Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-14 / 264. szám

IMI. november 1*. SZOLNOK M CG VEI NÉPLAP 3 Rádiósvetélkedő — szépséghibákkal Bács-Kiskun megye—Szolnok megye 62:57 A Kossuth rádió tegnap este közvetítette a Tiszán ináén Dunán túl megyék kö­zötti vetélkedők harmadik for­dulóját Megyénk vetélytár- ca Bács-Kiskun megye volt. Símán indult a műsor. Ki­tűnően szerkesztett adásnak ígérkezett. Szolnok megyei sikerrel telt az első óra. majd for­dult a hadi szerencse. Bács- Kiskun megye 50:43 arány­ban elhúzott majd szépí­tettünk. 54:50-re alakult az eredmény, de még mindig a szomszédok javára. Ekkor egy riporteri hiba következtében felborult a műsor. A Kecskeméten dol­gozó riporter ugyanis nem bontotta fel időben az utolsó a verseny végeredményét könnyen eldönthető boríté­kot amelyben tíz pontot is jelenthető feladat volt Egy szatirikus hangos új­ságot kellett volna ugyanis szertceszteniök a vetélkedő megyéknek. A szolnoki Lu­das Matyi hangos kiadása időben elkészült a szereplők készen álltak a műsor elő­adására, de azt a zsűri a kecskeméti műsor hiányában nem fogadta. Tíz órakor félbe szakadt a műsor, meglehetősen me­leg percek után. A Ságvá- ri Művelődési Központ fel- bolydult méhkashoz hason­lított. Hevesebb vérmérsékletű versenyzőink amellett kar­doskodtak, hogy ilyen körül­mények között nem folytat­hatják a vetélkedőt. A Kossuth rádió turnus­vezetője 22 órakor félbesza- kíttatta a műsort de az élő rádióvonalakon a riporte­rek és a vetélkedők veszeke­dése. mert ez már inkább szemrehányászuhatag t volt, tovább tartott. 22.15 órakor kaptak a rádió riporterei utasítást, hogy a verseny kb. egy fél óra múlva a Petőfi adón folyta­tódik. De hogyan, milyen föltéte­lek között milyen verseny- szabályok alapján? A zsűri elnöke ismertette, hogy mindkét megye 5 darab 2 pontot érő kérdést kap, a kapott eredmény dönt... Szolnok megye javított de a Bács megyeiek 4 pontos előnye hamarosan újra visz- szaállt, sőt még inkább el­húztak. Ismét Szolnok me­gyei szépítés következett a jászberényiek révén. Újólag szerkesztői hibák tarkították a műsort, ismé­telten reklamációk következ­tek. 23 óra: az utolsó kérdés feladására már nem volt szükség, a verseny tulajdon­képpen eldőlt Bács-Kiskun megye javára. Az utóbbi évek egyik leg­izgalmasabb rádió-műsorát hallottuk. némi szépséghi­bákkal. Szolnok megye végig sport­szerű volt — ti — Ahol Tyeresk ó is kezdte műszerész stb.) tanfolyamo­kat is szervez. A szövetség sportmunkája elsősorban a honvédelmi fel­készítést közvetlenül szolgá­ló sportágak szervezésére, irá­nyítására terjed ki. A tech­nikai sportok tömeges ver­senyeit például a Szovjet Fegyveres Erők Napjának megünnepléséhez kapcsolód­va szervezik, fgy többek kö­zött a Győzelem Napja tisz­teletére lövész, a légierők napján repülő és ejtőernyős, a haditengerészeti flotta nap­ján hajó és tengeralattjáró modellező. valamint más vízi versenyeket a rádiósok napján rádiós vetélkedőket rendeznek. A fiatalok körében köz­kedvelt vetélkedési forma a „Légy készen a haza védel­mére” elnevezésű mozgalom, amely egyaránt követel testi erőt és technikai ügyességet. Egyébként a technikai spor­tokat igen magas színvona­lon Űző szovjet sportrepülők, ejtőernyősök, lövészek, mo­toros és modellező verseny­zők eredményei nemzetközi­leg is elismertek. A DOSZAAF-ban a minősített sportolók száma hétszázöt­venezer. Több mint négyezer snortm es terük, csaknem száz érdemes sportmesterük van. Amikor a közelmúltban az újságírók beszélgettek a szö­vetség vezetőivel, azok el­mondták. hogy a nemzetközi repülőszövetség által nyil­vántartott több mint hat­száz világcsúcsból megközelí­tőleg háromszáz a DOSZA A F sportrepülőinek nevéhez fű­ződik. Az Egyesült Államok sportrepülői mintegy 200 csúcsot értek el. Amikor évenként megren­dezik a Szovjetunióban a DOSZAAF emléknapokat, a fiatalok nemcsak a verse­nyekre készülődnek lelkesen, hanem az emlékmenetekre, a stafétákra is. Túrákat ren­deznek a kiemelkedő ütköze­tek színhelyére a hősi em­lékművekhez. Ilyenkor szer­veznek laktanya látogatást és megnézik a haditengeré­szet és a légierő bázisait A DOSZAAF' az októbert forradalom évfordulóira rendszeresen megrendezi a szocialista versenyeket, ame­lyeknek fő tőre'-”*-- hosv a szoviet hazához hű. Inter­nacionalista érzelmű fiata­lokat neveljen, akik elsajá­tították a katonai ismeretek alapvető elemeit és kiválóan bánnak a rájuk bízott harci technikai eszközökkel. V. V. Annakidején, amikor Va- lentyina Tyereskova, a világ első űrhajósnője Kozmosz­ból visszatérve interjút adott az újságíróknak, többek kö­zött azt is elmondta, hogy ő ie, mint a többi asztronauta, a DOSZAAF-han ismerkedett meg az ejtőernyős sporttal, a repüléssel. A DOSZAAF az a hazafias tömegszervezet, amelynek a Szovjetunióban több tízmil­delmi, a haditechnikai, a re­pülési és a haditengerészeti ismeretek elsajátítása érde­kében. A DOSZAAF alapszerveze­teiben, klubjaiban ismerked­nek meg a szovjet fiatalok a lövészsporttal, a modellezés­sel, a motor-, a gépjármű-, a repülő-. a helikopter-veze­téssel, az ejtőernyőzéssel. Ott foglalkoznak könnyűbúvár képzéssel, a hajózás, az Eg és főid között a DOSZAAF ejtőernyősei. lió tagja van — munkás, kol­hozparaszt. tisztviselő, tanu­ló — s amely a hazafiság és a proletár internacionaliz­mus szellemében neveli a fiatalokat, gondoskodik a Szovjetunió fegyveres erejé­nek utánpótlásáról. A szövetség hasonlóan az MHSZ-hez — együttműködve a szovjetekkel, a Komszo- mollai, a szakszervezetekkel es más tömegszervezetekkel nagy gondot fordít a sorkö­teles fiatalok katonai szolgá­latra való felkészítésére; elő­készíti a lakosságot a polgá­ri védelem feladatainak vég­rehajtására ; résztvesz a sportmozgalom szervezésé­ben, irányításában; széles körű propagandát folytat a lakoaeás körében a honvé­elektro-, a rádió- és a többi technika oktatásával. A szövetségben folyó hon­védelmi előképzés eredmé­nyességét bizonyítja, hogy a sorköteles fiatalok többsége amikor megkezdi a katonai szolgálatot, már rendelkezik az alapvető ismeretekkel, szakképzettséget szerzett olyan szakágban, amelyet a hadseregben hasznosítani tud. Emellett a DOSZAAF alapszervezetei segítik a kü­lönböző gazdaságok szakem­ber utánpótlását is. A helyi népgazdasági szervek igé­nyei szerint az üzemek, a kolhozok, a szovhozok ré­szére szerződéses formában ■miűszaki és gépkezelői (kompresszor, traktor, bull­dózer. kotró, villanyszerelő, Belső ellenőrzés nagykunsági termelő­szövetkezetekben Az új gazdaságirányítási rendszer változást hozott __ a termelőszövetkezetek ellenőr­zésében. Szűkítette a külső szervek ellenőrzési körét, másrészt a közgazdasági ösz­tönzők szerepének növekedé­sével magasabb szintű belső ellenőrzési tevékenységet kö­vetel meg. A külső — álla­mi — ellenőrzés most a tez- ek és az állam közötti pénz­ügyi tevékeny vizsgálatára korlátozódik. A vagyonvéde­lemre, a működés helyessé­gére kiterjedő ellenőrző, elemző munka a tulajdono­sok kizárólagos joga és kö­telessége. A nagykunsági tsz-ek bel­ső ellenőrzésének helyzetét legutóbb n tsz területi szö­vetség küldöttgyűlése tár­gyalta. Az elnökség előter­jesztésében megvizsgálta a jelenlegi tapasztalatokat és a tovább; fejlődés érdekében megfelelő javaslatokat, aján­lásokat fogadott el. El'enőrző bizottságok A korábbi gyakorlattól el­térően már nem elegendő csu­pán a vagyonvédelemre irá­nyuló ellenőrzés. A belső el­lenőrzésnek fel kell tárnia a gazdálkodás helyes, illetve helytelen vonásait is. Ez azonban magasabb szintű munkát és nagyobb szakkép­zettséget követel. A vezető­kön kívül az ellenőrző, elem­ző munka az ellenőrző bi­zottságokra, a belső ellen­őrökre és az üzemgazdászok­ra hárul. A nagykunsági tsz-ekben működő ellenőrző bizottsá­gok elnökeinek csak egyne­gyede függetlenített. A nem függetlenítettek 62 százaléka a két főágazatban — nö­vénytermelés, állattenyésztés — dolgozik. Többségük ko­ros ember — 35 százalékuk 50 évnél idősebb. Ez azzal is magyarázható, hogy a közgyűléseken a nagyobb élettapasztalattal ős tekin­téllyel rendelkező embereket választják meg erre a posztra. Az idősebb emberek to­vábbképzése azonban nehe­zen megy. Pedig erre nagy szükség lenne, mert többsé­güknek alacsony az iskolai végzettsége. Kevés a számvi­telhez értő ember az ellen­őrző bizottságok tagjai között is. A több mint kétszázhet­ven bizottsági tag közül mindössze tizenkettőnek van számviteli képesítése. Szükséges a továbbképzés A képzettség hiánya befo­lyásolja a bizottságok mun­káját. Bár józan, megfontolt az ítélőképességük, mélyre­ható, ellenőrző, elemző mun­kára nem képesek. Az ellenőrzések gyakorisá­ga sem kielégítő. A bizottsá­gok 53 százaléka évente csak 1—5 alkalommal végez vizs­gálatot. Ezt az is befolyásol­ja, hogy az ellenőrzési na­pokon alacsonyabb az átlag- keresetük. mint a tényleges beosztásukban. A fejlődés szükségszerűen megköveteli, hogy az ellen­őrző bizottságok magasabb szinten oldják meg feladatai­kat. Ehhez azonban meg kell teremteni az előfeltételeket. Szükség van az ellenőrző bi­zottságok tagjainak. főként az elnökeinek továbbképzé­sére. Sajátítsák el azokat az ismereteket, melyek nélkü­lözhetetlenek a magasabb- színtű ellenőrzéshez^ A küldötteyűlés erre ha­tározatot is hozott; a területi szövetség elnöksége még eb­ben a, évben szervezze meg r, továbbképzést. S azt ajánl­ja a tsz-ek vezetőségeinek, küldjék el tanfolvamra a bi­zottságok elnökeit, tagjait. Az ellenőrző bizottságok összetételén is változtatni kellene. Bátrabban kell tá­maszkodni a fiatalabb, szakképzett tsz-tagokra is. A bizottságok újjá választásakor helyes, ha a közgyűléseken erre is gondolnak. Belső ellenőrök Az utóbbi időben több tsz- ben foglalkoztatnak belső el­lenőrt. A nagykunsági fez­ek közül hét helyen. A te­rületi szövetség felmérése szerint a jövőben 3 közös gazdaságok 53 százaléka akar belső ellenőrt, alkal­mazni. Mivel új munkakör ez. a foglalkoztatásnál még sok a tisztázatlan kérdés, melye­ket rendezni kell. Így például a belső ellenőr lránvítását ts. Vannak tsz-ek. ahol a belső ePonrtröket az elnök, máshol a fókönvvelő illetve az el­lenőrző blzot+'ác Iránvftla A közvetlen elnöki alárendelt­ség előnye, hogy a főkönyve­lő — akinek beosztottait leg­gyakrabban kell ellenőrizni — a belső ellenőrnek nem felettese. Hátránya azonban az elnök nagy elfoglaltsága, emiatt kevés az ideje az in­tenzív irányításra. Legmeg­felelőbb lenne, ha a belső el­lenőrök az ellenőrző bizott­sághoz tartoznának, ám a szakmai irányításuk ekkor problémát okozna. A küldöttgyűlés állást fog­lalt; a területi szövetség apparátusa hathatósabb se­gítséget adjon a belső ellen­őrök munkájához, dolgozza ki az ellenőrzési módszereit. • ­Üzemgazdászok A nagykunsági tsz-ek 65 százaléka foglalkoztat üzem­gazdászt, további 25 száza­lék akarja ezt a munkakört betölteni. Az üzemgazdász!' munkakör is fiatal még, ha­gyományai nincsenek. Talán ebből is adódik, hogy több helyen nem találták meg helyüket az üzemekben. Pe­dig fontos feladataik vannak. Ilyen például az egész üzem gazdálkodásának részletes, mélyreható értékelése, elem­zése. Az üzemgazdásznak kell feltárni a gazdálkodás aránytalanságait, s azokat a hátráltató tényezőket, melyek az eredményességet gátolják. Ezek a feladatok alapos szakmai felkészültséget és gyakorlati ismereteket igé­nyelnek. Mezőgazdasági és közgazdasági ismeretek szük­ségesek hozzá. Az útkeresés­re és a bizonytalanságra jel­lemző, hogy helyenként az üzemgazdász látja el „ sta- tisztikusi, néha adminisztrá­tori teendőket is. A bonyolult, tudományos igényű feladatok megoldása érdekében szükség van az üzemgazdászok szervezett összefogására, szakmai to­vábbképzésére. Gondoskodni kell arról is, hogy egységes elemzési módszerek szerint értékeljék a tsz-ek gazdál­kodását és tegyenek javas­latot a vezetőségnek a mun­ka megjavítására. Ehhez a tsz szövetség adhat megfe­lelő segítséget. Revizori csoport Az utóbbi időben több tsz igényli, hogy a szövetség hozzon létre revizori csopor­tot a tsz-ek belső ellenőrzé­sének segítségére. A csoport­ban számviteli, pénzügyi, közgazdasági szakembereken kívül gépészek, agronómusok és állattenyésztők is helyet kapnának. Függetlenítésük- höz azonban túl nagy appa­rátus kellene. Ez az út nem járható. Munkájuk ugyanis csak a tagszövetkezetek fel­kérése esetén lenne. A küldöttgyűlés ezért úgy döntött, hogy a szövet­ség elnöksége tovább tanul­mányozza a revizori hálózat kialakításának lehetőségét. Helyes lenne, ha társadalmi aktívahálózatot szervezne, mely n tagszövetkezetek fel­kérésére végezne revíziót és segítené a belső ellenőrzés fejlődését. — m. 1. — A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali felvételre keres technológusi munkakörbe építész—építőmérnököket építésztechnikusokat épületgépész technikusukat továbbá gyors- és gépírókat Felvételre keres még: kőműves, ács, vb. szerelő szakmunkásokat és belső karbantartásra villanyszerelő szakmunkáso­kat, kubikosokat és segéd­munkásokat Jelentkezni lehet a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalatnál a személyzeti, illetőleg a munkaügyi osz­tályon, Szolnok, Ady Endre út I17'c szám alatt

Next

/
Thumbnails
Contents