Vele szemben ékkor a 3.. magyar hadsereg 7 gyenge hadosztálya, valamint a 6. német hadseregből két páncélos és egy gyalogos hadosztály volt védelemben. Friessner vezérezreis. A szovjet kormány hozzájárult ahhoz, hogy a 3Ö0 millió dolláros jóvátételben benne foglaltassák a csehszlovák és jugoszláv igény is; 160 millió dollárt átengedett ez utóbbi két országnak a szovjet kontingens terhére. A segítőkészség1 további jele volt, hogy később a még lei nem fizetett jóvá- tételi összeg felét ellen értók nélkül elengedte a szovjet kormány A szovjet—magyar fegyverszüneti egyezmény ameg- újhodó Magyarország első jelentős nemzetközi aktusa volt. amely nemcsak a ha- diállapotnak vetett véget, hanem annak elismerését is jelentette, hogy a szövetséges hatalmak az Ideiglenes nemzetgyűlést és kormányt tekintik Magyarország kizárólagos képviselőjének. Az egyezmény értelmében Magyarország határai a bécsi döntések előtti helyzetnek megfelelőén álltak helvre, vállaltuk, hogy katonailag hozzájárulunk a hitlerista hadsereg kiveréséhez hazánkból. feloszlatjuk a fasiszta szervezeteket és intézményeket. felelősségre vonjuk a háborús bűnösöket és eltöröljük a fasiszta törvényeket. CKS) des a „Dél” hadseregcsoport parancsnoka azt tervezte, hogy a 3 magyar hadsereg megerősítésére rendelt 57. páncélos hadtest beérkezése után ezekkel az erőkkel Du- napataj—Tiszakécske vonalától támadást indít Szeged irányába és visszaveti a szovjet csapatokat a Tisza mögé. Harc Kecskemétért A 46. hadsereg támadása kezdetben jól haladt előre. Csapatai október 31-re kijutottak Tószeg—Kecskemét— Lajösmizse—Izsák—Kalocsa vonalába, a 3. magyar hadsereg csapatai a támadás elől rendezetlen visszvonu- lásba kezdtek. Kecskemétnél sikerült csupán az ellenállást megszervezni. Ez a város a budapesti irány kulcsa volt. a német parancsnokság tehát minden erejét megfeszítette, hogy megtarthassa. A szovjet csapatok és a 24. német, valamint 1. magyar páncélos és az 1. lo- vashadosztály között hevés küzdelem bontakozott ki. Ennek során a 2. gárda gépesített hadtestnek november 1-én reggel sikerült Kecsekmétet teljesen megtisztítani az ellenségtől, másnapra pedig elérte Vasad, Üllő. Gomba körzetét. A 4. gárda gépesített hadtest ugyanerre az időre Rákóczi- ligetig tört előre. A német vezetés október 29-ét követően meggyorsította csapatai átcsoportosítását a budapesti irány védelmének megerősítésére. November 2-ig öt páncélos, páncélgránátos és lovashadosztály érkezett be, s azután a német csapatok elfoglalták a kijelölt véde’mi állásokat A 3. páncélos hadtest megszállta a Budapest körül kiépített védelmi rendszer legkülső övezetét Vecsés—Dunakeszi között. Az 57. páncélos hadtest lezárta Vecsés— Cegléd vonalát, a 4. páncélos hadtest pedig Abony—- Szolnok között védekezett. Néhány nap alatt tehát Budapest körzetében jelentősen megváltozott a helyzet az ellenség előnyére. Ezt a hitlerista vezérkar azonnal támadásra igyekezett kihasználni. Utasította Friessner vezérezredest: ,A Bál hadseregcsoport minden erőt haladéktalanul vonjon össze Cegléd—Szolnok térségében és erősen összpontosított támadást hajtson végre Kecskemét irányába a Budapest felé előretört ellenség szárnyára és mélyen a hátába”. Gyorsított átkelés, a Tiszán A szovjet, csapatok Oktober 29-én Indított támadása 100 kilométeres előretörés után. november 2-án megállt. A két gépesített, hadtest előnyomulásának ütemét ugyanis csak egyetlen — gépkocsin szállított — lövészhadosztály tudta követni. A többi lövészerő még előremozgásban volt. illetve azokat a szarnyak biztosítása foglalta el. Így Budapest menetből (megállás nélküli támadással) történő elfoglalására az egy lövészhadosztály ereje eleve nem lehetett elegendő, különösen azután, hogy a beérkezett páncélos hadosztályok jelentősen megerősítették a kezdetben gyenge védelmet. A szovjet csapatok Pilis, Vecsés, Öcsa- észak, Rákóczi-liget, Sorok- sár-délkelet vonalában sorozatos csapásokkal próbálták áttörni az ellenség állásait. A szovjet főparancsnokság azonban felismerte, hogy ez csupán fölösleges véráí- deza tokhoz vezet Ezért november 4-én arra utasította MaVnovszkíj marsallt, hogy gyorsítsa meg főerőínek átkelését « Tiszán, majd széles arcvona’On észak—északkeletről és délről mért csapásokkal zúzza szét a ellenség budapesti csoportosítását. Következik: A „Gisela” és a J&osarKarola" állás ellen„ Huszonöt éves a szovjet magyar fegyverszüneti egyezmény Küzdelem a hóval és a jéggel A téli fagy és a hó elleni küzdelem nemcsak hazánkban nagy probléma, hanem a világon mindenütt. A hirtelen leeső nagy hőmennyiség, az intenzív ólmos eső — különösen, ha tartós fagy követi —. a jegesedés szinte megoldhatatlan feladatot ró az eltakarítást végző szervekre. A fel-feltámádó szél még továb nehezíti az utak járhatóvá tételén fáradozók munkáját. Belátható, hogy a hóeltakarító eszközök korszerűsítése és számuk szaporítása legfeljebb a főútvonalak gondjait oldhatja meg, azt sem teljes mértékben. A mechanikai eljárások mellett egyre inkább rátérnek ezért a vegy hatáson alapuló módszerek alkalmazására, ezek ugyanis gyorsabb, jobb és főként tar- tósabb védelmet ígérnek :— (igaz ugyan, hogy csak szilárd burkolatú utakon használhatók). Korábban a síkosság megszüntetését lényegében a már jeges úttesten kezdték meg, ami csak félmegoldást eredményezhetett, mivel nem küszöbölte ki az autóvezetők át- tal jól ismert ún. bordásodást. A síkosság megszüntetése A Szovjetunióban működő szórógépek már a hóesés, vagy az ólmos eső kezdetén útnak indulnak és hintik az apró szemcséjű bányahomokból és . ipari sóból álló keveréket. Ha ezt a műveletet többször meg tudják ismételni egy-egy útvonalon, bármilyen vastag réteg esetén is kásássá, kocsonyássá válik a hó és nem keletkeznek hó- bordák. — Egyes nyugati országokban olyan gépeket is használnak, amelyek tiszta ipari sót szórnak a csúszóssá vált úttestre. Az északi országokban 15— 20 százalék kálciumkloridot kevernek a sóhoz. Ha egyenletes a szórás, ez a módszer igen gazdaságos, hiszen sokezer köbméter homok számítását előkészítését és tavaszi összetakarítását meg lehet vele takarítani. Ám az eljárásnak közvetve káros hatásai is vannak. — Nagyobb mennyiségű só kárt tehet az útmenti fákban, sőt a beton- utak felületét is erősen megrongálhatja, ún. hámlást idézhet elő. De a gépjárművek fémrészeit is erősen korrodálja. Ma még nem tartozik a közúti hóéit-karító módszerek sorába, de azért megemlítjük azt a figyelemre méltó eljárást, amelyet több nagyforgalmú reoülőtéren vezet-. tek be a le- és felszállás biztonságának növelésére. E célra két gépből álló egységet építettek, mely lángszóró-szerű hősugárzóból és szóró berendezésből áll. Elől halad a hősugárzó, amely a betonpálya jegét vékony rétegben és a szükséges szélességben megolvasztja. Közvetlenül mögötte a szórógép végzi munkáját, homok és fűrészpor keverékét fúila a megolvasztott felületre. A keverék rövid idő alatt belei-gy a vékony jégrétegbe és érdessé, „kapaszkodóképessé” teszi annak felületét. Természetesen a vegyi eljárások, olvasztásos módszerek mellett sem nélkülözhető a hóekék munkája, hiszen vagy á kemény hóréteggel kell megküzdeniük, vagy a kásássá vált, már fellazított hótömeget kell félretolniuk. az úttestről. Ezzel azonban csak az országúton ér véget a munka egy újabb hóesésig, a városi utcákon még meg kell oldani a gúlázott hótömeg eltávolítást is. Ma már hazánk nagyobb városaiban is ismertek azok a szovjet forgói anátos önrakodógépek, — amelyek bámulatos gyorsasággal töltenek meg egy-egy teherautót, dömnert a haszontalan rakománnyal. A hóprizmák elszállításának hatalmas, költséges munkálat több országban ma már hóolvasztő gépek üzembe állításával oldják meg, Így a csatornarendszeren át vezethető el a hóié. A havat hófelrakó viszi a berendezés olvasztókádjába, — ahol egy különleges szerkezet gőzt és fórró vizet lövell a hóra, és rögtön megindul az olvadás. A berendezés óránként 30—40 tonna havat vagy jeget képes megolvasztani. Üzemeltetése sokkal kevesebb tüzelőanyagot igenyel. mint amennyit a szállítást v<tozc teherjárművek elhasználnak. Évről évre felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen mértékig szabad elmenni a városi hóeltakarítás gépesítésével? Az nyilván nem indokolt, hogy drága gépek ezreire köl lsünk óriási összegeket. Habár a keserves téli napok kívánatossá tennék a gyors és hatásos védekezést, mégis fényűzésnek tűnik. hogy az év többi hónapjaiban kihasználatlanul heverjenek ezek a gépek. A jövő valósz'nű’eg azoké a többcélú gépeké, amelyek egész éven át jól kihasználhatók. Dániában, Kanadában és Svájcban építettek már néhány olyan kísérleti útszakaszt, ahol elektromossággal vagy gőzzel fűtik az útburkolatot, így azon mind a lég, mind a hó azonnal elolvad. Talán mondanunk sem kell, hogy milyen kö'toéges ez a védekezési mód, így elterjedésére legfeliebb nagyforgalmú, közlekedési szempontból kritikus helyeken lehet számítani. (A budapesti Baross téren az aluljáró nyitott tek- nője alá gőzcsöveket építettek be, melyekbe a pályaudvar „hulladék” energiáiét vezetik. ezáltal tartva hó- és .légmentesen a nagy betonfelületet.) Harc az országutakon Az országutakon sokkal keményebb, drámaibb küzdelem folyik a hó és a jég ellen, mint a,, lakott területeken. Csendes, egyenletes hóesés esetén erős, jól kapaszkodó járművekre szerelt ekékkel tolják az út két oldalára a hó tömeget, legalább egy nyomsávós utat biztosítva a közlekedési eszközök számára. Am a hófúvás sokszor több métér magas torlaszokat emel az utakon, ezek áttöréséhez már az úttisztítók „nehéztüzérségére” van szükség. Hómaróknak nevezik azokat a nagy- teliesftményű géneket, amelyek ilyenkor utat kénesek vágni, a hófalba. A Mm*ró hov-tokfetótótén elhelyezett csigás, késes vagy lapátos torgó szerkezet lessen haladva szinte „kifaragi*” a meredek fallal határolt utat a. hótömegben. Ilyenkor természetesen valami módon a „kitermelt” hó eltávolításról is gondoskodni kell. ami úgy történik, hogy a hómarógép fölött Oldalt kinyúló csövön át egy szivrttyú-szerű szerkezet dobi a félre a fellazított havat. Hófúvással gyakran eltoriaszolt orszá sutjainkról. NDK, szovjet és osztrák gyártmányú hómarógépekkel takarítják el az akadályokat. A hóbordák és a jégréteg feltörésére speciális, kisebb teliesttményű hómarógépeket használnak, vaey ha ez nincs, lánctalpas lármítoek nem egyszer harckocsik — „bevetésével” teszik járhatóvá az Országútokat. — A vasútnak ugyancsak megvannak a maga különleges hótoló és hő- maró szerkezetei a pálya felszabadításáraAz országutak sózásával ég egyéb vegyszeres kezelésével álig-alia foglalkoznak a világon, legfeljebb csak íig«5 nagyforgalmú űtezakaswfcoa, Parancs telefonon
