Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-09 / 285. szám

1969. deownber 9, SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 Mikulás esti 139—660 A rádió automata közön­ségszolgálatának péntek esti műsora egyrészt egészséges példája annak. hogy egy ilyen, menet közben is ala­kuló, lazán fűzött műsort is lehet jól szerkeszteni. Más­részt bizonyítja azt is. hogy van fejlődési lehetőség — csak ötlet kell. Jó ötlet és közvetlenség Ez a műsorfor­ma hamar és indokoltan lett népszerű a rádió-hallgatók körében, mert a közönség azt hallja, amit választ, mert sok a jó zened és prózai szám és mert „a. Szepe-s-i” ve­zeti. Az est hangulatát valóban Szepesi György és riporter társai meleghangú közvetlen­sége és — a gyerekek ad­ták meg Vissza-visszatérő momentumként az URH-s ko­csik ellátogattak egy-egy ap­rósághoz és ilyenkor persze nemsokára megjelent a Mi­kulás is. (Igaa, hogy a Tél­apók némelyike itt-ott na­gyobb mikrofonlázzal küsz­ködött, mint a gyerekek, de- háit ő is csak ember} Ara­nyt* srácok, kislányok szólal­tak meg. igazi családias lég­kört teremtve annak a hall­gatónak is, aki esetleg egye­dül volt kénytelen hallgatni a műsort. Versenyfutás az idővel Tizenéveseknek szerkesztett műsort szambát délutánra Kovalik Márta. Olyan mű­sort, melyet például rande­vúra készülődve (vagy éppen várva) szívesen hallgatott meg — remélhetőleg — min­den fiatal. Épül a soproni tv-torony A kelet—nyugat] mtkróláne utolsó — nyugati láncszeme — a 135 méter magas tv-torony építése rövidesen befeje­ződik Sopronban. Az URH normál és színes televíziós közvetítések, valamint az első lépésben 480 egyidejű te- lefonbeszlégetésre alkalmas berendezés monumentális vasbeton tornyát december végén adják át az építők. (MTI foto Bajkor József felvétele.) Az új alapszabály szélesíti a tagok jogkörét ÁfÉSZ küldöttgyűlés Öcsödön Öcsödön és Mesterszállá­son csaknem, kétezer tagja van a körzeti ÁFÉSZ-nek. Az ossz lakosság 20 százaléka tagja a szövetkezetnek. Az utóbbi hónapokban az új alapszabály készítése kötötte le a szövetkezetléket. Külön bizottságok • dolgozták ki a működési okmány egyes fe­jezeteit. Kikérték a párt-, a tanács-, a társadatai szer­vek és a tagok véleményét A két községet 13 részköz­gyűlési körzetre osztották a tagok számarányának megfe­lelően. A szövetkezet legfelsőbb szerve Az új alapszabály rendkí­vül nagy jelentőséget tulaj­donit a részközgyűléseknek. Lényegében ez a szövetkezet legfelsőbb szerve. A szövet­kezeti demokrácia a’apelve: bővíteni a tulajdonosok, a tagok beleszólási jogát az ÁFÉSZ legfontosabb ügyeibe. A részközgyűléseit választják meg a szövetkezet tisztségvi­selőit. — az igazgatóságot, annak elnökét, a felügyelő bizottságot — és a küldöttér­tekezlet küldöttét. A tagok hagyták jóvá az új alapsza­bályt is. Novemberben Öcsödön. Mesterszálláson is lezajlottak a részközgyűlések. Ezeken a tagság 58 százaléka jelent meg. s ötvenen szóltak hozzá. Az új alapszabá'y nemcsak a szövetkezet-politikai jogo­kat szélesíti. a tagoknak anyagi előnyöket is nyújt (vá­sárlási visszatérítés, kedvez­mény a kereskedelmi köl­csönzésnél. szeszfőzésnél.) Az alapszabályban rögzítettek küldöttgyűlési alapösszeget is 25—30 ezer forint — ebből többek között szociális se­gélyt is adnak a szövetkezet arra rászoruló, idős alapító tagjainak. Tegnap délelőtt Öcsödön küldöttgyűlést tartott az ÁFÉSZ. Egy küldött 30 ta­got képviselt. A tanácskozá­son a he’yi szervek képvise­lőin kívül Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke és Brodszki Árpád, a járási tanács vb elnöke is jelen volt. A kül­dötteket Kása Imre, a szö­vetkezet igazgatósági elnöke tájékoztatta. Hálózatfejlesztés saját erőből Szó esett a kereskedelmi forgalomról is. Ez év első 9 hónaipjáhan az ÁFÉSZ 24,5 millió forint értékű árut for­galmazott. Ez 1.3 millióval kevesebb, mint 1968 hasonló időszakában volt. Ám a he­lyi Kossuth Tsz saját bolt­jaiban 6 millió forint értéket forgalmazott, mely együtte­sen jóval több a tavalyinál. Az ÁFÉSZ a húsellátás ja­vításához 50 hízót saját hiz­laldájában állított elő. A . Kossuth Tsz 900 sertést vá­gott és dolgozott fed, mely­nek felét Öcsödön forgal­mazta. Az áruellátás azonban nem zavartalan. Nem megfe'elő az iparcikkek választéka. Bí­rálták az élelmiszer és ve- gviáru nagvkert. hogv p tú­rakocsik-, az áru helyett többször csak távirat érkezik. Többen is szóltak a ház­táji árutermelés bővítéséről. Azt ajánlották a küldöt­teknek, maguk is tartsanak több sertést, baromfit és másoknál is szorgalmazzák ezt. Az ÁFÉSZ pedig tápok beszerzésével segítse a kor­szerűbb ház körüli állattar­tást. Az ÁFÉSZ jövőre .to­vább fejleszti kereskedelmi hálózatát. Öcsödön, az új- teleipi részen korszerűsíti a vegyesboltot és az italboltot. Mesterszál'ásón pedig új áru­házát épít, melyhez hitelt is vesz igénybe. Ez több évre leköti a szövetkezet fejlesz­tési alapját. A MHSZ ÖV érdekképviseleti szerv Varga Illés hozzászólásá­ban, a tagok megnövekedett döntési jogát hangsúlyozta. Megszűnt a központi irányí­tás, a MÉSZÖV már nem felügyeleti, hanem érdekkép- vise'eti szerv. A küldötteket tájékoztatta Varga elvtárs. a MÉSZÖV átszervezéséről, módosult feladatairól. A kis szövetkezetek az áru beszer­zésekor háttérbe szorulnak. Ezért azt ajánlotta, a MÉSZÖV közreműködésével szervezzenek árubeszerző tár­sulásokat. Így nagyobb súly- lyal léphetnek fel. Brodszki Árpád az állami felügyelet jelentőségéről szó­lott és a járási tanács segít­ségéről biztosította a kül­dötteket. Az élénk vita után a kül­döttgyűlés megerőskette a körzeti ÁFÉSZ új alapszabá­lyát. Végül Kása Imre elnö­köt megyei küldöttnek vá­lasztotta meg. — m. 1. — Nagyaz érdeklődés a traktoros és növényvédő szakmák iránt Megkezdődnek a mezőgazdasági szak- és betanított munkásképző tanfolyamok Homályban a Horizont Szellemes zene! Indítás után beszélgetéseket hallunk az időről. A „gyorsuló Idő- Kői”. Arról, hogy példáid ma egy fiatalnak kétszer annyit kell megtanulnia, mint tíz évvel ezelőtt Arról, hogy a ma embere annyi informá­ciót kap néhány év alatt, amennyit a fáraók korában néhány száz év alatt sem kapott. De nemcsak erről az Időről esik szó. Orvos ma­gyarázza, könnyen érthetően a biolóm'ai idő és az abszo­lút idő összefüggéseit érde­kességeit Szó esik a szerelem Időtlenségéről is. De megszó­lal az órásmester is és a fi­zikus. Hallunk egy ügyes ri­port-sorozatot a fiatalok idő­vel, időbeosztással kapcsola­tos problémáiról, hároméves­től huszonháromig. S a mű­sort Igazolja az is, hogy a legtöbb fiatal arra panaszko­dik. nincs Ideje eleget olvas­ni. Így végül szó esik az olvasásról is. Hogv nem szabad nem szelektálva, min­dent olvasni. A gyorsolvasás megtanulható, de nem meg­oldás. A gondolatot kell ke­resni minden olvasnivaló­ban, s ha átfutva ez felsejlik. (Tudósítónktőt) A mezőgazdaság gyorsabb fejlődése megköveteli, hogy az ott dolgozók egy-egy szak­ágazat specialistáivá képez­zék magukat. Az új termelési és tenyésztési eljárások, a kemizálás, a gépesítés évről- évre magasabb képzettséget igényelnek a dolgozóktól és a vezetőktől is. Az ifjúsági szakmunkás- képzés — mely elsősorban hivatott a mezőgazdasági szakmunkások pótlására — ma még nem képes a mező- gazdasági üzemek igényeit kielégíteni. A megyében mű­ködő négy mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában az idén nyolcszázhatvan fia­tal tanul. Közülük kétszáz­hetvenen tesznek 1970 nya­rán szakmunkásvizsgát. A fiatalok iskolai rend­szerű képzése lényegesen magasabb szintű, mint a tanfolyamos jellegű okta­tás. Ez adódik egyrészt a szak­tanárok képzettségéből, az iskolák és a gyakorló gaz­daságok felszereltségéből. Az itt képzett szakmunkások megfelelő elméleti és gya­korlati tudással kerülnek vissza a mezőgazdasági üze­mekhez. A jövőt illetően ez az oktatási forma hivatott az Igények kielégítésére. Átmenetileg azonban — az üzemi igényeknek megfele­lően — még továbbra is szükség van a felnőtt dolgo­zók tanfolyamos jellegű kép­zésére A mezőgazdasági szak- és betanított munkásképző tan­folyamok szervezése, szakmai ellenőrzése és nem utolsó­sorban a vizsgák lebonyolítása a mezőgazdasági szakmun­kásképző iskolák feladata. Ebből következik, hogy az iskolák tanárai aktívan be­kapcsolódnak a tanfolyamok munkájába. Ahol lehetőség van, ott az Iskolán belül is rendez­nek felnőtt dolgozók részé­re bentlakásos tanfolyamo­kat. így például Jászapátiban az állattenyésztők, Jászbe­rényben a kertészek részére A szakiskolákon túlmenően a mezőtúri felsőfokú mezőgaz­dasági technikum, valamint a karcagi szakközépiskola is rendszeresen közreműködik a szak- és betanított munkás­képző, vagy továbbképző tanfolyamok munkájába. Szükség van a több oldalú segítésre, mert az idei je­lentkezések szerint mintegy 1300—1400 dolgozó képzésé­ről kell gondoskodni. Nagy az érdeklődés a traktoros tanfolyamok iránt. Eddig 12 tanfolyamra csaknem négy­száz jelentkező van. Ugyan­csak nagy az érdeklődés a növényvédő szakmák iránt is, melyre mintegy kétszáz­tízen jelentkeztek. Lesz még ív- és lánghegesztő tan­folyam, öntöző tanfolyam, vagyis összesen 27 betanított munkásképző, melyre nyolc­száz jelentkező van. Az elmúlt napokban kez­dődött a mezőtúri Felső­fokú Mezőgazdasági Tech­nikumban a mezőgazdasá­gi gépszerelő, a Középti­szai Állami Gazdaság ke­rületében a növényvédő gépész, "Jásztelken és ör­ményesen pedig szarvas- marhatenyésztő szakmun­kásképző tanfolyam. A szakmunkás tanfolyamok­ra 150 fő jelentkezett. E magasabb szintű képzés lét­száma viszonylag kevés, mely abból adódik hogy a felvételi követelményeknél előírás a nyolc általános is­kola elvégzése. örvendetes, hogy Igen szé­leskörű a speciális tanfolya­mok témaköre Ennek kere­télsen tartanak traktoros to­vábbképzést, kombá in vezető- képzést. növényvédő gépsze­relőképzést és még számos egyéb témakörű egy-két he­tes tanfolyamokat. A tanfolyamokra való je­lentkezés még nem zá­rult le. Ahol megfelelő létszámot tudnak egy-egy szakmából biztosítani, ott újabb tanfo­lyamokat engedélyeznek a szakmunkás képzőiskolák. V. K. A budapesti Horizont ÁFÉSZ pár hónappal ezelőtt Szolnokra telepített részlegét azzal a céllal nyitották meg, hogy minél több háziasszonyt foglalkoztassanak, juttassa­nak keresethez a városban. Két-háromszáz bedolgozóra számítottak, illetve számíta­nak, de eddig csak száznegy- venketten jelentkeztek. — Mi a gyér érdeklődés oka? Az egyik magyarázat: alig lehet megtalálni a részleget, olyan eldugottan húzódik meg a Vöröscsillag úti fod­rászüzlet mögött. Sír Tibor- né részlegvezető és Vékony Sándorné bedolgozó házi­asszony még egy okot emlí­tett: nincs propagandája, nem terjedt el eléggé az asszonyok között a Horizont híre. Otthoni műszak — Én Is úgy jöttem ide szeptemberben, hogy a nővé­rem szólt — mondta Vékony Sándorné. Megmutatták a mintát, gyakoroltam egy ki­csit aztán hazavittem az anyagot, s folytattam a hor­golást. — Vékonyné ügyes asz- szony már most szép munka kerül ki a keze alól — vet­te át a szót a részlegvezető, aki egyben meózza is a kész termékeket. — Három hónap alatt elérte a 600 forintos keresetet. A jövő hónapban pedig már megkeresi a 800-at is. Természetesen egy mű­szakot, 6—8 órát a háztartás mellett le kell dolgozni an­nak. aki keresni akar. Ko- moróczkiné három gyerek mellett a múlt hónapban 1040 forintot keresett. Nagy Istvánné 1060 forintot ka­pott a kendő horgolásáért. Persze, ők már többéves gyakorlattal rendelkeznek, s naponta 10 órát is a kézi­munkával töltenek, s egy hónap alatt 5—6 hosszú ujjú pulóvert is elkészítenek. Aztán elpanaszolta, hogy rengeteg munkájuk lenne, amit a kis létszám miatt nem tudnak vállalni. Nem tízesével vagy százasával kapnának export megrende­léseket, hanem százezres té­telekben. Horgolt gyapjú­kendőből elvállaltak például egy 1200 darabra szóló meg­rendelést. Határidőre csak 400 készült el, a szövetkezet pedig fizethette a kötbért. — Hogy némiképpen javít­sunk a helyzeten Szolnokon kívül is toborozunk asszo­nyokat. Űjszászon, Zagyvaré- kason, Tiszaörvényen, Ken­deresen, Kunhegyesen van­nak már bedolgozóink akik­nek havonta egyszer adjuk ki a fonalat és akkor kap­juk meg tőlük a kötést vagy a horgolást. — A kollektív szerződé­sünk nekik is jónéhánv ked­vező lehetőséget biztosít. A kereset arányában kapnak fizetett szabadságot, nyere­ségrészesedést, társadalom­biztosítást sőt prémiumot — mondta a részlegvezető. A Vosztok és a Béke brigád vállalásai A bedolgozói rendszer Sok­kal kötetlenebb, lazább mun­kavégzési forma, mint az üze­mi vagy a hivatali; Ezért figyelemreméltó, hogy nem­régiben két szocialista bri­gád alakult a szolnoki asszo­nyokból. — Mikor vannak együtt a brigédtagok, hiszen minden­ki otthon dolgozik? S le­het-e egyáltalán közös válla­lásokról, célokról, problé­mákról beszélni? — De még mennyire! A Vosztok brigád tagjai vala­mennyien a Vosztok telepen laknak. Gyakran összejárnak, együtt dolgoznak. Nyáron például kinn horgoltak a Zagyva parton. Közös válla­lásuk, amit mindenki egyé­nileg teljesít, hogy 98 szá­zalékban első osztályú ter­méket készítenek, minimális­ra csökkentik a hulladékot, s mindegyikük eléri a 800 forintos havi átlagkeresetet, a m, i akkor érdemes (és kell) fi­gyelmesen efeiiracrii — trömböczky — Miről ir a Pártélet decemberi száma? Tóth Mátyás, a Magyar Szó* ciaiista Mijnkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője ,.A tagfelvételi munka tapaszta­latai és feladatai” címmel irt cikket. Megállapítja: a tagfelvé­teli munkára vonatkozóan új ha­tározatokra nincs szükség. A fő figyelmet azonban a párttag­ság minőségi összetételének ja­vítására, a munkások legjobb­jainak felvételére, a tsz-párt- szervezetek erősítésére, a szelle­mi dolgozók közül főleg a mér­nökök. közgazdászok, agráraiéra nökök, jogá.ceok, művészek, or­vosok felvételére kell fordítani. A folyóirat közzé teszi Bo­nn ány Pállal, a Központi Bizott­ság- Gazdaságpolitikai Osztályá­nak helyettes vezetőjével ké­szült interjúnak a szövegét. Korszerűsítem kell a mezőgazda- sági termelést — félti ki Ro- mány Pál — ki kell használni az leérni sneri*űizálás, a meg­felelő szakosítás lehetőségeit. „Nem volna jó, ha a terüiet- nagyobbítást tekintenénk vala­mi csodaszernek, és az azzal való foglalkozás elfedné a&t* amivel. valójában foglalkozni kell” — hangsúlyozza. Szöllősi János írásában elemzi azt a munkát, amit a tsz-párt- bzervezetek végeztek Szolnok megyében a zárszámadások elő­készítéséért. Kimutatja: Szolnok megye szövetkezetei kiemelkedő eredményeket értek el a terme­lésben. „de nem fejlődik meg­felelően az állattenyésztés hi­bák vannak a takarmány-gazdál­kodásban és még néhány terü­leten.” Gyóni Lajos „Kulturális élet és pártközvélemény” címmel írt tanulmányt. Szükséges, — mutat rá — hogy a községi és az alapszérvezeti munkában na­gyobb s jelentőségének megfele­lő helyet kapjon a kultúra kér­déseivel való hozzáértő foglal­kozás A kommunisták beszá­moltatásának ez éppen úgy tár­gya kellene, hogy legyen, mint a gazdasági, politikai munká­juk, vagy általános viselkedé­sük. A kulturálódás terén „a leghamarabb és legkönnyebben elnézők vagyunk önmagunkkal és másokkal szemben” — álla** pítja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents