Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 25. Ember, munka, hazafiság.,. A napokban történt. Egyik nagyüzemünkben arról beszélgettek, hogy kit kérjenek fel a politikai világnézeti oktatás keretében sorra kerülő előadás megtartására. — Haza és hazafiság — azt hiszem, történészt kellene... — Esetleg irodalmárt, szólhatna Petőfiről, de Aranyról is... Ekkor egy fiatalember — szakszervezeti aktivista — javasolta bátortalanul: — Kérjük fel a főmérnököt, vagy a termelési osztály vezetőjét... 2. A hazaszeretetnek ugyanis — akár a nemzetnek — nemcsak múltja, hanem jelene is van. A történelem valóságos menetében — ennek minden tanulságával — előttünk áll a folyamat; a szocializmus építésének konkrét területei, „harci terepei” a történelmi adottságok és a nemzethatárok között fejlődő népgazdaságok. Egy-egy országban, ha erősödnek a szocializmusnak politikai. gazdasági és erkölcsi erői, ez szükségképpen a szocializmus nemzetközi energiáinak gyarapodását is jelenti, részét képezi egy napv világfolyamatnak. Hazánk tájain ma a mi üzemeink és villamostáweze- tékeink emelkednek. Oj lakótelepek nőnék fel minden város határában. Utcáinkat, tereinket új szobrok díszítik. A Dunán 'a. magyar hajógyártás termékei úsznak. Országútjainkon Ikarusz autóbuszok robognak. 2. r Ha valaki szereti ezt a tájat. ragaszkodik hazájához, ídeköti szíve és emlékei iákkor a magyar nép keze által formált, szocialista tulajdonban levő okjéktumokkal gazdagodó tájat szereti. Ugyanúgy nem szégyelljük, — sőt büszkék vagyunk — jónéhány ipari termékünkre. Azokra, amelyek hazánk követeiként jutnak a világ különböző országaiba. Büszkék vagyunk a közel- keleti országokban emelkedő magyar hidakra, szerelőcsarnokokra, a Mongóliában épített üzemekre, fúrott kútja- inkra. A Német Demokratikus Köztársaságban futó magyar gyártmányú autóbuszokra, az Angliában üzemelő, Heller—Forgó szabadalom 6zerint épült hűtőtornyokra, a magyar mérőeszközökre, műszer-, gyógyszer- és híradástechnikai iparunk termékeire. Hűtőgépjeinkre, nemzetközi díjat nyert divatmo- delljeinkre. A magyar nép munkáját dicséri, hogy mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeink eljutnak a világ távoli pontjaira. Sokfelé ismerik a szabolcsi almát, a szatymazi őszibarackot, a nemesített (ú. n. „magnélküli”) szőlőt és görögdinnyét. Büszkék vagyunk mindazokra a terményekre és termékekre, amelyek az emberi munka eredményeként a magvar föld és éghajlat sajátos adottságait képesek koncentrálni és exportálni a világ minden részébe. 3. Elengedhetetlenül szükséges — az élet követeli — hogy gyarapodjék széles körben a lakosság közgazdasági műveltsége és tájékozottsága. Ezzel együtt a SZÓ''? hí}'7'' is új vonásai bontakoznak ki. Mintegy „össznépi” méretben való figyelemmel kísérése annak, hogy termékeink hová jutnak el a világban. Ezek a termékek hogyan képviselik hazánkat és a gyárat, üzemet? Munkánk eredményei hogyan teljesítik követi szerepüket? És mit lehetne tenni azért, hogy termelésünk és termékeink még jobban szolgálják az igényeknek ég a szükségleteknek kielégítését? Büszkék vagyunk az égésé világon felhangzó Kodály- s a mind több helyen felcsendülő Szokolay-dalla- mokra. Díjnyertes filmjeinkre, korszerű balettművészetünkre. Szellemi exportunk mindazon termékére, amely e hazának anyagi és erkölcsi értékeit, vagyonát gyarapítja. A Magyar Népköztársaságban születő értékes kulturális és művészeti alkotások ismerete, szeretete elválaszthatatlanul hozzátartozik hazánk — hazánk "népe alkotásainak — szeretőiéhez! 1. Tudjuk azt is, hogy egyetlen népgazdaság sem önellátó nemzetgazdaságként fejlődik. Exportra s hazai fogyasztásra termékeink szovjet vasércből, gyapotból és más nyersanyagból készülnek. Kohóinkat magas kaló- riájú lengyel szén is fűti. A elektromosáram, a kőolaj és égész energetikai rendszerünk nemzetközi hálózatból táplálkozik. Szerény erőinkkel, ezt a közös együttműködést mi is gyarapítjuk. Földjeinken — így Szolnok megyében is — a szovjet Bezosztája-fajta hozta meg a rekordtermést gabonából. Az erő- s a munkagépek közt a magyar ipar termékei mellett szovjet, csehszlovák, NDK-beli ipari termékek is segítik a magyar földön folyó növénytermesztést A szocializmust építő népek gazdasági, műszaki-tudományos együttműködésének továbbfejlesztésében pedig olyan új lehetőségek tárulnak fel, amelyekkel élve magasabb szintű együttműködést megvalósítani — történelmi szükségesség, 3. A hazaszeretet és az internacionalizmus olyan eszme, cselekvési készség, erkölcsi és mindennapi gyakorlati magatartás, emberi viszony tehát, melynek gazdag történelmi hagyományai vannak. De nem múltból öröklött tradíció ez csupán. Ezek az eszmények ma a szocializmus építésének történelmileg adott helyzetéből, a társadalmi-gazdasági valóság tényleges követelményeinek felismeréséből fakadnak. a jelen továbbfejlődésének igényeit, szükség- szerű parancsait foglalják erkölcsi normarendszerbe. Ezért szükséges. hogy ezekről a kérdésekről — miközben a történelmi múlt gazdag és értékes hagyományait idézzük. e tradíciók tanulságait újra és újra elemezzük — a jelenre vonatkozó következtetéseket is levonják az üzemi kollektívák. Hasznos tehát. — vagy inkább különösképpen szükséges — hogy a haza, a hazaszeretet, a proletár internacionalizmus kérdéseiről szóljon olykor a munkások közössége előtt a főmérnök, a főkönyvelő, a termelési- és a kereskedelmi osztály vezetője is. A hétköznapok nyelvén, a munkás hétköznapok parancsa szerint Császtvai István Jól halad a kiskörei vízlépcső építése Előkészületek Szolnok megyében a Tisza II. vizének , fogadására Irta: Szabó Lajos, a MSM TiszaírzdáJs iíazij^iasáilajbsztási Irodájának igazgatója Az országgyűlés a III. ötéves tervről szóló 1966. évi II. törvényben úgy döntött, hogy meg kell építeni a Kiskörei Vízlépcsőt Vele a mintegy 120 négyzetkilométer nagyságú és 350—400 millió köbméter vizet tároló víztározót valamint a 120— 120 kilométer hosszú Nagykunsági és Jászsági Főcsatornát. Hazánkban a mezőgazdaságilag hasznosítható területek növelésére lehetőség nincs. Sőt, a jövőben még további csökkenéssel számolhatunk. A lakosság fogyasztásának növekedése, a feldolgozó ipar nyersáruval való ellátása az export igények teljesítése viszont sürgeti az élelmiszer termelésének növelését, egyes termékek importjának csökkentését. Mindez belterjesebb gazdálkodással valósítható meg. S ennek fontos eszköze a szakszerű öntözéses gazdálkodás. Az öntözésfejlesztés érdekében létesülő kiskörei főművek közvetlen hatásterülete 1 millió hold. Ez közvetetten még félmillió holddal, a Tiszalöki- és a Körösvölgyi Öntözőrendszerek területén tovább növelhető, így válik lehetővé, hogy 524 ezer holddal nőjjön az öntözhető terület nyolc megyében és 2o ezer hold intenzív halastó is megvalósuljon. Félmillió emberi érint A Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei megépítésével hazánkban az eddigi legnagyobb mezőgazdasági beruházás valósul meg E jelentős fejlesztési program a Tiszántúl 400 mezőgazda- sági termelőszövetkezetét érinti, családtagjaikkal együtt közel félmillió embert Ez, a volumenében is nagy munka csak akkor lesz hatékony, ha a fejlesztés technikai, technológiai biológiai és gazdaságossági egységét biztosítani tudjuk. A harmadik éve nagyütemben épülő Kiskörei Vízlépcső munkálatai 1969-ben haladtak a legtöbbet Ebben az évben megkezdődött a vízlépcső betonozási munkája. elkészült a duzzasztómű teljes földmunkája, megkezdődött a hajózsilip, valamint az alvízi és felvízi mederátvágás földmunkája. Elkezdték a Jászsági és Nagykunsági Főcsatornák föld- és műtárgy munkálatait, § ebben az évben kezdődött a leendő víztározó töltésének erősítése. Természetesen tovább folytatódott Kiskörén a felvonulási lakó- telep, a munkásszállások, a központi kazánház. s egyéb járulékos beruházások építése is. Nagy jelentőséget tulajdoníthatunk annak az éppen Szolnok megyét érintő ténynek. hogy 1969-ben már hozzákezdhetünk a kisújszállási esőztető öntözőfürt építéséhez is. Ebbe tartozik a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet, amelyről köztudott, hogy a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-el együtt öntöző modellüzeiruné fejlesztjük. A kiskörei öntözőrendszernek jelentős területe egyébként Szolnok megyében van. E megyének eddig is gazdag öntözési hagyományai voltak. Ezekre építve lehet az öntözéses gazdálkodást magasabb színvonalon megvalósítani. Alapvető feltétele ennek, hogy a vízfogadó gazdaságokban szükség szerint ismerjék és biztosítsák a fejlesztés tárgyi és személyi feltételeit. Ez'pedig csak körültekintő, helyzetfelmérésen alapuló tervezéssel történhet. A gazdaságonként készített felmérések és fejlesztési tervek információkén* is felhasználhatók a nép- gazdasági igények, továbbá a gazdaságok üzemi adottságainak és feltételeinek, a természeti és közgazdasági lehetőségeknek a meghatározásához is. Ékre hivatott a MÉM Ti- szavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Irodája, amely szolnoki székhellyel irányítja és fogja össze 8 megye felkészülését. Természetesen az iroda a Szolnok megyére vonatkozó öntözésfejlesztési elképzelések. tanulmányok üzemfejlesztési tervek készíttetésének gazdája is. Az iroda a mezőgazdasági felsőfokú tan- és kutató intézetek. az öntözni szándékozó gazdaságok bevonásával már 1968-ban hozzákezdett a középtávú üzemi fejlesztési tervek készítéséhez. — Szolnok megyében kész a tiszaföldvári Lenin, a cibak- házi Vörös Csillag, a kende- resi Haladás. a mezőhéki Táncsics, a tiszaföldvári Szabad Nép, a nagyrévi Béellen őrzés ével, , a talajvízszint tartásával, vagy süllyesztésével lehet a káros következményeket elkerülni. Hat belvízi öbözei a megyében Az öntözővíz megérkezése előtt nagyarányú talajjavításokat végzünk. A tiszaföldvári Lenin, a cibakházi Vörös Csillag, a kenderes! Haladás, mezőhéki Táncsics, tiszaföldvári Szabad Nép, nagyrévi Béke és Barátság, a csarkeszőllői Magyar—Román Barátság, a kungyalui Zöldmező, a kisújszállási Búzalkalász, a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz és a Héki Állami Gazdaság földjein 1975-ig összesen Í7 ezer hold talajjavítás történik. Főképpen — 13 500 holdon — meszezéssel javítják a talaj termőképességét. A 11 termelő gazdaság talajjavításának költsége 40 millió forintot jelent. A talajjavítással párhuzamészetesen csiajk az állatállomány fejlesztése teszi lehetővé. Jelentősen emelkedik a műtrágya hatóanyag használata is. Eszerint már 1973-ban holdanként 150 kilogramm műtrágya hatóanyag felhasználásával számolunk az öntöző gazdaságokban. Tíz ontozoíuri A nagy öntözés kezdetekor — 1973-ban — még csak tizenhat öntözőmérnökkel, negyvenöt öntöző-technikussal, félezer öntöző szakmunkással kell több. az öntöző- rendszer kiszolgálásához a megyében a jelenleginél. Kiképzésük tervszerűen elkezdődött a felsőfokú oktatási intézményekben, szakmunkásképző iskolákban. Szolnok megye öntöző szakmunkásait nagyrészt a kunhegyes! iskolában készítik feL Amióta szóba került a IL Tiszai Vízlépcső megépítése, mindig foglalkoztatta a közvéleményt miből épül, ki fizeti a nagy beruházásit? Éppen 1969-ban dőlt el: az Ilyen lesz a Kiskörétől Tiszafüredig felnyúló víztározó, az Alföld új „Balatonja”. ke és Barátság a cserkeszőf- lői Magyar—Román Barátság, a kungyalui Zöldmező, a kisújszállási Búzakalász és a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz, valamint a Héki Állami Gazdaság fejlesztési terve. Ebben az, évben újabb 5 gazdaság térvén dolgoztak a szakemberek, s jövőre további 8 Szolnok megyei gazdaság terve készül el. E gazdaságokban 1973 és 75 között indul az öntözés, de a leendő öntöző üzemek mező- gazdasági megalapozása már évekkel előtte elkezdődött. Különösen ügyelünk a talaj termékenységének fenntartására és fokozására. A mezőgazdaság legfontosabb termelési eszköze a termőföld. Azon dolgozunk, hogy minden termelési tényező optimális állapotban várja a vizet. A termőföld termőképességének megóvása érdekében. a tudomány jelenlegi eredményei alapján, felhasználva a tiszalöki öntözőrendszer tapasztalatait, megvizsgáljuk az öntözővíz talajra gyakorolt hatását. Ez a munka az Agrokémiai Kutató Intézet által kidolgozott módszer segítségével történik. Vizsgáljuk a2 öntözés talajtani feltételen és kritikus talajvízmélységét. E felmérés során megállapították a kutatók, hogy Szolnok megye összes területének 5 százaléka feltétel nélkül, 91 százaléka csak feltételesen öntözhető, és 4 százaléka egyáltalán nem A feltételesen öntözhető területeken a talajvíz rendszeres mosan 6 belvízi obiözet, belvízlevezető rendszer kiépítése válik szükségessé a megyében. Az elképzelések szerint a kisújszállási, a Mes- terszállás-Barta pusztai, a gyügeri, a kungyalui, a ké- kes-laposi és a szajoli belvízi öblözeteiket építik ki. Az öntözéses szántóföldi növénytermesztés szőlő- és gyümölcstermesztés rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésére a gazdaságok a legkorszerűbb termesztés-technológiai eljárások alkalmazásával. az öntözést gazdaságosan megháláló fajták termesztésével, fokozottabb növényvédelemmel. megfelelő tápanyag gazdálkodóssal készülnek fel. Az öntözővíz hasznosításának egyik legfontosabb feltétele a tápanyag. Az első ütemben öntöző gazdaságokat úgy fejlesztjük. hogy az öntözővíz érkezésekor évente már 27 mázsa szervestrágyát használnak holdanként. Ezt terüzem haitáráig az államot terheli a beruházási összeg. A termelő üzem csak a mozgatható részek beruházási összegét fizeti. A szolgáltató művek után fizetendő amortizáció. fenntartás, aizonban a mezőgadasógi vízszolgáltatási díjban megtérül majd. Az is világos már. hogy az öntöző gazdaságok nagyrésze a korszerű esőztető öntözőfürtöket igényli. Az elkészült műszaki tanulmánytervek eddig Szólnék megyében 10 öntözőfürttel számolnak. Mégpedig: a kiS- újszál ási, a mezőhéki a tiszaföldvári, a kungyalui a kengyeli, az atrácsi. a nagykunsági V/l-es. a nagykunsági V/2-es. az abádszalóki és a jászsági Vlll-a* öntözőfürttel. A 10 ön főző fürtben 25 ezer 850 hold az örtöző- fürtön kívül 3 ezer hold, összesen tehát 28 850 hold öntözőtelep meevalócí'ását tartalmazzák e tervek. Nagy munVa a fe’Vészü és A* Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszere építése miatt elkerülhetetlen termőföldek, valamint a termelőgazdr.sá- goli egyéb termelő eszközeinek kisajátítása. Ez Szolnok i megyében az abádszalóki Lenin, a tiszafüredi Hámón Kató és a tiszaszőllősi Petőfi Tsz-t nagvban érinti. Ezért olyan döntés született, högy e gazdaságok jövedelme a kisajátítás miatt nem csökkenhet. Annyi beruházást, kártalanítást kapnak, amellyel pótolni tudják a jövcdelemkiesést. Ez az abádszalóki Lenin Tsz esetében ■ 31,4, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz esetében 31.5 s a tisztszőllősi Petőfi Tsz-ben 13.4. összesen 76,3 millió forintot jelent. Hatalmas munkát feltételez a felkészülés. De lehetővé teszi, hogy mire elindul a víz a Jászsági és a Nagykunsági Főcsatornán, itt már minden készen várja.
