Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

WWL december HL SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP s 10 tonnán felüli speciál-gépkocsik készülnek Győrben. Elkészültek a prototípusok a Győri Vagongyárban a Rába—Mann Diesel-motorral felszerelt speciál-gépkocsikból. A különböző külföldi bemutatókon igen nagy sikert arattak a kamion, nyergesvontató és tartálykocsik. A prototípusok elfogadása után jövőre megkezdődik a kis-széria gyártá­sa e különleges gépjárművekből. Képünkön: a nagyteherbírású gépkocsikon könnyen hozzáférhető a motor, egy ember segítségével felhajtható az egész kabin. -*• (MTI fotó — Hadas János felvétele) A liszt-kenyér csere és a házi kenyérsütés alkonya A kulturális nevelő munkában biztosítani kell a társadalmi szervek együttműködését Beszélgetés Sándor Józseffel, az SZMT Kulturális, Agitáeiós, Propaganda és Sportbizottságának vezetőjével A fiain városiasodását jel­el, hogy kihalófélben van néhány olyan akció, amely nemrégen még hozzátarto­zott falun az élethez. Egy csaknem húszéves rendelet például lehetőséget kínált arra, hogy a falusi háztartá­sok a vámőrlésből szárma­zó lisztjüket a sütőipari üze­mekben vagy a boltokban kenyérre cseréljék ét Egy kilogramm lisztért 1,35 kiló linóra fehérkenyeret kaptak. A kenyércserének különösen Békés Csongrádi és Szolnok megyében voltak nagy ha­— A kerekasztal vitája, amelyben magam is részt vettem és az azt követő cikk is azt hiszem sokunkban fo­kozta a felelősségérzetet, a növekvő város jobb ellátá­sáért, — Ezt egyelőre azzal a ténnyel tudom bizonyítani, hogy a szolnoki Lenin Ts? elnöke, akivel már a kerék­asztal beszélgetésen is szól­tunk erről, — találkozásunk Után újból megkeresett és f erződést kötöttünk arra, 1 -gy 50 vagon árut szállíta- r k nekünk a tavasszal, ami- 151 30 vagon korai paradi­csom lesz, 20 vagon pedig alma. — A magunk erejéből is igyekszünk minél többet tenni. Így további megálla- P‘dósokat kötöttünk terme­lőegységekkel, fóliás zöld­ségtermesztésre, amivel a korai friss termékeket igyek­szünk biztosítani. Az idén 54 ezer 300 négyzetméter fólia takaró alatt termeltek ne­amikor jtt a kereskedelmi forgalomba hozott kenyér 40—50 százalékáért nem pénzzel, hanem liszttel fizet­tek. Egy mostam felmérés adatai szerint viszont az idén országosan már csak alig több mint i százalékra te­hető az a kenyérmennyiség, amely ilyen formában jut el a falusi háztartásokba. Az akciót azonban — ahol erre igény van — továbbra is fenntartják; A vámőrlés ada­taiból ugyanakkor arra lehat következtetni, hogy egyre kevesebb falusi házban, süt­nek kenyeret künk különböző tsz-ek zöld­ségféléket A jövő évre pe­dig több mint 20 ezer négy­zetméterrel növeljük ezt a területet, s már eddig is 74 ezer 500 négyzetméteren va­ló termesztésre van megál­lapodásunk. Az új termékek megjelenéséig a tartalékunk is jó. A jövő év első felére csaknem háromszáz vagon arpt tárolunk, amiből 117 vagon a burgonya. Az összes tárolt mennyiség 60 száza­lékkal több, mint amennyi az id6i tavaszra jutott — A kerékasztal vitában is felmerült a Zöldség- és gyü­mölcsbörze kialakítása a vá­rosban A vita után pedig Csorna elvtárs a Néplapnak adott nyilatkozatában köz­vetlenül a MÉK-et nevezte meg, mint olyan szervet, —- amelyet ennek a lebonyolí­tására legalkalmasabbnak tart. j— Ezzel kapcsolatban azonban nagyon sok gya­korlati gondot, tennivalót Tető alatt a szolgáltatóház Szolgáltató kombinátot épí­tett a jászladányi Vegyes­ipari Ktsz. A 960 négyzet- méter alapterületű ház építé­sét szeptemberben kezdték meg és már tető alatt van. Jelenleg a belső szerelési munkákat végzik az egyszin­tes épületben, ahol a ktsz vezetőinek számítása szerint februárban megkezdheti te­vékenységét a hűtőgépszere­lő-, a bádogos-, lakatos- és autószerviz részleg. Az új Szolgáltatóházzal a szövetke­zet üzemépületeiben megszű­nik a zsúfoltság és javul a lakosság ellátásai VeBéne még tisztázni. Ilyen börze létrehozása esetén az eladók is és az átvevők is szeretnék magukat bizton­ságban érezni, — legalább olyan értelemben, hogy ne érje jelentősebb veszteség egyik felet sem. Ml sem sze­retnénk dolgozóint zsebére tévedni, noha a váró® ellátá­sáért is érezzük a felelőssé­get — Amennyiben azonban a börze megoldáshoz a lehető­ségeket megteremtjük, úgy hiszem legjobb lenne, ha a jelenlegi piactér közelében jelölnének ki számunkra egy átvételre és ha kell átadásra alkalmas területet mert itt a ml telepünkön megfelelő ugyan a fejszerel tség, az áruk átvételére és tárolásá­ra. A városon való átszállí­tással és visszaszállítással vi­szont nagyon törne a termék és feleslegeden is hurcol­nánk. — Ml nem hagytuk abba a tárgyalásokat, a termelő gazdaságokkal nap, mint nap tanácskozunk és hiszem, -r- hogy az elgondolást meg tudjuk valósítani, de ehhez nagyon nagy akarat é.i ösz- szedolgozás kell, nemcsak a mi részünkről, hanem más ter­melő és kereskedelmi szer­vek részéről is. Tovább kell javítanunk az együttműkö­dést ahhoz, hogy a zöldség- gyümölcsellátást Szolnokon az igényeknek megfelelő szintre emeljük. Remélem ebben mindenki segítségünk­re lesz. / B. E. _ Napjainkban mi a sze­repe és a félti data a szak- szervezeti mozgalomban a kulturális vevelömunkának? — A szakszervezetek min­denütt ott vannak, ahol bér­ből, fizetésből élők dolgoz­nak. Szervezeti erejük és tö- megbefol yásu k révén sokat tehetnek a dolgozók kultu­rális neveléséért Bnélkül a szakszervezetek gazdasági és politikai feladataikat sem tudnák ma már ellátni. A munka s a termelés kultú­rájától a művészeti közízlés fejlesztéséig minden .terüle­ten tervezni, szervezni és biztosítani kell a dolgozóik kulturális nevelését. — Szolnok megyében ho- PV'n irányítják a vezető tes­tületek a mozgalom keretei között folyó kulturális nevelő tevékenységet? — A kulturális nevelő- munka egyre szervesebb ré­sze ma már a szakszervezeti tevékenységnek; 1970-ben a Szakszervezetek Szolnok me­gyei Tanácsa megtárgyalja a tömegkulturális munka ta­pasztalatait. A testület előtt számot kell adnunk majd, hogvan hajtottuk végre a SZOT 1968. szeptember 21-én hozott határozatát. Az elnök­ség pedig külön napirendi pont keretében vizsgálja; hogyan használják fel a dol­gozók a munkaidő csökkené­sével együtt növekvő sza­badidőt. — Melyek a szakszervQeti munkában a legjelentősebb kezdeményezések, amelyek az idei évadban közvetlenül vagy közvetve a dolgozók kulturális nevelését, szolgál­ják? — Ebbe® az évben kétezer fővel ^ nőtt a szakszervezeti oktatásban résztvevők tábo­ra. Az oktatásban olyan té­mák is feldolgozásra kerül­nek — mint például a sza­badidő-munkaidő, a tudomá­nyos-műszaki forradalom kérdései — melyek az általá­nos műveltség gyaranítását szolgálják. Külön SZOT cél- támogatással a fizikai dol­gozók jó képességű gyerme­kei számára középiskolai ta­gozatos osztályokra S egye­temekre, főiskolákra történő felvételt előkészítő tanfolya­mokat szervezünk. A Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­saság megyei elnökségével a napokban együttműködési szerződést kötöttünk az üze­mekben folyó ismeretterjesz­tés körének szélesítésére. De Sok nehéz helyzet adódott novemberben a szolnoki cu­korgyárban — állapították meg a szocialista brigádve­zetők tanácskozásán. — Jól indult pedig a város és a gyár felszabadulásának tisz­teletére kezdeményezett ju­bileumi versenyhónap, — amelynek a második napján rekorderedményt értek el a répa feldolgozásában. Az em­lékezetes betonelemgyári ká­belrobbanás azonban meg­hiúsította a szép folytatást: üzemzavart okozott az ener­giaellátásban, s emiatt az egész gyár leállt A hiba el­hárítása, majd az újraindu­lás tetemes időveszteséggel, nagymérvű termelés kiesés­sel járt. Ám a következő napokban is egymást követ­ték az üzemzavarok, s így a termelés sem a második, sem a harmadik dekádban nem érte el a tervezett mennyi­séget. miközben a fajlagos „mutatók” is kedvezőtlenül alakultak. Mit tehetnek a gyártási folytathatnám a felsorolást! Mezőtúron, Jászberényben, Törckszentmiklócson az üzemi szakszervezeti bizottságok és az üzemi KISZ-bizottságok kul túrfelelősei részére to­vábbképző előadás-sorozatot indítottunk. Együtt készítjük fel őkét a mozgalom keretein belül és a mozgalom eszkö­zeivel végzendő tömegkultu- rális munkára. Művelődéspo­litikánk időszerű kérdéseiről a Népművelési Intézet mun­katársai, bizottságunknak tagjai s a városok, járások népművelési felügyelői tar­tanak előadásokat. De együtt­működési megállapodást kö­töttünk Szolnok Városi Ta­nács VB Művelődésügyi Osz­tályával is. Ez azért vált szükségessé, mert megyénk székhelyén a művelődési há­zak s az egyéb objektumok nagy része a szakszerveze­teknek a kezében Van, az itt folyó munkáért elsődlegesen a szakszervezetek felelősek. A szakszervezetek XXI. kongresszusa és a SZOT 1968. szeptember 21~i határozata nyomán a szakszervezetek kulturális nevelő tevékenysé­güket elsődlegesen az üze­mekben, intézményekben vég­zik. Hogyan készültek fel az idén erre az alapszervezetek, « szakszervezeti bizottságok és a műhelybizöttságok? — Tervezési útmutatókat készítettünk a szakszervezeti művelődési intézmények, az egyes megyebizottságok, va­lamint az üzemi bizottságok kultúrfélelősói részére. Egy­séges módszertani elveket dolgoztunk ki a megyei el­nökség 1969. augusztus 7-i határozata alapján a felsza­badulási, jubileumi rendezvé­nyek és a Lenin centená­rium soron következő ün­nepségeinek tartalmi, szerve­zeti kérdéseire vonatkozóan. Üzem történett és a szakszer­vezeti munka történetét be­mutató dolgozatok írására ösztönző pályázatot írtunk ki. . A tavasz folyamán az üze­mekben felmérjük a műszaki könyvpropaganda és könyv­ellátás helyzetét — Mit tesznek a szakszer­vezetek megwei ir&mAtó tes­tületet a művészetek támo­gatásáért, népszerűsítéséért? — Hadd említsek erre vo­natkozóan is néhány példát! December 4-én elnökségünk határozatot hozott a Szak- szervezetek Szolnok megyei Tanácsa művészeti díjának alapításáról. Évente húszezer szezon hátralévő időszaká­ban e kudarcsorozat ellen- súlyozására? — Ez a kérdés foglalkoztatta a december 5-i megbeszélés résztvevőit Bíró Andrásnak, a szakszer­vezeti bizottság termelési fe­lelősének beszámolója nagy alapossággal tártaiéi a mun­katerületenként tapasztalt fogyatékosságokat amelyek főként a súlyos létszám- hiánnyal magyarázhatók. Mint a hozzászólók is utaltak rá: sok munkaposz- ton kettő helyett dolgozik egy ember, $ ez különösen a nehéz fizikai munkát igénylő feladatok ellátásánál okoz gondokat Ilyen helye­ken a legkisebb fennakadás Is kapkodást idegességet szül. s a technológiái fegye­lem megsértésének gyakori eseteit idézi elő. A gyári vezetés nagy erő­feszítések árán sem tudta biztosítani, hogy a gyakorla­tilag naponta nélkülözött, — mintegy százötven főnyi lét­számot pótolja új erők, — forint értékű összeg kerül szétosztásra a képző-, a Szín­éé a népművészet olyan ki­váló produktumainak erköl­csi elismerése és anyagi do­tálásaként, mely művek a művészet sajátos eszközeivel a dolgozó ember s a me­gyénkben folyó építő munkát ábrázolják. Évente harminc­ezer forint céltámogatásban részesítjük a járműjavító szakszervezeti művelődési házában működő amatőr do­kumentumfilm stúdiót. Nagy­üzemeink vezetői és szak- szervezeti bizottságainak t' t- kárai intenzív együttműkö­dést alakítottak ka a Magyar Képzőművészeti Szövetség Középmagyarországi Területi Szervezetének — úgy tudom — valamennyi tagjával. — A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának azon az ülésén, mely a kulturális ne­velőmunkára vonatkozó hatá­rozatát hozta, felszólalt Mol­nár János elvtárs. művelődés- ügyi miniszterhelyettes is. „A népművelés szerencsére _ mondotta — nagyon szer­teágazó társadalmi mozga­lom.” Mi a helyzet nálunk, Szolnok megyében? — Legyen szabad tovább Idéznem Molnár János elv­társ ókkor mondott szavait. A népművelés „állami iránvi- tása meglehetően bonyolult és a pártnak az álláspontja, hogy .itt nagyon messzeme­nően biztosítani kell 'a tö­megkulturális munkában ér­dekelt társadalmi szervek együttműködését” Nagyon fontosnak tartom a művelő­désügyi miniszterhelyettes elvtársnak ezeket a megálla­pításait! Felhívta a figyelmei ekkor az Országos Népműve­lési Tanács valamint a me­gyei népművelési tanácsok munkájának fontosságára. Meg vagyok győződve, hogy a mi megyei népművelési- tanácsunk is magára tálát rendszeresen ülésezik majd és maradéktalanul ellátja fel­adatát. így az érdekelt szer­vek, szervezetek munkájának egybehangolása, de az egész népművelő munka állami, ágazati irányítása is hatéko­nyabbá válik, mert a nép­művelés egyben tömegmoz­galom is, hogy úgy mondjam; többszektorú társadalmi te­vékenység. Ka ezzel nem számolunk, mind .az irányí­tásban, mind pedig a gya­korlati munka vitelében ha­talmas energiák maradnak kihasználatlanul. Idénymunkások felvételével, mert nincs elég jelentkező. Az október 1-én végrehaj­tott béremelés után további bérintézkedésekkel fokozza a nehéz fizikai munkát vég­zők anyagi megbecsülését. A nagy számú novemberi kilé­pés miatt azonban az eddigi „rohammunkák” szervezési­nek fokozását is kérik a bri­gádoktól, a rendkívüli ese­tekre szükséges készenlét ér­dekében. Főként a megelőző karban­tartás feladatainak ellátását kell hatékonyabbá tenni, mi­közben alaposabb, körülte­kintőbb munkát várnak el a folyamatos karbantartást végző gépkezelőktől is. Ál­talában mindenütt szükség van a fegyelem megszilárdí­tására ahhoz, hogy a verseny további időszakában számot­tevően javítsák a gyártási szezon termelőmunkájának eredményességét. Ez volt e fontos brigádvezetői tanács­kozás legfőbb tanulsága, Syxnányai; volt olyas» év, A kerékasztal után Jó együttműködés szükséges Lesz-e zöldség- gyümölcs­börze 9 Lapunk november W számában egy kerékasztal ta­nácskozás alapján cikket közöltünk arról, hogyha lehet­ne javítani Szolnok zöldség- és gyümölcsellátását. A vk tárái szóló cikk megjelenése után felkerestük Csorna Kál­mán elvtápsat, a városi tanács vb elnökét is, aki szintén elmondta ériről a véleményét Többek között utalt árra, hogy a város jobb ellátásáért a tanácsi szakemberek Is Igyekeznek egyre többet tenni. Hangsúlyozta, hogy a körülmények javításáért a MÉK tehetne légtöbbét — Ezért kérdeztük még Csenge ri Bálintot a MÉK igazgató­ját egyetért-e javaslattal és mik a személyes elkép­zelései. Válaszában ezeket mondta: (Cs.) Kevés a munkaerő Gondok a cukorgyárban

Next

/
Thumbnails
Contents