Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-15 / 265. szám
1969, ecrvember 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 CufcereípatermelSlc és feldolgozóik tanácskoztak tegnap Szolnokon, a cukorgyár kultúrtermében. a gyár alapanyagát öt megyében termelik meg az állami- és közös gazdaságokban. A termés betakarítása lényegében befejeződött. így különösen aktuálissá vált a mezőgazdasági nagyüzemek és a cukorgyár együttműködéséről tanácskozni. Annál is inkább, mert közös gondok jócskán akadnak# Ismeretes, hogy a szolnoki cukorgyárban évek óta tart a nagyarányú rekonstrukció. Csaknem egy milliárd forintot fordítanak a fejlesztésre. A napi feldolgozás a jelenlegi 310—330 vagon répáról 1972-ben 500 vagonra emelkedik. Egy szezonban 55 ezer vagonnyi répából készítenek cukrot A fejlesztés során az átvételt és a tárolást is korszerűsítik. Erre 300 millió forintot költenek. Az elmúlt években például 15 külső átvételi állomást fejlesztettek. A gyártelepen működnek a BUM, szovjet gyártmányú A répatermelő« gépesítésének elősegítésére 18 millió forintos költséggel Szolnokon új, korszerű répamag előkészítő üzemet építenek. Tájékoztatásul az igazgató art is közölte, hogy pár év múlva bevezetik a répa cukortartalom szerinti átvételét. Ezzel kapcsolatban második éve végeznek rendszeres laboratóriumi vizsgálatokat, melyeknek eredményét a terme- lőgazdaságoknak is megküldik. Löled Lajos, termeltetési osztályvezető előadásában a A gazdaságok vezetőit, szakembereit, s az illetékes t&z területi szövetségek munkatársait Leelössy Kálmán igazgató köszöntötte, s rövid bevezető előadást tartott. — Többek között hangsúlyozta a cukortermelés közellátási jelentőségét. Az egy főre eső fogyasztást 1975-ig 32-ről 2d kilóra kell növelni. Ezért országosan 36 ezer vagonról 42 ezer vagonra növelik a cukortermelést prizmázó gépek. Automatikusan ürítik a gépkocsikat, a répát prizmázzák. A gyár azt ajánlja a tsz-eknek, hogy e korszerű gépeik beszerzésére működtetésére kössenek társulási szerződést, így meggyorsulhatna a nagyobb átvevőhelyek forgalma. A gyár területén egyébként a vasúti vagonokból vízsugárral ürítik a répát. Az igazgató bejelentette, hogy megoldódott a répaszelet gépi úton történő kiadása, s a szelet víztartalma — az új berendezések segítségévei — most sokkal kisebb. szorosabb kapcsolatok szükségességéről, a termelőknek nyújtott segítségről beszélt A gyár jövőre 17 eaaer holdon akar répát termeltetni, ebből 10 ezer hold Szolnok megyére esik. Közölte azt is. hogy a gazdaságosság érdekében 100 kilométeres körzetben termeltetnek csak répát Ez azonban nem zárja ki. hogy néhány távolabb eső,, jó minőségű répát térmelő gazdasággal nem szerződnek. Elsődleges a cukortanaiom A termelés komplex gépesítését elősegíti a korszerű, drazsirpaott, egy csíraju vetőmag, a szemenkénti vetés, mely kiküszöböli az egyelést Igy lehetővé válik a vegyszerezés és a betakarító gépsorok alkalmazása. Több tanácsot adott, hogyan lehetne a répa cukortartalmát befolyásolni, illetve annak növekedését milyen tényezőit akadályozzák. Fontos a termésátlag alakulása is, am elsődleges a répa cukortartalma. A tanácskozás vitája rendkívül élénk volt. A gazdaságok küldöttei elmondták, bár gazdaságos a cukorrépa termelése, de ennél jobban fizető növény is van. (Búza, kender). Többen aggályukat fejezték ki a minőségi átvéted bevezetése miatt. Hangsúlyozták: ennek módozatait előzetesen, megnyugtatóan, közösen kell tisztázni. Nem zárkóznak el a gyár vezetői által ajánlott társulástól sem, bár gazdaságuk előnyeit ebben még nemigen látják. — Kérték, hogy a gyár a szárított szeletet őrölve, csomagolva adja át a gazdaságoknak. Többen javasolták, hogy a magasabb cukortartalmú répa után a gyár Űzessen prémiumot A helyben megoldható kérdéseiket a gyár vezetői intézik, többet — például cu- korprémdum — felterjesztenek a Cukoripari Igazgatósághoz. Végezetül a gyár igazgatója bemutatta az üzem rekonstrukcióját és a működő gyárat a répatermelőknek. — m. L — A cukortermelés m mm /f ■ jovoje Répatermelők és feldolgozók tanácskozása Az ország legnagyobb cukorgyára Rópamag kikészítő fizom Szolnokon PROPAGANDISTÁK Hatvan esztendővel ezelőtt, egyik levelében írta Vlagyimir Iljics Lenin: Az oktatásban a tananyag mellett a másik meghatározó tényező — vagy olykor a legdöntőbb — a propagandista személye. Kik ma a párt propagandistái? Milyen s mennyi tapasztalat áll mögöttük? Hogyan végzik oktató munkájukat? Ennek nyomában indultunk el, két propagandistát látogattunk meg. Mindketten az elmúlt oktatási évben kapták meg „A propaganda munkáért” emlékplakettet Fenyvesi József Harmnichét esztendős. — Fártmunkás, a Szolnok vési pártbizottság munkátársa. — A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi karán tanultam, politikai gazdaságtan oktatására képesítő tanári oklevelet is szereztem. Ügy éreztem, a marxizmusnak ezt az alkotó részét hazánkban széleskörben kellene oktatnunk, minél többen ismerjék meg és tanulmányozzák. Növelni szükséges a közgazdaságtani alapismeretek terjesztésének hatékonyságát, követelményként a két világrendszernek harca állítja ezt elénk. Nyolcadik esztendeje oktatok különböző állami és pártoktatási formákon és keretek között politikai gazdaságtant. Harmadik éve vágyók a szolnoki városi pártbizottságnak a pártoktatást szervező, segítő és ellenőrző munkatársa. A marxista középiskolák tapasztalatai nyomán felvetődött bizottságunkon, hogyan lehetne biztosítani azoknak továbbképzését, akik a középiskolát befejezték, esti egyetemen viszont nem tanulnak tovább. Nagyüzemeink fizikai dolgozói körében sokan vannak ilyenek. Kerestük az útját, hogyan lehetne megtartani őket a pártoktatás keretében. Két esztendeje ez a gond megoldódott; a helyi viszonyoknak és igényeknek megfelelően „közgazdasági konferenciáikat szervezünk. Évenként öt-hat előadást s az előadást követő konzultációkat, vitákat tartunk. Ez a tevékenység állandó önképzésre ösfttönöz. Göncá Lajosához vezetett ezután utunk a kimmadarasi Kossuth Termelőszövetkezet elnökéhez. — Ezer kilen cszázötven óta vagyok propagandista. Amióta párttag lettem, mindig volt ilyen pártmegbízatásom. Tizennégy esztendeig voltam főgépész állami gépállomáson. Az átszervezés után kerültem a szövetkezethez, 3 éve vezetem ezt a — több tsz egyesülése nyomán kialakult szövetkezetei. Tavaly a „Gazdaságpolitikai kérdések” tanfolyam mezőgazdasági tagozatának propagandistája voltam. A szövetkezetben szerveztük az oktatást, az oktatási anyag jó és hasznos. Így azután — ez az igazság — a propagandistára váró feladat, hogy mindezt ki tudja használni. Főleg az olyan kérdések érdekelték az embereket, amelyekről érezték, ez nemcsak írva vagyon, hanem szövetkezetünket — talán már azokban a nanokbsn is. amikor a foglalkozás zailik közvetlenül érinti. Így voltunk a tsz- és a földtörvény feldolgozásakor. Szövetkezetünkben „ tagok létszáma hatszáztíz. közülük kétszázötvenen nvuedt'-snk vaev járulékban részesülnek. Sokáig gyors ütemben nőtt az átlagos életkor. De mint elnöknek és propagandistának, nekem is sokat segített az oktatás. Rendszeresen találkozhattam a tagok e«v nöszövel ügy, hogy ezekről 3 kó-öő^plrről és megoldásukról rendszeresen beszól"«*t- t»A++flrtk <2r.lrcT.or olvanok is benőttek, akik nem vettek részt a szerve-ett oktatás, ban. aztán közös erővel sok ió ötlet felvetődött. A nártoktatás a szövetkezeti élet a termelőszövetkezetekben kifejlődő demokratizmus segítője... Cs. f. . „Új honfoglalás" földjén Az irodalmi és a történelmi hagyományok valójában két Jászberénynek emlékét őrzik. „Kadarkás esték jószagú tanyákon Magyar vidámság áldomásozik. Víg kaszinózás, kedves tréfamákony Lágy hegedűszó és Tarnay dal Így élsz te bennem, hű Appomnyi város...’* — írja Sajó Sándor, a magyar nacionalizmus egyik dalnoka. „A jászaién ősi fajta és hű a királyi Magyarországhoz” — hirdették legitimista szónokok hajdanánt. Közben pedig élt, küzdött s utat tört a jövő számára — egy „másik” Jászberény... □ A redemptió során visz- szaváltott területeknek 60 százaléka maradt közbirtok a Kunságban annak idején, a Jászságban viszont már eredetileg is csak 37 százalék. Azzal pedig, hogy a földnek hozzávetőlegesen kétharmada osztatott szét itt a „fizetőképes” parasztság között. sajátos agrárviszonyok jöttek létre. Egy tehetős paraszti réteg — mint Révai József írja — itt is „elszakadt a parasztság egészétől, még mielőtt együtt haladt volna vele a feudalizmus ellen.” S ha nem is a Duna— Tisza közén és a Tisza—-Maros szögében kialakult normákkal mérhetően,, de m Kunsághoz viszonyítva sokkalta bel térj esebb vagy éppen belterjes vagyonos paraszti és nagy számú közép- paraszt gazdaságot szültek itt az agrárkapitalista viszonyok. A kisvagyonú parasztságra s a fóldtelenné váló rétegekre «—"korolt gazdasági. politikai és szellemi befolyásolásnak rideg és kifinomult formái egyaránt kifejlődhettek. „Komor nagytemplom, ura messzi tájnak Hullámzó nép a város főterén. Ünneplő rendben idegyűl vasárnap A dolgos Jászberény...• — festette ezt a fajta eszményesített városképet Sajó. Nemegyszer éltek vissza nagyon is napi politikai meggondolásokból e dolgos nép vallásos érzületével. Megsértve azt — eszközként legitimista reakciós erők használták fel vagyonos osztályok jól felfogott és partikuláris érdekében. 0 Közben pedig — a különféle ideológiákkal színezett és idealizált kapitalizmus, ezen belül pedig ez a sajátos ngrárkanitalista fejlődés — megszülte e városnak nem csupán tőkéseit és paraszt- kapiiaJístáit, de jász-proletárjait és agrárszegénységét is. A közleeeltetésből vagy az abban való Ingyenes részesülés lehetőségeiből mindinkább kiszorulók hirdetni kezdték; a fft'dek újrafelosztására van szükség! „Űj honfoglalást” követeltek egyre többen. Míg a Kunságban a falu- közösségek idejéből maradt közföldek és társulások felettébb nagyki tér jedésűek voltak, a szegénység az eb* ben való részesedésért küzdött a Jászságban a hajdani közösnek maradványait végképp fel akarta osztani a szegénység. A földért folyó demokratikus küzdelem itt a kisárutermelók körének szélesítéséért való harcot jelentette. Így látták a proletár sorból való menekülésnek egyetlen, e földön adott lehetőségét. „Üj honfoglalásra”, a visz- szaváltott föld újbóli s „igazságos” elosztására van szükség, — követelték a föld- telenek — hogy senki se maradjon föld nélkül s „igazi egyenlőség” legyen a jászok között... 0 Előbb az abszolutizmus, a provizórium, majd a negyvennyolcas szólamokat hangoztató hatvenhetesek egvre nehezebben tudták útját állni a haraszti, demokratikus követeléseknek. Adórnegtagadás 1861-ben a parasztság körében. Schwarzenberg dzsidásai szállják meg a várost. Évekig katonák kísérik az adógyűjtóket s a végrehajtókat. Aztán Apponyi-ellenes népi megmozdulások. Egy főis- páni jelentés írja: 1884 májusában „midőn a gróf beszédét tartja, a piactéren őt s környezetét kövekkel dobá- lák”. Amikor pedig az agrárszocialista Gyalog János lép fel — mezőtúri paraszt- ember — a gróf ellenjelöltjeként 1910-ben, a közlegeltetésből való kitiltással fenyegetik mindazokat, kik Apponyi ellen szavaznak. S a lelki terrornak minden eszközét igénybe veszik — tiltakozik ellene a Népszava is — hogy a parasztságot befolyásolják. Az űj osztály, —- egyelőre még a kisiparban dolgozó — proletariátus pedig létszámában egyre nő. A Jászságban különösen népes cipész, szabó és asztalos kisipari munkásréteg alakult ki. Körükben a W. W. I. tanításaitól a Szociáldemokrata Párt baloldali köreiben élő nézetekig többféle eszme sok-sok változatban terjedt. Visszaemlékezésekben olvashatjuk; könyvek és brosúrák jártak kézről kézre ekkor a herényi Népkörben. A század elején alakult itt meg a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete. A párthoz közelálló lapot — a Jászberényt — a Szociáldemokrata Párt azért nem vállalta hivatalosan saját lapjának, mert az újság — eltérően a párt programjától — demokratikus földosztást követelt. A másik réteg, ahová behatoltak a demokratikus, majd pedig a szocialista eszmék; a gimnázium diákjainak a a helyi értelmiségnek egy-egy köre. Ma is élnek vagy éppen mártír emlékükben élők azok. kiknek küzdelmeire emlékezhetünk; Lévai Oszkár, Háy László, Gvetvai János. Haltai Ferenc, Varjas Sándor... 0 Az első világháború végén a leninizmus üzenetét s gyakorlati, történelmi tapasztalatait hozták o-osz földről, voarv tanulták Itthon a forradalomnak füzében Paczáuer Gábor, a Gárdos testvérek és a 19-esek egész serege. Jászberénynek 1919-es proletár tradíció ugyanis Szolnok után — némely vonatkozásban pedig talán Szolnok mellett — megyénk legbecsesebb forradalmi hagyományai, melyek a Tanács Magyarország idejéből reánk, utódokra trada lórinak. Mi az oka mégis, hogy az első világháború előtti demokratikus és baloldali szocialista mozgalmak, az értelmiség körében s a gimnázium tanulói között már ekkor létrejött marxista köröknek harcai, e k;'-'telmeknek tanulságai, az őszirózsás Forradalomnak és a Tanácsköztársaságnak ’ászberényi emlékei olyannyira homályba voltak veszejthetők a két világháború között, hogy e „Habsburgok és király nélküli restauráció” éveiben már a szerényebb demokratikus tradíciókat is kezdte elmosni a feledés? Talán az, hogy a kisipari munkások, a diákok és a szocialista értelmiségiek, valamint a földtelenek legöntu- datosabbjai megtalálták és kimunkálták a közös harc frontját, de a parasztság kisbirtokos rétegeivel tömegkapcsolatot olykor alig — vagy egy-egy időszakban — semmit sem sikerült teremteni”* De érlelte ez is a leniniz- mus azon igazságának felismerését; e társadalmi közegben különösen fontos a munkás—paraszt szövetségen alapuló, szilárd osztályszövetség, s az ennek megfelelő politika kimunkálása. 0 És nemcsak történelmi tapasztalatokat szült ezen a tájon a lenini hagyaték. A „csillagos katonák”, az ellenséget üldöző és Berlin felé törő Vörös Hadsereg internacionalista segítséget is nyújtott; a Plijev csoport 1944. november 15-én Jászberény határában megtörte az itt bekerített német csapatoknak ellenállását, és felszabadította a várost. S hogy a magyar nép élni tudott történelmi tapasztalataival és a szabadsággal, ezt Jászberény fejlődése különösképp példázza. Gyökerestől kellett valóságos paraszt — úrnak, parasztnak s magyarnak” egyaránt semmit sem érő, ma- gyarkodó — helyi dinasztiá-1 kát kitépni földjükből. Felszabadítani a parasztságot ezernyi féle befolyásolás és félrevezetés nyűge alól. Hatalmas nagyüzemek, gépi nagyipar jött itt létre. A nagyüzemi munkásság egyik centrumává vált ez a város rövidesen. A helytörténetírás és az egész történelmi átalakulás őrzi majd annak a felvilágosító munkának eredményét, melyet e nagyüzemek munkásai végeztek Pórtelek. Halta és Négyszállás határában. Mígnem az ünnepi tanácsülés megállapította: Jászberény „szocialista város”. 0 Három, de akár egyetlen nemzedék közvetlen tapasztalata is mérni tudja itt; mit változott társadalmunk arculata, hazánknak és népünknek élete. „Üj honfoglalást” követelt egykor a város szegénysége Korunkban ennek az „új honfoglalásnak” városává vált a Jászság centruma. A nagyüzemeknek. a korszerű nagyiparnak városává, termelő- szövetkezetek otthonává. Ez a „másik” Jászberény, amely fejlődésének útját szervezkedő kisipari munkások, történelmi harcokra itt felkészülő fiatal diákok naav tudású. bátor professzorok és földet követelő agrárszocialisták törték hajdanánt. És amely út valójában 25 esztendővel nyílt meg — és a jövőbe vezet... Csáagfaai István
