Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

A MEGYEI PÁRTBI Z O T T S ÁGÉ S A MEGYE! TAN Á CS LA P J A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évf. 16. sz. ÍÍHO. január 20., kedd. Mit várhatunk az építőipartól 1970-ben Folytatódik a szolnoki pályaudvar építése — Átadják a száj öli alállomást — Miért építkezünk Budapesten ? Beszélgetés Rédler Károly igazgatóval A megye nagy vállalatai közé számít a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vállalat. Igazgatóját, Rédler Ká- rolyt kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat, hogyan zár­ták a múlt évet, s mit várhatunk 1970-ben? Jól telelnek a vetések Rédler Károly: A múlt esztendőben 212 létesítmény építését fejeztük be. A leg­nagyobbnak tartom a szol­noki épületelemgyár épí­tésének befejezését. — Átadtuk a kunszentmár­toni téglagyárat, — a szol­noki papírgyár zacskóüze- n>ét, s ami talán legköze­lebbről érinti az olvasókat 992 lakást, negyvenhárom­mal többet a tervezettnél. Termelési értékünk 42 szá­zalékát a lakásépítkezés tet­te ki 1969-ben. Ebből Szol­nokon 631, Törökszentmik- loson 39, Martfűn és Kar­cagon 32—32, Kisújszálláson 22 lakást adtunk át, s Bu­dapesten százhuszonnégyet. Munkatársunk: El­nézést a közbeszólá­sért. De azt hiszem, a beszélgetésnek akkor van értelme, ha olyan dolgokról is szó esik, atnelyek foglalkoztat- ^ jak a közvéleményt. 'ÜJlvasó'inkát' *igen ér­dekli, miért építkezik Budapesten a vállalat, mikor a megyében ar­ra panaszkodnak, sok marad amiatt, hogy a beruházókedwel nincs arányban az építőipari teljesítőképesség? Ki­egészítő kérdésünk: — Hol épült a plusz 42 lakás, Budapesten, — vagy a megyében? Rédler Károly: Az utoljá­val kezdem. A 42 többletla­kást Szolnok megyében ad­tuk át. Én tulajdonképpen három kérdést kaptam az előbb. A legnehezebbjével folytatom. Való igaz. a be­ruházási piacon — ahogy mi megfogalmazzuk — nagyobb az építőipari kereslet a kí­nálatnál. Feszültség van. Ez 69-ben is így volt, s még na­gyon sokáig így is lesz. Kü­lönösen a gazdasági reform érvényesülése óta nagy a beruházó kedv. Az építőipar ugyan nagyon szépen fejlő­dik. de még nem tudja ki­elégíteni az igényeket. Hogy mindjárt példát is mondjak; a harmadik ötéves tervről szóló törvény előírta, hogy ebben az időszakban az épí­tőipar termelése 24—28 szá­zalékkal emelkedjen. Nos. a mi vállalatunk esetében 66.3 százalék az emelkedés. Tu­dom, hogy még mindig nem győzzük a kínálatok teljesí­tését. Ami pedig a buda­pesti építkezéseket illeti. Mi­után Budapesten is ugyanaz a helyzet, mint vidéken, a minisztérium kijelölte válla­latunkat fővárosi építkezés­re. Tetszik, nem tetszik, ezt végre kell hajtanunk. Munkatársunk: Ha ez így van, akkor er­ről mi ketten hiába is vitatkoznánk. ebben nem dönthetünk. Ta­lán folytatnánk az­zal, mit várhatunk 1970-ben? Rédler Károly: Talán még hadd mondjam el 1969-ről, hogy 650 millió forint érté­ket termeltünk, s ez 70 mil­lióval magasabb a terve- gettiiél. Már most 1970-ről szólva, mint az Önök olva­sói is tudják, a negyedik ötéves terv előkészítő éve. A mi vállalatunknál a ter­melékenység 24 százalékkal növekedett a haradik ötéves tervben. A negyedikben to­vábbi emelkedéssel számo­lunk, s tudjuk, hogy még nagyobb építkezések követ­keznek. Erre készülünk eb­ben az évben. Huszonnégy­millió forintot költünk az építési munkák gépesítésére. A szolnoki Vízig székház építéséhez 74 méteres kúszó­darut vásárolunk. Üjabb da­rut veszünk szolnoki poligon üzemünk — 26 millió forint­ból létesítettük — termé­keinek rakodásához. ÉV vé­gére 12 toronydaruja lesz a vállalatnak. A karcagi 1000 vagonos rizstárház építésé­hez az olaszoktól 5 millió forintért vásárolunk zsalu­zattartó acélszerkezetet. A szolnoki két magas ház épí­téséhez olyan betonszivaty- tyút veszünk, amely 70 mé­ter magasra. 200 méter tá­volságra nyqnija az építő­anyagot. Ennyit’ a gépesítés­től. Hadd mondjam még el. hogy 18 szakmában hétszáz­ötven ipari tanulót képe­zünk ki együtt a szakmun­kásképző intézettel. Vállala­Munkatársunk: — S most már az követke­zik, mi mindenért tör­ténik ez az alapos felkészülés? Rédler Károly: Igen. 1970- ben folytatjuk a szolnoki pályaudvar építését. A jár­műjavító rekonstrukciós programjába illően építjük a kazánházat. A vasútvilla- mosítás keretében befejez­zük a szajoli, a karcagi al- állomás építését. Kétezer va­gonos tárházat adunk át Szajolban. A szolnoki város- központ újjáépítésében ala­pozzuk a Vízig székházat, a második negyedévben el­kezdjük a szálloda építését. Szolnokon két iskolát épí­tünk, a Mátyás király úti általános iskolát és a Tisza- parti Gimnázium 16 tanter­mét. Folytatjuk a cukorgyár rekonstrukcióját, építjük a Ganz Villamossági Művek II. számú szolnoki nagycsar­nokát, hozzákezdünk a MÉ­SZÖV székház építéséhez, a szolnoki 1000 hektoliteres pince alapozásához. Karca­gon befejezzük a Szerszám­gépipari Művek építkezéseit, Tiszafüreden elkezdjük a Magyar Hajó- és Darugyár gyáregységének építését. — Jászboldogházán befejezzük. Jászárokszálláson indítjuk a hűtőgépgyári építkezéseket. Munkatársunk: Hall­hatnánk valamit a la­kásépítési programról? Rédler Károly: Szolnokon 667 lakást adunk át 70-ben. Törökszentmiklóson, Kisúj­szálláson, Karcagon, Szajol­ban, Mezőtúron 199 lakást, Jászberényben negyvenet és Budapesten százötöt. A biz­tonság kedvéért a tervezett­nél kétszázzal több lakás előkészítését tesszük meg. Munkatársunk: — A szolnoki városi tanács­nál azt mondták 70 millió forintja, maradt ki a városnak tavaly­ról, mert nem való­sultak meg az elkép­zelések. Rédler Károly: De azt nem mondták, hogy a Má­tyás király úti óvoda épít­kezési területének átadását november 15-re vállalták, s még ma sem adták! át. Az ügyben külön levelet írtam a városi tanács elnökének. Az a városrész pedig bom­bázott terület, s ott gépek­kel nem végezhetjük az ala­pozást, csak lassú kézimun­kával. Egyébként egy listát tudok mutatni, hány létesít­ményt adtunk át a szerző­désben vállalt határidőnél előbb. Munkatársunk: Ke­vés szó esett a mező- gazdasági építkezések­ről. Azt halljuk, ki­szolgáltatott helyzet­ben vannak a szövet­kezetek. s az építőipar csak akkor vállalkozik munkára.*ha a szővet* 1 kezet is besegít. Rédler Károly: Valóban van ilyen megállapodásunk a kisújszállási Búzakalász Tsz-el, hogy mi végezzük az alapozást, felhúzzák a falakat, a tetőszerkezetet,1 adjuk az építőanyagot. s a belső szerelést a szövetkezet végzi. Érről tárgyaltunk a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz-szel is. Egyébként ez Bács megyében évek óta gyakorlat, s ezzel az együtt­működéssel sokkal több minden felépül. Ha ez a helyzet, miért ne lehetne Szolnok megyében is meg­valósítani? Munkatársunk: Szol­nokon sok embert fog­lalkoztatott a Centrum Áruház építési "határ­idejének késése, s a csemegebolt átalakítá­sa. Nem értjük, egy nagy vállalat, hogy nem képes egy kis bolt átalakítását rövid idő alatt megcsinálni? Redler Károly: Ami a Centrum Áruházat illeti, építése vityillónak indult, s végül olyan takaros épület lett belőle, hogy már Salgó­tarjánban is szeretnék meg­építeni. Az áttervezés miatt késtünk, de azt hiszem meg­érte a városnak. Ami a cse­megeboltot illeti, nem egy­szerű üzlet lesz. Sok aprólé­kos. mozaikberakás, a már­vány munka. Tulajdonkép­pen a tanácsi építőipar fel­adata lett voia ezt megcsi­nálni, igaz mi vállaltuk. A határidővel késtünk. De egy dolog megnyugtat engem. Ebben a megyében 15 év óta nem volt építkezési műhiba. Már pedig a csemege átala­kítása úgy történik, hogy fö­lötte három emeleten embe­rek laknak. Munkatársunk: Kö­szönjük a beszélgetést Redler elvtárs. Nem a mi dolgunk eldönteni az érintett vitákban kinek, s mennyiben van igaza. Azt ígér­jük, a beszélgetést visszaadjuk. B. L. A mezőgazdasági üzemek január közepi jelentéseiből kitűnik: az őszi yetések ed­dig jól teleltek. A 20—40 centiméter vastagságú hóta­karó az erős decemberi fa­gyok idején ' megóvta a ■ nö­vényeket. elfagyásra utaló jeleket jóformán nem is ta­lálni Az elmúlt napok olva­dása nem kedvezett a mező- gazdaságnak; a hótakaró túl­ságosan elvékonyodott és így jelentős területeken mi­nimálisra csökkent a hó ter­mészetes szigetelő hatása. A hét elején meginduló újabb A SZOT üdülési főigazga­tóságon elkészült az 1969-es év üdülési mérlege. Eszerint az elmúlt évben a SZOT üdülőiben 240 ezer felnőtt és 60 ezer gyermek részesült kedvezményes üdültetésben. A különböző üdülési for­mák közül tavaly is a csalá­dos üdültetés iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. Ez azonban csak a nyári üdü­lésre vonatkozik, mert a szün­időn kívüli időszakban az úgynevezett vegyes családos üdültetés lehetőségével még mindig nem használják ki; bár 5100 hely volt csak 2100 gyermek vett részt szüleivel együtt ebben az üdülési for­Gázkifúvás Algyőn Az algyői 13-as számú kút parafintalanítása közben szombaton keletkezett olaj- és gázkiíúvást a vasárnapra virradó éjszaka, éjféltájt si­keresen megszüntették. Meg­állapították, hogy a hidegben fokozottabban lerakódó para- fin eltávolítására szolgáló speciális szerkezet szorult a tolózár közé, s ezt az egyik kútkezelő szakszerűtlenül igyekezett eltávolítani. — Ez okozta az olaj és gáz élsza­badulását. A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat sze­gedi üzemének dolgozói meg­feszített munkával, hatalmas belvíztengerben, hetven kilo­méteres szélviharral küzdve szervezték meg a nagyfajsú­lyú iszap kútba préselését, amivel elfojtották a kitörést. A zárószerkezet rendbehozá­sa még további feladat. Hat megyében térnek át idén a hektárra Többmillió embert érint az Országos Földügyi és Térké­pészeti Hivatal által irányi­tett munka: a rendelkezés ér­telmében az egész országban a katasztrális holdról a hek­tár-számításra térnek át. Az átállásra egyrészt azért van szükség, mert már világszer­te hektárra számítják a ter­méseredményeket, az állat- sűrűséget. a műtrágya fel- használást stb. Másrészt azonban a gyakorlati életben is könnyebb lesz a méter­havazások az ország nyugati vidékén azonban javítottak a helyzeten. Az utóbbi néhány napban ismét felfagyott a talaj és könnyen járhatóvá váltak a gyümölcsösökbe vezető utak. Több vidéki gazdaságban hozzáláttak az időszerű munkához, amelyekkel lé­nyegében elébe mennek a tavasznak. A gyümölcster­mesztő gazdaságokban meg­kezdték a fák koronájának kialakítását, sőt a Balaton- felvidéken a szőlők metszé­sére is sor került. mában. Ezzel szemben a nyári vakáció idején csak­nem 20 ezer felnőtt és mint­egy 13 800 gyermek üdült együtt. A kimondottan gyer­mekek számára szervezett 14 öapos csoportos nyári üdültetésre 28 300-an kaptak beiitalójegyet. A szokottnál hosszabb té­li iskolai szünet idején két csoportban 14 napos üdü­lést szerveztek, kereken 2300 gyermek számára. Sajnos azonban a kedvezőtlen idő­járás, főleg hóakadályok miatt az első csoport üdül­tetésének egy részéről le kel­lett mondani. rendszeren alapuló hektáros területnyilvántartással dol­gozni. (Egy hektár 100 x 100 méter, vagyis 10 000 négyzet- méter.) Az átállás országosan 1972. év végéig fejeződik be. Győr és Békés megyében, valamint Pest megye négy járásában már az elmúlt évben elvégez­ték az átszámításokat. Idén hat — Vas, Komárom, Fejér, Csongrád. Szolnok és Hajdú — megyében térnek át a hek­tár-rendszerre. Alumíniumfalu Épül az ország első alu- míniumfaluja Baranyában, a Bólyi Állami Gazdaság terü­letén. A mezőgazdasági nagy­üzem kísérleti telepet hozott létre, ahol kipróbálják a ..magyar ezüst" alkalmazható­ságát. A különböző típusú ál­latszállásoknál. Az építmé­nyek termoszelv szerint mű­ködnek: az alumíniumfai mögött hőszigetelő réteg van. tehát az állatok valóságos óriástermoszban élnek. Kísér­leti épületeket helyezett ki ide az óbudai hajógyár is, amely a hajóépítésben szer­zett kedvező tapasztalatait hasznosítja a mezőgazdasági építkezésnél. Belvizes műszak A Tiszántúli Vízügyi Igaz­gatóság területén 15 100 hol­dat borít belvíz. Vasárnap — — bár ismét téliesre fordult az időjárás és fehérbe burko­lózott a táj „belvizes-műsza­kot” tartottak. Több mint 250 dö'gozó részvételével. II beépített szivattyúte'en és 24 hordozható szivattyú közel 33 Ma: Budapest hullámhosszán 3. oldal A tudomány világából 4. oldal Offenzíva a kanyaró ellen 5. oldal Nem füstöl a kémény Szeptember 8-án kezdődött és szombaton befejeződött a szolnoki cukorgyárban a kampány. A megyében két­száz mázsán felüli átlagter­més volt répából, ami jónak mondható. Szolnok megye termelőszövetkezetei és álla­mi gazdaságai 21 294 vagon cukorrépát szállítottak be feldolgozásra a cukorgyárba. Ha ezt. a répamennyiséget vasúti kocsiba raknák 68 ki­lométer hosszúságú szerel­vényt lehetne belőlük össze­állítani. Ez pedig elérne Szolnoktól legalább Jász­apátiig. Ám még ennél is több volt a megye répater­melése. mivel a tsz-ek egv- része n hatvani cukorgyárba is szállított. köbméter vizet emeit másod­percenként a csatornarend­szerekbe. Érlelődnek a tokaji borok A világhírű Toka j-hegy aljai borvidék pincészeteiben be­fejeződött az újborok fejtése, A Toka j-hegy aljai Állami Gazdaság mádi „pincelabinn- tusaban" a Borforgalmi Vál­lalat sátoraljaújhelyi pincé­szetében, a Szőlészeti Kutató- intézet történelmi nevezetes­ségű tarcali Rákóczi pincéjé­ben, — a kistermelők házi készleteit is beszámítva csak­nem negyedmillió hektoliter hegyaljúi bor kezelésével ké­szültek el. A borok zömmel pecsenye minőségűek. A magasabb cu­korfokú, száraz- és édesszo­morodni jellegű borokat a tállyai, tolcsvai pincészetek­ben érlelik tovább. A szőlé­szeti kutató intézet tarcali pincéjében a hagyományos gönci és szerednyei hordókba fejtették a Szarvas szőlőben szüreteit tiszta hárselevelű borokat. Abaújszántón az 1700-as években lösz talajba vágott pincékben a helyi ál­lami gazdaság muskotály bo­rait érlelik. A Tokaj-hegyal­jai Állami Pincegazdaság az idén is jelentős mennyiségű asszut dolgozott fel. Az aszú- készítés befejeződött, s a há­rom és négyputtonyos „fő­bort” a tolcsvai pincészetben érlelik. A tarcali kutatóinté­zetben az idén is készítettek muskotályasszut, amelyet kü­lön pinceágban „iskoláznak”. terv csak elképzelés tunk harmadszor rendezi még a művezető tanfolya­mok 300 ezren a SZOT üdülőiben Kigyúltak a fények Lagosban * „Viet­nam izálás“ Rogers-módra * Luns Szófiában * Varsói nyitány Küloo'itikai tudósításaink a 2. oida'on ——i ii—i ii ■ ni iiiiiniiiwuniuii ii iám,,■). Mgt.iwijMMiBifwwwwwaaawai HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK~]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents