Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-30 / 301. szám

1969. december 30j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Áz Európa Könyvkiadó újdonságai Zöld emberkék - Kései fölfedezés - Kukorica­isten országában - Áz örök klasszikus - Á királynő mesél A közelmúltban magyarul megjelentetett világirodalmi újdonságok s klasszikusok új kiadása halommá tornyo­sul a recenzens asztalán. Nehéz a választás, mert jó műveket, új ízeket kínál a kiadó. A halomból kiemelt hat mű az irodalom birodal­mának hat sarka; földfede- zőútnak is beillik tehát a művek olvasása. Kétszeres fölfedezés Günter Kunért el­beszélés kötete. Egyrészt mert a szerzőt eddig neves költőként ismertünk, másrészt mert meghökkentően új vi­lágot tár elénk. Furcsa, for­dítva cselekvő, értelmet megcsúfoló világról szólnak a kötetbe foglalt rövid írá­sok; a Harmadik Biroda­lomról, de túl azon minden emberellenes világról, rend­ről. Gúny, kegyetlen nyílt­ság, groteszkbe búvó csúfo­lódás; kimeríthetetlen az al­kotói fegyvertár. A címadó, a Központi pályaudvar, a Rövidtávú klasszikusok cí­mű elbeszélés a színvonalas egészen belül is megkülön­böztetett helyet érdemel. Ki az a Bruno Schulz, for­gatja kíváncsian az érdekes borítójú könyvet az olvasó? Űjabb név az irodalmi név­tengerben? Igen, legalább is számunkra új név, melyet meg kell jegyezni! A len­gyel rajztanár, Kafka len­gyel fordítója, a háború alatt tragikusan elpusztult festő: író is. S nem akármi­lyen. Apám tűzoltó lesz címmel közreadott kötete —- joggal hatott az irodalmi vi­lágra robbanásszerű erővel. Izzig-vérig modem alkotó, aki valamennyi írásában az emberi reménykedés és re­ménytelenség örök csatáját örökíti meg, bármiről be­széljen is. Schulz kései föl­fedezése: nyeresége az embe­ri kultúrának. S egyben* fi­gyelmeztet azokra az adóssá­gokra, melyek a szomszéd testvérnépek irodalmánál ter­hűnkre fönnállnak. Ha már az adósságoknál tartunk: az Európa, s a bu­karesti Irodalmi Könyvkiadó közös gondozásában megje­lentetett Fanus Neagu no- velláskötet — Fülledt nyár a címe — törleszt e tartozások­ból. A szerzőt már ismerhet­jük, hét esztendeje megje­lent novelláskötete sikert aratott. A kötetben szereplő hat újabb írás érettebb, íze- sebb. Egyszerű emberek és már-már mesebeli alakok keverednek e sajátos lég­körű, realitást és fantaszti­kumot azdnos természetes­séggel elegyítő elbeszélések­ben. A címadó, valamint a Fekete fű című írás eredeti alkotóegyéniségként jegyezte­ti meg velünk Neagu nevét A bevezetőben fölfedező- utat említettünk hasonlat­ként; a gondolatot Alai^ Fosquettől kölcsönöztük, aki Mexikói vallomás című re­gényében arra keresi a fele­letet, vajon más világok föl­fedezésével az ember fölfe­dezheti-e eddig előtte is rejt­ve maradt önnön-magát? A festő hős, aki Mexikóba me­nekül önmaga, s az őt kö­rülvevő világ elől, rátalál arra, akit keresett: más-ön­magára. A fordulatos cselek- ményű mű különösen a ro­_ 1’" 4ju£tam- tío&SSán A papírangyal A gyermek- és felnőttkor határán. borotvaélű hely­zetben, az emberség próba­tétele: a fiatal pap, a néme­tek elől a templomba mene­külő fiatalasszonyt és gyer­mekét megmenti, azon az áron hogy gyilkol. Müller Péter rádiódrámá­jának csúcspontja — mikor a pap ölni kénytelen — ha­tásos elemei s a jó színészi játék ellenére is kevésnek tűnik. A végletes érzelmi megnyilvánulások érthetővé teszik János pap cselekede­tét, mintegy indoklást ad­nak, de hiányoznak a fino­mabb érzelmi motívumok, és így az emberséges csele­kedetek között az ember lesz egysíkúbbá. Paradox, de sokkal drá­maibbak azok a percek, melyekben a fiatalasszony és a pap a szerelemről be­szélgetnek. Az árnyaltabb, az ember apró, szinte ösz­tönös megnyilvánulásait ér­zékenyen reagáló ábrázolás jó alap lett volna ahhoz, hogy a drámai kifejlődés hőfoka is piagasabb legyen. Kaliforniai ballada Ernst Ottwalt, az író 1932- ben írta és rádióelbeszélés­nek: nevezte el művét. Ez az ■ elbeszélés — egy kis darab történelem. Egy ember emel­kedésének és bukásának hi­teles története. És példázat. Már a forma is erre utal. A balladai hangvétel mind azt bizonyítja, hogy a szer­ző a történet kapcsán saját társadalmát — a fasizmus felé rohanó Németországot — figyelmeztetni akarja. Johann August Suter a múlt század harmincas évei­ben kivándorolt Amerikába, hogy „megtalálja saját bé­kéjét és boldogságát.” A nincstelen Suter rövid idő alatt felverekszi magát, ősz- szeszed annyi pénzt, hogy Kaliforniában földeket, rab­szolgákat vásárolhat Hama­rosan ,.a világ leggazdagabb embere” lesz. földjein ugya­nis aranyra ieltek. De ez az arany okozza egyben vesztét is. Vagyonából kiforgatják, elűzik, s hiába fordul az Ál­lamokhoz kártérítésért. Suter koldusként hal meg. Rácz György rendezőnek sikerült a hömpölygő cse- lekményű (itt-ott ma már kissé vontatottnak tűnő) rá- aiódarab alaphangulatát megtalálnia, rendezése kor- reikt. Kitűnő a színészválasztás. Berek Katalin a Beszélő' szerepére — elsősorban kü­lönleges, balladához illő hanganyagával — telitalálat. Sinkovits Imre Sutere egy furcsa, paraibolisztikus életút mentalitásban, modorban, életkorban ezerféleképp vál­tozó alakjait formálja meg sikerrel. Hans Eisler zenéje szer­ves része a játéknak, a son­gok (Zsolnai Hédi méltó tolmácsolásában) önmaguk­ban is teljes értékűek. — trömböczki — Jövőre csaknem tízmillió naposbaromfi A Szolnok megyei Barom­fié, tető Vállalat 1962. óta működik. Az egész megyét ellátja naposbaromfival. Ta­valy már kereskedelmi te­vékenységét is folytatott a vállalat és összesen mintegy 29 millió forint árbevételt ért el. Ez az évük a tavalyi­nál is jobban sikerült, most az árbevétel összesen, mint­egy 8 millió forinttal ha­ladta meg a tavalyit. Az eredmények eléréséhez je­lentősen hozzájárult a bér­keltetés. ami a tavalyi 2000 csibe helyett most másfél millió volt. Jövőre pedig az eddiginél is többet, összesen qsaknem tízmillió naposba­romfi keltetését tervezik a vállalatnál. mantikus környezetet, misz­tikum és nyers valóság ne­mes keverékét kedvelő olva­sók számára csemege. Ha bárkitől az angol iro­dalom két legnagyobb hal­hatatlanját tudakolnák, Shakespeare után habozás nélkül nevezné meg Mil­tont. Az örök klasszikusok egyike ő, akit soha és semmi nem törölhet ki az egyete­mes emberi kültúrából. Az Elveszett Paradicsom új ki­adása — a Helikon Klasszi­kusok sorozatban — kiállí­tásban, fordításban — Já- nosy István munkája — mél­tó a halhatatlanhoz. A kor eseményeit összegező, s azok­ból a jövőre szóló szintézist fölállító elme fénye sugár­zik a nemesveretű sorokból. Filozófiai költemény, vallá­sos eposz, emberi önvallo­más, s bravúros fordítói munka: a mű minden érté­ke sértetlen maradt az új kiadásban, melyet bő jegyze­tek, s tartalmas utószó egé­szítenek ki. Királynői kéz, pontosabban toll nyújt át hetvenkét tör­ténetet az olvasónak a Hep- tameronban, melyet Helikon kötetként jelentetett meg a kiadó. Navarrai Margit, ki kora híresen okos asszonyai közé tartozott, a bájos és pi­káns, szókimondó és szemér­mes XVI. századbeli törté­netekben kortársairól, s ko­ráról mesél, derűt lopva az olvasó arcára. (m) Házastárs komputerrel... Férjet keresek... Társaság hiányában... Lakással ren­delkező férfi feleségül ven­ne. .. Csinos, jómegjelenésű nő... Házasság céljából megismerkednék... Ko­moly, jómegjelenésű... éves és hasonló hirdetésekkel vannak tele a lapok. Férjet, feleséget keresők, társtala- nok, húsz egynéhány évesek és nyolcvan fölöttiek, ren­dezett anyagiakkal és la­kással rendelkezők, ' özve­gyek, elváltak, egy vagy két gyerekkel. „Csinosnak mon­dott, reprezentatív, házias, nyugdíjas, értelmiségi, jóke­resetű, szerény, komcjly...” A.jeligék: Rossz egyedül... Komoly szándék... Kalan­dorok kíméljenek... Opti­mista. .. Diszkrét.. Jobb kettesben. Csupa magányos, társ­lan ember. Csupa társat ke­reső. Sok férfi és még több nő. Mert hol és hogyan lehet ismerkedni, komoly szándé­PÉLDÁUL ÖN kú társat keresni, találni? Hirdetnek az újságok, há­zasság-rovatában, beiratkoz­nak a magányosok klubjába. Az egyre nagyobb erővel jelentkező társadalmi igé­nyek kielégítésére született meg 'hosszas előkészületek után a Négy Évszak Házas­társkereső Szolgálat. A költői elnevezés nagyon is racionális módszereket ta­kar. A párkereséshez a tu­dományt hívják segítségül: a pszichológiát, számítás- technikát — hogy személyi­ségük jellemzői és élethely­zetük alapján egymáshoz illő ügyfeleket összeismer­tessenek. Levélben, vagy személyes­sé n kereshetik fel az ügyfe­lek a „Négy Évszak”-ot. A jelentkezés és a havi átlag­jövedelemtől függő összeg befizetése után időpontot beszélnek meg, amikor a pszichológus fogadja ügyfe­lét ügyfél lehet a Négy Évszak­nál, ha betöltötte a 18. élet­évét törvényes családi álla­pota nőtlen, hajadon, özvegy, vagy elvált és írásbeli meg­bízást ad a személyével kap­csolatos párkereső munka elvégzésére. A hangulatosan berende­zett budai villában a pszic­hológus hosszan beszélget ügyfelével. „Feltérképezi” személy iség-jegyeit, részle­tes információt szerez külső adottságairól, műveltségé­ről, iskolázottságáról, idő­töltéséről, érdeklődési terü­letéről. kedvelt szórakozá­sairól. Ezek alapján 100—120 kérdést tartalmazó ívet tölt ki és fényképet csatol az ív mellé. Se fényképet, se kitöltött „személyi-lapot” nem láthat­tam. A Négy Évszak-ban a legteljesebb titoktartással kezelik a megszerzett ada­tokat. Ü-N£K MEGFELEL C, D, E A, C, E kérdőívét, személyi­ségük összeillőségét. Behív­ja A-t és rövid információt ad C-ről és E-ről, megmu­tatja fényképüket. „A”, az aktív párválasztó kiválaszt­hatja a neki legjobban tet­sző, mondjuk C-t. Ezt az ügyfelet is behívják, infor­málják A-ról. És összeismer­tetik őket. Megkezdődik A és C között az együttjárás. (Gyakorlatilag minden ügyfél aktív párválasztó le­het. Ez annyit jelent, hogy két, vagy több javasolt partner közül — fényképük alapján — kiválasztja'a ne­ki legjobban tetszőt. Ilyen esetben az összeismertetés diját az aktív választónak kell fizetnie, a passzív vá­lasztott számára az ismer­kedés ingyenes.) Egy hónapos együttjárás után — vagy előbb — a fe­lek jelzik, hogy megfelelő volt-e a választás, vagy nem. Amennyiben nem, úgy újabb kísérleteket tesznek az összeismertetésre. A FÉRFI - HIÁNYCIKK ? Az alig egy hónapja mű­ködő házastárskereső szolgá­latot máris kétezren keres­ték fel, levélben, személye­sen. 60—40 százalékos arány­ban budapestiek és vidéki­ek. A napokban viszik az első 100 ügyfelet kompute­res kiválasztásra. Már az első napokban kiderült, több a magányos nő, mint a férfi. A házasulandók közül korban a 35 és 55 év kö­zöttiek vezetnek. De sok egészen fiatal és idős, nyug­díjas is igénybe veszi a Négy Évszak szolgáltatásait. Dekoratív, jómegjelenésű fiatal emberek és nők, el­váltak és özvegyek, hajado- nök és nőtlenek. ,j Az eddig érkezett kétezer érdeklődés mutatja — Jogos társadalmi igény hívta élet“ re a Négy Évszak-ot. Kádár Márta Újévi nyitvatartés December 31-én (szerdán) minden élelmiszer és ipar­cikk bolt a szokásos hétköz­napi nyitvatartás szerint üzemel, mivel erre a napra nincs megállapítva szombati munkaidő beosztás. 1970. január 1-én (csütör­tökön) minden egység zárva tart A vendéglátóipart zenés egységek december 31-én, illetve 1970. január 1-én 05 óráig, a zene nélküli egysé­gek a szokásos szombati, il­letve január 1-én 01 óráig, zárórameghosszabbítás beje­lentése alapján pedig 05 óráig tarthatnak nyitva. A kérdőív alapján adatlap készül az ügyfélről, amely tartalmazza elvárásait is jövendőbelijéről Az adatla­pok komputerbe kerülnek. A számítógép kikeresi pél­dául, hogy A-nak megfelel C, D, E ügyfél. Akkor egyez­tetik, hogy C, D, E elvárá­sainak megfelelnek-e A tu­lajdonságai? Marad mond­juk az A—C, E viszonylat. Ezután újból a pszichológus lép színre, Tanulmányozza tem a fülemben. A vendég­lős felsegített a székről és a falhoz támaszkodva kiván­szorogtam. Kint azonnal össszeestem és hasoncsúszva haladtam tovább. Amint így megyek-mendegélek a kelle­mes esti levegőn, hát ki jön velem szemben hasoncsúsz­va? Nyavalyek Guszti az első emeletről. — Mi az Guszti? — nyö­szörögtem — mi az, hogy így hasoncsúszva vánszorog a Visegrádi utcában? — Tudja, — felelte elhaló hangon — az a piszok Gó­bi eze tartozott nekem száz­ötven billióval és tegnapelőtt este megadta. A nyomorult! — Nekem mondja? — nyö­szörögtem, — persze maga is agyonzabálta magát... Könnyek csordultak ki a szeméből: — Gúnyolódik? Félóra múlva éhenhalok. Harmad­napja nem ettem. — De Guszti, az Istenért... Hát miért nem evett har­madnapja, ha annyi pénzt kapott? Alig hallhatóan lehelte: — Adópengőjegyben fize­tett a nyomorult! Amikor a pénzt megadta éhes voltam, de gondoltam, csak rnásnap eszem, mert az adópengő nagyot ugrott. Másnap aztán arra gondoltam, hogy egy napot böjtölhet az ember, hadd legyen a százötven billióból ötszáz. Mert aznap már kétszázötven volt. És szamár fejjel még egy napot akartam várni... De most este összeestem az éhségtől. Le akartam jönni ide a Me­leg Otthonba. de félúton összeestem és azóta így csú- szok hason. Mondja, messze van még? Nem tudtam felelni, mert forogni kezdett velem a világ. Az a szörnyűséges mennyiségű eledel, amit ma­gamba tömtem, egyre job­ban döngette a gyomorfala­mat. — Éhenhalok! — jaj dúlt fel mellettem Nyavalyek Guszti. és tovább próbált csúszni, de nem . volt ereje. — Agyonettem magam — nyöszörögtem és forró hom­lokomat odaszorítottam a hi­deg aszfalthoz. — Bár elköltöttem volna a pénzt — nyögte Nyavalyek és mohón nyalta az aszfal­tot ott, ahol egy kis port talált. Ezt is abbahagyta. Eszmé­letét vesztette. Segítségért akartam csúszni, de hirtelen vér tódult az agyamra és sötét lett előttem minden. Nem tudom, mennyi ideig heverhettünk ott a fal mel­lett. Csak arra emlékszem, hogy valaki egyszercsak le­hajolt hozzánk és megrázta Guszti vállát. Mély férfihang szólalt meg: — Mi van magával, hé?! — Éhen fogok halni — nyitotta ki egy pillanara a szemét Guszti. Aztán hozzámfordult a pasas: — És magával? — Annyit ettem, hogy be­lehalok. A pasas erre odafordult a kíséretében lévő másik alakhoz: — Látod Jóska — mondta vidáman, — csak aranyban szabad spekulálni.., PW«t. köv-i i írtat Tahi Lásaló — Rajzok: Gáesi Mihály Százötven billió Azzal kezdődött, hogy este hét órakor megjelent a la­kásomon Göbicze Tibor, ré­gi adósom s leszámolt elém tizenöt darab ropogós tíz­billióst. A váratlan pénz természetesen kétségbeejtett. Éppen akkor tudtam meg, hogy az adópengő 300 szá­zalékkal emelkedett. A száz­ötven billió tehát hajnalha­sadás után már csak ötven billió lesz — erre gondol­tam mély szomorúsággal. Átkoztam ezt a gazember Göbiczet, hiszen bíztam a tisztességtelenségében. És ime, eljön és fizet. Szeren­csémre a „Meleg otthon” ét­kezde nyitva volt még. Most folytatom ott, hogy félóra múlva verejtékezve ég kétségbeesve ültem az asztalnál. Két előétel, három adag főzelék és nyolc tojás­ból rántotta volt előttem, holott már akkor sem vol­tam éhes, amikor nekikezd- tem. A gyomrom majd szét­pattan, időnként levegő után kapkodtam, a térdeim resz­kettek. És még mindig csak százbilliónál tartottam Be­szélni már nem tudtam, mert tele volt a szám tojás­sal. Leírtam egy darab pa­pírra, hogy kérek még három adag túróscsuszát, s odaad­tam a pincérnek. Másféladag csuszát még el tudtam he­lyezni a nyelőcsövemben, a másik másfélféladagot bele- tömködtem a gallérom mögé. Bágyadtan intettem a fizető­nek. 142 billiót kért. A hát­ralévő nyolc billióért — hogy másnapra el ne érték­telenedjék — vettem két sárgabarackot és elhelyez-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents