Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
1970, január 18» SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9-•-?gwr-p?:®A szocialista országok gazdasága 1969-ben Varsó Az 1969. év már lezárult, de a szocialista országban még a statisztikai hivatalok, és a tervező szedek lázasan dolgoznak az év gazdasági eredményeinek felmérésén, a gazdaság helyzetének értékelésén, Nem kis feladat, ha meggondoljuk, hogy a szocialista országok ma a világ egész ipari termelésének egy- harmadát szolgáltatják, ami szinte mérhetetlenül nagy mennyiséj?. S mégis meg kell mérni, pontosan, márcsak azért is, hogy a következő év várható eredményeit felbecsülhessék és megtervezhessék. Most, hogy egy rövid cikkben fel kívánjuk villantani a gazdasági helyzet néhány jellemző vonását, teljességre nem törekedhetünk, de a végleges adatok sem állnak rendelkezésünkre. Ezért a kép nagyonis vázlatos és tényei csupán nagyságrendeket, irányzatokat tükröznek és nem végleges adatokat. A szocialista országok tavaly is magas ütemben fej- lődtek.^ Ezen belül azonban ez egész gazdaság növekedési üteme némileg csökkent az előző évhez mérten. Természetesen szó sincs valamilyen abszolút csökkenésről, hanem csupán az ütem bizo- nyosfokú mérséklődéséről, ami azt jelenti, pL hogy az ipari termelés 1968. évi, mintegy 9—10 százalékos növekedésével szemben 1969-ben várhatóan 8, esetleg 9 százalékkal lett több a termelés értéke. Ennek lényegében két oka van. Az egyik, hogy a legtöbb országban a mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — ross- szabb volt, ami különösen Lengyelországban és Bulgáriában érezhető. A másik ok, hogy a legtöbb szocialista országban a tervhivatalok eleve kisebb növekedési ütemet terveztek, országonként eltérő okokból. Így például Csehszlovákiában az ismert gazdasági nehézségek miatt, másutt a beruházások túlfeszítettsé- gének enyhítése miatt stb. Az ipari termelés Í iövekedésének némi mérsék- ődése mellett viszont a kiemelt iparágak — a gép- és vegyipar — termelésének emelkedése jelentékenyen meghaladta az ipar egészének átlagát. S ez rendkívül értékes eredmény, hiszen jelzi, hogy az ipari szerkezet átalakítása, , vagy még pontosabban: a korszerű ipari struktúra kialakítása jó úton halad és szabad utat kapott továbbra is az egész iparon belük Az ipari termelés növekedési üteme általában azokban az országokban volt a legmagasabb, ahol a termelésbővülést új munkaerők munkába állítása is elősegítette (Románia, Bulgária, Lengyelország, s részben Jugoszlávia). Az NDK, a Szovjetunió és Csehszlovákia ipari termelésének növekedésében pedig a termelékenység javulása játszotta a döntő tényezőt. Az életszínvonal minden szocialista országban az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett. Ennek oka egyrészt a szociális juttatások (nyugdíj, családi pótlék stb.) javulása, másrészt a foglalkoztatottak számának növekedése. Egyes szocialista országokban (Csehszlovákiában, Magyarországon és Jugoszláviában) az életszínvonal alakulását kedvezően befolyásolta a munkaidő-csökkentés szélesebbkörű bevézetése. Az eredmények talán a legjelentősebbek a külkereskedelemben. A szocialista országok éveken át sok intézkedést hoztak külkereskedelmi-, de különösen fizetési mérlegeik hiányának felszámolására. Ennek kedvező eredményei tavaly mutatkoztak meg. A legfontosabb ezen belül, hogy a tőkés országokkal a kereskedelmi mérlegek feszültsége enyhült. A probléma azonban a-z, hogy — Magyarország kivételével — a mérlegek egyensúlya nem az export növeléséből, hanem az import korlátozásából eredt. Ez a tény azonban sok esetben kedvezőtlenül befolyásolta a beruházási programok megvalósítását. Nem bizonyos azonban, hogy e kedvező külkereskedelmi eredményeket 1970-ben is meg lehet ismételni. — Tavaly ugyanis a tőkés országokkal való külkereskedelem növekedését előmozdította a tőkés országok viszonylag kedvező konjunktúrája, és a világpiaci áremelkedések is. Ezek azonban bizonytalan tényezők. Viszont a szocialista országok egymásközötti kereskedelmének bővítésere újabb lehetőségek nyílnak, a többi, között azért, mert ezekben az országokban a beruházási cikkek utáni kereslet nő, s ezt a régión belüli forrásokból fogják nagyobb részben kielégíteni. Anélkül tehát, hogy nagyon a részletekbe mentünk volna, a nagy vonalakból is látható, hogy a szocialista országok a gazdasági tevékenység sok területén kedvező eredményeket könyvelhetnek el. Gazdasági fejlődésük egésze is kielégítő, mivel nem a bizonytalansági tényezők uralkodtak bennük, hanem a következetes tervezés és a gazdasági irányítás hatékonysága. Gy. L ben ű. a. kommersz árut, a másikban kifejezetten luxuscipőket árusítottak. Hollandiában — Észak Brabant egyik városkájában, Estben van a BATA-gyár. A mai nemzedék már csak Bata néven ismeri. Ugyanis azt hiszik, hogy a néhai hollandok előtt itt élt germán batavokbol származik. A besti gvár már több mint 30 évvel ezelőtt épült, főleg bőrt, gumicipőket és csizmákat, férficipőket, térdharisnyákat, zoknikat gyárt. Körutamon kiszálltam Bestben is. Előtte telefonon beszéltem egy J Iran nevű-'Vi ~7 f oyaVi pi Sói r»ó í11 Batással. — Bocsánatot kért, hogy nem lehet jelen megérkezésemkor. mert Londonba repül a Bata-gyárak konferenciájára. Helyettese: Komzák úr, majd Vtien- dorfsky úr vett pártfogásába. Mindketten a szlovákiai Zlin neveltjei. Még a háború előtt Indonéziában és Singapooreban Bata-üzemek- ben dolgozták. A japán megszállás alatt is folytathatták munkájukat, megtanulták az itteni u""’vpit is. Ma ínár holland állampolgárok. A besti gyárban sok még a csehszlovák származású alkalmazott: így dr.' V. Sa- mec igazgató. G. Pavel gyártásvezető. Sok a magvar is. Megismerkedtem Pavlovics Bélával, az egvkori magyar evezősvSiogatott tasiával, aki a bőrgyárban műszaki tisztviselő. Az üzemben lapot. az ú. n. BATA KOE- RIER-t adnak ki. amelyben beszámo1nak az alka'mazp*- taik munkájáról, életéről, gyártási, eladási problémák- ról. Az alkalmazottak szép és nmdern házakban élnek a kis Bata-városkaban, A sors iróniája, hogy Restben kis m^s+erek gyártják a híres hriiand fapapucsodat. mérned’g ugyanazon módsze-ekkel, mint Rembrandt idején: k’s szekercé- vri 1-4zi vésővel és kalapáccsal. Áz írástudatlanság csökken — Az analfabéták száma nő A nagy erőfeszítések ellenére, amelyek eredményeként csökkent az analfabéták aránya az összlakossághoz képest, valójában több az analfabéta. Ez állapítható meg abból a kérdőíves vizsgálatból, amelyet az UNESCO végzett 92 tagországban az írástudatlanság elleni küzdelem eredményeire vonatkozóan. Nem utolsósorban azért több az analfabéta, mert Közép-Afrikában például 1960-ban 5 350 000 főnyi iskolatköteles gyermek közül csak 1 235 000 végezte el eredményesen a hat tanéve^ és 4 115 pOO lemorzsolódott. A nemzetközi anyagi támogatás és az UNESCO szakértőinek segítsége mellett az írástudatlanság elleni küzdelem elsősorban nemzetközi erőfeszítést igényel. — Az UNESCO vizsgálata e tekintetben utal az Egyesült Arab Köztársaság példájára, — ahol törvénytervezet sürgeti, — hogy a magáncégek gondoskodjanak tanfolyamokról, és javasolja, hogy a törvény becikkelyezése után öt évvel tilos legyen analfabétát alkalmazni. Már az 1969. évi teheráni művelődési világkongresszus felhívta a figyelmet arra, hogy az analfabétizmus elleni küzdelem nem pusztán a közoktatás ügye, a közgazdaság ügye is, hiszen a felnőttek képzettsége közvetlen efőforrástöbletet jelent a fejlődő országok gazdasági életében. — Ezért végeznek olyan kutatásokat, ahol ú műveltség gazdasági hatását vizsgálják, például az algériai malomipari munkások, a bombayi gyári dolgozók — vagy a marokkói bányászok között. Az UNESCO azt is megtudakolta a tagországoktól, melyek a leggyakoribb bajok az analfabétizmus elleni küzdelemben. A válaszokból öt főbb problémát szűrtek, ki. Közülük a legdöntőbb, hogy a művelődési programok kibővítése és tökéletesítése nagy anyagi áldozatot kíván. Abból kiindulva, hogy a képzettebb munkaerő több hasznot hajt, az UNESCO kívánatosnak tartja, hogy a gazdasági fejlesztési programok a műveltség fejlesztésével is számoljanak, és a magánvállalkozóknak, nemzeti, valamint nemzetközi bankoknak ajánlja: anyagilag is járuljanak hozzá a mozgalomhoz. Gondot okoz a képzett oktatási szakemberek és a tanszerek hiánya is. Äz ismeretlen Földközi-tenger A Földközi-tenger rejtélyednek feltárására két, hónapos útra indult el június 3-án a „Meteor” nevű ku- tatóhajó. A Földközi-tenger ugyanis' mindmáig egy geológiai rejtély; tenger, amelynek mélyén hatalmas geológiai folyamatok zajlanak le. földrengések főfészke, ahol állandóan működik a vulkánok egész sora. Nem lehetett még tisztázni: új óceán-e a Földközi-tenger, amely lassanként kiterjed, vagy olyan terület, ahol a földkéreg összetöredezik, vagy talán olyan tűzfészek, amelynek mélyében az Alpok nagyságrendjébe tartozó új hegység van kialakulóban? A geológiai és geofizikai leletek olyan sokfélék, hogy azokból egységes következtetést levonni nem lehet.. A „Meteor” által tervezett mérések mindenesetre bepillantást fognak engedni az Európa déli szélén elterülő tenger struktúrájába és változásaiba. Peter van de Kamp, a Sproúl-Obszervatórium munkatársa megvizsgálta a Naprendszerhez legközelebb levő 60 csillag tényleges mozgására vonatkozó megfigyelések adatait és arra a következtetésre jutott, hogy ezek között hét olyan csillag van, amelynek egy vagy több 'sötét,' azaz bolygószerű kísérője lehet. Ezek szerint a bolygók keletkezése korántsem olvan ritka jelenség a világegyetemben, mint ahogyan azt még egv évtizeddel ezelőtt is gondolták. Van de Kamp öt esetben a .műszereinkkel közve+lenül nem észlelhető bolygók tömegét is meghatározta. Né- me1, ükük esetében a Szaturnuszánál és a Jupiterénél nagyobb tömeget kapott eredményül. A tőlünk li fényévnyire Negyedszázaddal ezelőtt, 1945. január 17-én reggelre fehér-piros lengyel zászlót lengetett a szél a varsái főpályaudvar romos épületei felett öt és fél évi rabság után a szovjet hadsereg és a vele vállvetve harcoló népi lengyel hadsereg katonái elhozták a főváros népének az oly várva várt szabadságot A csapatokat azonban sírt csend fogadta. Mindenütt romok, égő zsarátno- Jcok, Varsó halott város volt A korábban egymillió háromszázezer főt számláló városban mindössze 160 ezren éltek. Varsó Visztula balparti területét, a tulajdonképpeni fővárost már hónapokkal előbb elhagyta aki tudta. A varsói felkelés után ugyanis a német légierő, a harckocsik és a nehéztüzérség tüze rommá változtatta a várost. Csupán a Visztula túlpartján a Prága nevű elővárosban maradt fenn valami élet. Elpusztult Varsó épületeinek kétharmada, az ipari létesítmények 90 százaléka, nem maradt épen egyetlen híd, vasúti pályaudvar; Levő 61 Cygni jelzésű csillag esetében a bolygó tömegére szokatlanul nagy érték adódott. hozzávetőleg 1/100 része a mi Napunkénak, vagyis a Földének több, mint tízezerszerese. Érmek a nagytömegű bolygónak öt évre van szüksége ahhoz, hogy „Napját”, azaz a 61 Cygnit pályáján körüljárja. Egy másik csillag, az úgynevezett Bamard-féle csillag esetében (amely egyébként rendkívül gyors Sajátmozgásáról nevezetes) két bolygót lehetséges feltételezni, ezek közelítőleg kör alakú pályákon kerüigenek á csillag körűi. Mai ismereteink szerint a van de Kamp által feltételezett bolygók egyikén sem lehetséges a földi értelemben vetthez hasonló 0.e&, megsemmisült a vili mosko- csipark és vágány hú. ózó ■ S3 százalékai. A megszállók meggyilkolták a város egykori lakóinak felét, 650 ezer embert, Egyetlen európai várost nem ért ilyen pusztítás a második világháború során. ^ jét egyetlen város nem volt Európában, ahol a hazaszeretet fűtötte emberi alkotó erő ily csodára lett volna képes. Az elmúlt negyedszázad alatt 780 ezer lakóhelyiség, 271 iskola, 132 óvoda, 27 kórház épült. A városnak új kereskedelmi központja van s ipari üzemeinek termelési értéke tizenegyszerese a háború élSítinek. A felszabadulás előttinél ma már nagyobb, új, modern város épült félt megőrizve — pontosabban: újjávarázsolva *— a régi Varsó csodálatos műemlékeit is. Nem volt hiábavaló a szovjet testvérhadsereg több mint 21 ezer katonájának hősi halála, A lengyel nép örök hálával gondol rájuk, amikor fővárosának felszabadulását ünnepli. KÜLPOLITIKAI Hippik az emlékmű körül Hollandiai jegyzetek Dam Amszterdam egyik főtere. Itt áll John Raedec- ker remeke: az ellenállási mozgalom egyik monumentális emlékműve. Hét széles lépcsőfok visz fel az óriási obeliszkhez. Félkörívbeai helyezkednek el a szoborfigu- rák. Középütt golgota, lánc- ravert férfiak, az izmos testek felszabadulást jósolnak, a férfiak fölött asszonyalak, jobbjában gyermek, bal kezében virág. Eredetileg antifasiszta emlékmű, de ma már — tapintatból vagy opportunizmusból — a sok nyugatnémet turista miatt egyszerűen háborús emlékműnek nevezik. Ma az 'emlékmű a hosszú hajú fiúk és rövidre nyírt „minisemmi” szoknyás fiatal lányok gyülekezőhelye. Ott egyszerűen hippiknek nevezik őket. A provo-mozga- lom már megszűnt. Akár Á sajtvárosbon Minden pénteken a „sajt- expressz■” elindul Alkmaar- ba, a történelmi nevezetességű sajtvásárra. A régi városi mázsa tövében zajlik le már vagy 300 éves hagyományok alapján. Nagy idegenforgalmi látványosság. A szép aranysárga sajtgömbök vagy korongok nagy garmadáikban vannak kiállítva. Ide jönnek a vevők, akik az árut megkóstolják. TT+éma megkezdődik az alku. A hagyományos szer- ’’rfásnál felvonul a sajthordók céhe. amely 4 csoportból áll. Mindegyikük tiszta fehér ruháián kívül más színű — zöld, kék, vörös es sárga kalapot visel. Minden csoport hat sajthordöból és egy ú. n. „zsebemberből” áll. Kétévenként vezetőt választanak, akit a polgármfFter és a városi tanács erősít A háború e’őtti jellegzetes hat’a felírás: k nálunk már teljesen eltűntek, de nem. meg. A céh 28 fizetett és néhány tiszteletbeli tagból áll és» még egy „foglárt”, valamint „hóhért” nevez ki. Az a feladatuk, hogy a céh helyiségében az ú. n. „szé- gventáblára” írják azokat a tagokat, akik elkésve érkeznek az összejövetelekre. A saitvásáron a sajthordók minden csoportja az ugyanolyan színre festett hordágyszerü alkalmatosságokon egyszerre kb. 160 kilogramm saitot hoz a mázsákhoz. Mihelvt minden mérlegnél 800 kg sajt ösz- szegyűlilc. lemérik és a mázsamester feljegyzi a súlyt. A sajthordók további feladata. hogy az eladott sait- mennyisévet a vevő j-akte- raba, haiójára szállítsak. Tizenegy' órakor megszólal a harmoíá+ék es befejeződik az ünnepelj . Hollandiában. Láttam a nagyobb városokban kétféle Buta üzletet is* az egyikmunkaidőben, akár délután elég szép számmal jelennek meg e helyen. Az az elvük, hogy munka nélkül is meg lehet élni, elég egy napra 6 forint, azt valahogy csak megkeresik, vagy koldulásból megszerzik maguknak. Megfigyeltem, hogy a Central-stadiontöl, a főpályaudvartól egyenesen idejönnek. itt kapják a címeket, hová menjenek szállást keresni. Engem is megszólított az egyik fiú és egy forintot kért. Amikor azt feleltem, hogy magam is külföldi, szűkpénzű turista vagyok, élszégyelite magát és eliszkolt. Másnap ugyancsak egy idősebb férfi kért tőlem egy guldent, de későn eszméltem csak rá, hogy cserébe 4 darab 25 centest kínált. Vasárnap lévén. az automatában akart cigarettát vásárolni. csillagbolygók Ba/a nem szűnt meg
