Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300. szám

1969. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 KÉT ÉVTIZED Nagy fejlődés előtt a megye gabonaipara Húsz esztendős fennállását ünnepli a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat. Két évtized történetére emlékeznek. Pe­dig mindez előtörténet még csupán. A vállalat igazi fej­lődése, történelme éppen a most induló negyedik ötéves tervben kezdődik. Előrelát­hatóan 300 millió forintot költenek a most következő ötéves tervidőszakban beru­házásra, fejlesztésre. Ez ak­kora összeg, hogy az eddigi j két évtized alatt közel sem fejlesztettek ennyit. Ezerkétszáz vagonos tárház Karcagon A tízszintes, 42 millió forintba kerülő hatalmas épü­let még nem is a negyedik, hanem a mostani, a harma­dik ötéves terv legnagyobb gabonaipari beruházása a megyében. Ezerkétszáz va­gonos befogadóképességével nemcsak a legkorszerűbb, hanem a legnagyobb tárháza is lesz a megyének. Az ala­pozását már elkezdte a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, sőt miután előregyártott elemekből készül, úgy tervezik, hogy 1971-ben már tárolnak ben­ne a rizstermésből. A megye rizstermése átlagosan kétezer vagon, s ebből a feldolgozott mennyiséggel együtt 1900 vagonnal a karcagi tárház­ban el tudnak helyezni. A karcagi rizstárház az ország első előregyártott fal­elemes raktára. Terveit a műegyetem készítette telje­sen automatizált tárolással, óránként hatvan tonna rizst nyel el az épület. Szellőző berendezéseit a padozatba építik be, s a gabonát nor­mál és hideg levegő szellőz­tetésével óvják. Újabb kétezer vagon Újszászon Még ebben az ötéves tervben elkezdődik igen nagy beruházással a török­szentmiklósi és a jászberé­nyi két-kétezer vagonos tár­ház építése is. Az épülete­ket még 1970-ben felhúzzák, s a termelő berendezések beszerelése 1971-ben törté­nik 'meg. Űjszászon is két­ezer vagonos tárház épül a már meglevő 600 vagonos mellé, Karcagon pedig a uralom mellé. Ezekkel az új silókkal lehetővé válik a je­lenleg nagy mennyiségű sza­badtéri tárolás csökkentése, esetleg teljes felszámolása. Tiszaföldváron 1970-ben be­fejeződik a hat cellás, 300 vagonos lemezsiló építkezése. Öt milűó forintot költenek erre, s a Borsodnádasdi Le- mezárugyár gyorstároló siló­iban már 1970-ben tudnak gabonát fogadni. A harmadik ötéves terv egyébként már sokat hozot' a vállalatnak. Ebben az idő ­szakban befejezik a vasvá­zas színek programját Eb­ben az ötéves tervben te­remtette meg a mepm ga­bonaipara a gyors és olcsó raktárhálózat alapjait. El­kezdődött a gépesítés, a mal­mok, tárolótelepek felújítása. Ebben a programban való­sult meg a törökszentmik­lósi malom 800 vagonos ; si­lója, felépült 30 garat, 50 szállítószalaggal gyarapodott a vállalat, s a dunaújvárosi szín programban 53 ezer négyzetméter tárolószínnel gazdagodott a vállalat. Eb­ből például Kisújszálláson 2700 négyzetméter, Mezőtú­ron 3 ezer, Túrkevén 3400, Karcagón 7100, Tiszaföldvá­ron 5 ezer, Kunhegyesen és Jászberényben öt és fél—öt és félezer négyzetméterrel bővült a tárolószín hálózat A dunaújvárosi tároló- színeket tulajdonképpen a gabonaszakma fejlesztette ki, ma már sok területen alkal­mazzák, sőt külföld is ér­deklődik utána, s a mező- gazdasági termelőüzemek is ragaszkodnak hozzá. A me­gyei gabonaipari vállalat se­gítségével létesült például a besenyszögi Kossuth Tsz lucernaszárító üzemének 3 ezer négyzetméteres raktár- színje is. A dunaújvárosi színek jól gépesíthető rak­tárakká fejleszthetők. A negyedik ötéves terv so­rán nyolc és fél—kilencezer vagon új siló és raktár be­fogadóképességgel ' gyarap­szik a vállalat. Ezek egyré- szét már tervezik és építik, s 1973—74-ben valósulnak meg. Szolnokon új malom épül Már a harmadik ötéves tervben elkezdődött a mt/uye malomiparának korszeí ísí- tése. Ezzel a megye ■ oal- mainak termelése mintegy 15 százalékkal nőtt, ami annyit jelent, mintha egy napi nyolc vagon lisztet ki- bocsájtó új malom épült volna fel. Felújították a kar­cagi malmot és teljesítőké­pességét napi 9 vagonról 11 vagonra emelték. Egy-egy vagonnal nőtt a törökszent­miklósi és a jászladányi ma­lom őrlési teljesítménye. A harmadik ötéves tervben azonban új malom nem épült, míg a negyedikben 'épülni fog. Az új malmot Szolnokra telepítik. Tervein már dol­gozik az ÉLGÉP és az IPARTERV. A korszerű, na­ponta 10 vagon lisztet ki- bocsájtó új szolnoki malom a szolnoki 1300 vagonos tár­ház két épülete között lesz a Tisza-parton. Felújításra kerül a kun­szentmártoni és a kunhe- gyesi malom is, a régi gépe­ket újakkal cserélik fel. Nagy fejlesztés vár a tö­rökszentmiklósi malomra. Ennek -során a mostani 15 vagonról 20- vagonra növelik napi teljesítményét Új keverőf kap Jászberény és Törökszentmiklós Megyénkben hat keverő­üzem foglalkozik jelenleg keveréktakarmány, táptakar­mány előállításával. Nagyobb részük I960—61-ben létesült, régi malmok átalakításával, noha termelését az azóta ' történt fejlesztéssel majd mindegyik megkétszerezte, megháromszorozta már. Régi malomból átalakított keve­rőüzem dolgozik Túrkevén, Törökszentmiklóson, Jászbe­rényben és Szolnokon. Míg a kunhegyesi és a kunszent­mártoni keverőüzem. 1968- ban épült, egyenként öt—öt millió- forint beruházásból. A két új üzem termelése 12 —12 vagont ér el. A negye­dik Ötéves tervben Jászbe­rényben és Túrkevén épül új takarmánykeverő gyár. Egyenként 12 vagonos tel­jesítményűek lesznek ezek is. Korszerűségűkre a fél­automatikus termelés jel­lemző, ami azt jelenti, hogy az összetevő anyagokat auto­matikus mérleg méri ki és • juttatja el automatikusan a keverőbe. Gépesítve lesz a keverék szállítása is, s csak azoknak az anyagoknak a kimérése történik kézzel, amelyek a takarmánytápban kis arányt képviselnek. A vállalat 1968 óta ta- karmámytáp (termelésének egy harmadát granulálitán, szemcsézetten hozza forga­lomba. Miután a termelő­üzemek tapasztalata szerint a szemcsézett táp jobban hasznosul az állattenyésztés­ben egyre nagyobb az ér­deklődés iránta. A vállalat a következőkben növeli üze­meinek szemcséző Az épülő karcagi rizstárház makettje gét. Eddig a kunszentmár­toni, a túrkevei, a szolnoki takarmánykeverő mintegy három és félezer vagon szemcsézett tápot termelt. A jövőben fokozatosan a többi keverőüzemet is ellátják szemcséző berendezéssel, s az igényektől függőén 8—9 ezer vagon szemcsézett tápot tudnak forgalmazni. 1969-ben még kísérletkép­pen elkezdődött a zsírral du- ; sított táp gyártása. Kjilföl-' dön már igen nagy tapasz­talatokat szereztek e táp gyártásában és hasznosításá­ban, de a hazai, a Veszprém megyei tüskésmajori kísér­letek is igen kedvezőek. Sői már megyénkben a tószegi Dózsa és a csataszögi Szebb Élet Termelőszövetkezet ba­romfitelepein a jászfénysza- rui Béke és a kőtelki Ady Tsz sertéshizlaldáiban és ne­veidéiben is a zsírral dúsí­tott táp előnyéről győződ­tek meg a gazdaságok. Az érdeklődés egyre nagyobb, s ezért a vállalat felkészül e tápféleség rendszeres gyártá­sára. Kezdetben a felmele­gített zsírt kézzel keverték a takarmányba, Jászberény­ben már gépi úton történik a zsír bedolgozása, s erre alakítják át a kunhegyes! és a törökszentmiklósi takar­mánykeverőt is. Ha az ér­deklődés fennmarad, a többi keverőüzemben is e szerinl dolgoznak. Gépesítik a táp kiszállítást A vállalat egyre inkáibb arra rendezkedik be, hogy a takarmánytápot maga szál­lítsa ki a termelő üzemekbe. Ennek korszerű módja a tápszállító tankautó, amelyet a vállalatnál megtöltenek, s az üzem fogadósilóiba betöl­tik. Ez állategészségügyi szempontból is követelmény, hiszen a jutazsákos szállí­tásnál nagyobb a fertőzési lehetőség, míg a tankszállí- tásnál a telepet nem érintik a szállítók. Már 1969-ben négyezer vagonnal szállított ki . tápot a vállalat hagyo­mányos jutazsákban főleg a jászberényi és a kunhegyesi keverőüzem körzetében A vállalat 1970-ben vásá­rol tápszállító tankokat, s ezt a kunszentmártoni és a tö­rökszentmiklósi keverőüzem körzetéiben próbálják ki. E tervekbe illően tízezer köb­méter takarmánytáp kiszál­lítására tudnak vállalkozni, s a program szerint később a jászberényi és a kunhe­gyesi keverőüzem körzetében fejlesztik a tartályos szállí­tást. A terményszárításról Nem főtevékenysége a megye gabonaipari vállala­tának. de foglalkozik a W­Kiállítás a vállalat termékeiből vánalmaktól függően a ter­ményszárítással is. Tizenhét telephelyen dekádonként — tíz naponként — mintegy háromszáz vagon. termény szárítására alkalmas beren­dezései elsősorban Farmer , típusú gépei vannak, a ter­ményszárítás jelenlegi aka­dályozója, hogy sok kézi erőt. idénymunkát kíván, erre már nemigen akad vál­lalkozó. A vállalat ebben is a műszaki fejlesztés útját választja. Kisújszálláson már próbaüzemelésre felszerelték a Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat gyártmá­nyát, a nagy teljesítményű szárító gépeket. Ez lesz a szakma első hazai nagytel­jesítményű gépe. Neve még nincs, de az éritek’őrléc már igen nagy iránta. S ha a Szolnok megyei kísérlet be­válik, országszerte innen ter­jed el. 1970-ben egyébként kiderül, ez lesz-e a termény­szárítás jövőbeni útja. S utána kiépítik a szárítóháió- zatot Ebbe a programba tarto­zik a szárítóberendezések gépi kiszolgálásának megva­lósítása. Szolnokon már 1967 óta szállítószalagokkal tör­ténik a kiszolgálás. Jászbe­rényben olyan szállítóberen­dezés működik, amely négy Farmer gépet szolgál ki, s nehéz fizikai munka igény- bevétele nélkül történik a terményszárítás. Űjszászon, Kunszentmártoniba és Túr­kevén is. A következő éveknek to­vábbra is programja lesz — részben már megvalósult — a termény átvétel gépesíté­sének fejlesztése. Elkezdő­dött a nyitott színek téliesí- tése, magyarán befalazása. Még 22 ezer négyzetméter nyitott színt falaznak be á következőkben. Nagyban al­kalmazni akarják a malom­gépesítés kutatásának leg­újabb eredményeit. Lapát nélküli síkszitákat akarnak működtetni Törökszentmik­lóson és Szolnokon a mal­mokban. Űj típusú henger­székek próbaüzeme kezdő­dött Törökszentmiklóson. A karcagi hántoló üzemben 1970-ben új tisztító és cso­magológépeket állítanak a termelésbe. A vállalat telep­helyein mobil gépeket, moz­gatható garatokat állítot­tak be. A következő években va­lósul meg a megye telep­helyeinek nagy teljesítmé­nyű tiszti tógépekkel történő felszerelése. Elsősorban ke­letnémet és szovjet import­gépekkel látják el telepeiket. Jön a fényezett rizs Mindent összevetve e nagyszabású műszaki fejlesz­tésre mintegy 300 millió fo­rintot költenek. S mit kap vissza a népgazdaság e nagy összegből? A megye gabonaipari vál­lalata tartósan berendezke­dik a gabonaexportra. A me­gye gabonatermése ver­senyképes a külföldi pia­con, s a vállalat igyekszik megőrizni a lehetőséget. Tö­rekvése, hogy belföldre is minél jobb minőségű árút adjon és minél nagyobb vá­lasztékot kínáljon. A jövő­ben piacra kerülő új termé­kei között szerepel a karca­gi rizshántoló malomban ké. szülő fényezett rizs. A rizst cukorsziruppal és talkum ré­teggel vonják be, a ettől kap­ja fényét. Karcagon már el­kezdődött gyártása, s 1970- ben jelenik meg a fényezett rizs. Ugyancsak Karcagon megtörtént a csomagológép próbaüzeme. A gép a papír­szalagból önállóan készít szákokat, zacskókat, s erí be is csomagolja. A vállalat felkészült arra* hogy 1970. január 1-gyel a takarmány szabadforgalmú cikk lesz, s a háztáji gazda­ságok is hozzá juthatnak. Je­lenleg harmincnégy helyen működtetnek takarmányárusí­tó telepet, de ezt a hálózatot aszerint bővítik, ahogyan az igény megkívánja. Forgalom­ba hozzák a 10—20—25 kilo­grammos papírzsákokba elő­re csomagolt kistételű takar­mányokat is. A vállalat igyekszik együtt­működését kiterjeszteni a termelőüzemekkel. 1970 tői mintegy tíz termelőszövetke­zetnek nyújt segítséget hitel megszerzéséhez, elsősorban a vállalat érdekeltségébe tarto­zó rizs és borsó termeszté­séhez. Nagyobb megbecsülés a törzsgárda tagjainak Miközben a vállalat tevé­kenységében a tisztességes haszon megszerzésére törek­szik, ebből elsősorban azo­kat a dolgozóit igyekszik át­lagon felül honorálni, akik a vállalat törzsgárdájába tar­toznak. Munkásai, alkalma­zottai, szociális ellátására évente félmillió forintot költ a cég. 1970-től 700 ezer fo­rinttal segítik munkásaik kislakásépítkezését. A vál­lalat vezetőinek dédelgetett álma, hogy Berekfürdőn vál­lalati üdülőt építenek. —- Tervbe vették a Tisza II. hatását, a tiszafüredi körzeti üzem területén gondolnak ilyen jellegű fejlesztésre. A következőkben igyekszenek a nehéz fizikai munkát kiik­tatni, s gépesítéssel könnyí­teni a szakmát. Sokat költe­nek a szakmunkásképzésre. A szakma iránt érdeklődő fiatalokat Székesfehérvárra toborozzák, ottani szakmun­kásképző intézetükbe. A vál­lalatnál filmstúdió működik, amely évenként megörökíti az eseményeket. A megye gabonaipara pat­ronálja a törökszentmiklósi Petőfi úti iskola úttörő csa­patát. A körzeti üzemek munkásai, sport és kulturá­lis találkozókon kerülnek közelebbi ismeretségbe. Erí a vetélkedő sorozatot a kar­cagi és a szolnoki üzem in­dította. összeforrott ’ törzs­gárda képezi a vállalat kol- lrkt'vájának alapját. Értük, s a váll-lat valamennyi mun- k 'ért is könnyűik meg az „eltelt két évtized után kö- v tkező esztendőket a nagy fejlesztés tervei. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents