Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
A lakosságot védik, vagy inkább a hatalmat? Betekintés a nyugati polgári védelmi szervezetek kulisszái mögé „Eredményesebb munkát remélünk” Minden hónap első csütörtökének delén a légiriadó váratlan és kellemetlen üvöltő hangja riasztja a párizsiakat. Az ORSEC, a francia polgári légoltalmi szervezet riasztórendszerének próbája arra figyelmezteti a lakosságot, hogy háború idején minden eddiginél jobban veszélyeztetve van személyi és vagyonbiztonsága. Annak ellenére, hogy Franciaország kivonta katonai' erőit a NATO integrált parancsnoksága alól, a közös légoltalmi figyelmeztetési rendszerben részt vesz. A francia kormány e területen való együttműködési szándéka a lehető legkészségesebb. A NATO égisze alatt kialakított együttműködési rendszer az Európában állomásozó szövetséges csapatok parancsnokságai, az egyes kormányok hadügyminisztériumai és a területi légoltalmi parancsnokságok tevékenységét koordinálja. Eltekintve az uszító propagandaszólamoktól — amelyek a nyugati kormányok politikájának velejárójaként egy ilyen tevékenység közben „szükségszerűen” jelen vannak — magát a szervezetet, a légoltalmi intézkedések rendszerét érdemes tanulmányozni. A normális fehértől a vörösig A francia riasztási rendszer az országra váró veszély hat különböző szakaszát — a normális fehérből kiindulva a szürkén, sárgán át a vörösig, amely már a várható atomtámadást jelentené — különbözteti meg. A veszély első periódusában, amely lényegében a konkrét felkészülés időszaka, az intézkedés a kiszélesített jogkörrel rendelkező területi rendőrfőnök kezében van. Amikor a veszély harmadik periódusa következik be — amikor már a hagyományos fegyverekkel vagy nukleáris fegyverekkel folytatott háború következményeivel közvetlenül számolni kell a hátországban —, a rendőrség átadja a hatalmat a DOT (területi polgári védelmi erők) parancsnokának. A franciák egész riasztási, védelmi, elhárítási rendszere abból indul ki, hogy egy ilyen válság további szakaszában, a negyedik, ötödik periódusában már nem igen lehet hatékony kapcsolatot tartani a fővárossal. Megnövekedik a területi szervek önállósága, magára utaltsága. Elfogadás előtt áll egy törvény- tervezet a francia polgári védelmi erők jelentős bővítéséről. Eszerint a központi egységeken kívül megyénként ezred erőnyi csapatokat hoznak létre. Ez a rendőrfőnökök birtokában levő mozgósítási terv szerint gyorsan aktivizálható, kiegészíthető. Feladatuk igen kiterjedt: békeidőben természeti csapások. erdőtűz, árvíz esetén használják fel őket, háború esetén a polgári védelmi feladatokat látják A radioaktív porok kiszóródása elleni védelem alapelveinek tisztázása során az alábbi főbb kérdésekre kell választ adni: a) a radioaktív kiszóródás keletkezése, okai, b) a sugárszennyeződés fajtái és forrásai, c) a radioaktív kiszóródási sugárzás jellemzése, élettani hatása, d) a sugárzás hatásának csökkentése, e) az óvóhelyen való tartózkodási idő, f) a védelem foka. Mivel a téma igen szerteágazó, egy rövid cikk nem elégendő e kérdések tisztázására, ezért az első részben csak a kiszóródás keletkezésével és a terep szennyeződésével kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük. A radioaktív kiszóródás keletkezése, okai A nukleáris fegyverekben bekövetkező maghasadás vagy magegyesülés következtében felszabaduló energia mintegy 35 százaléka hő- és fénysugárzás formájában realizálódik. A felszabaduló hőenergia következtében olyan magas a hőmérséklet, hogy a bomba teljes anyaga, valamint a környező anyagok pillanatszerű gyorsasággal izzó gázokká alakulnak, így radioaktív anyagok kerülnek a el, s ha az ellenség megszállja az országot, vagy területének egy részét, gerillacsapatokként harcolnak tovább. És ami a burzsoá állam alapvető funkciójából ered: ezeket az alakulatokat a rendőrfőnökök minden időben „zendüléselhárító osztagként” is felhasználják. Ahogyan ők fogalmazzák: ”... ha jelentős polgári zűrzavar törne ki, a kormány megengedné, hogy a levegőbe vagy a zendülők- re lőjjenek, legyenek azok egyetemi diákok vagy bárkik”. Több millió brosúra A francia polgári védelmi szakértők szerint a megfelelő mély óvóhelyrendszer kiépítése túlságosan költséges lenne. Ezért minden falusi, városi családot felszólítottak arra, sajátítsák el, milyen romboló hatást gyakorolhatnak a hagyományos vagy a nukleáris fegyverek az épületekre, az emberekre, a vízre, az állatokra, növényzetre. Több millió példányban brosúrákat osztanak ki, amely népszerű módon, illusztrációkkal magyarázva nyújt útmutatást ahhoz, miként használhatják fel pincéiket, vagy éppen a ház legalkalmasabb, legvastagabb falú szobáit óvóhely létesítésére. Megmagyarázván, hogy ha nem is nyújt az biztonságos védelmet a robbanás veszélye ellen, de az atomszennyeződés és repeszhatás ellen megvéd. Feláldozzák saját honfitársaikat Hollandiában, Dániában, Nyu- gat-Németországban az atomháború vagy a korszerű, hagyományos fegyverekkel vívott háború esetére ugyancsak polgári légoltalmi tanfolyamokon képezik ki a lakosságot. Nyugat-Németországban érdekes döntés született. Lemondtak az embereknek a veszélyes területekről (nagy ipari bázisok stb.) való elköltöztetéséről. Érdemes megemlíteni, hogy Olaszországban például a sűrűn lakott és iparilag fejlett Északról szinte az egész lakosságot a védettebb Dél-Olaszországba tervezik veszély esetén áttelepíteni.) A NATO szakértők azt állítják, hogy az elmúlt világháborúban kevesebben vesztették életüket azok közül, akik egy helyben maradtak, mint azok közül, akik megpróbáltak tömegesen biztonságosabb helyre menekülni. Mint később kiderült, ez az érv egyszerűen nem igaz. Emögött az elhatározás mögött az a katonai érdek húzódik meg, hogy maradjanak az utak szabadon a csapatmozdulatokhoz. Egyébként — az előbbihez hasonló okok miatt — a nyugatnémet polgári védelem felkészülési tervei nagyrészt titkosak. Mert ugyan milyen magyarázatot lehetne adni arra, miért és kinek építenek atombiztos óvóhelyeket (nagyon sokat!) és mi lesz azoknak a légtérbe. A hőmérséklet természetesen rohamosan csökken, eközben a normál hőmérsékleten szilárd rádióaktív anyagok igen finom' eloszlásban kiválnak. A porszerű radioaktív anyagok megtapadnak a légtérbe bekerült, nem radioaktív anyagok szintén finom eloszlású részecskéin, ezáltal kisebb-nagyobb méretű, szilárd testek lebegnek a légtérben. Ezek az úgynevezett „radioaktív porok” a szél irányának és sebességének, valamint ft- zikai paramétereiknek megfelelő irányba és sebességgel a robbanás helyétől eltávolodva és a szabadesés törvényei szerint leülepednek, „kiszóródnak”. A kiszóródás következtében szennyezett terület nagyságát sok tényező befolyásolja. Ilyenek a bomba nagysága (robbanóereje), a robbanás módja (légi, földfelszíni, földalatti, vízalatti), a meteorológiai viszonyok, topográfiai viszonyok és így tovább. A meteorológiai viszonyok bonyolult alakulása (változó irányú szél, fel és leszálló légáramlatok, csapadékos időjárás stb.) a szeny- nyezett terület alakját, méreteit, a radioaktív anyagok eloszlását jelentősen befolyásolják. A sugárszennyeződés fajtá i és forrásai Az atomrobbanás következtében fellépő, nagy áthatolóképességű sorsa, akiknek ilyen nem épül, de a veszélyeztetett várost el sem hagyhatják? (Mint egy angol polgári lap riportere írja: „a vészé-> lyeztetett területek lakosságát a rendőrség fegyverrel fogja kényszeríteni arra, hogy otthonában maradjon”.) Íme, a NATO urai és nyugatnémet militarista szövetségeseik ilyen cinkos módon kötnek egyezséget a polgári lakosság bőrére. — De hiszen ezen nincs is csodálkozni való, ha ismerjük a német militarista halálgyárosok történelmét. Dániában is gyanús valami Dánia kis ország, de lakosságának felkészítésében talán a legaktívabb valamennyi NATO tagállam közül. Az országbém minden család kapott egy kézikönyvet, aminek a címe: „Ha háború törne ki”. A könyv részletesen felsorolja a felhasználásra kerülhető régi és új fegyvereket, ismerteti azok esetleges hatását. Pontos tüneti képet ad például az idegbénító és vegyigázokról, leírva, milyen azok félelemkeltő és hallucinációs hatása. A dán polgári légoltalmi erő békeidőben mentési szolgálatot lát el. Rádióval, gyógyszerekkel, vérrel felszerelt helikopterei gyorsan felderítik a kárhelyeket; a természeti katasztrófa által sújtott, elzárt területekre egészségügyi, élelmiszer segítséget tudnak juttatni, a lakosságot gyorsan el tudják szállítani. A légoltalmi szervek élén mindenütt a polgármester áll. Ö felelős azért, hogy megtervezzék és a katonai hatóságokkal összehangolják a polgári légoltalom munkáját. Ugyancsak a polgármester irányításával hangolják össze a légoltalmi szervek és a tűzoltók, vöröskereszt stb. tevékenységét. Mindez gondos felkészülésre, alapos szervezettségre vall. De azért, hogy kétségünk ne maradjon a rendszer és légoltalmi szervezetének alapállásáról (a lakosság élet- és vagyonbiztonságát szolgáló tisztes szándékot elismerve) idézzünk saját forrásaikból: „A dán polgári légoltalmi erőt, amely békeidőben mentési szolgálatot lát el, nem gátolják politikai meggondolások. E kiváló alakulatok eddig is hatékony segítséget nyújtottak egy sor nemzeti katasztrófa elhárításához, többek között gázműveknél történt robbanásoknál, az 1967- es orkán, valamint számos hóakadály és árvíz idején. Ezek az alakulatok a Dánián kívül bekövetkezett katasztrófa esetén is segítséget nyújtottak. Készen álltak például arra, hogy 1956-ban a Budapesten folyó háborús események során is rendelkezésre álljanak...” Ez az, ami gyanús, vagy ahogyan mondani szokás, nem is gyanús, hanem egyenesen bűzlik Dániában. gamma és neutron sugárzás mellett nagy mennyiségű egyéb sugárzó anyag is keletkezik (elsősorban az atomtöltet hasadási termékei). Ez a sugárzó anyag a terep szeny- nyeződésének fő forrása, amely anyag különböző elemek hasadási termékeinek keveréke. A terep sugárszennyeződésének másik forrása a bombatöltet anyagának a maghasadáson át nem esett, kiszóródó része. A radioaktív bomlás során elsősorban alfa sugárzással kell számolni. A szennyeződés harmadik forrása a másodlagos vagy indukált radioaktív sugárzás. Az indukált radioaktív izotópok elsősorban a neutronok hatására keletkeznek. A talaj, létesítmények, épületek stb. anyagában több olyan elem van (szilícium, nátrium, kalcium stb.), amelyek atommagjai elnyelik a neutronokat és radioaktívvá válnak. Ezek az izotópok elsősorban béta és gamma sugarakat bocsátanak ki. A létrejövő radioaktivitás erősségét elsősorban a neutronsugárzás erőssége, valamint a talaj és a tárgyak kémiai összetétele határozza meg. A terep radioaktív szennyeződésének ismertetett forrásai gyakorlatilag egy időben jelentkeznek, hatásuk azonban külön-külön mutatkozik. (folytatjuk) Nagy Károly A polgári védelem szerveinek létrehozásáról, illetve továbbfejlesztéséről múlt év novemberében jelent meg a honvédelmi miniszter utasítása és a Polgári Védelem Országos Parancsnokság törzsparancsnokának irányelve. Fehér Miklóssal, a törökszentmiklósi járási tanács vb-elnökével, a járás védelmi parancsnokával az új rendelkezések végrehajtásáról beszélgettünk. — A törökszentmiklósi járásban, a megyei polgári védelem parancsnokának utasításai alapján sürgősen hozzáfogtunk a feladatok végrehajtásához. A járási központban október 31-én tartott értekezleten az érdekelt szervek, s a községi PV parancsnokok bevonásával megbeszéltük a tennivalókat és megkezdtük a meglevő szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok átszervezését, illetve szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok és önvédelmi egységek szervezését — mondotta beszélgetésünk kezdetekor. — Véleménye szerint milyen lényegesen új vonásokat tartalmaznak együttesen a rendelkezések? — A feladat végrehajtása nagyméretű, sokrétű, szervező, politikai nevelő, felvilágosító tevékenységet, s adminisztrációs munkát igényel, melynek során több újszerű feladatot kell megoldanunk. A most folyó szervező munka azon a helyes felismerésen nyugszik, hogy a mentés és mentesítés ellátása, az eddigi módszerekkel már nem oldható meg. Eredményesebb lesz a munka ezután, amikor a polgári védelem feladatainak ellátására az álamigazgatásban és üzemekben azonos szervezeti feltételekkel alakítják ki a PV szerveket, s a járás községeibe és üzemekbe is telepítünk szolgálatokat. — Az átszervezés során eddig milyen feladatokat oldottak meg? — Ezidáig a járási tanács vb apparátusából biztosítani tudtuk a különböző szolgálatok parancsnoki létszámát. Most, hogy a több szak- szolgálat több létszámot igényel, az apparátuson kívül még további nyolc-tíz szakember bevonása szükséges, s e tekintetben a járási székhely, Törökszentmiklós város PV parancsnokságával az eddigiA 6/1964. (II. 21.) Korm. számú rendelet 13. §-a foglalkozik a polgári védelmi szolgálat ellátásával. A rendelet alapján a polgári vé- .delmi kötelezettség alatt álló személyeket folyamatos vagy ideiglenes polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni. A szolgálat teljesítésére a polgári védelem államigazgatási, illetve üzemi vezetője szóban vagy írásban intézkedik. A rendelet meghatározza a polgári védelmi szolgálat körébe tartozó feladatokat és a szolgálat ellátásának helyét is. A korszerű, nagyhatású támadó eszközök következtében adott esetben a polgári védelmi kötelezettség alatt állóknak számolniok kell állandó lakhelyükön, illetőleg a munkahelyükön kívüli igénybevétellel is. Mivel azt a polgári védenél szorosabban együtt kell működni. A szakszolgálatok parancsnokságainak szervezése, illetve átszervezése során eddig a következő feladatokat oldottuk meg: A riasztó, elsötétítő szakszolgálat helyett a riasztószolgálat meghagyása mellett külön elsötétítő szak- szolgálatot hoztunk létre, melyhez a létszámot az igazgatási osztályról biztosítottuk. A műszaki-mentő szakszolgálat az építés-, közlekedés-, vízügyi osztály, s a járási költségvetési üzem szakemberei bevonásával került megszervezésre. Az óvóhely szakszolgálatot szintén az ÉKV osztály beosztot- taiból, Törökszentmiklós PV vezetőivel egyeztetve a városban élő szakemberekből állítottuk össze. A vegyi védelmi szakszolgálat parancsnokságát tulajdonképpen az ipari szakigazgatási szerv vezetőjére lenne helyes bízni, de mivel az ipari előadói teendők mellett a kereskedelmi felügyelői feladatokat is ellátja. így az élelmezési szakszolgálatnak lett á parancsnoka. A vegyi védelmi szakszolgálat parancsnoki teendőit a pénzügyi osztály erre alkalmas dolgozója végzi. A tanácsdolgozókon kívül a városban élő és dolgozó szakembereket is kénytelenek voltunk bevonni a parancsnokság létszámába. — A vegyvédelmi anyagraktár parancsnoka a művelődési osztály erre alkalmas főelőadója. E szolgálathoz a járási tanács vb apparátus dolgozóin kívül másokat is beosztottunk. Az élelmezési szak- szolgálat parancsnoka az ipari, kereskedelmi csoportvezető, s a parancsnoki állományt az apparátus létszámából tudtuk biztosítani. Az állat- és növényvédelmi szakszolgálat parancsnoka a mezőgazdasági. élelmezésügyi osztály vezetője. A parancsnokság létszámát szintén tanácsi dolgozókból biztosítottuk. Az egészségügyi szakszolgálatot is átszerveztük, de létszáma csak eggyel emelkedett. A parancsnok a járási főorvos, s a parancsnokság teljes létszáma tanácsi dolgozó. — Jelent ez létszámnövekedést is, a polgári védelem járási feladatainak végrehajtásában? — A szakszolgálatok átszervezése, újak szervezése azt jelenti, hogy az eddigi mintegy 1300 helyett a járási szolgálati törzsekkel együtt az új szervezési utasításnak megfelelően a létszám több mint 2300-ra emelkedik. E munkának még a kezdetén tartunk, a nagy feladat még hátra van. Az eddigi tapasztalataink szerint a különböző szervek, üzemek vezetői, intézmények megértették az átszervezés lényegét, szívesen segítenek a végréhajtásban. Bízunk abban, hogy a társadalmi szervek segítségével eredményesen oldjuk meg a polgári védelmi szervezetek továbbfejlesztésének fontos feladatát, melynek végrehajtásától a járás községeiben, üzemeiben az eredményesebb, hatékonyabb polgári védelmi munkát reméljük — fejezte be nyilatkozatát Fehér Miklós. lem államigazgatási vezetője rendeli el. nyilvánvaló, hogy ő jelöli ki azt a helyet is. ahol adott esetben a szolgálatot el kell látni. Előfordulhat azonnali beavatkozást igénylő eset is. A rendelet értelmében ilyenkor a védelem államigazgatási vezetői az adott község vagy város területén tartózkodó polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyeket a különböző feladatok elvégzésére igénybe vehetik, attól függetlenül, hogy azok a község (város) pv szervezetének tagjai e vagy sem. Vagyis összefoglalva: minden polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy, aki felhívást kapott vagy bármi módon értesült a polgári védelmi szolgálat ellátására, köteles időben, pontosan megjelenni a megjelölt helyen és feladatát maradéktalanul ellátni. POLGÁRI VÉDELEM ^ A radioaktív porok kiszóródása elleni védelem alapelvei Válaszolunk olvasóinknak Ki kötelezhető polgári védelmi szolgálatra?
