Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-03 / 2. szám
1970. január 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a népszámlálás Pénteken szerte az országban megkezdődött a nép- számlálás, amely január 14- ig tart 41 000 számlálóbiztos és a 14 000 felülvizsgáló járja sorra az országban kialakított 40 800 számlálókörze- lef és írja össze a lakosok, lakások és épületek adatait. A pénteken megkezdődött, sorrendben 11. hivatalos magyarországi népszámlálás újdonsága, hogy a lakosság 35 százalékáról a korábbiaknál jóval, részletesebb adatfelvétel ke- szüL A biztosok a kérdőíveket saját maguk töltik ki, s a kérdéseket lehetőleg az összeírt személyhez intézik. A kiskorúak adatait a szülőktől tudakolják meg. A népszámlálás', során ösz- szegyűlt adatokat elektromos számítógéppel dolgozzák fel, s így 1972 végéig publikálják a Magyarország népességére és életkörülményeire vonatkozó részletesen feldolgozott anyagot. Téglarcskó gép Az építőiparban a nagy tömegben használt tégla rakodása szállítása még mindig a hagyományos módon történik. Ezen kívánnak változtatni a zalaegerszegi 16-os AKÖV dolgozói. Olyan gépet szerkesztettek, amely az égetőkemencéből kiszállított téglából egye.len fogásra 300-at emel és tesz fel a tehergépkocsira illetve a vasúti vagonba. A rakodógép lényegesen meggyorsítja a szállítást, s a kevesebb mozgatás miatt kevesebb tégla törik. A reprezentatív összeírás adatgyűjtő lapján 83 kérdés szerepel, a lakosság 75 százalékától pedig mindössze 37 kérdésre kémek választ a számlálóbiztosok. Az ország lakás- és épület- állományát is az 1960. évinél részletesebben felmérik. A lakásösszeíró ív három részből áll: az egyik az épület, a másik a lakás, a harmadik a lakásban összeírt személyek adatait tartalmazza. Kimutatás készül a lakás céljára hasznán üzlehelyi- ségekről, továbbá az épületekről — kor szerinti megoszlásban is. Bár a népszámlálással kapcsolatos összeírást január 2—14 között bonyolítják le, ennek ellenére az adatoknak az 1969. december 31. és 1970. január 1. közötti — eszmei időpont szerinti — állapotokat kell tükröznie. A számlálóbiztosok munkájukat a számlálókörzetükön belül házról-házra, lakásról-lakáira járva végzik. Egy-egy számlálóbiztosra általában 290. a ritkábban lakott külső részeken 120 személy adatainak összeírása jut, Újjáépítik a nagycenki kastélyt Huszonöt évvel, ezelőtt a háború viharában súlyosan megsérült a híres nagycenki Széchenyi kastély és az azt körülvevő értékes parkerdő. Az elmúlt évtizedekben végeztek ugyan védelmi munkákat. de a kastély hasznosításáról és teljes felépítéséről most döntöttek az illetékes szervek. A helyreállítás, illetőleg az újjáépítés tervdokumentációja elkészült. Eszerint 1970-ben megkezdik a középső épületrész teljes rendbehozását. „Csaholó" melléküzemág A szári Béke Termelőszövetkezet a speciális melléküzemágak gazdasága. A mezőgazdasági termelésen kívül díszkovácsolással, japánfürj- tenyésztéssei ég 1969 májusától kezdve kutyatenyész- téssel is* foglalkoznak. Itt hozták létre az ország első termelőszövetkezeti fehér puli és komondor tenyészetét. A .vc&aholó” melléküzemág azóta világhírnévre tett szert, a kutyafarm sztárjai országos és nemzetközi versenyeket nyertek. Az érdeklődés igen nagy irántuk. A termelőszövetkezet szinte naponta kap megrendelő leveleket az Egyesült Államokból Angliából, s Európa csaknem valamennyi államából. Eddig 15 kutyust értékesítettek. A kutyasztárok repülőgépen, összkomfortos kosarakban utaztak új hazájukba. Bányavállalatok összefogása Magyar berendezés sikere külföldön Az új részvénytársaság alig egy éve alakult. Tizennégy bányászati vállalat, kutató és tervező intézet elhatározta, hogy új közös vállalkozást hoz létre, s a 79 millió forint alaptőkével megalakult GEO- MINCO RT részvényesei között a borsodi, a dorogi, a mátraaljai, a mecseki • és a tatai szénbányavállalatokat IS vauaiatoK reszoen mar korábban is bonyolítottak .le különböző bányászati exportüzleteket, ezeket azonban egymástól függetlenül kötötték, s nem volt olyan szerv, amely komplex bányászati témákban is üzleti ajánlatot adhatott volna a partnereknek. A GEOMINCO most lényegében szevezőjévé, — szellemi irányítójává válik az ilyen irányú munkának. Tevékenysége geológiai kutatástól és tervezéstől a bányatelepítésig és különböző ércek, ásványok kitermeléséig minden idevágó feladat megoldására kiterjed. Arra is van lehetősége, hogy külföldi partnerekkel közös vállalatok létesítésében működjön közre, s a kölcsönös előnyök alapján oldja meg az illető országban a feltárást, a éppúgy megtalálhatjuk, mint a Bányászati Aknamélyítőt, a Bányászati Kutató Intézetet, a Bányászati Tervező Intézetet, a Magyar Alumíniumipari Trösztöt, az Országos Bányagépgyártó Vállalatot, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalatot, az Országos. Kőolaj és Gázipari Trösztöt, sőt a külkereskedelem képviseletében a NIKEX-et is. ,Vv.»myag kitermelését és értékesítését Gegológusaink hosszú évek óta dolgoznak külföldön, érckutatást végeztek például Guineában, Iránban és Mongóliában, — szénhidrogének után kutattak Kínában, bányát építettek Indiában, — több országban mint száktanácsadók működtek közre, így például Törökországban, Indiában, Kubában, Ruanda Urundiban, Algériában és Marokkóban. Nálunk közismerten különösen' nehezek a geológiai viszonyok és a különleges földtani problémák megoldása olyan gyakorlatot fejelsztett ki, amely szakembereinket aíkal mássá teszi a legnehezebb feladatok elvégzésére is. Nem veletlen, hogy geológusanik és bányászati szakértőink munkája iránt nagy a külföldi érdeklődés. Bányászat a víz alatt A magyar találmányon alapuló Hydrop berendezés — amely a vízalatti bányászást teszi lehetővé — már nemzetközileg is kezd ismertté álni. E módszerrel akár 40—50 méter mélységből, a víz szintje alól termelhetők ki a különböző fémek és ásványok. A módszer lényege: rendkívül erős vlzsugárral fellazítják a víz’ alatti talajt, s .hatalmas szivattyúk segít-- gégével az ásványi anyagokat, érceket a felszínre hozzák. A Hydrop egy-egy csöve óránként 100—150 köbméter anyag kitermelésére alkalmas. A magyar berendezés segítséget nyújt sekélyvizű tengerek kutatásához, s ilyen célra hasznosítanak például Angliában egy Hydrop rendszert. — Üzembe állításával megoldható a kikötők folyamatos' és rendszeres tisztítása, az eliszaposodás megakadályozása. Indiai partnerekkel elsősorban ilyen alkalmazásról kezdenek tárgyalni a GEOMINCO szakemberei. Algériában hamarosan magyar szakember-delegáció utazik, amelynek tagjai a korábbiak alapján már konkrét tárgyalásokat folytathatnak együttműködés kialakításáról, geológiai kutatásról, bányanyitásról, és egyes ásványok előkészítéséről. Tuniszban ugyancsak érdeklődnek a magyar részvénytársaság kutatási és bányászati tevékenysége iránt. A GEOMINCO szervezésében. 45 tagú magyar expedíció Mongóliában molibdén és ón kutatásán dolgozik. A jövő évben további érclelőhe- helyek feltárásában vesznek részt szakembereink, s előtérbe került egy wolfram- előfordulás kiaknázása közös magyar—mongóliai vállalat keretében. Szélesedik a kapcsolat Érdeklődnek az Rt. tevékenysége iránt a szocialista országokban is. Lengyelországban már üzembe helyeztek egy Hydrop berendezést, s a kapcsolatok további szélesítéséről tárgyalnak. A Német Demokratikus Köztársaság víz alatti ásványkincsek kitermeléséről érdeklődik, s a GEOMINCO szakemberei a közeljövőben szovjet kollégáikat , is megismertetik ezzel a nagyteljesítményű és sokoldalú magyar berendezéssel. — Részvénytársaságunk még alig egy esztendős, üzleti tevékenységének kialakításában még csak a kezdeti lépéseket tehettük meg — mondja végül Tettamanti Ti- bir igazgató — a piackutatás azonban már széleskörűen megindult, s első tapasztalatainkból arra következtethetünk, hogy 1971 elejére részvényeseink — munkánk hasznát Is láthatják. Nem bánják meg. hogy részt vállaltak ebből a mi viszonyaink között meglehetősen egyedülálló vállalkozásból. N. L. « Beruházás 1969 Hogyan festett a beruházási piac 1969-ben, Szolnok megyében? Milyen volt a lakásépítés? Ezek azok a legfőbb kérdések, amelyekre e cikk keretében választ adunk. És természetesen még jőnéhány „járulékos” problémát fogunk érinteni. □ A bankok, az állami, vállalati és szövetkezeti beruházásoknál. az 1968. évinél 40 százalékkal magasabb pénzügyi teljesítéssel számoltak. A tények (már ameny- nyire mérlegzárások előtt pontos adatokkal lehet dolgozni) alatta maradnak a jogos várakozásnak. A számítások szerint az egész évre várható teljesen, vagy részlegesen elszámolt beruházások értéke 2410 millió forintra tehető, ami csak 27 százalékkal haladja meg a tavalyit. A legnagyobb növekedés a vállalati és a szövetkezeti, a legkisebb az állami beruházási szférában tapasztalható. A pénzintézetek egybehangzó álláspontja szerint a beruházások pénzügyi megvalósításának üteme valamelyest egyenletesebb a tavalyinál, de korántsem kielégítő. 0 Hogyan jellemezhető a fontosabb beruházások helyzete megyénkben? Ezúttal csak a lakásépítésről lesz szó. A megyében 1969 első kilenc hónapjában 748 lakás, azaz 2 százalékkal kevesebb készült el, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezen belül állami és szövetkezeti 278, magán 470 . volt. A megye fejlesztés! terve 1969- re 637 állami és szövetkezeti lakás felépítését írta elő. Minthogy 1968-ban Kisújszálláson nem adták át a programozott 40-at, így végeredményben az idén hat- százhetvenhét új lakással kellene számolni. Az építkezések készültségi foka már novemberben arra engedett következtetni, hogy Kunszentmártonban 8, Mezőtúron 36, Túrk.éyén 24, Törökszentmiklóson 20 lakás munkálatai húzódnak át 1970- re. 1969. szeptember 30-i adat szerint 981 tanácsi bér-, szövetkezeti és egyéb lakás építése volt folyamatban, ebből 280 készült el. Min+egy 350 lakás befejezése tehát a negyedik negyedévre esik. A „téli minőség” pedig ’ közismerten gyengébb a megszokottnál. Változatlanul dívik tehát a régi és sokat bírált gyakorlat: tudniillik az. hogy az új létesítmények jelentős hányadán, téli időszakban végeznek befeiező munkát A szövetkezeti lakások tervezett 41,4 százalékos részarányát nem sikerül elérni. Legfeljebb 26—27 százalékos hányad alakult ki. Azért, mert a Zagyva-parti lakótelep építésének idei megkezdése érdekében naevobb szanálásra volt szükség, azaz kártalanítás íejében több állami lakásra. Az éves tervből elmaradt szövetkezeti lakásszámot 1970-ben' kell pótolni. (Szolnok: 101, Török- szontmiklós: 20.) Kedvezőtlenül alakulnak a lakásépítéshez kapcsolódó beruházások. Az építési terület előkészítésének elhúzódása miatt például Szolnokon, a Mátyás király úti lakótelephez és kömvékéhez tervezett általános iskola, óvoda és bölcsőae (száz. illetve hatvan személyed építése csak jövőre kezdőd’k mes. A harmad’k ö*éves terv lakásoroc-arrdában 250 KTP7 szervezésű társasházi lakás szerénél, eddig mindössze n«<rvvanha*ba költözhettek b*» az ifiú párok. Ezért az elő- 'zánvzat döntő részét 1 Bűnben kellene teljesíteni. (?!) A terveiklüsra 1400 társasházi lakással számoltak, de várhatóan ennél hároinszáz- ötvermel kevesebb épül. Több oka van az elmaradásnak. Elsődlegesen az, hogy az OTP saját beruházási tevékenysége 1968—1869-ben visszaesett, főként Szolnokon. Másrészt az is igaz. hogy a beruházási piacon kialakult feszültség éppen a társasház építési akciót érintette a legkedvezőtlenebbül. Például Törökszentmiklóson 48, Karcagon 24 lakás építésének megkezdése másfél évig stagnált kivitelezői kapacitás hiányában. És végül a vállalati támogatásos lakásépítésről. Az alapszámlára 12.5 millió forintot utaltak át üzemeink, de ennek csak tizedét használták fel eddig. Az eredmény meglehetősen gyenge. A megyei pénzintézetek adatai szerint 1969 harmadik negyedévével bezárólag az állami vállalatok, szövetkezetek, tanácsi szervek együttesen 452 millió forint hitelt kértek. Ennek az összegnek csupán 50 százalékát engedélyezték a bankok. Az állami vállalatoknak és városi tanácsoknak 168 millió, a szövetkezeteknek 52 millió, a járási és községi tanácsoknak 6 millió forint hitelt folyósítottak. Tapasztalatok szerint. a nagyobb pénzeszközt lekötő beruházásokra nem mindegyik helyi tanács képes. Vannak olyan községi tanácsok, (például a tiszafüredi járásban nem kevesebb, mint 8). amelyek szűkös bevételi forrásaik miatt egyáltalán nem gondolhatnak bankhitel felvételére. 0 Noha lapunkban nem sokkal több, mint féléve részletesen elemeztük beruházási piacunk helyzetét, most sem térhetünk ki e probléma elől. A megyében rendelkezésre álló építési kapacitás összesen 1,5—1,6 milliárd forintra becsülhető, ami tartalmazza a befejezetlen állományváltozás 8 százalékos átlagértékét is. • Építési piacunkra változatlanul az egyensúlyzavar jellemző, a kereslet meghaladja a kínálatot. Vezető megyei pénzügyi körökben a beruhá zási piacon továbbra is uralkodó feszültség egyik fő okát az építőipari tevékenység szétaprózottságában jelölik meg. A munkahelyek magas száma következtében — érvelnek — alacsony az egv építkezésre jutó létszám, és a volumen az építőipari kapacitás szétforgácsoltságát bizonyítja. Azt is hozzáteszik, hogy ezek a munkahelyi muA Német Demokratikus Köztársaság legújabb vám- illeték-rendelete további árucikkek kivitelének tilalmáról intézkedik az utasforgalomban. Kiviteli tilalom alá esnek a többi között a műszálas függönyök, és függönyanyagok, a kötött alsóneműk, a harisnyanadrágok, ágyneműk. munkaruhák, cipők, televízióalkatrészek. Egyes árucikkeknél csak meghatározott egyedekre vonatkozik a tatok regresszív tendenciára utalnak. Két év óta lényegében stagnál az építőipari termelékenység. a munkaintenzitás. Ezek a tények egyben azt is jelzik, hol van az a tartalékkapacitás, amit a jelenlegi szabályozók nem tudnak felszínre hajtani. 0 Befejezésül azokról az általános tendenciákról teszünk említést, amelyek a beruházások körében 1969- ben kialakultak. Az idén a nagyobb beruházási lehetőségek ellenére is súlyos feszültségektől volt terhes a vállalati és az állami fejlesztés. Az ellentmondások a következőkben határozhatók meg; A nyereség növelésének szándéka, másrészt a piaci értékesítési lehetőségek a vállalatok beruházási kedvét 1969-re is fenntartották. Ezzel szemben a döntően lekötött fejlesztési forrásaik miatt nagyobb beruházásokba bankhitel nélkül nem kezdhettek. A dinamikusan fejlődő iparvállalatok egy része olyan fejlesztési — pénzügyi gondokkal küzd, hogy már megkezdett beruházásait is csak sorozatos hiteltámogatásból finanszírozhatja, a felvett kölcsönök törlesztési kötelezettségei, továbbá a forgóalap fel töltésének terhei hosz- szabb távra mérsékelték beruházási lehetőségeiket. Sokszor még a minimális szinttartó befektetésekre sem futja erejükből.. Az eddig vázolt helyzet egyik eléggé káros következménye. hogy a megyében általában háttérbe szorultak az állóeszközök korszerű pótlását biztosító, szinttartó beruházások. Mi sem igazolja ezt jobban, mint az a tény. hogy erre a célra megyei átlagban a visszatartott amortizációnak csupán egy harmadát használtál;; fel. Szóvá kell tenni, hogy a beruházások , gazdasági, műszaki előkészítésének színvonala még mindig elmarad a követelményektől. Így szinte napi gyakorlattá vált a részlettervek alapján való kivitelezés, a vállalkozási szerződések megkötésének, az átadási határidőknek elhúzódása. (Szolnokon, a Várkonyi István téren épült magasházban már 12 millió forint volt, amikor a „szállítási szerződést” aláírták.) Jelentős többletköltségek mutatkoznak egv-egy beruházáson. Az is megállapítható, hogy 1969-ben megyénkben is tovább emelkedett az építőipari árszínvonal. A két-há- rom százalékra tehető átlagos anyagár növekedést fi gyelembe véve 1968-hoz viszonyítva kb. 4—6 százalékos drágulás jellemzi a megye építési piacát. Ennek kettős hatása ’ran. Egyrészt a beruházási lehetőségek naturális értelemben szűkültek. Másrészt az építőipar termelésének növekedését 1969-ben is nem kis részben az áyszint emelkedés fedezi. Azaz, nem a tényleges kapacitásbővítés. termelés felfutás. vagv termelékenység.. Beruházás 1969. Vázlatosan ez, és fsv történt. * Fábián Péter kiviteli tilalom, a rendezi ■ számos árucikkre a bolti á 50 százalékának megfeleli kiviteli illetéket vet ki. A kiviteli tilalom alá nem eső illetve az ötven százalékos kategóriába nem tartozó árucikkekre a rendelkezés 10— 30 százalékos kiviteli Illetéket ír elő. 10—20—30, tömény italoknál pedig 40 százalékos illeték terheli az uijasfore kínba behozott árucikkeket. Áz NDK új vámilleték rendelet© Szellemi irányítóvá válik
