Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

I Az új esztendőre írta: Darvas József j évtized kezdődik. Is­mét egy új évtized, — tele előttünk sorakozó, meg­fejthetetlen kérdőjelekkel. Mit hoz. mit rejtege‘? Csak a legelső éve is már...? Az ember tudja, hogy hiába kér­dez, mert a kérdőjeleket csuk az idő válaszolhatja meg. — de kérdez mégis. Ez, úgy látszik, az emberi természet­hez tartozik, s talán jó is ez. A jövőt az kutatja, aki hisz lenne, akar valamit, tervei vannak, s hiszi, hogy az élet nem elrendelt végzet, hanem formálható, alakít­ható. Ma egyik legdivatosabb tu­domány, — legalábbis nyu­gaton — a „futurológiaa tudományos igényű jövőkuta­tás. Nem tudnám eldönteni, hogy csakugyan tudomány-e, vagy az lesz, s lehet-e, mert nem ismerem eléggé módsze­reit. De azt tudom, hogy nem nyugati találmány; — a szo­cialista társadalmak már régen tervezik a jövőt" — S' persze kutatják is, — a szocialista tervgazdálkodás formájában. A jövőt kutatni és meg­tervezni, szolidan, biztonsá­gosan csak a múlt, s a jelen alapos ismeretével lehet, — és csak ott, ahol a társadal­mi. a gazdasági élet mozgá­sának anarchiáját leküzdöt­ték. S még ott sem lehet előre mindent kiszámítani, — ott. is fenyeget a tévedés lehetősége, az előre -látha­tatlan tényezők közbeaval- km-Sn. Er* n ma^-’^k éleié­ből is tudjuk. Mi ezzel a tanulsággal nézünk az új évtized elé. 1970 a mi számunkra nem­csak egy új évtized kezdete. Ebben az esztendőben ünne­peljük hazánk felszabadulá­sának negyedszázados év­fordulóját, az új Magyaror­szág felépítésének kezdetét. Nagy ünnep ez. hiszen 25 évvel ezelőtt népünk törté­nelmének, — hiába elkopla- tott a szó, mégis igaz! — új, dicsőséges szakasza kezdő­dött. Dicsőséges? Igen, az! Tudjuk, hogy ez a 25 év nem­csak a sikerek, a győzelmek negyedszázada volt. Történ­tek itt hibák, bűnök, tragé­diák is, — s ezek tanulsá­gairól, éppen a jövő érde­kében, a jövő ' tervezése ér­dekében. soha nem szabad megfeledkeznünk. De, ha ün­neplésünk nemcsak emléke­zés. hanem egyben összege­zés is lesz. — márvnd\fi ün­nepelni csak így helyes, — akkor a végső eredmény, az „egyenleg” feltétlenül pozitív. Nem egy ilyen rövid cikk feladata elkészíteni ezt az egyenleget. Nem is férne ke­retei közé. Am arra emlékez­tetni. hogy mi volt itt 25 évvel ezelőtt, talán mégsem felesleges. Félig rombadőlt ország, ostromlott főváros, éhséa és pusztulás. Egy má­sik 25 év — a Horthy-fasiz- mus negyedszázadának — iszonyú csődtömege. Debre- crrth--, rn-- m-ne1 ~1”‘”lt az ideiglenes Nemzeti Kormány, — de hányán hittek akkor a kommunisták pártjának „jövő-kutató” jelszavában: „Lesz magyar újjászületés!” Pedig lett. Mégpedig úgy, hogy nem a régi, félfeudális Magyarországot restauráltuk, — hanem egy új társadalmat teremtettünk. Leraktuk a szocialista Magyarország alapjait. Nem könnyen. Nem áldozatok nélkül. Néha még felesleges áldozatokat is róttunk önmagunkra, — vagy ■rótt népünkre egy eltorzult, Hibás politika. Ám az or­szág épülete áll, — s már ahhoz is jócskán hozzákezd­ünk, hogy belül jól lakha­tóvá tegyük. Nem hiszem, hogy szüksé­ges lenne részletezni e tör­ténelmi jelentőségű folya­mat minden szakaszát: a Szovjetunió felszabadító har­cait, a földosztást, az újjáépí­tést, a koalíciós küzdelmeket, a kapitalista kizsákmányolás megszüntetését, az új parasz­ti életforma kialakítását, a néphatalom megteremtését, s megvédését, — a gazdasági élet hatalmas arányú fej­lődését, a kulturális forrada­lom eredményeit. Mindez már történelem. Kiküzdött, megszenvedett s megterem­tett történelem. Ám az emlékezés is, az összegezés is csak akkor tud a jövőnek szólni ha kons*- ruktív alkotó elégedetlenség is munkál benne. Amit elvé­geztünk: elvégeztük —legyünk rá büszkék. És soha nem tud­tam, ma sem tudok egyetér­teni azzal a némely körök­ben ma divatos „delieroizáló” szemlélettel, amely múltunk­ban, az elmúlt 2,5 évben is, főleg azt igyekszik „fölfe­dezni”, ami hiba volt, rossz volt. Az alkotó elégedetlen­ségre azonban szükségünk van. — főleg a jövő szem­pontjából. A legutóbbi nép­front-kongresszuson ezt így fogalmaztam meg: „nekünk a magunk ellenzékének is kell lennünk”. Készben azért, mert negyedszázad nagy idő ugyan. — de a történelem minden rossz örökségét eny- nyi idő alatt még nem sike­rülhetett felszámolni. S az élgt különben is: élet; folyó történelem, — a megszünte­tett ellentmondások helyett újakat teremt. Azokkal is szembe kell néznünk. Hiába nagyok elért gaz­dasági eredményeink, — új módszerekét kell alkalmaz­nunk, hogy a termelés gyor­sabban emelkedjék. Ezt kö­veteli tőlünk a nemzetközi verseny, de ezt az is, hogy népünk életszínvonala gyor­sabban nőjön. Széles népré­tegek élnek még nehezen, s az ország egyes területei kö- — Tp/y*» *T» Stv'yholcs Vas megye között, — még túlságosan nagy a különösén. A gazdasági reform. — már eddig is kiderült, — a gyor­sabb előrehaladás jó segítője lesz, — de ez az új mecha­nizmus se érvényesül manó­tól, mechanikusan. A gazda­sági életnek a szocializmus­ban is megvannak a mám sajátos törvényei, — ám csu­pán a nazdasáni ösztönző1- ha elsődlegesek is. önma­gukban nem elegendők. Kell mögéjük a közösség érdekei­vel törődni képes, szocialis­ta emberi tudat. S ennek az erősítése, éppen ma. holnap, hallatlanul fontos dolog: a széles értelemben vett kul­turális forradalom további kibontakoztatása talán még fontosabb, mint valaha. A történelmet megismétel­ni nem lehet. A tömeg-lelke­sedésnek azt a széles sodrá­sát, ami a felszabadulás utá­ni éveket jellemezte, he- lyettestteni kell az egész köz­élet ,.vi m-chaut-tnzf^áv^V*. — a szocialista demokrácia állandó szélesítésével. os hát: p néhány váz­latos példából is lát­ható talán, hogy milyen fe­lelősséggel kell néznünk az új évtized, az új negyedszá­zad elé! Nyugodt szívvel zárjuk 1969-et Interjú Fodor Mihállyal a Szolnok megyei tanács vb elnökével Ismét elmúlt egy esztendő. Amikor most éjfélkor egy új év újabb sikereire ürítettük poharainkat, nyugodt szívvel tehettük ezt azért is, mert valamennyien úgy érezhettük dolgos esztendőt hagytunk magunk mögött. Mennyire volt eredményes az 1969-es év egész szűkebb hazánknak, a Jászságban, a Kunságban, a Tisza-partján élő emberek­nek, ennek összegezésére kértük meg Fodor Mihály elvtár­sat, a Szolnok megyei Tanacs vb elnökét. Kérdés: — ön, mint a megyei ta­nács vb elnöke, hogyan ér­tékeli Szolnok megye 1969-es fejlődését? Hogyan lehetne megfogalmazni az elmúlt év jellemzőit? Felelet: — Szolnok megye társadal­mi, politikai és gazdasági fej­lődése 1.969-ben az országos átlagot minden szinten elérte, sőt értékelésem szerint egyes területeken azt túl is halad­ja. Ezért mindjárt elöljárójá­ban hadd mondjak köszöne­tét Szolnok megye minden munkásának, termelőszövet­kezeti tagoknak, állami gaz­dasági-, értelmiségi dolgozók­nak, a különböző intézmé­nyek és szervek alkalmazot­tainak, akik a termelésben és a lakosság ellátásában való­ban helytálltak, eredménye­sen tevékenykedtek. Az általános megállapítást szamokkal is igazolom. .Am^g országosan az ipaH teraieiw 2—3 százalékkal növekedett, addig Szolnok megyében ez 7—9 százalék. A mezőgazda­ságban csak a termelőszövet­kezetekben előirányzott ter­melési értéket több mint 1 milliárd forinttal túlteljesí­tettük és ez elsősorban a növényteremelésben elért ki­váló eredményeknek köszön­hető. A minap hallgattam dr. Dimény Imre mezőgazdasági­és élelmezésügyi miniszter beszámolóját az év értékelé­séről, ő 15,5 mázsás országos búza átlagtermésről szólott. Nos, ez megyénkben egy mázsával több. Kukoricából az országos 20 mázsával szemben Szolnok megyében kb. 22 mázsás volt az átlag­termés. Cukorrépából rekord termést értünk el: 220—230 mázsás átlagot. Ez utóbbit már világszínvonalnak is le­het mondani. Nem értünk el egyértel­műen jó eredményeket a fejlesztési tervek teljesítésé­ben. Lehetőségeinket mintegy 90 százalékban tudtuk csak kihasználni. Ez sajnos azt je­lenti, hogy nem épültek meg a tervezett lakások, jelentős a lemaradás. Hasonlóképpen nem valósultak meg terveink az üzlethálózat bővítésében, a kommunális ellátás növelé­sében, a gyermek intézmé­nyek sem készültek el ter­veink szerintj Kérdés: — Hogyan alakult az ipa­rosítás, amely kiemelkedő feladat Volt tavaly? Felelet: — Az az ütem, ami 1968- ban elkezdődött, ez évben to­vább gyorsult. Mintegy 3 ezerrel nőtt tavaly az ipar­ban a foglalkoztatottak szá­ma, vagyis az iparban dolgo­zók létszáma mintegy 9 szá­zalékkal növekedett. Sajnos ez a nagyfokú létszámfejlesz­tés nem mindenütt járt együtt kellő műszaki fejlesz­téssel. Ennek következtében az egy foglalkoztatottra jutó termelés indexe azonos szin­ten maradt az 1968. évivel. Bár az egy napra, egy dol­gozóra jutó termelés mintegy 2i—3 százalékkal ' több az - 1968. évinél, mégis a terme­lékenység terén kialakult helyzet egyáltalán nem mond­ható jónak. Kérdés: — Változott-e a lakosság helyzete a múlt esztendő­ben? Javult-e életszínvonala, életkörülménye? Ma: Esztendő fordulóján Üj morbus hungaricus? Űj év indiánok nélkül Mérleg Még ezt hallgassa meg! Történelmi évtized Tanyák és a közművelődés Az •,idegen” kilépett Jól van Tamás. Bizonyítványosztás Csenget a népszámláló Felelet: — Nagy fordulatokról, vál­tozásokról nem lehet beszélni, de úgy gondolom, ez egyben jó is, mert ez egyúttal a sta­bilitást is jelenti. Az átlagos havi kereset 2—2,5 százalé­kos növekedése mellett a ki­fizetett bérek mennyisége mintegy 8—9 százalékkal emelkedett. Ez elsősorban a foglalkoztatottak számának növekedéséből adódik. Ter­mészetesen azoknál a csala­doknál, ahol a keresők szá­ma nőtt, ott lényegesen emel­kedett az eletszínvonál. Emellett azonban hozzájá­rultak az életszínvonal nö­vekedéséhez a különböző jut­tatások és az intézmények jobb működése is. A gyer­mekintézményekben elhe­lyezhető gyermekek száma például mintegy ezerrel nőtt Ugyanennyivel több gyerek töltheti idejét az iskolák napközi otthonában és több (Folytatás a 3. oldalon) Mit adott önnek az ó és mit ígér az újesztendő? Katasztrofális műszaki balesetek nvornában Újévi üdvözlet Finnországból Szolnok városának. Riihimaki város köszönti Szolnok város tanácsát és minden lakóját, szerencsés, boldog új évet kíván Riihimaki város vezetősége: V. O. Makinen Risto Salmi polgármester titkár — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍRES - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — Becsületes haszonszerzés A Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ jelentős eredmények­ről adhat számot az év vé­gén. A kiskereskedelem te­rületén az előző évihez viszo­nyítva 23 százalékkal, a ven­déglátóipari tevékenységük­ben 5 százalékkal, a felvá­sárlásban pedig 9 százalékkal nőtt a forgalmuk, illetve az abból származó bevételük. A legnagyobb fejlődés 1969-ben a lakossági, szolgáltató és ipari tevékenységükben mu­tatkozott, amelyben 80 száza­lékos forgalomnövekedést ér­tek el. Így előreláthatólag az 1968. évihez képest 25 száza­lékkal lesz több a szövetke­zet nyeresége. Ez az emelkedés azért figyelemreméltó, mert nem az árak emelésével, ha­nem forgalmuk növelésével érték el. Százhetvenen 3 millió Húszmillió forint értéket termelt 1969-ben. a karcagi Nagykunsági Építőipari Szö­vetkezet. A híradástechnikai vállalatnak csaknem 2 millió forintos költséggel egyemele­tes szerelőműhelyt, a karca­gi Május 1. Termelőszövetke­zetnek ugyancsak 2 milliós beruházással szerelőcsarnokot épített. A lakosság részére mintegy 4 millió forint értékben 25 családi ház készült a szövet­kezet kivitelezésében. — A múlt évben bővítettek tevé­kenységi körüket is. Külön­böző üzemekben szakipari munkákat vállaltak, fgy a ktsz százhetven dolgozója az évi előirányzatuk teljesítésén túl csaknem 3 millió forint nyereséget ért el. Megkezdték a szalkszentmártoni Petőfi-ház helyreállítását Szalkszentmártonban, ahol Petőfi Sándor 112 verset írt, s ahol a nyáron felállították életnagyságú szobrát, most helyreállítják a költő apja ál­tal kocsmának és mészárszék­nek bérelt épületet. Hozzá­kezdtek a tizenhárom szo­bás ház tetőszerkezetének ja­vításához. Közben megtalál­ták az egykori Petrovics-bér- lemény betyárszöktetőjét. A költő szüleinek szobájából vastag csapóajtó nyílik a tá­gas pincébe, ahonnan bolt­íves földalatti folyosó vezet a ház udvarán át a több száz méterre lévő nagy tóhoz. Hajdan itt oldottak kereket a kocsmában mulatozó betyá­rok, ha neszét vették a zsandároknák. A betyárszök- tetőt végig feltárják, elké­szült a ház berendezésének terve is. Itt kap helyet a költő szalkszentmártoni éle­téről összegyűjtött dokumen­tációs anyag, s a községi könyvtár is. A pincében sző­lészet- és borászattörténeti kiállítást rendeznek, és boro­zót nyitnak, amelyben a Petőfi-emlékhelyeken — a többi között Kiskőrösön. Kis­kunfélegyházán, Szabadszál­láson, Tokajban, Egerben — termett borokat mérnek ki. Ismét hazánkban vendégszerepei Gilelsz Emil Gilelsz, napjaink egyik legnagyobb zongora- művésze januárban két al­kalommal is műsort ad Bu­dapesten. Január 17-én, a zongorabérlet estjén szólómű­sort ad a Zeneakadémia nagytermében. Előadásában elhangzik Mozart d-moll fan­táziája és a-moil szonátája, Schumanntó! az E-dúr novel- lette, a C-dúr arabeszk. és a C-dúr toccatta, továbbá Pro- kofjev VIII. szonátája. A vi­lághírű szovjet vendégművész közreműködik a Filharmóniai Társaság zenekarának ja­nuár 19-i, Erkel színházi hangversenyén is; Beethoven B-dúr és Esz-dúr verseny- művét tolmácsolja. Az est karmestere Komor Vilmos. Munkásőrök Január első napjaiban or­szágszerte megkezdődnek a munkásőr egységgyűlések. Az ünnepi összejöveteleken ösz- szegezik majd az elmúlt ki­képzési esztendő főbb tapasz­talatait, meghallgatják a to­vábbi feladatokról sióló út­mutatásokat. Értékelik a munkásőregységek szervezett­ségét, fegyelmét, harckészült­ségét, a személyi állomány politikai aktivitását, erkölcsi és eszmei egységét. Az ünnepi egységgyűlése­ken osztják ki a munkásőr­ségben kibontakozott szocia­lista versenymozgalom leg­jobbjai között a díjakat, át­adják a vándorserlegeket, vándorzászlókat, a kiváló pa­rancsnok és kiváló munkás­őr jelvényeket. Boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Next

/
Thumbnails
Contents