Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

A nemzeti összefogás mérföldköve Kádár János vezetésével küldöttség utazott Moszkvába Kádár Jánosnak, „ Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével hétfőn délelőtt elutazott a magyar küldöttség az európai szocialis­ta országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójára. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, a Központi Bi­zottság tagja. A küldöttséget a Nyugati-pályaudvaron Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benkei András belügyminiszter, Péter János kül­ügyminiszter és Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A szocialista brigádok elismerési és kitüntetési rendszeréről, a lakosság ellátásáról tárgyalt a SZOT elnöksége Jy1 mlékezik Szeged, — ott tartja ünnepi ülését a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. — 5 Szegeddel együtt emlékezik és ünnepel az ország és a nép. Emlékezik a negyedszázad előtti törté­nelmi napokra, s ünnepi ér­zelmekkel veszi számba an­nak a politikának az ered­ményeit, amelynek meghirde­tésével legjobbjaink azokban a sorsdöntő napokban az or szag színe elé léptek. Huszonöt éve, december 2-án, Szegeden alakult meg a Magyar Nemzeti Független­ségi Front, s december 3-am a Dél rnagyarországban — amelynek szerkesztőbizottsá­ga a kommunista Répát Jó­zsefből. a parasztpártn Erdei Ferencből, s a kisgazdapárti Balogh Istvánból állt — meg­jelent a program is, amely felvázolta Magyarország de­mokratikus újjáépítésének és felemelkedésének útját. A frontba tömörült Magyar Kommunista Párt, a Szociál­demokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Pa­rasztpárt. a Polgári Demok­rata Párt és a Szegedi Sza­bad Szakszervezetek képvise­lői hittel hirdették: lesz ma­gyar újjászületés! Szükség volt erre a hitre, erre az ösz- sze fogásra, hisz valóban „Mo­háés óta ném volt ilyen sú­lyos helyzetben az ország\ Sokan azt hitték, azokban az időkben, hogy a nemzet vég­leg sírba száll, ám a nemzeti összefogás programja meg­mutatta az egyetlen kivezető utat: „Ha a nemzet kímélet­lenül leszámol az országrész­ekkel, ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front­ban az új, életerős, demok­ratikus Magyarország felépí­tésére, ha a nép veszi kezébe az ország vezetését, akkor Magyarország nem volt, ha­nem lesz?’ Ady forradalmi kíméletlen­ségét, Széchenyi reformokat sugalló hitét ötvözte össze ezekben a mondatokban a kommunisták tudományos előrelátása, börtönök és bitó- fák edzette harcvállalása. Mert ezt a programot, a fa­sizmus és a háború ellen ví­vott harc idején a kommu­nisták pártja dolgozta ki, hirdette meg. A kommunis­ták vezetésével jött létre az az összefogás, amely egész negyedszázados fejlődésünk alapvető tényezője volt. és a szocializmus teljes felépítésé­ért vívott harc sikerének is záloga. ‘ Annak a politikának a meghirdetésére emlékezünk, amelyről egy ízben Kádár Já­nos így beszélt a fiataloknak, akik számára mindez már történelem: „...pártunk poli­tikája a munkásosztály ve­zette munkás-paraszt szövet­ségre, az értelmiséggel való szoros együttműködésre, a nép valamennyi haladó ere­jének tömörítésére épül. Más nyelven: a Hazafias Népfront eszméjére, a kommunisták és pártonkivüliek szövetségére”. Senki sem ámítja, hogy ez a népfrontpolitika aa elmúlt negyedszázad során mindig töretlen volt. Sikerek és bal­sikerek egyaránt szegélyezték a népfront-mozgalom útját is. Ám a sikerekből és bal­sikerekből egyaránt okultunk. OQcult az országot céltudato­san vezető párt, s okult a történelmi tapasztalatokban szakadatlanul gyarapodó nép. Amikor azit mondjuk, hogy nagy eredményeink csak a párt vezetésével jöhettek létre, ezt úgy is értjük, hogy azért, mert hatott és erősö­dött a munkás-paraszt szö­vetség. a kommunisták és a pártonkivüliek szövetsége. Ami kezdetben csak a kom­munisták és a kommunista párt ügye volt, az nemzeti üggyé lett, s a szocializmust építő Magyarország az egész nép közös műveként jött létre. Kiláboliú a mélyből, a ami ennél is több: felemelkedni! Ez volt a huszonöt éve meg­hirdetett program. Megvaló­sítottuk. s ennél, a mainál is többet, sokkal többet aka-' runk: új és új magaslatokat meghódítani. S ehhez ma' már nemzetnyi hírünk es akaratunk van. a a felemel­kedés útját sem egyedül jár­juk. A Szovjetunió, amely felszabadított, nemcsak a ha­lálos veszélyt túlélt nemzeti létünk lábadozása idején tá­mogatott bennünket, mellet­tünk van ma is, s mellettünk a testvéri, szocialista orszá­gok sora. A huszonöt éve bontakozó nemzeti összefogásra emlékezünk s a szocialista nemzeti egység erősítésén munkálkodunk. S annyi bal- szerencse és oly sok viszály után ez az egység teremti meg azt a szebb és jobb ha­zát amelyről ezer éven át annyi namziedek álmodozott J. R. A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. A többi között megtárgyalt és elfogadta azt a jogszabálytervezetet, amelyet az elnökség a kormány elé terjeszt a szocialista brigá­dok elismerési és kitüntetési rendszerének módosítására. A szocialista brigádvezetők áprilisi országos tanácskozá­sán sokan kérték az elisme­rési rendszer megváltoztatá­sát, sürgették a hatékonyabb erkölcsi és anyagi elisme­rést. Ennek szükségessége a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozásán ;s felmerült. A SZOT elnöksé­gének tervezete szerint a szo­cialista brigádmozgalomban meg kell teremteni az erköl­csi és anyagi elismerés egy­ségét, s hosszú távon is megkülönböztető elismerési perspektívát kell nyújtani a szocialista brigádoknak. Az előterjesztés szerint a ki­tüntetések újabb, magasabb fokozatait is bevezetnék, s egyes fokozatokból felfelé kötelezővé tennék az anyagi jutalmazást is. Az elnökség ázt is meg­vizsgálta, hogy az év első háromnegyedében hogyan alakultak a keresetek és jö­vedelmek, a fogyasztói árak, milyen volt az áruellátás. Az év első kilenc hónapjá­ban a szocialista ipar 3,5, az építőipar 7,3 százalékkal több embert foglalkoztatott mint a múlt év azonos időszaká­ban. A túlórák tavaly} csök­kenése nem stabilizálódott: 1969. első háromnegyedében ötmillióval több túlórát hasz­náltak fel az állami iparban, mint tavaly ilyenkor. A lakosság készpénzbevéte­le 9,8 százalékkal haladta meg a múlt év első három­negyed évit, a növekedés üte­me gyorsabb volt, mint az előző esztendőben. Gyorsab­ban nőtt a tavalyinál a la­kosság megtakarítása is, a takarékbetétállomány az idén kilenc hónap alatt 4,6 mil­liárd forinttal emelkedett. A kifizetett munkabérek a szo­cialista iparban a tavalyinál ugyancsak gyorsabban. 7 szá­zalékkal nőttek. Viszonylag jelentős változás, hogv a bér- növekedés nagyobb Vészben az átlagkeresetek emelkedé­séből és nem a létszámnöve­kedésből származik. Az elő­ző években fordított volt ez az arány. Az átlagkeresetek gyorsabb növekedése főleg a túlórák elszaporodásával ma­gyarázható. A kiskereskedelmi árak 1,5 százalékkal voltak ma­gasabbak, mint a múlt év azonos időszakában, az ár­emelkedések azonban „ for­galomban levő áruknak csak körülbelül 30 százalékát érintették, így bizonyos cik­kek körülbelül 4 százalékkal voltak drágábbak, mint ta­valy. Három-tíz százalékkal emelkedett a bútorok, egyes építőanyagok, néhány vas- és műszaki cikk, bizonyos köny­vek ára. A tűzifa a brikett és a fűtőolaj olcsóbb, mint az elmúlt évben. Előzetes számítások szerint a fogyasz­tói árszínvonal a tavalyihoz képest a tervezett 2 százalék­nál kisebb mértékben emel­kedik. A kiskeresetúeket érintő áremelkedés körülbe­lül egy, a nagyobb kerese- tűeké pedig két százalékos. Az élelmiszerellátás általá­ban kielégítő, a sertéshús azonban kevés. A kedvező termés eredményeként zöld­ség- és gyümölcsfélékből elő­reláthatólag a tavalyinál ki­egyensúlyozottabb lesz a téli és tavaszi ellátás. A ruháza­ti cikkek választékának bő­vítését elősegíti a nagyobb mérvű import. Ma: A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL tanácskozás NÉGY TÁRGYALÓ- ASZTALNÄL 4. oldal BUDAPEST HULLÁMHOSSZÁN ARANYÉREM MARTFŰN RACZOK KONTRA RACZOK 5. oldal SPORT­EREDMÉNYEK 6. oldal Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott­Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, beszámolt in­diai és iráni utazásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót tudomásul vette. Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának huszonötö­dik évfordulójára felszaba­dulási jubileumi emlékérmet alapított A jubileumi kitün­tetéseket Í970. április 4-e al­kalmával az Elnöki Tanács azoknak adományozza, akik a független, szabad és de­mokratikus Magyarország megszületéséért és megerősö­déséért, a szabadságért, a demokráciáért és a szocializ­musért vívott küzdelemben kimagasló érdemeket szerez­tek. Az Elnöki Tanács módosí­totta a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű ren­delet egyes intézkedéseit, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Megnyílt a Közös Piac csúcsértekezlete A Life fotosorozata az amerikai vérengzésről Külpolitikai tudŐHÍiánalnlt a 2. oldalon I HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HIRER - TUDÓSÍTÁSOK | Felszabalulási emlékünnepség Egerben Eger vasárnap ünnepelte felszabadulásának 25. évfor­dulóját. Az emlékünnepsé­gen részt vett I. V. Konyev tábornok, a Szovjetunió hő­se, alá huszonöt évvel ez­előtt a várost felszabadító katonai egységek parancsno­ka volt. Délelőtt a felszabadulási emlékműnél — a város több­ezer lakosának jelenlétében — koszorúzás! ünnepséget rendeztek. Innen az ünnep­lő tömeg 3 Szabadság térre vonult, ahol felavatták a munkásmozgalmi emlékmű­vet, Csontos László szob* rászművész alkotását. A szövetkezeti tagok üdültetése Hétfőn Szabó István el­nökletével ülést tartott a IOT elnöksége. A termelő­szövetkezeti tagok üdülteté­sének helyzetét és a fejlesz­tés lehetőségeit vitatták meg. Az elnökség megállapítot­ta, hogy legalább 600—700 ezerre tebető azoknak a tsz- tagoknak a száma, akik a termelőszövetkezeti törvény értelmében fizetett szabad­ságra jogosultak. Egyre na­gyobb a tsz-tagok igénye a pihenésre, kikapcsolódásra. Jelenleg azonban a közös gazdaságok tagjainak mind­össze 1,5—2 százaléka vehet részt szervezett üdültetés­ben. A kedvezőtlen helyzetnek elsősorban az az oka, hogy a tsz-ek nem rendelkeznek saját üdülőkkel. Az elnök­ség szerint 50—100 szemé­lyes, étkezési lehetőséggel és klubbal ellátott üdülő­épületekre lenne szükség, de mivel a gazdaságok rendel­kezésre álló anyagi lehető­ségei elaprózódtak, nagyon kevés tsz-üdülő épül. Az elnökség javasolta a területi tsz-szövetségeknek, hogy mérjék fel az üdülési igényeket, hozzák össze a partnereket és szervezzék meg a közös gazdaságok üdü­lőit. Helyes lenne az is. ha közös erővel nyaralókat bérelnének és megszerveznék az üdülök közötti vendég- cserét Fokozott segítség a munkás-paraszt szülők gyermekeinek A KISZ budapesti bizott­sága megvizsgálta a fővárosi egyetemek, főiskolák és más felsőoktatási intézmények hallgatóinak helyzetét. Az ország nappali tagozatos hallgatóinak több mint 50 százaléka, csaknem 30 000 diák budapesti felsőoktatási intézményben tanul; a diá­kok 42 százaléka műszaki, 12 százaléka közgazdasági, 14 százaléka orvosi és 13 szá­zaléka mezőgazdasági, jogi és művészeti képzést kap. A KISZ foglalkozott a fi" zikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási lehetőségeivel is. Megállapította, hogy a munkás-paraszt szülők gyer­mekeinek aránya — mind a jelentkezők, mind a felvet­tek között tovább csökkent. Elgondolkoztató, hogy a viszonylag nagy felkészült­séget igénylő szakokra — nyelv, filozófia, pszichológia, elméleti matematika, fizika, művészeti területek, építé­szet stb. — csak egészen csekély számban kerülnek fizikai dolgozók gyermekei. Lengyel ajánlatok a cukoriparnak A gazdasági bizottság a közelmúltban vizsgálta meg a cukoripar helyzetét és a fejlesztésére készült elkép­zeléseket. Mivel a* iparág mind a 11 gyárában megle­hetősen elöregedtek a gépek — a legfiatalabb gyár is 60 évesnél idősebb — szükség van a gyárak nagyarányú re­konstrukciójára. A negyedik ötéves terv időszakában sor- rakerülő rekonstrukció elő­reláthatólag több mint két és félmilliárd forint beruhá­zást igényel. A KGST országokon be­lül a cukoripari berendezé­sek egységének gyártását Lengyelországra szakosítot­ták. A cukoripari és más komplett berendezések ex­portját bonyolító lengyel vállalat, a CEKOP felismer­ve a magyar cukoripar re­konstrukciójában számításba vehető export-lehetőségeket, december 3-án Petőházán a magyar cukoriparral együtt szimpóziumot rendez. Ard- rzej Burzynskl, a CEKOP cukoripari exportirodájának vezetője elmondotta, hogy Lengyelország nagy gyakor­latra tett szert a cukoripari berendezések gyártásában. A CEKOP másfél évtized alatt 38 komplett cukorgyárat ex­portált, amelyek napi össz- kapacitása 85—90 ezer ton­na. Meglevő cukorgyárak korszerűsítéséhez 30 millió dollár értékben szállított be­rendezéseket. Lengyel gépek működnek Magyarországon is a szolnoki, a sárvári cs a petóhazi cukorgyárban. Árhullám a Tiszán Az elmúlt héten a Tisza és a Bodrog vízgyűjtő terü­letén lehullott csapadék ha­tására kisebb árhullám in­dult el a két folyó Borsod megyei szakaszán. A Bodrog vízszintje rövid idő alatt mintegy két métert növeke­dett és több helyen elön­tötte a mélyebben fekvő hul­lámtereket. A gyors áradás beázással fenyegette a sáros­pataki Viola utcától Halász­homokig épülő több, mint három kilométer hosszú új fővédelmi vonalat. Ennek el­kerülésére és a további fo­lyamatos munka biztosításá­ra a vízügyi dolgozók gépe­sített osztagai egy méter magas körgátat építettek a félig kész töltés elé. l XX. évf. 279. sz. december 2.. kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 80

Next

/
Thumbnails
Contents