Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

A demokratikus Magyarország születése ,fAz urak elmentek...'’ — így kezdődött a felszabadult Debrecen első időszaki új­ságjának első vezércikke. Nyolc napos tankcsata után, 1944. október 18-án szabadí­totta fel a várost a szovjet hadsereg, s két hónappal ké­sőbb már a nép képviselői gyűltek ide. Az ősi kollégi­um oratóriumában, ugyanott, ahol 1849-ben Kossuth La­jos kihirdette a Habsburgok trónfosztását — 1944. de­cember 21-én. most negyed- százada, új törvények alko- tásá’”' és kormányalakításra ült össze az Ideiglenes Nem­zetgyűlés. „Debrecen erre a neveze­tes és ritka eseményre ünne­pi díszbe öltözött — írta a Nemzetgyűlés megnyitásának napjáról, december 21-ről a szegedi Dél-Magyarország krónikása. — Nemzetiszínű zászlók és drapériák ékítet­ték a házakat. Az Arany Bi­ka szálló, ahol a küldötteket fogadták, piros-fehér-zöld szinzuhatag, a kapu fölött ha­talmas Petőfi-kép, a hallban a magyar szabad se ghősök képeinek galériája. S az ut­cákon lelkes, boldog tömeg, amely igaz szeretettel, kitörő lelkesedéssel köszöntötte zz ország minden részéből ér­kező küldöttségeket...” Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés a Tanácsköztársaság óta a nemzet első népképviselete lett, szerepe és összetétele merőben új volt a magyar politikai életben. Részt vet­tek a Nemzetgyűlés munká­jában kommunista képvise­lők, szám szerint 71-en; kü­lön képviselethez jutott 19 mandátummal a munkásegy­séget kifejező tömegszerve­zetként a szakszervezet, és 16 képviselővel a szegénypa­raszti tömegek pártja. a Nemzeti Parasztpárt. . -A legnagyobb érdeklődés a kommunista párt megnyi­latkozásait kísérte — olvasi- hatjuk a korabeli Dél-Ma- gyarorszában •—, hiszen ez a párt a magyar politikai életben most jelentkezik elő­ször büntetlenül. Különösen a polgári pártok tájékozat­lanabb köreiben volt foko­zott az érdeklődés, amelybe talán némi titkolt aggoda­lom is vegyült a fasiszta propaganda által befeketí­tett és kompromittálni kí­vánt párt programjával szemben. Nos. csak látni kel­lett volna azt a felszabadult örömet és lelkesedést, amit a kommunista párt szónokai kijelentéseikkel és megálla­pításaikkal elértek...” A Nemzetgyűlés az ország népéhez intézett Szózatot fo­gadott el, megválasztotta az Ideiglenes Kormányt, meg­hallgatta és megvitatta a kormány nyilatkozatát. Mindkét okmány azokat az alapelveket és tennivalókat foglalta össze, amelyeket a Magyar Kommunista Párt dolgozott ki, s amelyeket a demokratikus pártok által életre hívótt Nemzeti Füg­getlenségi Front programjá­ba iktatott. „Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés megalakulásával a ma­gyar nép végre maga dönt sorsa felett” — hangsúlyozta a Szózat. S mind ez, mind a kormánynyilatkozat kiemel­te a fasiszta Németországgal való azonnali szakításnak és a Szovjetunióval való azon­nali fegyverszünet megköté­sének parancsoló szükséges­ségét. A Nemzetgyűlés és a kormány elkötelezte magát: jószomszédi viszonyt, őszin­te barátságot teremt a kör­nyező demokratikus államok­kal, mindenekelőtt a hazán­kat felszabadító Szovjetunió­val; minden erőforrás fel- használásával katonailag is harcba lép a fasiszta Német­ország ellen, hogy a nemzet önerjével is segítse a szov­jet hadsereget az ország tel­jes felszabadításában. A két okmány az ország társadal­mi életének két fő tenniva­lóját emelte ki: a demokra­tikus hazafias erők össze­fogását és a földreform meg­valósítását. December 22-én a Szózat ünnepélyes akkordjaival ért véget az Ideiglenes Nemzet- gyűlés első és Debrecenben egyetlen ülésszaka. Este szovjet művészek adtak mű­sort a képviselők és a kor­mány tiszteletére. és Moszk­va. London, Washington rá­dióállomásai röpítették vi­lággá a hírt: Magyaroszág- nak van már demokratikus, szuverén, antifasiszta parla­mentje és kormánya. Tizenkét miniszterből állt az Ideiglenes Kormány. a Független Kisgazda Párt. a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt kópvi- sélőiből és pártonkívüliek- ből. Kormányelnöknek a Nemzetgyűlés Miklós Béla vezérezredest választotta, az első magyar hadsereg volt parancsnokát aki átá’lt a szovjet hadsereg oldalára. December 22-én, a Nem­zetgyűléstől kapott felhatal­mazás alapján a kormány hadat üzent a fasiszta Né­metországnak. És' még a had­üzenet napián esté Gyöngyö- sy János külügyminiszter ve­zetésével kormánydelegáció indult Debrecenből Moszkvá­ban a Szovjetuniótól kért fegyverszünet aláírására. A Moszkvában aláírt fegyver- szünet volt a demokratikus Magyarország első külpoliti­kai tette, az első lépés ah­hoz, hogy a világ megismerje és elismerje az új Magyaror­szágot. A háború dúlta országban olyan korszak volt ez. amelyben az előrehaladás minden lépéséért harc folyt — osztályharc is. A Minisz­tertanács például az első ülésén december 23-án még arról vitázott, eltöröljék-e a nemesi előneveket. a profi, vitézi címeket. Voltak, akik ellenezték. „Döntés nem tör­tént” — rögzíti az ülés jegy­zőkönyve. De ugyanez a kormány adta ki a rendele­tet a nemzeti hadsereg fel­állításáról. a népbíróságok életre hívásáról, a hazaáru­lók és háborús bűnösök fe­lelősségre vonásáról. A kor­mány feloszlatta a fasiszta és népellenes szervezeteket, feloszlatta és megbélyegezte a horthysta csendőrséget: ki­nyilvánította, hogy a közéle­tet, a fegyveres testületeket, az államhatalmat meg kell tisztítani a reakciós fasisz­ta elemektől. S 1945. március 17-én a kormány egyhangú­an elfogadta a történelmi 600-as rendeletet, a nagybir­tokok felosztásáról, a föld­osztásról. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés és az Ideiglenes Kormány működésének nehéz idősza­kában minden belső ellent­mondásossága ellenére is maradandót alkotott. Csele­kedeteit a' történelmi szük­ségszerűség diktálta, intézke­déseivel és rendelkezéseivel, törvényeivel az ország új, független, demokratikus ál­lamiságát alapozta meg. Sz. S. Á részesedési alap felhasználásáról és a kollektív szerződés módosításáró! A munkaügyi miniszter és a SZOT rendelete A kormány nemrég határozatot hozott a részesedési alap felhasználásának új módjairól. Ebben megszüntette a részesedési kategóriák szerinti felosztását, s a felosztás jogát a vállalatokra bízta. A munkaügyi miniszter — a SZOT-tal és más illetékes szervekkel egyetértésben most kiadta a kormányhatározat végrehajtási rendeletét, amely a Magyar Közlöny szombati. 95-ös számában jelent meg. A végrehajtási rendelet sze­rint a kollektív szerződé­sekben kell meghatározni a részesedési alap felosztásá­nak feltételeit. Az év folya­mán kifizetett prémium, ju­talom. nyereségprémium, — nyereség jutalom és az év vé­gi részesedés együttes össze­ge nem haladhatja meg a vállalat évi bérköltségének 25 százalékát. Ha ennél na­gyobb összeg áll rendelke­zésre és azt nem használják fel egyéb megengedett célok­ra, úgy a többletet tartalék­ként minden korlátozás nél­kül át lehet vinni a követ­kező évre. A 25 százalékos keretbe azonban nem számít bele a jutalomösszeg, amit a kiváló vállalat és az MT— SZOT elnökség vörös ván­dorzászlaja kitüntetéssel, a kiváló dolgozó címmel, a miniszteri, vagy ennél ma­gasabb kitüntetéssel, a szo­cialista brigád elismeréssel és kitüntetéssel együtt adnaik a dolgozóknak. A részesedési alapból a kö­vetkező évre átvitt össze­get veszteséges gazdálko­dás esetén is fel lehet használni. A kormányhatározat beve­zette az úgynevezett nyere­ségprémium, illetve nyere­ségjutalom rendszerét. Eze­ket a prémiumokat azoknak célszerű adnj, akik a válla­lat nyereséges működésére jelentős befolyással vannak. A végrehajtási rendelet to­vábbi része kimondja, hogy az év végi részesedést a kol­lektív szerződésben megha­tározott szabályok szerint, a munkabér és a vállalatnál munkaviszonyban töltött idő figyelembevételével — kell megállapítani. Ezen felül ki­emelkedő munkáért, példás magatartásért kiegészítést is adhat a vállalat, a gyáregy­ség vezetője. Az év végi ré­szesedés kiegészítésekor min­denekelőtt a dolgozó mun­kájának eredményességét, — fontosságát, minőségét, a dol­gozó fegyelmezettségét és Kezdődik a csillagászati tél Hétfőre virradó éjszaka 1 óra 44 perckor megkezdődik a csillagászati tél. A nap hétfőtől reggel fél nyolctól délután 3 óra 56 percig ma­rad — látszólag — a látó­határ felett. Ezen a napon elvileg csak 8 órán át kellene a horizont felett tartózkod­nia, de mi derült idő esetén 26 perccel tovább látjuk, mert a róla érkező fénysuga­rakat a föld légkörének fénytörése már és még csak akkor is mintegy „begörbíti” földünk felé, amikor a Nap valójában a horizont alatt rejtőzik. Most a Nap a Baktérítő felett delel. Ennek az az oka, hogy az Egyenlítő és a Nap körüli keringés síkja között 23,5 fok eltérés van. Amikor fél év múlva el­érkezünk a legrövidebb éj­szakához. akkor a Napot a' szorgalmát kell alapul ven­ni, — a kollektív szerződés azonban további elveket is meghatározhat. A kollektív szerződések szabják meg a munkából átmenetileg távol­lévő, például betegek, szülé­si szabadságon lévők jogo­sultságát is a részesedésre. Az évközben más vállalat­hoz áthelyezett dolgozóknak a két vállalattól időarányo­san jár az év végi részesedés. A vállalat a kollektív szer­ződés szabályai szerint — azoknak is fizethet része­sedést, akikkel nincs ugyan munkaviszonyban, de rend­szeresen dolgoznak részére, például szakmunkástanulók­nak, szakoktatóknak, üzemor­vosoknak, üzemi lapok szer­kesztőinek, stb. A magasabb vezetőállásúak ugyanolyan elosztás szerint kapják az év végi részese­dést, mint a többi dolgozók. Nyereségprémium jár nekik, más címen azonban prémiu­mot, vagy prémiumátalányt a bérköltség terhére nem kaphatnak. A magasabb ve­zetőállásúak nyereségprémiu­mát a vállalat felügyeleti szerve szabja meg. Ha a felügyeleti szerv a vállalat gazdálkodásában, vagy irá­nyításában mulasztást ta­pasztal, úgy a magasabb vezetőállásúak nyerségpré- miumát akár 25 százalékkal, ha pedig a mulasztás súlyos, ennél nagyobb mértékben is csökkentheti, vagy teljesen megvonhatja. Ha a vállalat az évet vesz­teséggel zárja, s ennek el­lensúlyozására tartalék- alapja sincs, úgy a maga­sabb vezetőállásúak alap­bérüknek 75 százalékát, a nyereség alakulására jelen­tős befolyást gyakorló munkakörökben dolgozók pedig alapbérük 85 száza­lékát kaphatják. Nem lehet csökkenteni a munkások és olyan alkalma­zottak — például, a bérel­számolók, anyagkönyvelők gépkocsivezetők —, alapbé­Ráktérítő felett fogjuk lát­ni, vagyis a Nap — tőlünk nézve .— hétfőtől kezdve kö­rülbelül 182 és fél nap alatt 47 fokot kapaszkodik „fel­felé” és a következő 182 és fél nap alatt ugyanennyit süllyed lefelé. Átlagos napi „teljesítménye” tehát nem egészen 16 szögperc. Természetesen ezek a vál­tozások jelentős mértékben befolyásolják a Föld klima­tikus viszonyait is. Szovjet vasérc uszályon Hathetes szünet után de­cember 5-től kezdve ismét érkeznek szovjet vasérccel rakott uszályok a dunaújvá­rosi kikötőbe, ahol éjjel­nappali munkával a rakodó brigádok naponta kél-három uszályt ürítettek ki, A MÁV azzal segítette az ércszálli- tást. hogy az eddigieknél erősebb „520”-as mozdonyt rét, akiknek nincs rendelke­zési joguk és érdemi befo­lyásuk a nyereség alakulásá­ra. Az ő bérük akkor sem csökkenthető, ha egyébként prémiumot, vagy nyereség­prémiumot tűztek ki szá­mukra, A rendelet 1970. január el­sején lép hatályba, s az 1969. évi munka alapján keletke­zett részesedési alap felhasz­nálásakor már alkalmazni kell. Visszamenőlegesen ér­vényesek a veszteséges gaz­dálkodás esetére vonatkozó rendelkezések is. A zavarok elkerülése érdekében a ren­delet 1969-re átmeneti szabá­lyokat is tartalmaz. Az új rendelet nem érinti például a részesedési alap terhére már kifizetett összegeket, a már kitűzött prémiumokat. Az átmeneti intézkedések azt is kimondják, hogy az évvégi részesedés vál­lalati egységek közötti fel­osztására most még az 1969. évi kollektív szerző­dések szabályait kell al­kalmazni. Ha ilyenek nincsenek, akkor az 1970. évi szabályok az irányadók. Nyereségprémium helyett a vállalat eredmé­nyeire jelentős befolyást gya­korló- dolgozóknak jutalmat lehet adni. A személyi alap­bércsökkentést a korábbi el­ső és második részesedési kategóriába sorolt dolgozók­nál lehet alkalmazni, közü­lük is csak azoknál, akiknek az éves feladatokért prémiu­mot tűztek ki, vagy aki pré­miumátalányban részesült. A munkaügyi miniszter a részesedési alap felosztásá­nak új módjával összhang­ban az 1969—70. évi kollek­tív szerződések módosításáti is elrendelte. A változtatá­sokat úgy kell végrehajtani, hogy a _kollektív szerződés módosítását legkésőbb 1970. március 31-ig kihirdessék a .vállalatoknál. A részesedési alap felhasználását érintő rendeletnek megfelelő módo­sításokat 1969-re is alkal­mazni kell. A módosításról a Munka­ügyi Minisztérium és a SZOT irányelveket is kibo­csátott, amelyek a Munka­ügyi Közlöny szombati szá­mában jelentek meg. irányított a kikötői önürítős kocsik vontatására. Ezzel a mozdonnyal harminc-negy­ven százalékkal nagyobb ter­het tudnak a kikötőből a gyárba szállítani. A folya­matos munkát azonban most a hófúvás és a fagy átmene­tileg megakasztotta. Az Ön­ürítős vasúti kocsikba be­fagyott az érc. Magyar gépkocsivezetők nemzetközi kitüntetése Az IRU, a Közúti Fuva­rozás Világszervezete huszon­négy, a nemzetközi személy- és árufuvarozásban kiváló eredményt elért magyar gép­kocsivezetőt tüntetett kb Az IRU díszoklevelét és arany­jelvényét szombaton dél­előtt ünnepélyesen adta át Tapolezai Kálmán, az Autó- közlekedési Tröszt vezérigaz­További lehűlés várható Szombaton a reggeli órák­ban hazánk területén 5—10 fokkal volt a fagypont alatt a hőmérséklet, s a lehűlés még ezzel sem fejeződött be, mert viharos szél kíséreté­ben tovább áramlott az or­szágba a hideg légtömegek utánpótlása. A széllökések sebessége a Dunántúlon el­érte az óránként 80—100 ki­lométert. sőt már a Tiszán­túlról is jelentettek 60—80 kilométeres sebességet. A hó­fúvások rendkívüli mérete­ket öltöttek: helyenként 4— 5 méteres torlaszok keletkez­tek. Ilyen torlasz tette mun­kaképtelenné például a Pécs—Bátaszék vonalon a kisiklott mozdony kiemelé­sére küldött óriás darut is. Vasárnap a szél és a hó­fúvás előreláthatólag mér­séklődik, de nem szűnik meg. A hideg azonban elő­reláthatólag tovább fokozó­dik. Egy-két helyen ugyan felszakadoznak a felhők, de a felhőtakaró nagyarányú csökkenésére hétfő előtt nem nagyon lehet számítani. Hegyeinket gazdagon bo­rítja a hó: Néhány jellemző adat: a Szabadsághegyen 50, Bánkúton 62. Dobogókőn 65, Farkasgyepűn 72, a Nagyhi- deghegyen 81, sőt Galyatetőn 85 centiméter a hó’takaró vastagsága. Ilyen arányú de­cemberi „hótermésre’’ — legalább is az utóbbi évtize­dekre vonatkozólag — me­teorológusaink sem emlékez­nek. Vasárnap a legmaga­sabb nappali hőmérséklet sem fogja meghaladni a mi* nusz 5. mínusz 10 fokot. Péntek este óta valóságos ítéletidő, tombol a Dunántú­lon. Veszprém megyében a? óránként 80 kilométeres se­bességet meghaladó szél csaknem minden utat járha­tatlanná tett a Bakonyban és a Balaton felvidéken. Somogybán talán még sú­lyosabb a helfet. A Du­nántúlnak ezen a vidékén szombat délben lényegében mind a vasúti, mind a köz­úti forgalom teljesen meg­bénult. A megyei sütőipari vállalat a honvédség segít­ségét kérte, hogy friss ke­nyeret juttathasson a vas­úton és közúton egyaránt megközelíthetetlen települé­seknek. Fejér megyében szombaton délelőtt már csak két út — a 70-es és a 6-os főközleke­dési útvonal — volt járható, gatója. A Magyarországi Nemzetközi Közúti Fuvaro­zók Egyesülete ezenkívül a szegedi, a győri és a mis­kolci autóközlekedési vállala­toknak a nemzetközi forga­lomban kiváló teljesítményt nyújtó, példamutató maga­tartást tanúsító gépkocsive­zetőit is kitüntette. Magyar—svéd üzleti és idegenforgalmi tárgyalások A napokban Budapesten tartózkodott a svéd Volvo cég küldöttsége, hogy az üzleti és idegenforgalmi kapcsola­tok bővítéséről tárgyaljon. A Volvo cég az utóbbi három évben csaknem kétmillió dol­lár értékben adott el jármü­veket Magyarországra. — A MOGÜRT például a Volvo cégtől vásárolta a Hungaro- camion tehergépkocsi-parkjá­nak egy részét. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — | I % Ü I | VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1 forint SMTFBUr-A T3» XX. évf. 296. sz. 1969. december 21., vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents