Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

1 8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 195!). december 21, A* Autópálya Szlovákiában KwLPPLBTIftfll Az SZNT Közlekedési- és Üthálózati Bizottsága a kö­zelmúltban a szlovákiai autópálya-építés problémái­val foglalkozott. A megvita­tott tervek szerint Szlovákiá­ban 1990-ig körülbelül 650 kilométer hosszú autósztrádát építenek. Az új út a cseh­országi úthálózat csatlakozá­si pontjaitól vezet Malackyn át Bratislavába, a főváros­ból pedig a Vág mentén Zi- linára, Liptóba, a Szepesség- be, Kelet-Szlovákiába, egé­szen a Szovjetunió határáig. Az eredeti tervek szerint az út utolsó szakasza Eperjesen és Vranovon vezetett volna a szovjet határhoz, de a bi­zottság gazdasági és külke­reskedelmi szempontok fi­gyelembe vételével azt java­solta az illetékes miniszté­riumnak, hogy az út kösse össze Kassát Tiszacsemyővel. A tervek szerint a szlová­kiai autópályák építésében felhasználjuk az európai ta­pasztalatokat. Nélkülözhe­tetlen a bevált külföldi gé­pek behozatala, s számítanak néhány gépi berendezés sza­badalmának a megvételére. Az építkezés korszerű jellege megköveteli a munkaerő leg­előnyösebb szerkezeti össze­tételét, ezért biztosítani kell a képesített dolgozókat, első­sorban autószerelőket, gép­kocsivezetőket és gépkezelő­ket, A feltételezett előreha­ladás körülbelül napi egy kilométer. A külföldi tapasz­talatok szerint a felvonulási létesítményeket lakókocsik­kal kell megoldani és ezzel biztosítani az építkezés tech­nológiai igényének rugalma­san megfelelő mozgásképes­ségét. Az útépítés munkafolyama­ta, technológiája és a gépek jó kihasználása megköveteli a 30—50 kilométeres munka- szakaszok létesítését. Mezőgazdasági adatszolgáltatás a világűrből Három amerikai űrhajós, James McDivitt, David Scott és Russel Schweickart 1.969. március 13-án eddig még soha el nem ért magas­ságból szolgáltatott mezőgaz­dasági statisztikai adatokat Az Apollo—9 űrhajóról kb. 130 tengeri mérföld magas­ságból felmérték az Egyesült Államok mezőgazdasági tér­képét. Az e célból készített speciális fényképek azt mu­tatják, hogy az efféle fel­mérések a termésjelentésnek nagy hasznára lehetnek. Az Apollo—9 űrhajóról ké­szített felvételeket ugyanak­kor nagy magasságban járó repülőgépekről készített fel­vételekkel egészítették ki, ami lehetővé tette az űrhajó­ból készült fényképek jobb értékelését. Az űrhajóból és a repülő­gépről készített fényképeken 10 acre (7 kát hold) nagysá­gú területeket is meg lehe­tett különböztetni, amelyek a tavaszi vetés előtt 20—30 százalékban elgyomosodtak. Az Apollo—9 felvételein egyes területek szikessége is jól látszott Ezeket az adatokat napon­ta kétszer továbbítják majd a földi állomásra, míg a tv- kamerák és egyéb érzékelő műszerek gyakrabban szol­gáltatnak adatokat. Az adatokat Fairbanks- ban (Alaszka) és Rosman- ban (New Mexico) 100 per­cenként veszik fel. A Föld körül keringő műholdaknak mindegyik állomás fölött 10 perces adásideje lesz. A mű­holdakon felvett képekből percenként hármat továbbí­tanak. — Egy-egy felvétel 100 x 100 mérföld területre terjed ki. Az Egyesült Álla­mok egész területét kb. 550 ilyen felvétellel lehet ábrá­zolni. Műholdrendszer a mezőgazdaság szolgálatában Az Apollo—9 felvételei azt mutatják, hogy az ilyen fény­képek felhasználhatók a mezőgazdaság, az erdészet és a bányászat céljaira. Ezért legkésőbb 1971 végéig, az Egyesült Államokban felállí­tanak egy műholdrendszert a földi erőforrások vizsgálatá­ra. Ez a rendszer tv-kame- ráival éá különböző egyéb érzékelő műszereivel nagy hasznára lesz a mezőgazda­ságnak. A műholdak azonban soha nem fogják teljesen helyet­tesíteni a földi adatfelmé­rést. A műholdak 500 mér­föld magasságból nem érzé­kelik az állatállományt, a 10 acre-nél kisebb területeket, a raktári készleteket, de a mezőgazdák jövő szándékait sem. Ennek ellenére gyors és folyamatos adatszolgáltatás­sal egészíthetik ki a jelen­legi statisztikai felmérés rendszerét a következő te­rületeken: — meghatározzák az egyes növények vetésterületeit, — ismételt felvételekkel fi­gyelemmel kísérik a nö­vekedés ütemét, — kimutatják az állomá­nyok vitalitását és' egész­ségi állapotát. A kutatók most dolgoznak azon, hogy a főbb mezőgazda- sági növények, pl. a gabo­nafélék termését hogyan lehet ilyen módon előre megbecsülni, A mezőgazdasag ezenfelül egyéb hasznos adatokat is kaphat, a műhold-rendszer segítségével, pl. a vízfolyá­sokról, a talaj nedvességéről vagy a hótav^ró nagyságáról és mélységéről. E felad-tok teljesítése vé­gett a műholdakat elektroni­kus érzékelő műszerekkel látják el. Mindegyik műhol­don három televíziós kame­ra lesz. A növényzet által visszavert fényt sí!«’*éi?e,emső műszerek érzékelik, amelyek a növé­nyeket egymástól pontosan megkülönböztetik. feltéve, hogy az illető növény elég nagy területet foglal el. A hótakaróról, a hóié le­folyásáról és a csapadékról is külön műszer segítségével szolgáltatnak adatokat. Uzbégek földién Délben még az új moszk­vai tv-torony forgó éttermé­ben ültünk, s szemünkkel a Domogyedovo-i repülőteret kerestük, valahol az óriás város szélén. Este már ma­gunk is ott álltunk a repülő­tér forgatagában: percen­ként indultak a gépek a Szovjetunió távoli pontjai felé, a többi között a mi IL— 18-asunk is. Fedélzetén, ha­marosan magunk mögött hagytuk az éjszaka sötétjét. Irány: kelet. Rögtön mesés kelet kö­zepébe csöppentünk. A mon­dabeli Naszreddin Hodzsa szülővárosát valaha „az isz­lám valódi támaszaként” em­legetnék, s a város műemléki képét a mohamedán vallás határozza meg: mecsetek, minaretek és medreszék (mohamedán papneveldék) mindenütt. A ragyogó kupolák, égre- törő minaretek és türkiz csempedíszítések közül talán egy egyszerű négyzetalakú épület, a Szamanidák dinasz­tiájának mauzóleuma tetszett a legjobban. A mauzóleum a IX—X. száradban épült, s ezer éve változatlanul dacol az idővel. Az egyszerű égetett tégla különböző formájú darabjai nemcsak az épület arányait, hanem ornamentikáját is meghatározzák. A legrégibb után a közel­múlt emlékéhez vezetett vá­rosnéző kőrútunk: az utolsó buharaj emír palotájához. Az emír, aki Pétervárott végez­te a tiszti akadémiát, keleti pompával és nyugati mo­dernséggel rendezte be palo­táját. Még az ebédlőket és fogadószobákat is az évsza­kok szerint váltogatta. Az üvegre ragasztott. faragott alabástrom csipkét csodáltuk sokáig. Az emír rabnőinek a kastély parkjában fürdő- medencét építtetett, s a für- dőző hölgyeket, az erre a célra emelt kilátóból szem­lélte. Bár 1867-ben a cár el­törölte a rabszolga kereske­delmet, még 1910-ben is 4Ó0 rabnő élt itt az emír 4 tör­vényes feleségén kívül. A város központjában az óriási medresze ma is működik, 40 muzulmán pap jelölt készül itt jövendő hivatására. Az épületeken kívül, ter­mészetesen elsősorban az üz- bég emberek, a mai élet ér­dekeltek bennünket. Az el­lentétek harmóniáját, vagy talán a harmónia ellentéteit találtuk! Az égjük utcában „esajhana”, a hagyományos üzbég teázó. Az idősebb fér­fiak kaftánban, turbánban, naphosszat is elüldögélnek az egész járdát elfoglaló ke- reveten. A fa-kerevetekeí szőnyeggel takarták, s a törökülésben elhelyezkedő férfiak mellett ott a hagyo- mánj’-os zöld tea. Az öregeket nem zavarja a modem élet lüktetése, keleties ráérősség- gel vitatják meg ügyeiket. S az ellentét? Az utca másik felén autóbuszmegálló, s vi­dám tübitejkás fiatalok vár­nak a buszra, sietnek a gyár­ba. Üzbegisztán ipara gyor­san fejlődik, a régi műemlé­kek városában modern élet lüktet. Asszonyhoz, méghozzá gyö­nyörű asszonyhoz fűződik a szomszédos Bibi-hanum me­cset története. Közép-Ázsia legnagyobb muzulmán temp­loma ez, s a monda szerint Timur-lenk, a híres világ­hódító felesége építtet­te. Timur-lenk sikeres indiai hadjáratából már vissraút- ban volt, s gyönyörű és ked­venc feleségének Bibi-ha- numnak csak úgy sikerült az uralkodó érkezéséig befe­jeztetni az épületet, hogy egy csókot adott az építész­nek. Lelkes és vidám ma­gyar turistacsoportunk e helyben meg is fogadta, hogy megpróbálja átadni Bibi-ha­num tapasztalatát a hazai építőiparnak. A mecset tövében ma is nyüzsgő a keleti piac. a ba­zár. Bár az áruházakban is árulják, sőt ncgyobb válasz­tékban, a díszesen kivarrott üzbég tübitejkát, mégis úgy éreztük, hogy a kis főfödőt itt a bazárban, bpgyogós, szí­nesen öltözött árustól, némi Szamr.rkand. Gurc emír ma­uzóleuma. Épült 1403-ban. alku után kell megvennünk. Csak így lesz emlékezetes. Szamarkand történelmi ré­szei mintha a meséből lép­tek volna ki, de a városban modem lakónegyedek, és kel­lemes zöld parkok is vannak. Taskentben, a modern óriásvárosban a kelet díszítő­elemei csak stilizáltan je­lentkeznek. Az 1966. évi földrengésnek már nyoma sincs, a szovjetország segítő- készsége szinte hónapok alatt újjáépítette a várost. Tas­kent hálás lakói lakónegye­dek elnevezésével őrzik a segítők emlékét Kiev, Le­ningrad, Moszkva nevű új kerületei vannak a városnak. S amikor üzbég kísérőnk tréfásan azt mondta, hogy most pedig „átugrunk” Mosz­kvába, mindnyájan a moszk­vai kerületre és a 15 perces troliutazásra gondoltunk. Pe­dig ezegyszer a néhányórás repülésre célzott, s másnap már valóban Moszkvában- voltunk. Pál Judit Buhara. Az utolsó emír, Szaid-Abin kán nyári palotája. Mi a helyzet a kábitószerpiacon ? Az Interpol Mexicó City­ben tartott közgyűlésén Anglia a kábítószer-fogyasz­tásról szóló jelenti:.ében két fő fejleményről számolt be: kínai eredetű heroin je­lent meg Angliában és ki­alakult a hasis szervezett csempészése. Az egyes országok rendőr­ségének az Interpol elé ter­jesztett jelentései lehangoló képet mutatnak. Az angol jelentés szerint az az intéz­kedés, amelynek értelmében csak egyes klinikák kaphat­nák heroint, arra vezetett, hogy nagy kereslet támadt a feketepiacon. E keresletet bizonyos mér­tékben azzal elégítették ki, hogy kínai heroint dobtak a piacra — amely Hong Kong- ból származik és heroin, va­lamint koffein keveréke. Tavaly 35 személyt ítéltek el, mert kínai heroin volt a birtokukban — míg 1967- ben csak egy ilyen eset volt. A jelentések szerint a vi­lág többi részein a következő a helyzet: Észak-Amerika még min­dig a nemzetközi kábítósrar- kereskedők fő célpontja. Fő­ként heroinnal kereskednek, de nagy üzleteket bonyolíta­nak le hasissal és kokainnal is. A heroin nagy részét Európából — általában Fran­ciaországból — csempészik be, de a csempészek módsze­rei az elmúlt években meg­változtak. Korábban a pue- becki és a New York-i nagy kikötőket vették igénybe, dp a közelmúltban Port Ever- gladesben, Bostonban és Wa­shingtonban tartóztattak le csempészeket, ami azt bizo­nyítja, hogy most olyan he­lyekkel próbálkoznak, ame­lyeket véleményük szerint kevésbé őriznek. A Közép Kelet továbbra is az ópium-, morfium- és hasis.ermelés egyik központ­ja. Az ópiumot többnyire te­ve- és öszvérkaravánokkal viszik át a határon, majd gépkocsikba rakják és az Európába vagy Észak-Ame- rikába vezető út közbeeső ál­lomásaként a nagyvárosokba szállítják. A Távol-Kelet az ópium­termelés másik központja. Az ópium nagy részét helyileg használják fel, de bizonyos mennyiséget a nemzetközi kereskedelemben hoznak for­galomba. Ebben Hong Kong tölt be központi szerepet. Búzatermő területek és terméseredmények 1968/69 1969/70 1968/69 1969/70 ezer hektár ezer tonna Észak- és Közép­Amerika 35 044 30 099 62 254 60 308 Kanada 11906 10104 17 686 18 638 Mexiko 717 715 1 793 2 000 USA 22 382 19 241 42 740 39 634 Dél-Amerika 8117 7 933 8 667 9 427 Argentína 5 944 —■ 5 900 — Brazília 500 — 70o — Kolumbia 105 73 125 80 Peru 130 150 120 140 Uruguay 532 — 484 — Chile 742 — 1 200 — Ecuador 70 80 63 75 Nyugat-Európa 17 784 17 257 47 525 44 918 Közös Piac orsz. 10180 10119 32 303 30 687 Belgium és Luxemburg 219 215 891 780 Hollandia 153 155 679 725 Olaszország 4 275 4 203 9 590 9 000 Franciaország 4 069 4 043 14 645 14 182 NSZK 1464 1501 6198 6 000 Ausztria 306 300 1 045 873 Anglia 978 833 3 571 3 343 Görögország 1 027 1 003 1 515 1 771 Dánia 95 92 461 410 Írország 90 81 363 320 Spanyolország 3 950 3 732 5 477 4 825 Norvégia 5 — 16 10 Portugália 569 500 797 406 Finnország 241 — 16 — Svájc 99 97 407 368 Svédország 245 264 1 059 943 Ázsia 63 300 62 863 64 071 65 639 Afganisztán — — 3 080 — Izrael 85 85 190 400 Jordánia 275 — 173 260 India 14 917 14 500 16 568 18 000 Irak — — 1 200 — Irán ~ — 4 400 4 200 Libanon 61 61 45 50 Hepal 150 157 216 227 Pakisztán 6061 5929 6 478 6 879 Szíriái Arab Közt. — — 500 — Törökország 8100 8 300 8 400 8 600 Japán 322 288 1012 790 Ausztrália és Óceánia 10 890 10 446 15138 12 650 Ausztrália 10 763 10 319 14 687 12 200 Űj-Zéland 127 127 451 450

Next

/
Thumbnails
Contents