Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-16 / 291. szám

Elfogciclták Szoiü@ik megye fejlesztési irányelveit A megyei tanács üléséről jelentjük Tegnapi, soronkövetkező ülésén Szolnok megye Taná­csa többek között olyan nagy- fontosságú előterjesztésről tárgyalt, mint a tanácsi gaz­daság 1971—75 évekre szóló fejlesztési irányelvei. A ja­vaslatot — melyet írásban minden tanácstag megkapott Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettese szóbeli kiegészítéssel bocsátott vitá­ra és elfogadásra. Tájékoz­tatta a résztvevőket arról, hogy a negyedik ötéves terv előkészítéséhez — amely az első középtávú terv lesz a gazdasági reform körülmé­nyei között — a megszokott­nál korábban hozzákezdtek. Az előkészítő munka már tavaly megkezdődött. A me­gyei szakigazgatási szervek, a megye politikai, társadal­A tanácsülés elé terjesz­tett fejlesztési irányelvek ab­ban is különböznek az eddi­giektől, hogy nem konkrét terveket, hanem fejlesztési irányelveket tartalmaznak, Elsősorban gazdaságpolitikai és fejlesztéspolitikai célkitű­zéseket adnak közre, vi­szonylag kevés adattal, a konkrét fejlesztések felsoro­lása nélkül. Az irányelvek megvitatása azért is fontos, hogy az abban megfogalma­zott elveket a különböző, szintű tanácsok, vállalatok figyelembe vegyék saját ter­veik elkészítésénél. Egyszó­val az irányelvek nem fogal­maz meg kötelező jelleggel ágazatokra és területekre vonatkozó feladatokat, ha­nem a lehetséges és szüksé­ges fejlesztési lehetőségeket adja. Csupán példának néhány elképzelést a fejlesztési irányelvekből. A demográ­fiai helyzet vizsgálatánál megállapítja, hogy a terv­Az irányelvek megjelölik, hogy iparfejlesztési alapból támogatni kell az ipari be­rni szerveivel, a járási és városi tanácsokkal, a társa­dalmi erők széleskörű bevo­násával felmérték az 1957 és 1970 évek közötti időszak fejlődését, az azt jellemző tendenciákat. A felmérések az elemzések eredményeit fi­gyelembe véve vontak le kö­vetkeztetéseket az 1970 utá­ni évek fejlesztésére: vázla­tosan 15 évre, konkrétabban a negyedik ötéves terv ide­jére. Ez az alapja annak a dokumentumnak, amelyben megfogalmazták Szolnok me­gye fejlesztési direktíváit és tervjavaslatait, amelyet a központi szervekhez továbbí­tottak. Az elkészült doku­mentumot megtárgyalta és jóváhagyta az MSZMP Szol­nok megyei Bizottsága és végrehajtó bizottsága. időszak végére megáll a me­gye népességszám csökkené­se, sőt mérsékelt növekedés­re számíthatunk. Ebből kö­vetkezik, hogy ezidő adatt az iparban foglalkoztatottak szá­mát jelentősen — 13—15 ezer új ipari munkahely kialakí­tásával — növelni kell. — Vagyis el kell érni, hogy tíz­ezer lakos közül 1300—1400 iparban dolgozzon. Több nő­nek kell munkaalkalmat biz­tosítani, gondot kell fordíta­ni a csökkent munkaképes­ségűek foglalkoztatásának szélesítésére, új üzemek, — vagy megfelelő munkahe­lyek létrehozásával, a bedol­gozói rendszer továbbfejlesz­tésével. A megye ipari ter­melését a tervidőszakban mintegy kétszeresére indo­kolt növelni ezzel a terme­lésnövekedés évi üteme eléri a 14—16 százalékot. A több­let-termelésnek 50—60 szá­zaléka viszont a termelé­kenység növekedéséből kell, hogy származzon. ruházásokat Karcagon, Me­zőtúron, Kunszentmártonban és Tiszafüreden. A két nagy lélekszámú községben — Kunhegyesen és Jászárok- szálláson — kedvezményes hitelekkel kell és lehet szor­galmazni új üzemek telepí­tését, a meglévők bővítését. Az építőipar minden szekto­rában a kapacitás növekedé­sére kell törekedni, hogy az építőipar teljesítőképessége egyensúlyba kerüljön a fize­tőképes kereslettel. Számtalan elképzelés, ja­vaslat szolgál a mezőgazda­ság további fejlesztésére is. ■supán néhány ezek közül: sertéstenyésztésben növel­ni kell a hozamokat, az évi 1000—1500 hízósertésnél ke­vesebbet előállító gazdasá­gok telepeit össze kell von­ni, közös telepeket kialakí­tani. A következő években nagy lehetőség lesz a vízi- szárnyasok nagy számú ne­velésére. Szükséges növelni a termésátlagokat a kenyér- gabona termelésben, új ku­korica hibrideket előállítani. A szálastakarmány mennyi­ségének növelése a minőség javítása érdekében fokozot­tabb gondot kell fordítani a rét- és legelőgazdálkodásra. Fontos megállapítás, hogy a Tisza II. építésével már az új tervidőszakban 20—24 ezer holddal lehet növelni a me­gyében az öntözött területet. A mezőgazdasági termelés fejlődésétől elválaszthatatlan az élelmiszeripar fejlesztése. Természetesen az irányel­vekben erre vonatkozóan is szerepelnek elképzelések. A sütőipar kapacitását például napi 120:—130 tonnával szük­séges növelni, új ellátási kör­zeteket kialakítani, ötven százalékkal emelkedik a ba­romfifeldolgozó ipar volu­mene, napi 10 tonnával nő a húsfeldolgozó ipar terme­lése, felépül Szolnokon az 1000 vagonos hűtőtároló, a gabonatárolók 3 ezer vagon­nal több terményt tudnak elhelyezni az új ötéves terv végén, mint jelenleg. Szol­nokon ezer hektoliter befo­(Folytatás a 3. oldalon) 15 000 új ipari munkahely Nő az öntözött terület A mezőgazdaság fejlesztése szükségessé teszi a termálvizes növényházak számának szaporítását. Ezidáig ezeket a házakat külföldről szerezték be. A Győri Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat a liptói Petőfi Tsz-ben bemutatta az újtípusú csővázas és könnyített acélszerkezetű termálvíz fűtésű új növényházait, amelyekből az elkövet­kezendő évben mintegy 200 ezer négyzetméternyit tud gyártani. (MTI foto). Talán az aranyvasárnapon... A szombat m3geiie a vasárnapot A szabad szombat évről évre egyre inkább háttérbe szorítja az ezüstvasárnapot. Megyeszerte ezt igazolja az Üzletek alacsony vasárnapi bevétele. Jónéhány illetékes szakember -véleménye ‘ sze­rint a karácsony előtti ezüst- vasárnapi bevásárlás már nem is divat, mert aki tehe­ti, Inkább a munkanapokon, vagy szombaton megveszi az ajándékot. A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjai hétközben átlagosan 2—3 millió forintos forgal­mat bonyolítottak le, míg a vasárnap nyitvatártó 45 üz­let ennek csupán az egyhar- madát. A legtöbben Szolno­kon és Jászberényben vásá­roltak, mintegy 340 ezer, il­letve 140 ezer forint érték­ben. A legforgalmasabb szolno­ki üzlet vasárnap a játék­bolt volt, ahol 30 ezer forint értékű játék talált gazdára. A já­tékbolton kívül jónéhányan felkeresték a 33-as ruházati boltot, s a Páva női divatáru szaküzletet is. Habár a 78-as számú rádió-' és televízió bolt szombati, 230 ezer fo­rintos bevételéhez viszonyít­va kevés az ezüstvasárnapi 45 ezer forint, mégis sokan megfordultak az üzletben. — Elsősorban a nemrégiben fel­épült MÁV lakóház és a Jó­sika utcai lakások tulajdo­nosai, akik legtöbbnyire csillárt vettek. Az ajándék­tárgyak az asztalilámpa, a zsebrádió is kelendő cikknek számított. A népművészeti és házi­ipari bolt vezetője nem pa­naszkodott a kis forgalomra. A karácsony előtti hetek­ben mindennap „jól megy az üzlet”. Természetesen az apró nép­művészeti ajándéktárgyak, a szőttesek a legkeresettebbek, ötezer forint értékben vásá­roltak belőlük. A Centrum Ápuház 61 ezer forintos — ezüstvasárnapi forgalmával már nem ilyen elégedettek a .vezetők, pláne ha az előző ngp hétszeres bevételéhez hasonlítják. Divatáruból, — nyakkendőből, -kesztyűből, — zsebkendőből fogyott a leg­több, azonban a 27 ezer fo­rintos forgalom, a 120 ezres hétköznapi mellett, bizony kevés. Az alacsony forgalmú' ezüstvasárnap után a keres­kedelmi szakemberek arra számítanak, hogy a közvet­len karácsony előtti arany­vasárnapon talán jobban ki­nyílik majd á védők pénz­tárcája. mmmmmmmsmmmmmm HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HlREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Szovjet gazdasági delegáció érkezett Budapestre V. D. Lebegyevnek, a Szovjetunió Állami Tervbi­zottsága elnökhelyettesének vezetésével hétfőn szovjet delegáció érkezett Budapest­re az 1971—75. évi gépipari együttműködési tervek egyez, tetősére. Colás üveg Orosházáról Pepsi-colás üveget rendelt Orosházáról, az ország leg­újabb és legkorszerűbb üveg­gyárától a Cola-konszern. Az együttesen 400 ezer dol­lár értékű üveget a konszern az NSZK-ba szállítatja. Az orosházi üzemnek ez az első nagy nyugati megrendelése. Szanálási eljárás Baranya megyében gazdál­kodó somogyapáti Aranyka­lász Tsz — a hozzá nem ér­tő, felelőtlen vezetés és a tagok közönyös magatartása folytán — súlyos pénzügyi helyzetbe került, s emiatt december 15-én szanálási el­járás indult ellene. A több mint ötezer holdas közös gazdaság teljesen eladóso­dott, a nyár vége óta fize­tésképtelen és a hiányok rendezésére semmiféle tar­talékkal nem rendelkezik. A vizsgálat megállapította, hogy a veszteség zöme a rendkívül alacsony színvonalú állatte­nyésztésből származik, de még a növénytermelés is a veszteség határán mozog, holott a somogyapáti földek minősége jóval felülmúlja a baranyai átlagot. A harmadik negyedév le­zárása után készített pénz­ügyi mérleg szerint nyolc-ki- lenc millió forint veszteség­gel fejezi be az 1969-es gaz­dálkodását az Aranykalász Tsz. Ebből az összegből azonban legalább kétmillió forint az 1968-as pénzügyi mérleg meghamisításának következménye. Mindent ősz. szevetve: a kialakult súlyos helyzetért kizárólag a veze­tők a felelősek, akik csáki- szalmájaként bántak a kö­zösség vagyonával, de felelő­sek a tagok is, akik ezt tűr­ték, elnézték. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága úgy határozott, hogy szükségessé vált az ál­lami beavatkozás a csődbe jutott Aranykalász Tsz talp- raállítása érdekében és el­rendelte a szanálási eljárás folytatását. A rendezést 1970. február 20-ig befeje­zik, s a somogyapáti tagok akkor döntenek majd arról, hogy önállóan folytatják-e a közös gazdálkodást vagy más mezőgazdasági nagyüzemhez csatlakoznak. A tanács a sza­nálás időtartamára felfüg­gesztette a vezetőség intéz­kedési jogkörét. A zárszám­adást meghamisító volt ve­zetők ellen bűnvádi eljárás indult. Eltűnt a jég A december 9-én befa­gyott Balatonról az elmúlt napokban fokozatosan eltűnt a jég. A tó jégtakarója csak a déli part keskenyebb sáv­jában látható. A hullámve­réstől leszakadozó jégtáblák azonban már veszélyeztetik a vízi közlekedést. Szarvaspecsenye Hollandiába Egy kamion rakomány szarvaspecsenyét indítottak útba hétfőn Hollandiába a Tolna megyei Mőzsről, Euró­pa egyik legkorszerűbb vad- feldolgozó üzeméből. Az or­szág minden részéből ide­szállított szarvasokat itt tisz­títják, darabolják, mélyhűtik, s csomagolják polietilén zacskóba. A békéscsabai színház Romániában A magyar—román kultu­rális csereegyezmény alapján Romániában vendégszerepeit a békéscsabai Jókai Színház társulata. Aradon és a kör­nyező községekben nagy si­kerrel mutatták be Raffai Sa­rolta: „Diplomások” és Mó­ricz Zsigmond: „Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül” cí­mű színművét. A békéscsabai művészek tiszteletére vasár­nap koktélpartit adott az aradi Állami Román Szín­ház. Este pedig baráti ta­lálkozón búcsúztatták őket. A békéscsabai Jókai Színház társulata hétfőn érkezett haza. Találkoztak az elszármazottak Hétfőn Debrecenben, a városi tanácsháza épületében találkozóra hívták azokat a városból elszármazottakat, akik 25 esztendővel ezelőtt tevékenyen resztvettek a vá­ros szocialista építésének meskezdésében. — A találkozón meztelent Kara­kói T.ászló. az Mstmp Haj­dú-Bihar men-vei htaoHsáirá- nak első túkára és dr. Ambrus István, a Hstaú- Bíhar megyei tanács vb el- I nöke. * I Eltemették az olasz- országi áldozatokat Összehívták az anti­fasiszta pártok értekez­letét Külpolitik i tudósításaink a 2. oldalon. x.v ovi. :9i. »z. 1009. ■ -j-dV ­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents