Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

Hem külön terület g g azám! — sóhajt utána a mész­ár sziben élő; hazám! — mondja ' r örömmel a hazatérő; hazám! — rebegi a harcban sebesült hős, és szenvedése könnyebb, mert a nagy közösségért, a hazáért viseli. Az ember ösztönvilágába gyökerezik a szülőföldhöz való ragaszkodás, a helyhez kötődés, amelyet legjobban ismer, amelyhez emlékeivel is kap­csolódik. Ennek ellenére a haza­szeretetre nevelni kell az embert. Az ilyen irányú tevékenység is oly messzire visszanyúlik időben, hogy kezdeteinek feltárása csaknem le­hetetlen: bármilyen mélyre ásunk is le az egymásra rétegződő korok­ban, mindig megtaláljuk valami­lyen formáját. Korát illetően el­mondhatjuk, a haza, a szülőföld, a nép védelmére való nevelés és felkészülés egyidős a hazát, a né­pet, a nép megélhetését rontó ve­szélyekkel. Nevelési célt minden kor, min­den társadalom adott, mert igé­nyei, szükségletei ezt kötelezővé tették számára. Csak természetes tehát, hogy hazánkban a nevelés ma a szocializmus, illetve annak védelme szolgálatéban áll. Ebből az aspektusból érthető meg az a törvényünk — az 1961, évi III. törvény —, amely az ország ok­tatási-nevelési rendszerének céljá­ul tűzte ki, hogy ......a szocializ­m us építésében hasznos munkával közreműködő embereket neveljen, akik építik és védik a nép államát, híven szolgálják a népek békéjét és testvériségének ügyét”. Magya­rázni sem kell, hogy e célkitűzés kettős lényegű: a szocialista tár­sadalom építésére és védelmére va­ló felkészítést teszi kötelességünk­ké. Az MSZMP Politikai Bizottsá­ga 1964, április 28-i, honvédelmi nevelésről szóló határozata pedig az átfogóbb, rendszerbe foglaltabb, az egész társadalomra kiterjedő te­vékenység feltételeinek meglétét deklarálja és szab ki feladatokat. Az a helyes felfogás jut benne ki­fejezésre, hogy a honvédelmi neve­lés nálunk a szocialista nevelés ré­sze, attól el nem különíthető és sikerei annak fejlődésétől függe­nek. Tartalmát illetően elsősorban erkölcsi-világnézeti tevékenység. Célja: az ország lakosságában — de különösen a fiatalabb korosztá­lyokban — kialakítani a hazánk megvédésére irányuló, az ahhoz szükséges készségeket, képessége­ket. Ezeken kívül természetesen tartalmaz még olyan követelmé­nyeket is, amelyek az általános mű­veltség emelésére, a testi edzettség fejlesztésére irányulnak. Ügy gondoljuk, hogy ezekből ki­világlik, a honvédelmi nevelés a pedagógia valamennyi főterületé­vel szoros kapcsolatban van, s megvalósulásának foka, szintje at­tól függ, mennyire eredményes a pedagógia főterületein végzett ne­velési tevékenység. Következéskép­pen a honvédelmi nevelés nem szűkíthető le az ismert nevelési te­rületek egyikére sem. Nevelésünk­nek nem külön területe, hanem olyan átfogó feladat, amely okta­tó-nevelő munkánk egészét áthat­ja. A kommunista nevelés egészé­nek ugyanis megvan a honvédel­mi irányultsága, s az oktató-nevelő munka valamennyi feladatának is meg van a sajátos honvédelmi vo­natkozása. A honvédelmi nevelés tehát — hogy úgy mondjuk — az életre nevelés része. Ennek bizony­sága, hogy a honvédelmi nevelés — oktatás során szerzett szakmai, technikai ismeretek egyrészt jól hasznosíthatók az élet minden te­rületén, másrészt az úgynevezett polgári foglalkozások körében szer­zett szakmai, technikai ismeretek csaknem mindegyike hasznos a honvédelmi tevékenységben. Hozzá tehetnénk, hogy minden Időben. Háború esetén például óriási jelen­tősége van a lakosság és javai vé­delmének. Ebből a szempontból te­hát igen lényeges dolog, hogy a fiatalokat már az Iskolában meg­tanítsuk a védőeszközök használa­tára, azokra a munkafogásokra, amelyeket az elsődleges mentés esetén saját körletünkben, illetve az országra mért atomcsapás ese­tén kell alkalmazni. Meg kell is­mertetni őket a biológiai támadás eszközeivel, az ilyen támadás elle­ni egészségügyi és más intézkedé­sekkel is. Az ilyen Ismeret és te­vékenység ugyanis a háború ki­menetelét befolyásoló tényezők egész sorát érinti. Többek között a dolgozó tömegek továbbélését, munkaképességét és a termelést. mf oggal elvárja hát pedagógu- sáltól a magyar nép, hogy a ta- ” nítási órákon és azokon túl — a tanórán kívüli foglalkozásokon — az oktatási és nevelési feladatok vég­zése közben folytassák ezt a mun­kát. Tanuló ifjúságunkkal ismer­tessék meg a honvédelemre vonat­kozó tudnivalókat. A középiskolai tanulóifjúság tervszerű nevelésének programja is előírja: „A szocialista hazaszeretetre és nemzetköziségre nevelésnek egyaránt szolgálnia kell a fogalom megértését, a téves né­zetek felismerését, az érzelmi át­élést és a cselekvésre irányuló készséget. A nevelésnek el kell ér­nie, hogy egészséges arányban kap­csolódjék össze a tanulóifjúság tu­datában hazánk múltja, jelene és Jövőjé". Népünk történelme gazdag a ha­záért véghezvitt cselekedetek, áldo­zatok példáiban, de korunk az el­ső olyan kor, amelyben a három dimenzió — múlt, jelen, jövendő — helyes összekapcsolásának lehető­sége teljes, az abból adódó felada­tok ismertek és egyben kötelezőek. Sz. Gy. Crdekesséqek innen-onnan — Nyugati hírforrások szerint az Európai Közös Piac nukleáris in­tézményénél „halálsugár bombával” kísérleteznek. A bomba, amely „N-bomba” néven ismert, körülbe­lül 5500—6000 m-es körzetben ké­pes minden élőlényt megsemmisí­teni. — A radioaktív hulladékok keze­lése az Izotóptechnika egyik legbo­nyolultabb feladata. Mivel az Izo­tópokat kémiai, vagy mechanikai úton megsemmisíteni nem lehet, újabban légmentesen zárt betonká­dakban az óceánok vizébe süllyesz­tik azokat. — Az Egyesült Államok nemzet- védelmi minisztériuma a vegyi és biológiai fegyverekkel kapcsolatos kutatómunkák jelentékeny részét Japánban végezteti. A kísérletekkel kapcsolatban megállapítást nyert az is, hogy amerikai költséggel újabb harcanyagok kísérleteit foly­tatják Stockholmban és Bécsben is. — Az Egyesült Államok az 1950- es években mintegy 50 millió dol­lárt fordított vegyi fegyverek elő­állítására, míg 1963-ban az ilyen célra fordított összeg már elérte a 300 millió dollárt. — A japán atomiparban foglal­koztatott tudományos munkatár­sak, dolgozók és alkalmazottak száma hivatalos adatok szerint 1956-tól 1961-ig hétszeresére növe­kedett. Feltételezések szerint 1970- re 12 400 atomszakértőre lesz Ja­pánnak szüksége. — Lapp, amerikai atomtudós vé­leménye szerint a Kínai Népköz- társaság 1980-ra képes lesz az Ame­rikai Egyesült Államok rakétaelhá- rftó rakétarendszerével szemben húzszorosan nagyobb erejű nukleá­ris fegyvereket alkalmazni. Lapp véleménye szerint a Kínai Népköz- társaság 1980-ra 1000 Interkonti­nentális ballisztikus rakétával fog rendelkezni. — A közelmúltban Ipari méretű kísérletként földalatti olajtartály építését kezdték meg a Szovjet­unióban. Helyét földalatti atom­robbantással alakították ki. — Az atomenergia békés fel- használásával semmiféle radioak­tív szennyeződés nem kerülhet a föld felszínére vagy a légkörbe — jelentette ki Petroszjan akadé­mikus, a Szovjet Atomenergiai Bi­zottság elnöke. Erről jelentést tet­tek a nemzetközi atomenergia ügynökséghez is. mírüu VÉDEIEM Szolnok megyei melléklete Hatalmas tartálykocsikkal szállítják az üzemanyagot a megye különböző pontjain levő benzinkutakhoz Az első lépések... Az ÁFOR vállalat nevéből köny- nyű kiolvasni, hogy mivel foglal­kozik: ásványolaj tárolással, for­galmazással. Köztudott, hogy tűz­és robbanásveszélyes anyagok talál­hatók telepeiken, s ezért mennyire fontos az óvatosság, a védelmi sza­bályok betartása. Nem szükséges túl sok fantázia ahhoz, hogy elkép­zeljük milyen károk keletkezhet­nének egy háború esetén. A nagy­hatású fegyverek léte arra kötele­zi a vállalatok, üzemek vezetőit, hogy adott esetben megvédjék sa­ját telepeiket, üzemüket. Erre irá­nyul az az intézkedés is miszerint az ÁFOR száj öli bázlstelepén is létrehozták a polgári védelmi szer­vezetet. — Telepünk — éppen azért, mert tűz- és robbanásveszélyes anyaggal dolgozunk — már eleve úgy épült, hogy megfelel a ■ megelőző tűzvé­delmi rendszabályoknak — mondta Balázs Ferenc telepvezető helyet­tes. — A beruházási összeg igen jelentős részét a tűzvédelmi felté­telek biztosítására fordították. Dol­gozóink oktatására is nagy gondot fordítunk, rendelkezünk védőru­hákkal, berendezésekkel, s műkö­dik a létesítményi tűzoltó szerveze­tünk. Jó munkájukat, felkészültsé­güket dicséri, hogy 1969-ben a já­rási tűzoltóversenyen osztott sugár­szerelésben az első helyet szerez­ték meg. — A polgári védelem vérkerin­gésébe is bekapcsolódott telepünk, sőt a vállalat Szolnokon lévő táj­egységi központja is, amelyhez Szolnok, Békés és Csongrád megye tartozik. Sajátos helyzetünkből adó­dik, hogy új munkánknak is egyik fontos területe a tűzvédelem, a má­sik a vegyi védelem. Szükséghely­zetben Is mindenképpen biztosíta­nunk kell a mentesítést és az üze­melést. — A tavalyi szervező munkát az idén az oktatás, a kiképzés követi. A telep minden dolgozójának is­mernie kell kire milyen feladat vár, — kapcsolódott a beszélgetés­be Laki Kálmán a polgári fegyve­res őrség parancsnoka, s egyben a bázistelep párttitkára. Az első lépéseket próbálgatják a polgári védelmi munkában, amely­nek fontosságát a vállalat és a te­lep vezetői ismerik, s ez egyben biztosíték is arra, hogy Jól felké­szülnek és sikeresen megoldják Ilyen jellegű feladataikat is. %. szajoli ÁFOR telep egy részlete Begördült a vasúti szerelvény is a töltőállomásra. Szin­tén üzemanyagért jött

Next

/
Thumbnails
Contents