Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

1069. december IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Befejezte munkáját az országgyűlés (Tetytatáa az 2. oldalról) Bővebben reagált a pénz- Bgyminiszter az ágazati sa­játosságokkal Összefüggő kép­viselői megjegyzésekre is. Ügy vélte, a kormányzat túlságosan la figyelembe ve­szi ezeket a sajátosságokat, ezért oly sok a kivételezés, dotáció, megkülönböztetett adózás. Holott csak a nagy népgazdasági ágazatokat, pél­dául az ipart, a mezőgazda­ságot, a kereskedelmet kelle­ne ilyen értelemben megkü­lönböztetni. Ezt viszont még item te«Tik Utalt az itt-ott tapasztal­ható túlzott jövedelemkü­lönbségekre is, amelyekről Tímár miniszterelnökhelyet­tes beszélt Valóban vannak aránytalanul kimagasló jöve­delmek, a magánszektorok­ban, a szabadfoglalkozásúak körében és egyes tsz-eknél i& Ezeket valamilyen adózás formájában le kell csapolni, de az igazságos és célrave­Következett a védjegyről szóló törvényjavaslat tárgya­lása, Kiss Árpád miniszter, az országos műszaki fejlesz­tési bizottság elnökének be­vezetőjével. A gazdálkodás számos új jelenségére hivat­kozott a miniszter, az élén­külő piád körülményekre, amelyek közepette a válla­latoknak már elsőrendű ér­deke, hogy jó hírnevünket öregbítsék és propagálják, egyszersmind megakadályoz­zák versenytársaikat abban, hogy ezeket az eredménye­ket lerontsák vagy kisajátít­sák. Mindehhez fontos esz­köz a védjegy. Hasznossága azonban csak a valóban jó, állandó minőségű áru eseté­be« válik tartóssá, egyébként úgymond „védjeggyé” vál­tozik. A védjegy korszerű oltalmára annál 1$ inkább szükség van, mert a régi rendelkezések elavultak, és csupán a vállalatok érdekeit képviselik, a fogyasztóét alig. Elmondotta még Kiss Árpád, hogy a törvény csak az Or­szágos Találmányi Hivatal­Utolsó napirendi pontként ezután került sor az inter- peliádók előterjesztésére. El­sőnek Molnár József Heves megyei képviselő a közúti közlekedés rendjének és biz­tonságának növelése érdeké­ben, valamint a közlekedés­rendészeti tevékenység javí­tását sütetve interpellált a belügyminiszterhez. Adatok­kal illusztrálta a közlekedés rosszabbodó baleseti viszo­nyait, különösképpen Buda­pesten, és megkérdezte a minisztertől, vajon milyen lehetőséget lát a helyzet ja­vítására és az ellenőrzés korszerűsítésére. Benltei And­rás belügyminiszter minde­nekelőtt adatokkal bizonyí­totta a gépkocsiközlekedés ugrásszerű növekedését az utóbbi években, — amellyel sem az útkorszerűsítés; — sem a szervizhálózat, az alkatrészellátás és más tech­nikai körülmények nem tud­nak lépést tartani. Ami pe­dig az országos baleseti ada­tokat Illett, 1980 óta 0450 halálos baleset történt és 140 ezer sebesülés. Bejelen­tette, hogy átfogó javasla­tot terjesztenek a kormány elé, elsősorban a megelőzés javítása érdekében, átdolgoz­zák a KRESZ-1, gyorsítják a bírságoló és más eljáráso­kat és kiterjesztik a rendőr­ség jogkörét a vezetői jogo­sítvány bevonására is. Az intézkedések azbnban csak akkor vezetnek eredményre, mondotta a belügyminiszter, ha törekvéseiket az egész társadalom magáévá teszi. A választ az országgyűlés el­fogadta. Pázsit Árpád képviselő a gyermekjóléti íntézméiiyek zető megoldást alaposan elő kell készíteni. Végezetül élénken helye­selte, hogy a szokástól elté­rően sok szó esett az ülésen az iparról, nevezetesen az építőipar és az anyagipar, a nyomdák, a ruházati ipar, a vaskohászat, a szénbányászat problémáiról és az ezeket fejtegető képviselőknek ösz- szefoglalva azt válaszolta, hogy javaslataikat figyelem­be veszik a negyedik ötéves terv már napirenden lévő el­készítésében, személy szerint Ollári képviselővel, aki a vegyipar meglassúbbodott fejlődését kifogásolta, nem ért egyet, s egyebek között hivatkozott a nagyszabású műtrágya-programra, amely­nek keretében a kormány a jövő évben ismét egy sok­milliárdos beruházást indít eL Ezzel be is fejeződött a jövő évi költségvetésről szó­ló törvényjavaslat vitája, és a képviselők egyhangúan törvényerőre emelték a ja­vaslatokat, nál elfogadott védjegynek nyújt majd oltalmat és min­den bizonnyal elősegíti ) az árutermelés továbbfejlődé­sét. Frank Ferenc, az ipari bi­zottság előadója további rész­leteket ismertetett ezután a törvényjavaslatról, majd dr. Révy Zoltán Győr megyei képviselő, a megyei Mi­nőségvizsgáló Intézet igaz­gatója, a kérdés kiváló isme­rője szólalt fel. Elmondotta, hogy jelenleg mintegy 7 ezer védjegyet lajstromoznak Ma­gyarországon, ebből négyez­ret külföldi, háromezret pe­dig hazai vállalatok jegyez­tettek be. Igen sok vállalat nem használ még védjegyet, mások használnak ugyan, de nem kérik oltalmukat A védj egyeztetés sokfajta hasz­nosságára való hivatkozással ezért arra kérte az ipari tárcák minisztereit találja­nak módot arra, hogy minél több vállalat éljen ezzel a lehetőséggel. Az országgyűlés a felszólalás után egyhan­gúan megszavazta a benyúj­tott törvényjavaslatot plrenden volt de a várt ren­delet mindezideig nem jelent meg. A miniszter válaszá­ban elmondotta, hogy az ér­dekelt tárcákkal már egyez­tették javaslatukat csupán a SZOT-tai voltak még vi­ták, legújabban ezek is el­simultak s így hamarosan megjelenhet az új rendelke­zés. A képviselők ezt a vá­laszt is tudomásul vették. Az árvajáradékok rende­zése érdekében előterjesztett interpellációt a munkaügyi miniszterhez Bata János képviselő, véleménye szerint ugyanis nem helyes az elhalt apa munkájától, beosztásától, valamint munkában eltöltött éveinek számától függővé tenni az árvák támogatásá­nak mértékét Veres József miniszter válaszában a nyug­díjellátás elveire hivatkozva, helyeselte a differenciált el­látást de hozzátette, hogy minimumot kell megállapí­tani. A képviselő tudomásul vette a miniszter válaszát és az országgyűlés is jóváhagy­ta azt Dr. Guba Sándor szintén a munkaügyi minisz­terhez interpellált az idős termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékának rende­zése érdekében, mondván, hogy gokan közülük munka- képtelenek, gyerektelenek vagy nem támogatják őket gyermekeik és ha története­sen a t*z is rossz helyzetben van, arra sem támaszkod­hatnak. A miniszter válaszá­ban hangsúlyozta, hogy ez esetben nem nyugdíjról, ha­nem szociális támogatásról van sző, amely egészében Így is nagy terhet ró a költ­ségvetésre. Utalt rá, hogy In­dokolt esetben a tanácsok­nak kellene pótlólagosan tá­mogatni ezeket a járadéko­sokat. A választ azonban az Interpelláló képviselő nem találta kielégítőnek és az országgyűlés sem fogadta el azt, így a kérdés a szociális bizottság elé kerül. Ezzel befejeződött as or­szággyűlés két és félnapos ülésszaka. (KE) Interpellációk, közös létesítése ügyében in­tézett kérdést a pénzügymi­niszterhez, mondván, hogy ez a kérdés már tavaly na­Másodperceken múlott Kisújaxálláa jutott tovább Egészen pontosan 6,7 má­sodpercnyi különbség dön­tött Kisújszállás javára a megyei felszabadulási rádiós vetélkedő elődöntőjének ne­gyedik összecsapásában. Eny- nyivel gyorsabban adták meg a választ a kisújszállásiak a versenyt eldöntő kérdésre. A szerencse először a karcagiak oldalára szegődött. Az első kérdések után 6:4 volt az eredmény az 6 javukra, majd , 10:4-re húztak el. Ek­kor úgy látszott, hogy Kar­cag simán nyeri a versenyt A következő feladatok után 14:8 lett az eredmény, tehát nem gyarapodott tovább Kar­cag előnye. A tízperces do­kumentum műsorok „verse­nyében” már Kisül szállás bl- zonvult jobbnak (6:4 arány­ban), bár meg kell jegyezni, hogy mindkét összeállítás gyengébb volt az e’őző ver­senyekben elhangzott műsor roknál. Ez a szépséghiba azonban aligha vette el a kisújszállásiak kedvét, mert a következő feladatok meg­oldása után két pontra meg­közelítették a karcagiakat (20:18). majd hamarosan el is hagyták őket Ekkor 22:20 volt az eredmény, de már Kisújszállás vezetett A két utolsó feladatcsoportban azonban a karcagiak egyen­lítettek. és a verseny állása 31:31-re alakult Elő kellett vermi a tar­talék kérdéseket A vetélke­dőt az döntötte el, hogy melyik csapatból adják meg hamarabb a pontos választ a föltett kérdésre. Karcag ered­ménye 11,7, Kisújszállásé 5 másodperc volt. A versenyt tulajdonképpen a szerencse döntötte el, mivel a karcagi­aknak a pontos válasz meg­adásához több Időre volt szükségük. A vetélkedőt Kisújszállás 83:31 arányban megnyerte, ezzel Szolnok város. Túrke- ve, Tiszafüred járás mel’é negyediknek bejutott a kö­zépdöntőbe. a még „kiadó” két helyet január 9-én a Törökszentmiklós járás— Jászberény járás, január 23- án pedig a Mezőtúr—Szolnok járás közötti összecsapás ftwfalhatia el. Törvényjavaslat a védjegyről A ZSIBONGÓ SOHA N A mezőiúri íechnikum kiválóságai sorsának nyomában Ügy kezdődik, mint a me­se. ízig-vérig valóság pedig. Élt, még két évvel ezelőtt is, Mezőtúron egy festőművész: Csabai Wagner József. Mű­vészember volt és szegény. A felsőfokú mezőgazdasági technikum igazgatóhelyettese Madarász Dániel szerint is: — A kiállítások éltették, meg a munkák Segíteni akartunk rajta. Szabadkézi­rajzot tanított nálunk óra­adóként. Itt élt a gyerekek között. Megkapta az iskola élete. Amit nálunk rajzolt, festett, nagy részét az isko­lának ajándékozta. Nagy tisz­telettel őrizzük is. A fő helyen. Az első eme­leti zsibongón, a körfolyosón a képesítőzök osztály tablói­nak tárlatából tekint ránk a művésztanár három grafikája. Három portré. Szendi Eszter, Csekő Eszter és Jenei Imre rajzban meg­örökített arca. Szendi Eszter két hosszú copfja diáksap­ka alól ágazik ki. Jenei Im­re kihajtott -inge fölött isi diáksapka van. Csekő Eszter blúzban és baboskendöben. Ott az aláírás: a tangazda­ság kiváló munkása. Ennek a zsibongó sorozat­nak Gál Mihály tanár em­lékszik külön történetére: — Ügy indult ez akkor, 53-ban, 54-ben, hogy soro­zat lesz belőle. Hogy Csabai kollega mindig megrajzolja az intézet kiválóságait. Ta­lán néggyel el is készült Aztán a művésztanár meg­betegedett. A munka félbe­maradt. A csonka mű három portréja időtállóan figyeli a mai felsőfokú technikum hallgatóit ■2r Másfél évtized kopott el azóta. Az intézetnek rangja, hírneve van az országban. A mezőgazdasági gépészek szakképzésének erődje. Mo­dern diákszálló épület, az egykori tanári szobák tan­székekké alakultak. Fiatalok sokaságát fogadja, kész em­berek százait bocsátja ki a technikum. Ezernyi sors, élet pálya, megvalósult vágyak, megsemmisült álmok színes tengere. Ki tudná mindezt követni? De legalább a mo­dellek, az elődölj; portréi valljanak magukról. Szólal­janak meg a rajzok. Nem tudnak. Alanyaikat messzeszórta az élet A ne­gyedik portré nincs is meg. Levették a zsibongóból. A Kovács Jenőét. Ötvenötben végzett, kitűnőéin. Mint a Rákosi Mátyás matematikai versenyek győztese felvételi nélkül jutott be a műszaki egyetemre. Ügy tudják, két évet járt is. Az ötéves ta­lálkozóra zavartan érkezett — Hűtlen lettem a logar­léchez kollégák. Felcseréltem a feszülettel. Az esti bankettet meg sem várta, visszautazott. A tíz­éves találkozóra már csak levelet küldött. Dávid And­rás felsőfokú technikumi docens úgy emlékszik, a du- napataji plébániáról. Kovács Jenőről azt mond­ja Gál Mihály tanár: papi pályára tévedt. Kiváló értel­mi képességek birtokában, testi fogyatékossággal. Ügy sejtik, ez vihette a megha- sonlásra. Portréját levették a isi- bongóból. ■sir A Szendi Eszteré ott van. Barátságos, sovány arc. Az iskola anyakönyvi adatai sze­rint apja gazdasági cseléd volt a felszabadulás előtt, már ötvennégyben tsz-tag. Kitűnő eszű borsodi paraszt­lány volt Eszter. Növényter­mesztő agronómus gyakor­noknak került az Ongai Ál­lami Gazdaságba. Osztálytár­sa — a tablójj még Kun Róza — ma Kovács István­ná, három gyermekes család­anya, a mezőtúri Béke Tsz gyermekgondozási szabadsá­gon levő munkavállalója. Szavakkal küszködve beszél róla. — Szegény Pöszi. Szendi Pöszi, így hívtuk. Szerény, nagyon tehetséges lány volt. A barátnőm. Hárman vol­tunk barátnők az osztály­ban Jordán Rózával. ö Szarvason dolgozik. Egyszer az állomáson összefutottam vele. Akkor tudtam meg, miért maradtak el a Pöszi levelei. Pöszi meghalt. Ügy tudjuk gyerekszülésbe halt bele. Szegény Pöszi, az ő éle­te így alakult ☆ Jenei Imre köröstarcsai parasztgyerek volt. Miiven kiváló tanuló? Madarász Dániel igazgatóhelyettes tud róla — Ennek a gyereknek a sorsát magam is figyelem­mel kísértem. A Szovjetunió­ba került külföldi ösztön­díjjal mérnökkarra De mi­lyen érdekes az élet? Ezt a fiút mindig a hajózás érde­kelte. Gyerekkorától arról álmodozott, hogy hajóskapi­tány lesz. Valahol a tengert járja. Vonaton találkoztam vele. Otthagyta az egyete­met, elment hajóra. Kezdte, mint zöldséghordó, matróz, mindent végigcsinált, tiszti tanfolyamra került, azt hi­szem, első osztályú tiszt. De már lehet, hogy azóta kapi­tány. •ir Az intézet tangazdaságát átvette az állami gazdaság. Üj emberek jöttek, mentek. Csekő Eszterre nemigen em­lékeznek már. Se az isko­lában, se a gazdaságban. Ratkai Katalin, a titkárnő sorra kérdezgeti az embere­ket. Valakinek felrémlik, ki­váló fejőnő volt. A téves emlékezet is vezethet jó nyomra. Mert Rácz István, az öreg tehenész már rög­tön mondja;. — Nem volt az fejőnő. so­ha. A növénytermesztésben dolgozott. Apja ma is itt lakik az Öprekértben, más­néven a Nagycsapat kertben, A mezőtúri földhivatal pe­dig gyorsan kinyomozza, me­lyik határrész itt az Opre- kert. És a szerencse végül is mellénk szegődik. ' Csekő Esztert otthon leljük., — Tizenhárom éve. hogy elkerülterri innen a dombos Zalába. Letenyére mentem férjhez. Ott vagyok tejboltos. Emlékszek még a művész úrra. Mikor az újságban ol­vastam, hogy meghalt, mondtam is az uramnak: te ez meg megrajzolt engem valamikor. A magtárban dolgoztunk mikor meglátott. Zsákoltunk. Akkor még a lányok is zsákoltak. A Szek- rényesl főagronómus mondta neki, hogy én jól dolgozok. Behívott az irodába, rám­szólt: ne mozduljak. Én már nem is tudtam, hogy még­van még a kép. Kár, hogy nincs itt az ötödikes kislá­nyom Erika, majd megmon­daná, csupa jót tessék írni anyáról. Karácsony előtti látoga­tásra utazott haza a család az öreg szülőkhöz ☆ A zsibongó csak napköz­ben zsibongó. Estére kihűlt, hideg folyosó. Nyáron is hű­vös csendben éL De nem ürül ki soha. Sokszáz fény­kép, három portré élteti. Tu­lajdonosaik messzejárnak az országban, világban, élő hús­vér emberek. Sorsuk alaku­lása is ilyen. Csak a geo­metriában vannak egyene­sek. De az élet nem mindig a kétszer kettő axiómája. Borzák Lajos Karácsony — rádió és t mellett A hallgatók, s a nézők minden rétege számára gaz­dag karácsonyi műsorválasz­tékot nyújt a rádió és a te­levízió. Ezenbelül különös gonddal készítették el a de­cember 22-vel kezdődő isko­lai szünidő műsorát; sok szó­rakoztató hangjátékkal, mese­játékkal és filmmel. Kiemel­kedik Travers: A csudálatos Mary című regényének 13-részes hang- játékváltozata, amelyet Benedek Marcell fordított. A televízió megis­métli a Bors és az Időalagút című sorozatokat. A Kossuth rádióban de­cember 24-én Czigány György műsora hangzik el „Kará­csonyesti pihenő — muzsi­kával” címmel. A Petőfi adó Bach: h-moll miséjét — Otto Klemperer vezényletével — sugározza. A televízió e na>~ pon ismétli meg Fekete Gyu­la; Édesmama című tv-játé- kát, este pedig Békés Tamás: Emberek és emberkék című, neves haza! és külföldi szer­zők műveiből készült irodal­mi összeállítása kerül képer­nyőre. Karácsony első napján a rádióban elhangzik A kard­lap kapitány című regény­feldolgozás, s Gárdonyi Gé­za: Az öreg tekintetes úr cimfl művéből készült mono­dráma. A műsort Csehov- jelenetek Is színesítik. — A televízió délelőtt levetíti a Kőszívű ember fiai című film 1. részét, míg a 14.30 órakor kezdődő — délutáni programban filmműsort ad­nak 1970. divatjáról, majd zenés összeállítás és a köl­tészet percei következnek. A sportkedvelők az 1969. évi öttusa vb legérdekesebb részleteit láthatják felvétel­ről. Megismétlik Az ember tragédiája tv-változatát. A Röpülj páva népdal vetélke­dő ezúttal Csepelről Jelent­kezik. Tabi LÁ&zló „A sors kSny- ve” című vidám műsoráé­ban „két balkezes angyalt” mutat be. Az est főműsora Gell éri Andor Endre műveiből „Egy önérzet története” címmel 16 éven felüli nézők részére készült összeállítás. A nap programja Simándy József­ről szóló portréfilmmel záruL Karácsony második napián jelentkezik a rádióban a Pó­dium, míg a tv A kőszívű ember fiai című film 2. ré­szét sugározza. Filmösszeál- lítást adnak a 100 esztendős Korcsolyázó Egyletről, vala­mint műsorra tűzik A mú­zsák neveletlen gyermeke című operettsorozat 2. részét és a Fabulá-t is. E napon sem marad el „A kockázat” -—12. részét sugározzák. Sze­repel a programban balett­műsor. és képernyőre kerül a Pizsa­majáték című amerikai film is Doris Day fősze­replésével. A szombati pihenőnap ki­emelkedő műsora a rádió­ban Emst Ottwalt „Kalifor­niai ballada” című műve. amely a legendáshírű August Suter élettörténetét dolgoz­za fel. A televízió dokumen- tumfllmet sugároz a 75 éves beszédjavító intézetről« új hírekkel jelentkezik a Delta, Bacher Mihály zongorázik Beethoven- és Liszt-műve két. Este „nyújtják át” a né­zőknek a Világirodalmi Ma­gazin leeűjabb számát December 28-án. vasárnap a televízió bemutatja a Gi- raudoux világhírű színművé­ből készült ,;Trójában nem lesz háború” című francia filmet —- 16 éven felüliek­nek, „ _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents