Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-16 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évi. 13. sz. 1970. január 16., péntek. Kulcsemberek A szorgalmas, törekvő — nem törtető! — emberek életritmusa példamutató, kiegyensúlyozott tempójuk előrevivő. De általában is: az emberi, a társadalmi haladásnak mindig is mozgató rugója, serkentője volt és marad a jó értelemben vett többetakarás. Hol is állnánk, ha „elhagynánk” magunkat, ha nem törekednénk, ha nem akarnánk napról napra többet szebbet és jobbat? Mi értelme lenne életünknek?! Az emberi egzisztenciára is érvényes a tétel. Az úgynevezett ranglétrának is vannak fokai, minden bizonnyal azért, hogy lépkedjünk is azon — megérdemelten. Természetesen felfelé, mivel lefelé nem fontos lépkedni, csúszni is lehet. Az előadó előbb vagy utóbb szeretne főelőadó lenni, a betanított munkás szakmunkássá válhat, a szakmunkás technikussá, mérnökké. A kérdés azonban így hangzik: érdemes-e, megéri-e, hogy mozduljunk a ranglétrán? Ebben a gondolatkörben egyetlen rétegről írunk most. a termelő vállalatok alsóbb parancsnoki karáról, a művezetőkről, csoportvezetőkről, s mindazokról, akik közvetlenül irányítják a termelést. Ezek a munkahelyi vezetők általában maguk is a szakmunkás kategóriából kerültek feljebb, többségük évekig vagy évtizedekig dolgozott közvetlenül a gépek mellett, s szerzett pótolhatatlan értékű munka- és clettaoas^tn^tu- kat. A fiatalabbak zömének pedig technikusi, szakmérnöki oklevél van a zsebében. "Aligha szorul bizonyításra, bogy a beosztott dolgozók munkájának vezetése. irányítása sok tekintetben magasabb kvalifikációt követel, de különösképpen emberismeretben és szakmai műveltségben. Ezekért az ismeretekért azonban meg kell izzadni, akár úgy, hogy évtizedes praxist szerzünk, akár úgy. hogy a munka mellett különféle tanfolyamokon, iskolákor. tágítjuk fejünket. A munkahelyi vezetők, túlnyomó többsége megtanulta, amit kell, de néha mégis csalódottnak érzik magukat. Két tűz között őrlődnek. Ezt a tüzet olyan körülmények is csiholgatják, mint a jelenlegi átlagbérrendszer, a munkaerőhiány és az ezekből fakadó konfliktusok, mint például a fellazult munkafegyelem. Találóan jegyezte meg egyik művezető ismerősöm, hogy olyan, helyzetben vannak, mint a labdarúgó-csapatok edzői, alig mernek követelményeket támasztani „játékosaikkal!” szemben, mert magukra maradnak. A fegyelmezetlenül vagy gyengén dolgozó ember is tisztában van a körülményekkel, tudja, hogy „hiánycikk”, tehát bárhol könnyen talál helyet. Nem a fegyelmezetlenségét, vagy az alacsony színvonalú munkáját óhajtják, hanem a „kerek” létszám szükséges. A másik dolog a keresetekkel függ össze. A művezetők általában nem keresnek többet, mint a beosztott jó szakmunkások. Közelebbről: a vállalat igazgatója vagy főmérnöke nyilvánvalóan a legjobb szakembert, a legtapasztaltabbat, jelöli cso- postveEetőnek vagy művezetőnek. Általános tapasztalat viszont, hogy a normában dolgozó jó szakembernek vastagabb a borítékja, mivel nincsenek olvan bérügyi kötöttségei, mint egy műszakivá avanzsált kollegájának. A múltkor mondta egy kiváló géplakatosból lett művezető, akinek mellékesen. megvan a gépésztechnikusi oklevele is, hogy szívesen visszamenme a csoportba dolgozni, mivel többet keresne és ő lenne a „császár”. Ezt arra is értette, hogy nem kellene vergődnie senkivel sem. s talán még a munkafegyelem érdekében is erősebb lehetne a hangja. Mindenesetre elgondolkoztató az ilyen kijelentés, amely lassan mentalitássá vélik az alsó parancsnoki kar körében. Egészséges körülmények között fordítva kellene lennie a dolognak. A művezetői beosztás rangot jelent, a művezetők a műhelyek kulcsemberei minden tekintetben, A közvetlen munkahelyi vezetők vállán nyugszik a termelés zavartalanságáért. a munkások teljesítményéért, jó közérzetéért viselt felelősség. Viszont a jövedelmi arányok deformáltsága alig serkent arra, hogy a jó szakmunkás valóhan előléptetésnek tekintse, ha egy fokkal előbbre kerül a sorban. Gazdagh István Rekonstrukció a Karcag—Berekfürdői Üveggyárban Ami kívülről nem látszik Az Üvegipari Művek kar- cag-berekfürdői üveggyára külsőleg alig reprezentálja gyári mivoltát. Területén mindenütt marasztaló sár, pocsolya. Pedig itt nagyon fontos hazai viszonylatban jelentős, speciális üveggyártás folyik. A gyár fejlesztése 1957-től indult meg erőteljesebben. A hatvanas évek elején még 4—5 millió forintos évi termelési értékről 1965-re 14 millióra, a múlt évben pedig már 31 milliósra fejlődött fel a kis üveggyár. A környezet, a munkakörülmények változása azonban a nagy felfutást egyáltalán nem követte. A régi viszonyok mellett a termelési kapacitás sem növelhető tovább rekonstrukció és bővítés nélkül. . Verseny a külföldi gyártmányokkal A gyár termékeinek nagy részét a híradástechnikai iparnak gyártott üvegáruk képezik. Itt készülnek a rádiócsövek és televízió alkatrészek üvegbúrái. De itt készül a hőálló „látóüveg” is, amelyen át sok iparág technológusai „látnak bele” a kemencékben, a keverékben lejátszódó kémiai folyamatokba Különösen keresi ezt az üvegfajtát a cukoripar. Gyártanak Berekfürdőn hőszűrő, hőelnyelő üvegfajtát is. Ez az üvegtípus, a hőenergiának 80 százalékát elnyeli, de a teljes fényenergiát átengedi. Enélkül nem volna kórházi műtőlámpa s a Medicor Művek egyik fontos exportjához sem' lenne ez a nélkülözhetetlen alkatrész. Igaz hogy a Medicor jelenleg még nyugatnémet: üveget is hasznai, de a hazai technológiával gyártott berekfürdői már teljesen versenyképes a nyugati termékkel. A speciális karcagi fátyol-üvegből készült díszművek technológiájáról nem szívesen beszélnek idegen előtt a' gyárban. Érthető is. A karcagi újításra most kaptak nagyobb export- rendelést egy francia cégtől. A csodálatos fátyolalakzatok csipkéi külföldön is a berekfürdői üvegfúvók ügyességét hirdetik. De belföldön is keresett cikkek a gyár termékei. Nem tudni, kik voltak az első üvegfúvók és honnan származtak Berekfürdőre. Ez évtől kezdve utánpótlásukat rendes tanintézeti képzésű fiatal szakmunkások biztosítják. Ök már havi 250 forintos ösztöndíjat kapnak ingyenes ellátással az ipari tanuló évekre. Ma már ez is az üvegipar fejlesztésének alapvető követelménye. Negyvenmillió forintos rekonstrukció Bakovszki Vilmos, a gyár igazgatója a rekonstrukcióval kapcsolatos tájékoztatójában külön kiemelte a fcj célkitűzést. Szeretnének Berekfürdőn olyan üveggyárat kialakítani, amely külsejébe : iái kiérdemli a -gyér elnevezésit. A rekonstrukció több éves szociális problémákat is megold majd a gyártási technológia lehetőségeinek bővítésén kívül. A rekonstrukció terveit a SZIKTI készíti és a kivitelezési munka már az idén megkezdődik. Eltűnik a jelenlegi korszerűtlen és zsúfolt műhelycsarnok. Helyette modernek épülnek. Nem hiányoznak a szociális létesítmények sem. az étkezde, a fürdő és az öltöző. Az irodai elhelyezés is megjavul. A tervezett üzemközi úthálózat és csatornázás eltünteti a ma még bokáig érő sarat és megoldja a belső anyagmozgatás gondjait. A rekonstrukció befejezését 1975—76-ra tervezik. A ma még 260 fős üzem létszáma akkorra 500 főre emelkedik és a termelési érték is megkétszereződik. A létszámtervezés céljából fölmérést végeztek Kunmadarason, Tiszaörsön és környékén. A felmérés szerint a tervezett létszámfejlesztésnek van biztos alapja. A gyár a jövőben is 60 százalékban női munkásokat alkalmaz, Természetesen a munkábajárás gondjait a gyárnak kell megoldani. Saját autóbusz beállítását is tervezik. A berekfürdői üveggyár energiaellátása szintén „nagyot nőtt” az utóbbi években. Szomszédságában felépült a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat korszerű földgázüzeme, amely a hajdani hulladék- gáz helyett ma szinte korlátlan energia bázist jelent. Éhhez már valóban csak egy korszerű üveggyár hiányzott eddig. — fekete — Ma: Jövő heti rádió és tv műsor Három modellüzem A Középtiszavidékj Vízügyi Igazgatóság közelmúltban megalakult műszaki tervezési irodája készíti a kiskörei vízlépcső öntöző- rendszeréhez tartozó három modellüzem öntözésfejlesztési programját. A kisújszállási Búzakalász Tsz vízgazdálkodási kiviteli terve szerint három ütemben kerül sor a mintegy kétezer ka- tasztrális hold terület öntözéses rekonstrukciójára. A kiskörei öntözővíz megérkezéséig sói- kerül a tsz egész területének korszerű vízrendezésére. A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz modell- üzeme részére általános víz- rendezési programot és AC nyomócső vés öntözőtelepet terveznek. A dokumentáció szerint itt új eljárás alkalmazására is sor kerül, az öntöző tápcsatornákban fólia-szigetelést alkalmaznak. Készül a terv a gazdaság négyszáz holdas rizstei epének rendezésére is. A modellüzem részére a tsz óbal- lai területén új megoldásként AC nyomóesöves és tömlős öntözés kombinációját tervezik. Az iroda tanulmányterv javaslatot készít a kiskörei Vörös Hajnál Tsz részére is. ahol ugyancsak többféle öntözési móddal alakítják ki a korszerű mintaüzemet. A Brandt-beszéd visszhangja Fegyverszüneti tárgyalások Lagosban Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon Áz állami irányító szervek munkájáról, a személyi nyilvántartásról és az élelmiszerellenőrzésről — tárgyalt a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külkereskedelmi miniszter beszámolt a franciaországi tárgyalásairól és az 1970—74 évekre szóló, január 5-én Párizsban aláírt magyar—francia hosszúlejáratú gazdasági és kereskedelmi megállapodásról. Ez a korábbinál szélesebb alapokon irányozza elő a két ország közötti gazda- HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — | Jásziványi változások Tavaly ügyes ötlettel segítettek magukon a jászivá- ryiak. A községi tanács épületének felújítása során könyvtárukat áthelyezték a tanács szebb és világosabb termeibe. Itt külön helyiséget tudtak biztosítani az olvasóknak, bővítették a könyvállományt. Előreléptek az egészségügyi ellátottságban is. — Szintén a tanács épületében berendeztek egy fogorvosi rendelőt, s most a műszerek érkezését várják. Renoválták a művelődési otthont és klubhelyiséget biztosítottak a fiataloknak. Megindult a termelés a répcelaki szénsavgyárban Csütörtökön megindult a termelés a répcelaki szénsav- gyár „B” tisztitósorán. Ez az üzem első termelő részlege az 1969. január 2-i tragikus robbanás óta. Eddig import és a közeli Mihályiból érkezett széndioxidot dolgozta fel a gyár. A helyi mező széndioxidjából a több mint egy éves kényszerszünet után csütörtök reggel 6 órakor töltötték meg az első palackot. A korszerű, biztonságos, jól műszerezett „B” tisztító sorral naponta körülbelül 60 tonna szénsavat tudnak előállítani. Ila majd a többi, nagyobb kapacitású tisztítósor készen lesz, tartalékként áll a termelés szolgálatába. Biztonságosságára, műszerezettségére jellemző, hogy szinte technikai bravúrnak minősülő megoldással „leszakaszolták”, egymástól elzárhatóvá tették a* egymás után következő technológiai fázisokat. Ha valahol hiba keletkezik, meggátolhatják további útját a soron. A tisztítósor próbaüzeme, beszabályozása ez év január 2-án kezdődött meg. A széndioxidot szakaszosan engedték a berendezésekre. Körzeti döntő Palotáson A Palotási Állami Gazdaság látja vendégül szombaton a szocialista brigádok felszabadulási vetélkedőjére érkezőket. A megye állami gazdaságai ott tartják a körzeti döntőt. A 9 órakor kezdődő eseményt a szolnoki irodalmi színpad tagjainak fellépése színesíti majd. Elhunyt Köves János miniszterhelyettes A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete mély fájdalommal tudatja, hogy hosz- szas betegség után, munkás életének 49. évében elhunyt Köves János mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. sági és kereskedelmi kapcsolatok harmonikus és kiegyensúlyozott fejlesztését. A megállapodás szerint mind Magyarország, mind Franciaország megteszi a szükséges intézkedéseket az ipari kooperáció hatékonyabb elősegítése érdekében. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarországot 1970-tól kezdődően további három évre újraválasztották az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa keretében a nők helyzetével foglalkozó bizottságba és javasatára a kormány megújította eddigi képviselőjének megbízatását. A Minisztertanács határozatot hozott az állami irányító szervek 1970. évi gazdasági tevékenységének irányelveiről. Fehívta az irányító szerveket, elsősorban a vállalatokat felügyeli} minisztériumokat, hogy az 1970. évi népgazdasági terv és állami költségvetés megvalósítása során ágazatuk területén következetesen tevékenykedjenek az ország gazdaságpolitikai céljainak megvalósításáért és a munka során felmerülő problémák megoldására, a népgazdaságra káros jelenségek elhárítására tegyék meg a kellő intézkedéseket. A kormány a belügyinisz- ter, a Minisztertancs tanácsszervek osztályának vezetője és a Központi Statisztikai Hivatal elnökének előterjesztése alapján megtárgyalta az egységes személyi nyilvántartási rendszer kialakításának lehetőségeit. Az elfogadott határozat megszabta a több éves munkát igénylő előkészítés feladatait, s ezek végrehajtására a Központi Statisztikai Hivatal elnökének irányítása alatt munkabizottságot jelölt ki. A kormány a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján rendeletet hozott az élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetekről. Ezeknek a működését és jogkörét eddig szabályozó korábbi rendeletek ugyanis már nem felelnek meg a követelményeknek. Az új szabályozás szerint az intézetek elsőrendű feladata, hogy az előállítás helyén rendszeresen, a forga- lombahozatal során pedig szükség szerint vizsgálják az élelmiszerek minőségét (ösz- szetétel. hasznos anyagtartalom, stb.). Feladatuk a dohányipari termékek minőségének ellenőrzése is. A kormány kívánatosnak tartja az intézetek hálózatának a negyedik ötéves terv során történő bővítését. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt
