Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-16 / 291. szám

1969, december 16, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vonó Ignác Több mint másfél órás — tehát viszonylag hosszú — ez a játék. Igaz, egy ember életútja legjavát követjük végig 1914-től 1956-ig. Még­sem ez az ok. Az idő itt ahhoz kell, hogy összegyúrt, összeforrt epizód morzsákból egy hétkőznapian különös világ hangulata teremjen elérik. Fejes Endre, tragikomikus hősei komplex figurák. Van bennük a környező világot,- a történelmet mit sem értő kispolgárból, az elesett, a jobbat álmodó majdnem nincstelen proletárból, de a lumpen-proli vagánysógból is. Ilyen Vonó Ignác, a fő­hős. Az „első háborút” egy csukló-lövéssel megúszta: „Jó szeme volt a golyónak, legyen áldott az a tálján”. A második háborúig, és az alatt már tisztes egzisztencia — altiszt De ő feltörekvő, nem éri be ennyivel. Negy­venöt után a tanácsos úrtól — akinek évtizedeken át volt mindenese. — megvásárolja címeres családi ereklyéit (a tárcát, a zsebórát s a gyű­rűt) és ezek segítségével volt földbirtokosnak hazudva ma­gát, bekerül az úgynevezett t.jobb körökbe”, a lecsúszott arisztokraták közé. Fejesnek ezt a novelláját (vagy inkább kisregényét) jónéhány hónapja már ol­vastam. Akkor is' tetszett a groteszk szituáció, a szelle­mes ötletek. Hogy a rádióvá!tozat ma­radandóbb élmény, az az adaptálók munkáját dicséri. Fejes költői prózáját siker­rel mentik át, kitűnő érzék­kel és mértékkel találják meg a figurát, a jelenetek hangulatát. (Gondoljunk csak arra az epizódra, mikor öz­vegy Mákné ellátogat Vonó IgnácékhozD A szinészvalasztás is arra utal. hogy a Rádiószánház je­lentős produkciójáról van szó. Kitűnő szereposztásban, szinte valamennyi alakítás hibátlan. Fejes Endre nagy mestere az epiaódfigurák megrajzolásának, (elég ha pádéként Máter Teréziát vagy Apácát említjük), ezért változatos, és sokszínű ez a rádiójáték. Kállai Ferenc le­kezelően bizalmas tanácsosa. Sütő Irén hűvösen pipiskedő Virág Teklája, vagy a két arisztokratát megformáló In- ke László és Csákányi Lász­ló, emlékezetesen érzékletes figurák. Külön érdemes a két fő­szerepet alakító Ruttkai Évá­ról és Latinovits Zoltánról szólni. A pergőnyelvű, szit­kozódva is igaz őszinteséggel szerető özvegy Mákné alak­jában Ruttkai megkapó tem- peramentumú alakítást nyújt. Latinovits Vonó Ignáca érett, mértéktartóan kifejező meg­formálás. Minden plusz in­dulat. felesleges gesztus nél­kül, elegáns kisszerűségében jeleníti meg ezt a szánalmas igazán sem nem szerethető, sem nem gyűlölhető kis­embert. Rácz György, gondos ren­dezése fogja egységbe a da­rabot, érzékeltetve Fejes hő­seinek zárt világát, melyből nagyon nehéz kitömi. Ha a játék ritmusa itt-ott nem lankadna kissé, még hatá­sosabb lehetne ez a sikerült rádiószínházi produkció. x «— trömböczky — Félelem nélkül Zsolnai Hédi előadóest} e Jónéhány év után tegnap este újra Szolnokon vendég­szerepeit Zsolnai Hédi, a sanzon magyar királynője. A Félelem nélkül című műsorát a szolnoki Pódium szín­padon mutatta be. Alapító tagja a szolnoki Pódiumnak, egyike azoknak a kiváló művészeknek, akik felkarolták a magyar előadóművészet új hajlékának ügyét és rangot ad­tak neki. A nagyszerű sanzonénekesnő — és színművész! — érez­hetően kettős törekvés jegyében állította össze új műsorát: pódiumon tartani a régebbi, a már jól ismert és szeretett műsorszámait és melléjük új tartalmú, a korábbitól eltérő kifejezésformát igénylő dalokat is bemutatni. Érthető és indokolt ez a megoldás, hiszen nem kapnánk a teljes Zsolnai Hédit, ha mégmegannyi új sanzont énekel­ne is, ha nem adná elő Kozma—Prevert: Ilyen vagyok című dalát, amelyet — nem a magyar művésznek járó elfogultság mondatja ezt velem — egyetlen világhíresség sem tudott még olyan kifejezően, megkapóan előadni, ahogy a magyar Edith Piaf... Nem lenne teljes értékű a Zsolnai-est, ha nem hallot­tuk volna a már annyiszor hallott és megannyiszor megcso­dált Altatót, a „kis Balázst”... Sajnos, buktatói is vannak ennek a szerkesztési szük­ségszerűségnek; egyenetlenséget, műfajkeveredést okoz. A csodálatos „Szívek balettje” után Piaf világhírű béke­dalát halljuk: „Pörögjetek dobok...” Ezt is utánozhatatlanui adja elő Zsolnai Hédi, és bizony nagy a szakadék például az utána következő cigánycsokor­hoz ... A francia népdalcsokor előadásában is hasonlóan brillí­rozott Zsolnai Hédi, akit a szolnoki Pódium színpad törzs- közönsége nagy szeretettel és megbecsüléssel fogadott. — ti — Adalék az új telefonkönyvhöz Szolnok telefon előfizetői­nek többsége már megkapta az új távbeszélő névsort. Használatához néhány meg­jegyzést fűz a posta. Az új könyvben 130 állo­más — többségében intéz­mény — száma más, mint a régiben, azonban december 18-ig a régi számon kell hív­ni ezeket az előfizetőket. Mintegy 300 telefonszám tu­lajdonosa még nem kapta meg a készüiéket, jóllehet, nevük már szerepel a név­sorban. Ennek az az oka, hogy a Beloiannisz Híradás­technikai Gyár nem szállí­totta le a posta számára azo­kat az iker-jelfogókat, me­lyek nélkül az állomások be­szerelését nem lehet foly­tatni. Az illetékesek megígérték, hogy a jövő év elején min­denki megkapja a készülé­két, akinek a neve a tele­fonkönyvben szerepel. A táv­beszélést üzem szakemberei szerint december 18-tól ug­rásszerűen javul a telefoná­lás minősége. Gyorsabban le­het vonalat kapni, és a hí­vott szám is könnyebben je­lentkezik. Majd meglátjuk! P. B. KIS GAZDASÁG — nagy nyereség A Kunszentmártoni Állami Gazdaság megyénk kisebb ál­lami gazdaságai közé tarto­zik. Mindössze 5200 holdon gazdálkodik. — Eredménye azonban évről évre javul- Tavalyi nyeresége 1,8 millió forint volt, mely az idén meg­duplázódik. A mérleg előze­tes adatai szerint 3,5 millió forint eredményre számíta­nak. Ennek túlnyomó többsége — 85 százalék a növényter­melésből származik. Minden növényféleségből túlteljesí­tették az előirányzatot. Jó termésük volt búzából, kuko­ricából pedig a gazdaság fennállása óta a legmagasabb termést — 27 mázsa májusi (porzsoltban — takarították be. A gazdaságban megismer­ték a talajviszonyokat. A, ta­lajtérkép és a növények igé­nye szerint adagolták a mű­trágyát a savanyú, réti tala­jokra. Vegyes műtrágyából a holdankénti felhasználás 2—3 mázsával növekedett A . kedvező időjáráson kívül a hozamokra kedvezően hatott a műtrágya és a korszerűbb termelési eljárás. Az árrendezés hatása A gazdaság árukibocsátásá- na.k az idén 60 százalékát a növénytermesztés adta. Jövő­re az arány 60:40 százalék lesz az állattartás javára. Kedvezően hat a Miniszter- tanács határozata, mely ren­dezte az állat- és állati ter­mékek félvásárlási árát. A növendélküsző tenyésztés után a tej, sertés, vágómarha, juh értékesítésekor magasabb ár­bevételhez jut a gazdaság, összesen 1,6 m:llió forint többletre számítanak 1970* ben. Ez ösztönzően hat a tenyésztésre és az áru érté­kesítés növelésére. Az állami gazdaság az idén 200 ezer, jövőre 350— 400 ezer pecsenyekacsát állít elő Palotással, kooperálva. Bevált ez az üzemág, a halas­tavi és holt-körösi nevelés. Az idén leszállított kacsák 97 százaléka első osztályú volt, A baromfiágazatot tovább korszerűsítik a gazdaságban. Megkezdték a tárgyalásokat egy korszerű, gépesített ba­romfinevelő építésére. Az épületben 15—20 ezer csirke nevelhető, ám az épület uni­verzális lesz pulyka, kacsa, ső.t nyúl is tartható benne. A piaci igények változása készteti r> gazdaság vezetőit ilyen épület létesítésére. A beruházás költsége 5—6 mil­lió forint, melyet 4—5 év alatt fizet 'ússza a gazdaság (hitelből épül). i Uj ágazat a primőr-kertészet A kertészet területe eddig! tíz holdat foglalt el. Ez jövő­re sem változik, a belterjes­sége viszont módosul. Simkó Ferenc főkönyvelő tájékozta­tása szerint 2 holdon fólia­sátrak alatt nevelnek primőr- féléket. A sátrak nagy ré­szét gázolajjal fogják fűteni. Paradicsomot, paprikát és uborkát, köztesként hagymát, retket és salátát .termelnek a helyi- és a szolnoki ellá­tásra. A szállítást már feb­ruár végén kezdik. A gazda­ság becsületére válik —a tisztességes nyereségen túl — árszabályozó szerepet akar betölteni a zöldség-piacon. Kunszeritmártonban felépült a forró levegős lucemaliszt­üziem. Nyolcszáz holdnyi ter­més 80 százalékát dolgozzák fel lisztté. A idén már 20 vágón tápanyagokban gazdag takarmányt értékesítettek, jövőre ez a hányad többszö­rösére nő. Stabil törzsgárda A gazdaság elkészítette az ötéves fejlesztési, beruházá­si tervét A néhány éve ki­alakult — 400 férőhelyes te- » henészeti telepet tovább épí­tik. Így minden istálló mellé silótornyot emelnek, A lucer- naliszt-üzem mellé korszerű — ömlesztett tárolásra alkal­mas raktárai — (silótomyot) építenek, mely szemestermé­nyek tárolására is alkalmas lesz. Három év alatt kicse­rélik, tipizálják az elavult erőgép - parkot. Az állattenyésztés dolgo­zóinak már felépült a fürdő, öltöző. Az állandó dolgozókat a gazdaság autóbuszon szál­lítja ki a környező községek­ből. A gazdaság vezetői szá­molnak a járási székhely nagyarányú iparosításával, mely a munkaerő ellátást ne­hezíti. Most háromszazhúsz állandó dolgozójuk van, nagy része a törzsgárdához tartozik, s otthon érzi. magát a gazdaságban. De kevés a lakás és korszerűtlen. Ezért a fejlesztési terv szerint le­bontják a meglevő 26 lakást, ■ s helyette — azonos portán ötvenkettőt építenek. Már a következő ötéves terv idő­szakában. Az idén jól zárt a gazda­ság. A részesedési alap is .emelkedik, 400 ezerről 700 ezer forintra. Ebből ki-ki annyit kap, amilyen arány­ban hozzájárult a jövedelem emelkedéséhez. — m. 1. — Eltűnt apák — CSALÓDOTT GYEREKEK A megyei tanács üléséről jelentjük A hatalmas nagyvállalat szakszervezeti nőbizottsága minden karácsony előtt fel­méri: hány gyermekes, egye­dülélő asszony van, s aztán a gyermekek számához mér­ten segélyt ad az anyáknak. Hogy a karácsony boldogabb legyen ott, ahol az apa hi­ányzik. Sajnos. a gyermekeiket egyedül nevelő nők száma növekszik. A hatalmas nagy- vállalatnál lassan ötszáz „egyszülős” gyerekről tud a nőbizottság. Az „egy szülő” ■— szinte száz százalékosan — az anya. Ki tudja hogyan: az apák a távozók, az elha­gyók. S a gyerekek? 0 P. Pisti most harmadikos. Jól tanul, igyekvő, rendes kisgyerek. Hétköznap estéit az anyjával tölti. Rendsze­rint tőle kér segítséget is a mindennapi leckéhez. Már természetes neki. hogy el­vált szülők gyereke — do­hát ez a kifejezés már a harmadik osztályban is pol­gárjogot nyert, nem csodál­kozik senki, nem is gúnyol­ják — őt már úgy ismerték meg Pisti vasárnap reggelente gondosan ünneplőbe öltözik, zsebredugja az iskolai je­gyeket bizonyító ellenőrzőt, s megy „apalátogatásra”. Apja új családót alapított Az új feleség becézi, szereti Pistit, édességet, ajándékot vesz neki. Pisti vasárnap este mégis olyan boldogan ugrik édesanyu nyakába, mintha őt nem látta volna egy hétig. 0 Olga nyolcadikos, szép, nagyranőtt lányka. Három éve váltak el a szülei, s ap­ja is, anyja is fiatal még. Az apa messzire ment — Olga sir néha utána esténként ha senki nem látja. Nagyon szerette az apját, talán min­denkinél jobban a világon. Azóta, hogy elment, kétszer látta. Akkor is. anyjával meg a nagyszülőkkel vesze­kedtek, Olgára alig jutott idő. Anyu is mindig siet. mun­kába, meg iskolába is jár, mióta apu elhagyta őket És olykor kirándulni megy nők­kel, férfiakkal. O’ga tudia aszt is: van az anyjának ud­varlója. Tudja és tudomá­sul veszi. A legjobban a nagymamá­val érzi magát. Amikor any­ja délutános műszakban dol­gozik, a nagymamánál al­szik. És elmondja, elmondta már százszor neki: — Nagyanyó. én soha, de soha nem megyek férjhez. Olyan szörnyű dolog a há­zasság. és olyan borzasztó, ha már gyereke is van az embernek... 0 Tomi mostanában renge­A Szolnok városi és járási önkéntes rendőri csoportve­zetők és kiváló önkéntes rendőrök 1969. december 14- én Szolnokon a városi ta­nács nagytermében tartották szokásos évi tanácskozásu­kat. Az önkéntes rendőrökön kívül megjelentek a tanács­kozáson párt- és állami, gazdasági és tanácsi vezetők. Daróczi András rendőrór- nagy. a rendőrkapitányság vezetője tartott beszámolót. Ismertette a Központi Bi­zottság határozatát, amely a belügyi munkát értékelj és teg egyest hoz magaviselet­ből. Anyja sír miatta is, meg hát annyi baja van szegény­nek: tizenöt évi házasság után, két gyerekkel maradt egyszálmagában. Tomi tíz­éves. s eddig igazán nem okozott sok bajt otthon. Az utcán, verekedésből húztam ki. Püfölt, botolt, szeme alatt jókora kék folt sajgott. — Mi van veled, Tomi­kám! — Csúfolnak — válaszolt morcosán. — Azt mondják, iszákos az apám, az anyá­mat meg csúnya szája mi­att szidják a szomszéd gye­rekek. A tanító néni mondta nekik, hogy ne bántsanak, ne csúfoljanak, e’ég baj az nekem, hogy árva lettem, apátián! — Dehát én nem vagyok apátián! Van nekem édes­apám! Azt ígérte, karácsony­ra csomagot is küld, meg villanyvasutat!... meghatározza a további ten­nivalókat. A továbbiakban az önkén­tes rendőri állomány mun­kájával foglalkozott. A ka­pitányság vezetője megálla­pította. hogy fejlődött az ön­kéntes rendőri tevékenység, magasabb színvonalon tör­ténik a kiképzés. Munkáju­kat dicséri hogy 18 esetben értek tetten bűntettet elkö­vető személyt. A beszámoló után a meghívottak hozzá­szólása következett. A tanácskozás után ki­tüntetéseket és dicsérő okle­veleket adtak át (Folytatás az 1• oldalról) gadóképességű — értékesítő borpince épül és korszerűsí­tik a jászberényi pincészetet. Rekonstrukciós tervek Szolnokon, Jászberényben, Karcagon Sok elképzelés, javaslat szolgálja a szállítás, a hír­közlés, a kereskedelmi háló­zat, a turizmus fejlesztését. Külön fejezet foglalkozik a tanácsi ipar, építőipar fej­lesztésével, lehetőségeivel. Ez utóbbinál például a cél, hogy a jelenlegi 115 millió forintos termelési volumenü­ket 1975-re 180—190 millió forintra növeljék. Néhány figyelemre méltó elképzelés a lakásépítkezésekre vonat­kozóan : különböző források­ból 13—15 ezer lakás létesí­tését célszerű tervezni a me­gyében. A kiemelt települé­seken — elsősorban Szolno­kon, Jászberényben és Kar­cagon — átfogó rekonstruk­ciós terveket szükséges ki­dolgozni. Törekedni kell ar­ra. hogy a lakások 65—70 százaléka előregyártott kö­zép- és nagy elemekből épül­jenek. Köztudomású milyen nagy gond még napjaink­ban is a megyében a lakos­ság jó ivóvízzel való ellátá­sa, a csatornahálózatfejlesz­tése. r Epül-e új szuperfoszfát üzem? Felszólalt a tanácsülésen Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Beszélt ar­ról, milyen jelentős eredmé­nyek születtek megyénkben a harmadik ötéves terv tel­jesítése során: 31 százalék­kal nőtt az ipari termelés, 13 ezerrel az iparban foglal­koztatottak száma, -a mező- gazdaság megduplázta ter­melését. Hangsúlyozta; ebből az aspektusból tervezhetjük a következő ötéves tervün­ket. így az iparban gyorsuló fejlődési folyamattal számol­hatunk, lehetőség nyílhat arra is például, hogy a Ti- szamenti Vegyiművekben —- egy újabb nagyteljesítményű szuperfoszfátot előállító üzem épüljön, .Tászárokszálláson egy milliárdos értéket állít­son elő a tervidőszakban a légkondíciónáló berendezése­ket gyártó részleg. Szavai nyomán kirajzolódott mit je­lent Szolnoknak, s a megyé­nek, hogy idejében befeje­ződik a szolnoki vasúti re­konstrukció. mely összesen 2 milliárd forint körüli összeg­gel épüL És ami szintén óriási jelentőségű: 1971-ig befejeződik a 4-es főközleke­dési út megyénkén áthaladó szakaszának rekonstrukciója, szintbeli kereszteződés nél­kül lehet majd azon közle­kedni. Ezért felújítják Szol­nokon a Kolozsvári felüljá­rót és. egy új felüljáró' épül Kisújszállás határában. Az egészségügyi ellátás fejlődé­se is jelentősnek ígé’-kezik: Szolnokon megkezdődik az új 1100 ágyas megyei kórház építése, a karcagi -kórházhoz 160 ágyas ideg- és elmeosztály, valamint 200 ágyas szociális otthon épül, és megkezdő­dik a jászberényi kórház re­konstrukciója is. Felszólalá­sa végén a megyei pártbi­zottság nevében elfogadásra ajánlotta a fejlesztési irány­elveket Soós István vb elnökhe­lyettes és Fodor Mihály vb elnök összefoglalója után a javaslatot a tanácsülés hatá­rozattá emelte, hogy annak alapján készüljenek majd a megyében a részletes tervek. V. V. Sóskúti Júlia Önkéntes rendőrök tanácskozása

Next

/
Thumbnails
Contents