Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

1969. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * II T Kiss Attila rajza, Georg Maurer NDK költő verse KÖNNYEK (részlet) Könnyek, áttetsző üvegfalak Miért könnyezünk a boldogságtól és a boldogtalanságtól? S miért éppen a szemünkben ragyog a könny? S végül: miért sír az ember? Könnyek, áttetsző üvegfalak. Falak, melyektől nem látni tisztán: jj hol a só, hol a víz, hol a lélek. P 8 ,OCCOOCCOCOCOOOOOOCOOCOOOOOC<X)COQOOOOCOOOOOOOCXXXXXXXOOGOCKXOCaXXX>CGGGC-OCGOCO. o nyelvmpvei.es KARÁCSONY A december 25-éré és 26- ára eső kétnapos ünnep ne­ve, a karácsony szó a ma­gyar nyelv szókészletének igen régi tagja. Nem eredeti magyar hangsor, hanem jövevény. A szláv nyelvekben a ma­gyar hangsornak megfelelő nevek hangalakjai: kracsun, krecsun, koroc&un. A szó eredeti jelentése: téli nap­forduló. Erre is utal ez a régi mondásunk: Karácsony­kor már egy kakaslépéssel ’nyúlik a nap. A karácson szót újabban karácsony alakváltozatban szoktuk használni. A régi magyar nyelvben köznévként és tulajdonnévként a kará­cson hangalak funkcionált. Okleveleinkben valóban a Karácson személynévről ol­vashatunk. Kicsinyítés kép­zős alakja, a Karácsuna gya­kori női név volt. Megne­veztek vele földrajzi helyet is. A régi oklevelekben gy&krdn emlegetik a Kará- csonfalva helynevet. Heves megyében Karácsond község is a régi karácson közszóból kapta nevét. A szó végén a d igen régi helynévképzőnk. A régi írásokban, levelek­ben. fel-feí tűnnek a követ­kező elnevezések is: kará- cson-adója, karácson-tyúkja, karácson-zabja. A jobbágyok karácsony napján adni szo­kott adójáról, tyúkjáról és zabjáról van szó. Erre utal egy régi írásunk is: „Kará- cson-tyúkjával tartozik min­den egész helyes jobbágy földesurának”. Nagyon gyakran vállal a karácsony szó nyelvi szere­pet a magyar szólásokban, közmondásokban is. Évszá­zados népi megfigyelést tö­mörítenék szólásszerű nyelvi formába következő példáink: Hosszú, mint a téli nap ka­rácsony táján. — Fekete ka­rácsony, fehér húsvét. — Ha Katalin kopog, karácsony locsog. Átvitt jelentésben tö­mörít képszerű, érzékelhető nyelvi formálásban elvont fogalmakat, általános ítéle­teket népünk a következő közmondásokban: Legyen egyszer neki is karácsonyi (Legyen egyszer ő is boldog) — Késő karácsony után kán- tálni. (Elkésett a segítséggel, idejét múlta a megbánása) — Már sok karácsonyi szil­vát evett. (Idős, öreg ember). — Nerp, eszi már meg a ka­rácsonyi szilvát. (Halálán van, nem éri meg a kará­csonyt). — Majd alkatunk karácsonykor. ÍMost kell a segítség, most kell szorgal­masan dolgozni.) A tréfás, humoros, sőt a gunyoros megjegyzéseket, kritikákat, értékítéleteket is nyelvi formába öltöztető szólásokban is szerepet kap a karácsony szó: Olyan ka­pós a bora, mint karácsony­kor a szalmakalap. (Nagyon rossz, a kutyának sem kell a bora.) — Különös, mint karácsonykor a tökkáposzta. (Furcsa, feltűnő a viselke­dése a beszédmódja, az öl­tözködése.) — Igen súlyos sertésnek bizonyult, ha ré­gebben valakit ezzel a nyelvi formával illették: Te, karácsonyi szemét! Ennek az elítélő nyelvi képletnek az a szokás adott alapot, amely régebben elevenen élt népünk kőiében, a két ka­rácsony között nem söpörték ki a szobákat, sőt, ahogyan egy XVII. századi írás mondja, „házaikat még szal­mával is bétöltötték”. Bár szavunk idegen szer­zemény. hangalakjában, nyelvi szerepében magyar szóvá vált. Mi is örömmel élünk vele, s kívánunk min­den kedves olvasónknak kellemes karácsonyi ünne­peket. Dr. Bakos József, a nyelvtudományok kandidátusa szervezésben adott tanácsot — átjöttek a temetésre. — Hitetlenkedve, megdöbbenve kérdezték — azt a szimpati­kus, szép szál katonát teme­tik? Megölték volna? — Csak mi, katonák tudtuk, hogy mi történt. — Azóta sokszor gondo­lod rá. Sódat meséltem ró­la. amikor háborús élménye­imről esett szó. Őrzöm a fényképeket a temetésről, és azt, amelyiken együtt áll­tunk a gép élé. — Én még tovább harcoltam, Pozsony, Prága felszabadításánál is ott voltam. 1945. május 11- én jöttem haza Battanyára. Beléptem a kommunista pártba, amikor itt Batto- nyán Púja Frigyes volt a párttitkár. Most a Dózsa Tsz brigádvezetője vaugyok. Né­ha iskolákban, gyermekek­nek elmesélem, ki volt, mi­lyen volt Steinmetz kapi­tány. Kádár Márta Roczkó György . A fénykép 25 éves — ko­pott. szakadozott, megsár­gult. öt katona néz a lencsé­be — német, román, magyar és szovjet tisztek. Az első sorban jobbra Steinmetz ka­pitány. Markáns, szép tar­tásé férfi, szakállal, bajusz- szal. Rajta az elmaradhatat­lan. bőszárú csizma — ab­ban tartotta az iratait. A képet egy gyömrői fényképész csinálta 1944 de­cemberében. Megőrzött be­lőle egy példányt Roczkó György, aki a kép jobb fel­ső sarkában áll. Egy hadosz­tályban harcolt Steinmetz kapitánnyal. — Még 1944. május 21-én, amikor Kolomeánál bevetet­ték a magyar csapatot, át­mentem a szovjetekhez. Tud­tam oroszul, előzőleg egy évig a szovjet fronton meg­tanultam. Akkor Kartoskov őrnagy ezredébf kerültem, a felderítő szakaszba. Két hó­nap múlva politikai külö­nítményes lettem Janpolszki csapatkommiszárnál (ő áll a képen Steinmetz mellett, a bal oldalon). A 317-es had­osztályhoz akkor került Steinmetz kapitány is. Ott ismerkedtem meg vele, s a — Együtt harcoltunk a Kárpátokban, aztán vissza­mentünk Munkács. Bereg­szász környékére, átkeltünk a Tiszán. Jöttünk Magyaror­szág felé, Tiszalöknél újból átkeltünk a Tiszán, Jászapá- tin, Jászberényen keresztül. Gyomron két hétig állomá­soztunk. öt hónapig harcolt Roczkó György Steinmetz kapitányi nyal. — Milyennek ismerte meg ezalatt? — Nagyon közvetlennek és tisztánlátónak. Alig érkez­tünk meg valahová, mindjárt térkép előtt magyarázta a hadállásokat, Ö már a mad­ridi felkelés után ment a Szovjetunióba. Pécsi születé­sű volt. Tökéletesen beszélt vagy hat nyelvet, köztük ma­gyarul, oroszul, németül, spa­nyolul. — Néha indulatos volt, máskor meg barátságos, jókedvű. Szerette a magya­ros ételeket, ha megálltunk, azt kérte: húslevest főzzenek neki. A családjáról nem 'so­kat mesélt, a feleségéről né­ha. Azt tudom, nagyon ké­szült Budapestre. Azért hagy­ta meg a szakállát, — azt mondta: „majd Pesten bo­rotválkozom”. — December 28-án hajnal­ban elfoglaltuk Rákoskeresz­túrt. Ott letáboroztunk. Más­nap vártuk a parancsot a további támadásra. Akkor hallottuk. Steinmetzet meg­ölték. S kaptuk a parancsot, vonuljunk be Vecsésre. A harcosok oda hozták a holt­testei" Alig akartunk hinni a szemünknek. Hát még ami­kor megtudtuk, hogy mi tör­tént, hogy fehér zászlóval indult, mint parlamenter és gáládul, álnokul ölték meg. Két nap múlva, Ecseren, a A régi fénykép, az első sorban jobbra: Steinmetz kapitány „E mesélem, milyen volt Steinmetz kap STEINMETZ MIKLÓS (1913—44) A SZOVJET HAD­SEREG MAGYAR HARCOSA, A HITLERI FASISZTÁK Által orvul meggyilkolt parlamenter, szü­lei 1919-BEN MAGYARORSZÁGRÓL A FEHÉRTERROR ELÖL BECSBE, KÉSŐBB DÉL-AMERIKÁBA EMIGRÁL­TÁK, AHONNAN VELÜK EGYÜTT 1932-BEN A SZOV­JETUNIÓBA KERÜLT. RÉSZT VETT A SPANYOL POL- GÄRHÄBORÜBAN. A HITLERI FASISZTÁK SZOVJET­UNIÓ ELLEN INDÍTOTT AGRESSZÍV TÁMADÁSA UTÄN JELENTKEZETT A SZOVJET HADSEREGBE. A II. UKRÁN HADSEREGCSOPORT HARCOSAKÉNT RÉSZT VETT A MAGYARORSZÄG FELSZABADÍTÁSÁÉRT VÍVOTT HAR­COKBAN. 1944. DECEMBER 29-ÉN MINT PARLAMEN­TER VECSÉS HATÄRÄBAN GÉPKOCSIN A NÉMET VO­NALAK FELÉ TARTOTT, AMIKOR A FASISZTÁK HÁ­ROM TÁRSÁVAL EGYÜTT ORVUL LELŐTTÉK. HŐSI HALÄLA HELYÉN EMLÉKMŰ ALL, ­kép felső sorában balra lát- •tható Walter német és a kö­zépső Gordon román társam­mal. templomkertben eltemették. A bejárattól jobbra, a má­sodik sír az övé. — Az ecseri asztalos csi­nálta a koporsót, egy épít­kezésről szereztünk fát hoz­zá. A fejfára rámában Stein­metz kapitány fényképét tet­tük. Négyen vittük a kopor­sót — Walter, Gordon, Bod­nár elvtárs és én. Ugyanak­kor egy másik tisztet is te­mettünk. Többszáz ember jött el. s hallgatta meg Muszátov gárdaezredss búcsúztatóját. — Gyomráról, ahol a pol­gári lakosok közül sokan is­merték — akiknek a párt­KARÁCSONY 1944 Milyen idő volt!? „Magas légnyomás”. Így a meteoro­lógus jelentette 25 évvel ez­előtt, az utolsó háborús ka­rácsonyon. Az idő: magas légnyomású kemény, száraz, hideg idő volt fényes, a nyi tott égbolt fölött élesen sü­tött a nap. A hideg téli nap, a fehér fény hogyan tükröz­te ezt a karácsonyt? Pesten másképp — ahogy akkor már az összevont fa­siszta újságok a helyzetet, a helyszínt jelentették: „Belső vonal, hadműveleti tartalék terepe” — s másképp Dé­len. Keleten, ahol már fel­szabadult az ország. Hogyan tükrözték a hideg fényt, ezt az utolsó kará­csonyt a megsárgult lapok, feljgyzések, sorok? Emberi sorsokról, életekről beszél­nek a hajdani újságlapok, jelentések, vagy csak az egyszerű étlapok. Róluk és bennük az egész korszak tükörképével a múlt üzen a ma emberének. „Biztos győzelem" A Magyar Tartalékos Tisz­tek Lapja első oldalán „Be- regffy Károly magy. kir. vezérezredes, honvédelmi miniszter és egyben a hon­védség vezérkari főiiöke” felhívását közli a tartalékos tisztikarhoz. „Rátok számí­tok” — szólt Beregffy fel­hívása Az összevont lapok — három lap címe is egy­más fölött, mert már kevés a nyomda, a papír — Rib- bentrop-pal bíztat: „Ami­lyen biztos, hogy a Föld a Nap körül forog, olyan biz­tos Németország győzelme”. A totális mozg<jsítás mi­niszterének — Kovarcz Emilnek — közellátással megbízott nyilas megbízott­ja bejelenti: „Minden esz­közt igénybe akarok venni, amelyik a hiányzó bőrt pó­tolja. Rendelkezésünkre áll­nak kitűnő fáink és az ab­ból készült papucsok és az utász-csizmaszerű lábbelik, azok, amelyek révén a meg­oldást keresem és meg is fogom találni”. Hogy meg­találta-e a megbízott fő­testvér a megoldást, nem tudni, de egy ígéretének tel­jesítését nyugtázták a kró­nikások. „A közellátás be­váltotta ígéretét és kará­csonyra minden magyar sze­mély külön cukorpótlót ka­pott, a már beváltott 10 de­ka cukor mellé”. Díszebéd a Ge'lértben Hogy lehetett ebből kará­csonyra sütni? A Hotel Gel- lértben mindenesetre tud­tak. Karácsony előtt a „Ma- gyár Kir. Gyorshadtest Pa­rancsnokság rendezett itt díszebédet. Mert, hogy haza­jöttek (Pestre) a frontról (Üllő határából) „felváltotta a nemzet őket a hősi helyt­állásukból”. A díszebéd — jól jegyezzük meg — a Pa­rancsnokság ebédje volt. Le­másolom a cinizmus szörnyű dokumentumaként a Ki­nyomtatott díszebéd rajzos ételsorát. (A rajzos étlapot a Gellért Szálló későbbi ve­zetője találta meg). — „Steppel húsleves, bele vag­dalt partizánnal. Előétel: Donyeci halmajonéz. Liba­sült híradó módra, bekerítve ala Kiev. Tomakovszkai sa­látával. Tészta: Tejszínkrém Panjatinói módra, befa­gyasztva Fekete. Ital; Sör, fehér bor”. „A főváros nyugodt" Karácsony előtti számadás. „Öngyilkos lett Budapesten e hónapban — még csak 23-a volt — 756 fő. ötvenhárom férfi százhárom nő.” Csak a bejelentett, a városházán „elfogadott” öngyilkosok szá­máról van szó. „.4 Szent-estén a főváros nyugodt, az utcák rendje biztosítva van.” Felkutattam egy akkor szolgálatot tevő közrendőrt: A 83 éves Dóri Istvánt. Mi­lyen volt 24-én a szolgá­lata? — Háromszor 24 óra volt előtte a szolgálat egy 24 óra pihenő. De akkor is ügyeletre rendeltek ki, réz­csákóba a Szent László téri templom elé. „Milyen ese­mény volt?” — Boschán bor­kereskedő kocsisa, Balázs Miksa hangosan kurjongatott és káromkodott. Ekkor pe­dig szabályrendeletet hoztak isten káromlása ellen. Fel kellett írnom. Apróhirdetések a lapokból: „Bakancs 45-ös békebeli, alig használt eladó. Mérleg utca 12” Keretes hirdetés: „Le­származások kutatása ügyé­ben forduljon Heraldika ne- mességi irodához. Gróf Ká­rolyi u. 14.” Szegeden, a Dél-Magyarország karácsonyi száma — vasárnap van, szikrázó, tiszta fényben fürdik Szeged — első oldalon nagy betűk­kel közli: „megalakult az ideiglenes nemzeti kormány.” A külpolitikai rovat leg­újabb híre: „új, nagyarányú offenzíva indul a Balaton és a Duna között”. Egy felhí­vás: „Felhívjuk a vizsgázott futballbírókai, hogy vasár­nap f. hó 24-én délelőtt 1 órakor a Dlasz volt Szent Ignác utcai helyiségében szí­veskedjenek m->gj-lenni, Sze­gedi Központi Sportbizott­ság”, — k —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents