Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

1969. december 2S.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

15

Felszabadulásunk 25. évfordulójára

Országos döntő a falusi és az üzemi dolgozók spartakiádj ában

Jubileumra készyl az ország. Felajánlások születnek az üzemekben, új munkasikerekkel köszönti népünk felszabadulásunk 25. évfordulóját. Ezt teszik a sport- mozgalom területén is. Egyesületek, szövetségek, városi, járási és megyei szinten készülnek a jubileum méltó megünneplésére. Különböző

Uj formák keresése

A falusi dolgozók spar- takiádjának már csaknem két évtizedes hagyományai vannak megyénkben. Nagy népszerűségre tettek szert a községi, járási, megyei döntők. A falusi fiatalok évről évre szorgalmasan készültek e vetélkedőkre. Különösen az első években, amikor a helyi versen vek után a falusi fiatalok legjobbjai részt vehettek az országos döntőn is. Ma már, a felsőbb sportvezetés döntés’ alapján csak négy évenként rendeznek országos döntőt. Ez Stagnálást eredményezett, a spartakiád vés-’tett vonzó varázsából. Csökkent az érdeklődés, a résztvevők száma.

A legutóbbi országos döntő óta —1966 — az elsorvadás jellemzi a falusi dolgozók spartakiádját. Ez arra ösztönözte megyénk sportvezetőit,

Nehéz út az országos döntőig

emléktornák, versenyek és túrák szerepelnek a programban,. Ezek közül is kiemelkedik a XIX'. Falusi Dolgozók Spartakiádja és az első alkalommal kiírt üzemi dolgozók spartakiádjának országos döntője. E két eseményt a tömegsport fejlesztésének jegyében rendezik meg.

hogy új formákat keressenek a falusi, a termelőszövetkezeti fiatalok soortolási igényeinek kielégítésére. Ezen az úton jelent előbbre lépést a MEDOSZ megyebizottságának kezdeményezése. Jól sikerült MEDOSZ sportnapokat rendeztek, amelyeken évenként csaknem ezer, a mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatal vett részt. A jövőben ezt tovább kívánják szélesíteni és a termelőszövetkezetek területi szövetségének közreműködésével, a termelőszövetkezeti fiatalok részére is hasonló sportolási versenyzési, lehetőségeket biztosítanak majd. Célul tűzték ki azt is, hogy a falusi dolgozók spartakiádját úgy rendezik meg, hogy a szomszédos községek fiataljai együttesen, egymással versengve vívják ki a továbbjutás jogát

A felsőbb sportszervek is felismerték az országos szintű döntők megrendezésének jelentőségét vonzó hatását. Ezért a jubileum évében a XIX. Falusi Dolgozók Spar- takiádiának országos döntőjén kívül megrendezik az üzemi dolgozók, a munkahelyi spartakiád országos szintű vetélkedőjét is. E két seregszemle központi kiírása már megtörtént. A vetélkedők piramisának alapját továbbra is a helyi községi, vagy körzeti versenyek jelentik. Ezeket a megyei, majd & területi elődöntők követik;

Megyénk falusi fiataljainak legjobbjai Békéscsabán találkoznak majd Békés, Csongrád és Bács megye csapataival. A labdajátékokból az elsők, az atlétikai számokból pedig az első két helyezett jut majd az országos döntőbe. amelyet 1970. augusztus 19, 20-án

rendeznek meg Kecskeméten.

A falusi dolgozók spartakiádjának célja, hogy a nem rendszeresen sportoló fiatalok is mind több alkalommal vegyenek részt különböző versenyeken. Ezért a kézi- és röplabda csapatokban nem játszhatnak azok, akik az 1969 és 1970. évi szakszövetségi bajnokságokon az NB I-ben, vagy az NB

II-ben szerepeltek. Az atlétikai számokban pedig nem indulhatnak azok a fiatalok, akik 1970. január 1-ig másodosztályú, ifjúsági

aranyjelvényes vagy annál magasabb minősítést -értek el.

Egy sportoló — csak egy sportágban

A feltételekben különben nincs lényegesebb változás az előző évekhez viszonyítva. A részvétel alapkövetelménye továbbra is, hogy a sportoló a község állandó lakója, vagy a városban működő tsz tagja, mezőgazda- sági üzem dolgozója legyen és 1970. április 1-én még az említett munkahelyeken dolgozzon. Gyakorlat volt régebben, hogy egy-egy tehetséges fiatal alig fejezte be a röplabda mérkőzést, futott kézilabdázni és egy óra múlva már a távolugrók között láthattuk. A versenykiírás ezt nem teszi lehetővé. Egy sportoló csak egy sportágban versenyezhet, illetve csak két atlétikai számban indulhat.

Lényeges még, hogy az elődöntőkön és az országos vetélkedőn való részvétel költségeit az MTS Országos Tanácsa biztosítja. Tehát az étkezési, a szállás és utazási költségek nem terhelik az egyesületeket

Beratet kap a munkahelyi spartakiád

Külön kell szólni a munkahelyi spartakiád országos döntőjéről. Ez a ma már népszerűvé vált mozgalom megérdemli, hogy nagyobb rangot, társadalmi megbecsülést kapjon. Műhelyek, szó-. cialista brigádok versengenek egymással, sportolnak, hasznosan használják ki a szabad szombatokat vagvha úgy tetszik az állandó testedzés során újratermelik a munkaerőt. Rászolgáltak lelkes résztvevői arra. hogy országos döntőn is bizonyítsák e mozgalom életrevalóságát. Erre első alkalommal a jubileum évében kerül sor.

Az országos döntőt munkahelyi, városi, megyei döntők, illetve területi elődöntők előzik meg. Mégpedig három labdajátékban, kézi- és röplabdában. valamint kispályás labdarúgásban. Minden szintről csak a legjobbak jutnak feljebb a magasabb döntőbe, s végül az állva maradtak Salgótarjánban találkoznak az ország legjobbjaival, 1970. augusztus 15—

16-án. Salgótarjánban már csak 8—8 csapat — férfi, női ■— küzd kézi- és röplabdában. s 8 csapat a kispályás labdarúgásban a helyezésekért.

Amit ezzel kapcsolatban még tudni kell a döntőben a versenyzők a személyi igazolványukat és munkaadói igazolást kötelesek felmutatni. Emellett 6 hónapnál nem régibb keletű orvosi igazo1 ássál is rendelkezniük kell. Az elődöntőkön és az országos döntőn egy versenvző, csak egy sportágban indulhat.

— mj —■

Kit igazol az MTE?

Az ünnep előtti aranyvasárnap minegy 80 százalékban pontot tett a Szolnoki MTE labdarúgó szakosztálya a napok óta tartó átigazolási ügyekre. A szakosztály Török József vezetésével értekezleten tárgyalta meg a jövő terveit, amely végrehajtása a vezetőség tagjaitól komoly felelősséget követel meg. Az edzők ismertették felkészülési programjaikat. valamint a szakmai képzésekben adódó problémákat. Ezután a tagok személy szerinti feladataik kerültek napirendre. Az értekezlet legizgalmasabb és a szurkolókkát is legjobban érdeklő eseménye az átigazolások kérdése volt.

A szakosztály hangsúlyozta, hogy a sporterkölcs tisztaságára törekednek és a jövőben a már évek óta nagyszerűen bevált — kivéve az 1969-et — sikeres

módszerrel a fiatal labdarúgók kinevelésével igyekeznek az erősítést megoldani. Az idén azonban más egyesületekből is kellett igazolni játékosokat. Mint ismeretes, Imri az NB I/B-s Békéscsaba játékosa lett. Kolláth pedig az NB I-es Diósgyőré, Kecskó a Tiszaszederkényi MTK-hoz távozott Üjak viszont: Vincze Béla (Kecskeméti Dózsa). Kovács Gyula (DASE) hátvédek. Heindrich József (Tiszaszederkény), Mile Sándor és Papp Lajos (Nyírbátori Dózsa) csatárok. Az MTE-be tart még Czir- nák László (Olajbányász), Rozsán Csaba (Martfű), Fényi Árpád (Vegyiművek).

A csapat január 2-án So- mogyvári edző vezetésével kezdi meg az edzést.

Úttörő Olimpia megye: döntő

Asztaliteniszben Szolnokon rendezték meg az Úttörő Olimpia megyei döntőjét. Sajnálatos, hogy a mostoha útviszonyok miatt sok járásból nem tudtak eljönni a versenyzők. Foghíjas lett a mezőny. Az országos döntőben fiúknál az i—2., leányoknál az első helyezett képviseli megyénk színeit

Eredmények, leány egyéni: 1. Kómár Katalin (Szolnok. Délibáb úti iskola). 2. Kovács Zsuzsa (Karcag, Arany J. úti iskola), 3. Pal- lagi Ilona (Karcag. Kálvin u.). Fiúk: 1. Horváth László (Karcag, Kálvin u.). 2. Szöl- lösi Péter (Szolnok, Költői). 3. Vajon Gábor (Szolnok, Kassai u.). Csapatban: 1.

Karcag Kálvin u., 2. Szolnok, Délibáb ti., 3. Karcag, Arany János úti iskola.

Két évvel • a II. kongresszus után

1967 decemberében tartotta a Magyar Testnevelési és Sportszövetség II. kongresszusát. Fontos esemény volt ez a mozgalom életében. A küldöttek lelkes helyesléssel fogadták el azt a programot, amely négy évre meghatározta a testnevelési és sportmozgalom alapvető feladatait. A kongresszusi határozat a jövő feladataira vonatkozóan kimondta, hogy „változatos módszerek, kötetlen formák elterjesztésével is szükséges állandóan növelni a testedzésben és sportolásban résztvevők számát, emelni az általános sport- tevékenység színvonalát, javítani a nevelési tevékenységet és törekedni arra, hogy folyamatosan javuljanak a sportolás feltételei.”

Testnevelési és sportmozgalmunk a kongresszus óta összességében pozitívan fejlődött. Az elvégzett munkára elsősorban az eredményesség volt a jellemző még akkor is, ha e munkával hibák, kudarcok és következetlenségek is együtt jártak. A sportmozgalom számszerűen fejlődött, a sporttevékenység formái és módszerei gazdagabbak lettek. Megerősödtek a mozgalmon belül a demokratikus vonások, jelentősen megnőtt a sportszervek önállósága és felelőssége. A mozgalom szervezeti erősítésére, a sporttevékenység színvonalának fejlesztésére, az állami és társadalmi szerveknek a testnevelés és sport fejlesztését célzó együttműködésére, a tudományos kutatás előmozdítására és sok más kérdés megnyugtató elrendezésére fontos határozatok születtek. Ezeknek a gyakorlati életben való megvalósítását az elmúlt két évben megyénk sportvezetése elsőrendű feladatának tekintette.

Bizalommal tekinthetünk arra az egyre szélesebb körben megnyilvánuló szemléleti változásra, amely az iskolai testnevelés és sport megítélésében, a gyakorlatban is jelentkezik. Mint az élet más területén, a sportmozgalomban is egyre inkább tért hódít a tervező munka, a testnevelés- és sport valamennyi lényeges területére vonatkozó éves, közép- és hosszútávú fejlesztési programtervek kidolgozása.

Az elmúlt két esztendő során az eredmények, a sikerek és a pozitív irányú fejlődés mellett megmutatkoztak a mozgalom komoly hiányosságai is. Néhány területen a fejlődés a vártnál lassúbb ütemű, a sport helyzetét lényegesen befolyásoló feladatok kidolgozása túlzottan elhúzódik. De vannak még fehér foltok is a sportmozgalom megyei térképén, amelyek joggal érdemelnek nagyobb, megkülönböztetett figyelmet.

Az elért eredmények mellett további erőfeszítéseket kell tenni a fiatalok világnézeti szemléletének megerősítéséért, az erkölcsi normák megszilárdításáért.

Kívánatos, hogy az állami és társadalmi szervekkel kötött megállapodások gyakorlati végrehajtása a sportmozgalom hétköznapjaiban érvényesüljön. Mindazt, amit az egyre szélesedő mozgalom feltételei igényelnek, valamennyi érdekelt szerv együttes erőfeszítésével lehetséges csak megoldani. Időszerű feladat a tömegek sporttevékenységének fejlesztésével, a falu sportéletének fellendítésével, a versenysport és egyes sportágak magasabb színvonalra emelésével, az igényesebb szakemberképzéssel kapcsolatos kérdések napirendre tűzése.

Megyénk testnevelési és sportmozgalmában meg kell oldani a sport iránt jelentkező növekvő társadalmi igény kielégítését, olyan módon kell dolgozni és feltételeket teremteni, hogy a testedzés, a sportolás egyre vonzóbb legyen a fiatalok számára.

SAKK-ÉLET

Szóvátesszük

Van a Labdarúgás című könyvben egy rész. amelyet megyénkben nem alkalmaznak. A 198. oldal hetedik bekezdését szó szerint idézzük: '

„Itt említjük meg hogyha egv mérkőzés elmarad, vagy félbeszakadt, a játékvezetőnek külön idézés nélkül meg kell jelennie az illetékes szövetség fegyelmi bizottságának következő ülésén (118. paragrafus).”

Nem hinnénk, hogy ez a rész elavult, hiszen a játékvezetői tanfolyamokon oktatják, olyan érvényben lévő szabály, amit alkalmazni kell. Megyénkben mégis, csak külön kérésre jelennek meg a játékvezetők, akkor, amikor már szé’es- körű. alapos kivizsgálás szükséges. Pedig célszerű lenne az említett részt alkalmazni, mert lényegesen gyorsabbak lennének a döntések. sok bonyolult kérdés tisztázódna már a fegyelmi bizottság előtt, s talán nem lennének olyan félreérthető esetek, vitatható határozatok. amilyenek néha előfordultak.

Kibontakozóban egy új kapus-egyéniség

A vízilabda Magyar Népköztársasági Kupa országos vihart kavaró döntőjének egyetlen egy üde színfoltja Cservenyák Tibinek, a Szolnoki Dózsa fiatal kapusának minden elismerést kiváltó, remek teljesítménye volt. Olyan egyedülálló dolgokat produkált, olyan sok színnel gazdagította védését, amilyent magyar vízilabda kapustól — s ez nemcsak a mi véleményünk, hanem jő néhány szakvezetőé is — még soha nem láttak.

Tehetségére régóta felfigyeltek. Pályafutása töretlenül ível, fejlődése egyenletes, amit az ifjúsági, a belügyi és a nagyválogatottság bizonyít. Mi, akik Szolnokon állandóan figyelemmel kísérjük, örömmel tapasztaljuk mind érettebb játékát, ami a kupadöntő vasárnapi mérkőzésen csúcsosodott ki.

Cservenyák nem ragadt a vonalon, nem szorítkozott csupán a kapura lőtt labdák hárítására. Teljesen együtt élt a játékkal, kapujából messze kiúszva bátran szerelt, előreívelt labdákat csípett el, indított, hetedik mezőnyjátékos volt. Mindig jól számította ki az ütemet, csupán egyszer, az OSC elleni mérkőzésen ugrott ki először rossz tempóban, amiért jogos volt a

kiállítást. Egyedülálló elemekkel gazdagította a védést.

Vajon honnan ered ez a sajátosság? Látta valakitől? Tanították erre? Vagy magától jött rá? Mikor kérdeztük így

válaszolt:

— Kanizsa sokat úsztat, a gyorsaságom megvan, egy percen belül úszók száz méteren. Valamikor játszottam a mezőnyben, nem ismeretlen a védőjáték. Ezért merek bátran kiúszni a kapuból, nem félek az ütközéstől, a szereléstőL

Ezek tehát az összetevői annak az űj védésstílusnak, amelyet a szakemberek is megcsodáltak, s amiről elismeréssel beszélt Rajki Béla, szövetségi kapitány is. Mert ezt még soha senkitől nem látták Cservenyák Tibin kívül.

Nyugodt szívvel írjuk le ezekét a sorokat. Ismerjük Tibi komoly, szerény, sportembert jellemző gondolkodását, tudjuk, hogy tisztában van tudásával — de hibáival is — nem teszi elbizakodottá a dicséret Minden túlzás nélkül állítjuk, hogy egy nagy kapusegyéniség van kibontakozóban, akivel hosszú időre megoldódik a magyar válogatott kapus-gondja.

(PÖ

14. se. feladvány

(C. W. Mann)

a bedet s? h

Ismét Szpasszkij kapta a& az Oscar-díjat

Az év folyamán legjobb eredményt elért játékost, Borisz

Szpaszkij vilábajnokot, Oscardíjjal tüntették ki. A nemzetközi rangsor pedig a következő:

1 e • i

roszjan, 4. Larsen. 5. Polugajevskij. 6. Hort, 7. Forüsch, 8. Szmiszlow, 9. Geller. 10. Gligo- rics*

Egy híressé vált Szpasszkij játszmát mutatunk be:

Szicíiaí védelem Szpasszkij—Petroszj an 1. «4 C5 2. Hf3 dS 3. d4 cd 4. H:d4 HfS 5. Hc3 a6 6. Fg5 Hbd7

(Kerülő úton a Richter-változat íutőia g5-re került és némileg akadályozza a kényelmes fejlődést. Korábban 5. ...g6-íal a sárkányváltozatba lehetett volna terelni a Játékot. Moste pedig &

...e6 7. f4 Vb6 8. Vd2 stb. éles út állna) 7. Fc4 Va5 (Biztosabb 7. ...g6) 8. Vd2 h6 (Szolidabb éa jobb 8. ...e6. A megtett lépés csak akkor indokolt, ha sötét hosszú sáncot választ, különben •jól támadható ponttá válik a h6 mező) 9. F:f6 H:f6 10. 0—0—0 e(> 11. Bhei Fe7 12. f4 0—0 13. Fb3 Be8 14. Kbl Ff8 15. g4! H:g4 (A gyalogroham — tulajdonképpen most indul és szinte áttöri az állást. Az áldozat el nem fogadása esetén g5 még erősebben hatna) 16. Vg2 Hf6 17. Bgl Fd7 (A c8 futó visrzonylagos ..fejlődése” mellett világos már a k- állás falait' döngeti) 18. f5! Kh8 (18. ...e5-re Vg6 erős) 19. Bdfi Vd8 (Szpasszkij bámulatos ér-- Kékkel fokozza a nyomást. Fenyeget 20. fe fe 21. B:f6 stb.) 20. fe6 fe« 21. ,e5! de5 (Üjabb gyalogáldozat a harcosok telies bevetése érdekében) 22. He4!2

Hh5 (A huszárok nem üthetők, pl. 22. ...H:e4-re 23. stb..

Vagy 22. ...ed-re 23. H-f6, rnajd Vg6 nyer) 23. Vg6! ed (Most 23. ... Hf4-re 24. B:fe4 ef 25. Hf3 Vb6 20. Bsr2 után Hg5. vaev Hf6 erős) 24. Her5ü sötét feladta.

Nincs mentség, mert 24. ...hg- re 25. V:h54- Kg8 26. Vf7+ Kg7 27. Bf3! nyer)

Sakkelvek: KÖzéngyalogok valamelyikével nyissunk és jó centrum felépítésére törekedjünk. — centrumot lehetőleg mindaddig tartsuk zárva, amíg & bástyák nem fejlődhetnek.

#

2*5. sr. r1.

BaT-M HC«« 2 bkt r>„a 3. a7 Ki* 4. Kb2 Ba5 S. Kb3 K»* 6. KbC Bal 7. KbS Kd6 8. BfcT nyer.

nm