Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 21. Meditáció A WURLITZER zené­jéből, bömböléséből, nagyjá­ból következtetni lehet a kö­rülötte ülők érzelem és gondolatvilágára. A gép en­gedelmeskedik. kiválasztja a kért lemezt, lejátssza. S ab­ból, hogy ki mit választ, — s hányszor — többre is gon­dolni lehet, nemcsak a „be­programozó" zenei igényére. A mezőtúri rukrá"”rlnb"n bömböl a wurlitzer. Körülöt­te a törzsközönség, — nem sajnálják a pénzt... Négy fiatalember hangos­kodik a mellettem levő asz­talnál. Ittasak, de azért ki­szolgálják őket. Az ijedt sze­mű felszolgáló lányka nem meri megtagadni a rende­lést. A társaságban hatalmas termetű fiatalember viszi a prímet. Erősen ittas, hangos­kodik, kötözködik. Ajánlatot tesz a felszolgáló lánynak. Az lenyeli a megszégyenítő sértést gyorsan felveszi a rendelést igyekszik szaba­dulni. A fiúk elemükben van­nak: egyetlen belépő női láb sem marad jelző nélkül. A megjegyzések gátlástalanok, ízléstelenek. A galeri nagyo­kat röhög a bemondásokon. A fél presszó velük van teli. Nem lehet nem oda fi­gyelni a beszélgetésükre: „Azt a nyikhajtmegeszem..." Majd: lecsapom egvből. Eszembe jut. az egyik Szol­noki autóbusz megállónál is végi ghal1 gattarn effv beszél­getést. Ott is az volt az ér­tékmérő. hogy a szóbanforgó hosszúhajú fiatalember le tudná-e egyből csapni emle­getett ismerősét. Az ősszel elítélt garázda fiatalokkal beszélgettem a börtönben. Az egyik büszkén mondta; Én mindig csak egyet ütöttem, az elég volt A múlt héten Karcagon agyanígy büszkélkedett a la­kat alatti galeri egyik tagja. Nem hivatkozom az újsá­gokban. a rádióban, televí­zióban tucatszám megjelenő riportokra, bírósági hírekre: félelmetesen megnőtt a fia­talok által elkövetett erősza­kos cselekmények száma. Terebélyesedik a Hoo’ihan- esalád. (A huligán szó, a múlt század végéről, Lon­donból származik, ekkor élt az ír származású Hoöühan- család, amely kihívóan nyers, kötözködő. garázda életmód­járól vált hírhedtté.) Szapo-' rodnak a garázda huligánok. Az imént felsorolt esetek alapján nem nehéz következ­tetni, hogy a barbár, egy ütésből lecsapni valakit szándék mennyire azonos ideológiai tőből fakad. A ga­rázda huligánság a polgári ideológia hatásának egyik megnyilvánulása, az anar­chizmus melegágya, az em­berek közötti szocialista kap­csolatok kifejlődésének aka­dályozója. A huliganizmus terjedésé­nél nálunk súlyosbítja a helyzetet, hogy a fiatalság egyes, főleg vidéki rétegei­nek igen alacsony a kulturá­lis színvonala. A régi, buta, „ki a legény a csárdában” elvre — mert a gyökerei még megvan­nak, telepedett rá a modem erőszak sajátos kifejezési formája. A fiataljaink túlnyomó többsége becsületesen dolgo­zik, tanul, híve és támoga­tója társadalmi rendünknek, de egy bizonyos, periférián élő, emberi normáikban el­vadult réteg, valamiféle új, nemzeti virtust igyekszik te­remteni a huliganizmusból. Említettem, hogy beszél­gettem erőszakos cselekmé­nyekért letartóztatott fiata­lokkal. Egyik sem azt mond­ta, hogy kérem nagyon ide­ges voltam, elveszítettem a fejem és leütöttem. Sokkal inkább büszkék rá. hogy erős, hogy megtehette, hogy meg merte tenni. Akit leütnek, számukra teljesen személytelen,' akkor látták életükben először. Le­ütik. mert önkifejezési for­májukat vélik tettükben megtalálni. A legteljesebb cinizmus jellemzi ezeket a fiatalokat. Megkérdeztem, miért csinál­tad, miért támadtál rá véd­telen emberre? Megvonta a vállát vigyorgott: „Csak!” Minden köztörvényes bű­nözés velejárója az anarchiá­ra való törekvés. Különösen áll ez a huliganizmusra: tet­teiket ugyanis nem az anar­chia teremti meg, sokkal in­kább zavaros ideológiájuk­ból következően igyekszenek anarchiát teremteni, pusztí­tást A mezőtúri cukrászdában kezdtük a gondolatsort. Tér­jünk oda vissza. A mellettem ült társaság már a helyiség másik végé­ben hangoskodik. Az ijedt szemű felszolgáló lány söp- röget, takarít utánuk. Feldöntötték az italos po­harakat, szétdobálták a ciga­rettavégeket, összepiszkítot­ták a parkettot. — és átül­tek egy másik asztalhoz, ahol kezdték élőiről. JELKÉPNEK tartom mindezt: az effajta ember után mindig pusztítás marad és szemét. — ti — Inkább állva meghalunk, mint térdelve éljünk Vietnami szabadságharcosok Szolnokon Kedves vendégek fogadá­sára készültek tegnap dél­előtt a Kilián Repülő Mű­szaki Főiskolán. Tanárok, tisztek aggódva hallgatták a rádió híreit: hóakadályok a 4-es számú főútvonalon. Nem tudnak eljönni — mondogat­ták többen. Az egyik főtiszt megjegyezte: Az ilyen em­berek előtt nem lehet aka­dály egy kis hó. A vendégek rászolgáltak a jelzőre, s ha néhány perces késéssel is, de megérkeztek a helyőrségi klub elé. Mosolyogva szálltak ki az autóbuszból a Dél-vietnami Felszabadítási Front katonái, baráti kézfogásra nyújtva a fegyverfogástól edzett jobb­jukat. Élükön Hoang — Phuong Thao a parancsnok, a partizán harcok egyik szer­vezője, s mögötte katonák civilben. Huszonketten azok közül, akik néhány hete még a dzsungelben vívták harcukat, megsebesültek, s hazánkba jöttek gyógyulni, hogy itt erőt gyűjtve már az ünnepek alatt újra fegyver­rel a kézben küzdjenek né­pük szabadságáért. A főiskola részéről Gerne- la Ede alezredes köszöntötte a vendégeket. Elmondotta, hogy a főiskola személyi ál­lománya ismeri a Vietnam­ban harcoló szabadságharco­sok hőstetteit, azokat a bor­zalmakat, amelyeket a hír- ügynökségek az amerikai ka­tonák gaztetteiről tudósíta­nak. Minden emberben fel­háborodást vált ki az impe­rialisták' galádsága, rokon- szenvet, együttérzést a dél­vietnami nép áldozatos harcai — Szolidaritásunknak ta­nújelét adta főiskolánk is. Tartalommal töltöttük meg a „Vádoljuk az imperializ­must” mozgalmat — mon­dotta Gemela Ede alezredes. — Részt vállaltunk abból a támogatásból, amelyet né­pünk egésze nyújtott Ke­rékpárokat vásároltunk, vé. rünket adtuk. S hogy ebben megyénk la­kói egységesek, arról Oláh János, a Hazafias Népfront Szolnok megyei titkára be­szélt, majd jókívánságait fe­jezte ki a főiskola, a megye vendégeinek. Alacsony, az élet, a sok­sok megpróbáltatás öregítet­te Hoang Phuong Thao mon­dott köszönetét a szívélyes fogadtatásért. Beszélt arról, hogy legyengülve, sebesülten érkeztek hazánkba, s már hétfőn gyógyultan távoznak. Szavait meghatódottan hall­gatták a főiskola tisztjei. Bátor repülőgépvezetők, vagy jövendő hajózok ültek viet­nami harcostársaik mellett. Kemény férfiak, olyanok, — akik szent esküjük teljesíté­se esetén maguk is hajlan­dók lennének akár életük árán megvédeni otthonu­kat, hazájukat. — Ahol az amerikai kato­nák megjelennek, ott nem marad élet. Lerombolt ott­honok maradnak mögöttük. — mondta a parancsnok, t— Több mint egy évtizede tart a harcunké Felbecsülhetet­len szenvedést élt át népünk. De mi nem félünk az ame­rikaiaktól. s addig folytatjuk harcunkat, míg egyetlen amerikai katona lesz Dél- Vietnam földjén. A parancsnok ezután fel­elevenítette azokat a harco­kat, amelyeket 1960 óta, a Felszabadítási Front meg­alakulása óta sikerrel vív­nak. Említést tett arról is. hogy milyen körülmények között tanulnak gyermekeik, él a polgári lakosság. Ha egyáltalán különbséget lehet tenni katona és polgári sze­mély között. Dél-Vietnam- ban ugyanis a felszabadított területeken minden felnőtt katona, fegyverrel a kezében harcol, sőt a nagyobbacska iskolások is a felszabadító harcosok közé állnak. A vendégek ezután megte­kintették a főiskolát, a mú­zeumot, a tantermeket, meg­nézték azokat a repülőgépe­ket, amelyeken a jövő hajó- zói tanulnak. A vendéglátók kis műsorral kedveskedtek a harcosoknak. Bemutatták a szolnoki művésztelep fes­tőinek életéről, munkásságá­ról készült színes filmet, — majd a tallinni körzet kis­dobosai énekszámaikkal szó­rakoztatták a baráti talál­kozó résztvevőit. A kisdo­bosokat a szandaszőllősi út­törők követték, s rögtönzött kultúrműsoruk nagy tetszést aratott. Végül valamennyi vietnami vendégnek vörös nyakkendőt ajándékoztak. Az ebéd után elérkezett a búcsú pillanata is. ajándé- kok cseréltek gazdát, majd a vendégek — Ho Si Minh egyik idézetével búcsúztak: „Inkább állva meghalunk, mint térdelve éljünk!” — mj — Téli vásár VOtt Jó ötlettel, sok kis pajtást lelkesítő tettel járult hozzá a téli szünet előtti napok boldogságához a szolnoki új­városi iskola. Jóelőre meg­hirdette az úttörőknek — s a szülőkkel is megbeszélte szülői értekezleteken — hogy a tanítás ez évi utolsó heté­ben téli vásárt rendez. Az úttörők ügyeskedtek a gya­korlati foglalkozásokon, — ügyes kézimunkákat, hasz­nálati tárgyakat készítettek, A vásár idején, — maguk­nak készítették, s maguknak árulták — izgatott-boldog volt minden gyerek. Árul­tak és vettek, válogattak fel­nőtteknél is nagyobb izga­lommal. Az újvárosi" iskola igazga­tósága és szülői munkakö­zössége az úttörők nyári tá­borozására fordítja majd a pénzt,., — móra — Hol a hálái*,..? A húsz éves szatir Valamelyik reggel a Kossuth rádióban a fővárosi és a vidéki színházak műsorainak ismertetését hallgattam. Talán századszor ütötte . meg a fülem: „Ön is lehet gyil­kos... !” Elnézést kérek, de zavarba hoz engem egy-egy ilyen cím. Nem old fel egy-egy virtuskodásra vagy huligánkodásra hajla­mos emberben vajon gátlásokat az, ha a rádióban ezt hallja, — évek óta játsszák ezt a darabot ezzel a címmel — s a fala­kon olvassa a plakátokon ... ? Gyilkosság? Nem komoly ügy, viccelődünk is vele... Ez a színdarab könnyű, szórakoztató bo­hózat. Mondjam úgy, kedves csacsiság? De a címe lélektanilag romboló, gátlásokat oldó hatású, azt hiszem. Azután a televízió szórakoztató műsorai! Mint pedagógus sok-sok tv-játékot, filmet megnézek. Mert másnap az iskolában, a gyerekek közt beszédtéma az előző esti műsor. A gyerekek kérdeznek, nekem fe­lelnem kell. De legtöbbször csak a krimi­nek van visszhangja, ez vált ki érdeklőd" beszélgetést. Mert ezt nézik a szülők, a nagynéni, a nagyapa, a nagymama s a gyerekek, az óvodás is. Félig tréfás, félig kalandos gyilkosságok történetét. A múltkoriban a „Játék a gyilkosság­gal” című kétrészes film ment. Három­négy millió ember, közte ki tudja, hár fiatal, sőt gyermek nézte. (Mert kevés csa­lád van, ahol az életkori határt jelző aján­lást egyáltalán figyelembe veszik. Éppen akkorra igyekszik megvacsorázni mindenki, s felsorakozni a széksorba; amikorra jön „az izgalmas”.) Vajon a szórakoztató műfajoknak eny- nyit kellene „játszani” a gyilkossággal? Vagy — mindenki, azaz „ön is lehet gyil­kos”? És így tovább... Olykor már az az érzésem, hogy egy ilyen krimi túltengés nevelői törekvéseink­kel ellentétes, azt mossa alá valósággal. — Igyekszem tárgyilagosan mérlegelni a dol­gokat. Tudom, szükség van szórakoztató művekre. A kriminek is vannak kedvelői, kikapcsolódás... stb. Mégis most felvető­dik bennem, vajon ez a krimi termésára­dat hogyan befolyásolja ifjúságunk jellem­jegyeit? Vagy hogyan segíti a pozitív jel­lemvonások kibontakoztatását ez a szóra­koztató műsor? Lengyel Andor tanár Kunhegyes Nemiséggel kapcsolatos bűnügyben hozott ítéletet nemrég a szolnoki járásbí­róság. A vádlott: egy húsz­éves fiatalember, az áldozat: kilencéves kis'ány. A vád: erőszakos nemi közösülés. Tóvizi János tiszaföldvárt lakos 1969. október 14-én szabadnapot kért munkahe­lyén. Másnap már kora haj­nalban elkezdte az italozást, így ezután délelőttre már spicces lett. Ekkor felkereste rokonai lakásán kilencéves unokatestvérét. Kérte; ké­szítsen neki ebédet, mert az­nap még nem evett. A kis­lány szívesen vállalkozott a feladatra és Tóvizivel együtt kerékpáron elment annak lakására. Míg a kislány a konyhában burgonyát há­mozott, Tóvízi megtette az előkészületeket. Bezárta a lakást, maid egész egyszerű­en felszólította a kislányt, feküdjön le vele. Az e’len- kezni kezdett, erre Tóvizi ki­használva nagyobb testi ere­jét, az ágyra teoerte. A kis­Százöt éves lesz a népszámlá­láskor Ritka életkorral dicseked­het a Borsod megyei Szend- rő község mellett, az erdők közé zárt kövestanyán élő Iváncsó József, a népszám­láláskor lesz százöt eszten­dős. A „matuzsálem korú” ju­hász Baskón született, az ot­tani egyházi anyakönyvi be­jegyzés tanúsága szerint — 1865-ben. 1930-ban költözött a kövestanyára — fiaival együtt, — akikkel most is együtt él. Egész életében ju­hokkal foglalkozott. Nyáját mnsa hajtotta naponta a le­gelőre. A szálfatermetű, jó egészségnek örvendő idős emer ma is hordja a vizet a kúttól a tanyáig. Juhok után már nem jár. de minden ün­nepen megteszi a tanya és a falu között mintegy három kilométeres utat. lány sikoltozott, szabadulni próbált a szorításból, azon­ban Tóvizi megerőszakolta. A Szolnok megyei járásbí­róság Tóvizi Jánost kétévi és kéthónapi szabadságvesz­tésre ítélte, amit börtönben kell letöltenie. Az ítélet jog­erős. Szombati szemle a szolnoki piacon A szombati piacnak nem kedvezett az időjárás. így aránylag kevés volt a felho­zatal. Élőcsirkéből mindösz- sze 185 kilogrammot hoztak a magántermelők és átlag 30 forintért mérték kilo­grammját. Hasonló mennyi­ségű tyúk volt, s ennek az ára 28,60 forint volt átlag. Pulykából még kevesebb, mintegy 135 darab volt és az ára kilogrammonként 30 forint Hízott kacsa és liba összesen alig volt több 40 darabnál, s az ára kilónként 30—35 forint között váltako­zott. Tejfelből és túróból is kevés volt a felhozatal s különösen gyenge volt a to­jás kínálat a felhozott mennyiség nem érte el a 2000 darabot, s így az ára az előző hetinél is magasabb 2.30—2.40 forint volt Burgonyából 360 kilogram­mot hoztak eladásra. A mi­nőségtől függően 2.60—4 fo­rintig mérték kilóját. Sárga­répából és petrezselyemből összesen mintegy 550 kilo­gramm volt a tegnapi felho­zatal & 3—6 forintig mér­ték kilogrammját. Kevés volt aránylag a vöröshagyma és az ára is megközelítette a 8 forintot Fejes- és kelká­posztából megfelelő kínálat volt s az ára 1,80;—2 forint, illetve 3—5 forint között váltakozott. Fokhagymából mindössze néhány kilogram­mot kínáltak eladásra, az ára 30 forint körül iárt. Al­mából mintegy 1500 kilo­gramm volt és 3—6 forin­tért mérték a minőségtől függően. Kevés volt a körte a dió és a mák. Bőven volt viszont savanyúkáposzta, a mmtegv 300 kilogrammot át­lag 4,80—5 forintért mérték. Nagy kapacitású tűzoltó berendezés Elkészült Kecskeméten az első hazai gyártású turbó- reaktív tűzoltóberendezés, — amellyel különleges, nagyse­bességi energiával is rendel­kező tüzeket lehet oltani. A berendezés szovjet minta alapján készült és az Algyő —168. sz. kút kitörésekor elő­fordult műszaki igények ki­elégítésére gondoltak első­sorban a különleges tűzoltó­berendezés szerkesztői. Az új berendezés létrehozásával a hazai tűzoltószakemberek is rendelkeznek most már olyan tehnikai felkészültség­gel, ami nagyméretű és kü­lönösen veszélyes tüzek ol­tására is kellő hatást tud ki­fejteni. A berendezés megtervezé­sét és kivitelezését az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt finanszírozta. A mint­egy másfél millió forintból beszerzett turbóreaktív haj­tómű egy ZIL-terepjáró gép­kocsi platójára került fel­szerelésre. A három vízsu- gárcsővel egybekötött turbó­fúvó függőlegesen 45 fokos szögben, vízszintes síkban pedig mindkét oldalra 15 fokos szögben távirányítás­sal is mozgatható. A nagyértékű és nagy po­tenciálú berendezést a sze­gedi tűzoltóparancsnok-.as gépkocsi színjében he'verték el. Az ipar szakemberei a különleges tflzoltöberendetos tényleges kipróbálását a jö­vő év elejére tervezik. Even te egyszer A négyesben, — Szolnok munkáskerületének központi élelmiszerboltjában csendes, hétvégi este volt, amikor — késői vevő — betévedtem. Kint jéghideg volt az este. hófúvás nehezítette az úton járók életét. Elgémberedett kezekkel álltam a pénztárhoz. Amo­lyan csendes vásárlásom volt: — néhány májkrém, szardínia, felvágott, kávé. És a kávét darálni kellett vol­na... Darálni pedig elgém­beredett kezekkel még vil­lanydarálóval is nehéz. A barna, csinos kis fiatal- asszony ott az önkiszolgáló­ban a kirakat homályos üve­gén át az időt kémlelte. — Mégis észrevette tétova pil­lantásom, s megértette — a kedves vevő szeretné, ha le­darálnák a kávéját... — Boltos néni, kérem szé­pen, egész évben oly sokat bosszantjuk bántjuk is oly­kor Magát, Magukat — kül­városban és belvárosban, fa­lun, megyeszékhelyen. Mert az igényeink mindig, egyre mindig nőnek... S mert nincs sajnos csudabolt, ahol min­den, mindig kapható. Mégis, most, a nagy ünnepi hajrá­ban — tessék elhinni. — tisz­telettel. megecsüléssel adó­zunk Magának — Maguk­nak. Csakhát az elismerés olyan ritka, ugye, mint a kará­csony... Évente legfeljebb egyszer, .jj — sj —í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents