Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-12 / 262. szám
1969. november 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 „Makarenko erről álmodha Intézeti tanárok a megye állami gazdaságaiban A fejőmester sípszavára a tehenek egy csoportja egyszerre elindult az istállóból, be a fejőházba. Fehér köpenyes fejőgulyások duruzsoló gépeket akasztottak a tő- gyükre, miközben az önetető csészékbe egy vaskar mozdítására ömlött a korpa. Aszerint, melyik tehén mennyi tejet ad, s mennyi „takarmányprémiumot” érdemel. Az abrakra természetesen víz is kell, ott az önitató. — Aha. Most vizezik a tejet — jegyezte meg valaki az ivó tehenek láttán. Jóízű nevetés nyugtázta a tréfát. Mindez a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti tehenészetében történt. De hasonló jó hangulatban telt a jászberényi felsőfokú tanítóképző tantestületének hétfői, keddi kétnapos tanulmányútja a megye más állami gazdaságaiban is. öt mezőgazdasági állami nagyüzemben jártak, a palotásiban, a héki- ben, a szenttamásiban, a sur- jániban és a középtiszaiban. Ahogy Szabó Mihály, intézeti tanár az ottani pártszervezet titkára megfogalmazta: — Azzal a szándékkal, hogy a pedagógus rálásson a mai magyar mezőgazdaságra, és meggyőződéses agitátora legyen. Ä tanító kezére, lelkiismeretére van bízva a falu legifjabb nemzedéke. A jó tanító mindig a gyerek példaképe. Élőanyagot kap a nevelő, s ha hozzáértően hivatástudattal tölti be tisztét, úgy formálja ezt az anyagot, ahogy akarja. Úgy hajlíthatja a serdülő jellemét, mint az üvegfúvó a képlékeny forró masz- szát. A tanítótól nagyban függ, milyen szakmát választ a rábízott gyerek. Pályaválasztáskor a tanító jó szava, tanácsa a gyerek legbiztosabb iránytűje. Ha a tanító a mezőgazdasági pályákat ajánlja j.. Ám, ahhoz az kell, hogy maga is ismerje. A szülőkre csak úgy tud hatni, rr eggyő- ző érveket csak úgy mondhat, ha a mai mezőgazdaságról nemcsak általánosságokkal példálózik. A megye tanítóinak jórészét a jászberényi felsőfokú képző neveli. Mindebből már érthető is, miért velük kezdték az állami gazdaságok. Az intézetet húsz év óta vezető, Andrási Béla igazgató mondta: — Igaz, hogy a televízóban Sokszor láttunk már képeket, az újságban sokszor alvásiunk a mai magyar mezőgazdaságról. De mennyire más látni, tapasztalni, közvetlen élményt szerezni róla. A különbség akkora, mintha kritikát olvas valaki egy Miller drámáról, vagy pedig megnézi az előadást a Nemzeti Színházban. A belső meggyőződés -forrása mindig a tapasztalat lehet. Én bevallom, nem igen tudtam mi is az iparszerű kacsatenyésztés, — míg nem láttam Palotáson, s más fogalmam volt a nagyüzemi tehenészetről míg nem láttam Alcsiszigeten. Az intézeti nevelők meghívásával elkezdtek valamit az állami gazdaságok. A tavasz- szal a végzős hallgatók csoportját várják, akik jövő őszszel a katedrához állnak. S az elképzelések szerint a jövőben minden állami gazdaság szorosabbra fűzi kapcsolatát a területén dolgozó iskolával. Hívja a tanítót, viszi a gyerekeket, megismeri az átalakuló mezőgazdaságot. Dr. Gyúricza Béla, a megyei főosztály egyik vezetője mondta: — Szeretnénk, ha a szemlélet megváltozna. Ha a szülők és a nevelők nem azzal ijesztgetnék a gyengén haladó nebulókat: ha nem tanulsz, kanász leszel! Ha a mai mezőgazdaság ismeretében úgy mondanák majd: tanulj fiam, sertésgondozó is lehetsz. Sztrehovszky György, az állami gazdaságok országos központja oktatási előadója folytatta a gondolatot: — Eltúlozzuk talán, de úgy van, hogy a társadalom nagytöbbségének elképzelésében még a régi falu, a régi parasztizálás él. A sok fizikai munkára, a büzlő istállókra gondol még mindig, ha a mezőgazdaságról hall. Pedig a mi átalakuló mezőgazdaságunk egyre iparszerűbbé válik. Automatizáció, bonyolult gépek jellemzik egyre. Van olyan gépberendezés, amely félmillió forintot ér, s az egy ember szakértelmére van bízva. Az állatgondozók nem egy esetben egy-kétmillió forint urai. Tanulatlan emberek a mai mezőgazdaságban már nem boldogulnak. Az intézeti nevelők többen elmondták, meglepte őket amit láttak. Az, hogy Tisza- szentimrén ezer hízóval bánik egy gondozó, hogy Palotáson 16 ezer baromfit nevel egy tenyésztőnő. Rózsa Sándor a gyakorló iskola igazgatója jelentette ki: — Sajnálom azokat a kartársakat, akik nem jöttek el. Huszonhármán vették a fáradságot a kétnapos tanulmányútra. A technikai, technológiai fejlődésen túl elsősorban az érdekelte a nevelőket, hová tart, s havá jutott a mai mezőgazdaságban dolgozó ember. — örömmel hallották Palotáson, — hogy óvodája van a gazdaságnak, jólesően nézték az inkább szállodának számító bánhalmi munkásszállót, s az alcsiszigeti munkások most készülő, igazán modern ebédlőjét. Egyikük azt mondta: — Erről álmodhatott Makarenko. Pedig Kálmán István, a Héki Állami Gazdaság igazgatója is hozzátette: amit itt látnak, az ma már nem is korszerű, a jövő évben kezdik meg például az ezres tehenészet kialakítását. — Ez olyan nagy dolog lesz, hogy éjjelente már álmomban mindig megjelenik előttem a hatalmas, ezres, te- héngulyai Palotáson is elmondták, hogy a jövőre másfélmillió naposkacsát kibocsátó farm ma már nem is számít modernnek A magyar mezőgazdaság a nagy átalakulás esztendeit éli. Dr. Fodor Sándor, megyei főosztályvezetőhelyettes jellemezte jól: — Itt most mindenki alkothat, a legkisebb beosztású embertől a legnagyobbig. Aki megszereti ezt a szakmát, kiélheti magát benne. Én például belebetegednék ha nem dolgozhatnék a mezőgazdaságban. Mindezt akkor szerethetik meg a fiatalok, ha meg is ismerik. Ha a tanítók is segítenek megszerettetésében. Ez volt ennek a kétnapos tanulmányútnak a célja. Ahogy dr. Bozsik Tibor, megyei főosztályvezető mondta: «=• Mi most csak elkezdtünk valamit. Naivitás lenne azt hinni,- hogy e két nap után most már teljes szemléleti változás következik a tanítók, nevelők körében. De az állami gazdaságok elkezdtek valamit. S ha példájukat a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti szövetségek is követik, ha a folytatás olyan jó lesz, mint a kezdet, jó ügy indult útjára. Borzák Lajos Őszi vizsgálódások III. A nedves, csúszós úton a legfontosabb a gépkocsi stabilitása, úttartása. Éppen ezért az esős idő beköszön- tével ne feledkezzünk el a gumiköpenyek alapos átvizsgálásáról, karbantartásáról. Az természetes, hogy csakis kifogástalan állapotú gumiköpenyekkel szabad az esőtől ázott úton közlekedni. (Bár aki a járdák mellett álló kocsik kerekeit nézegeti az láthatja, hogy mennyire nem törődnek ezzel az élet- fontosságú figyelmeztetéssel.) A megkopott köpeny, a gumi bordázatainak hiánya miatt teljes szélességben maga előtt tolja a vizet, vagyis gyakorlatban úgy viselkedik, mint a vízisí. Ilyenkor pedig szinte kormányozhatatlanná válik a kocsi. Hol az a határ ameddig biztonságosan használható a gumiköpeny? Helyezzünk egy forintost élével a gumi mintázata közé és ha a kiemelkedő mintázatok között a pénzdarab egyhar- mad magasságban eltűnik, akkor még használható a köpenyj Ha a négy keréken nem egyformán kopott a gumi, akkor az őszi—téli időszakra a jobb állapotban levő gumikat tegyük a meghajtott kerekekre. Tehát az első kerék meghajtású kocsiknál (Trabant, Wartburg) a jobb gumikat az első kerekekre, a hátsókerék meghajtásűaknál hátra. Mindez persze még csak az alapfeltétele a biztonságosabb közlekedésnek. Ne felejtsük el azt sem* hogy nedves úton menet közben másként viselkedik a gumi mint a száraz aszfalton. Á sokféle változás mellett a leggyorsabban észre- vehetŐlaz, hogy az elsőkerék meghajtású kocsiknál, ha a hátsó ülések nincsenek megterhelve, a kocsi hátsó része „önállósítja” magát, köny- nyen fáról. A hátsókerék meghajtásnál viszont — különösen kanyarban — a kocsi eleje „csúszkál”. A gumik őszi vizsgálatánál ne feledkezzünk meg a gumiköpenyek mintázatának átvizsgálásáról sem. A bemélyedésekbe gyakran .beszorulnak a kavicsok, apró éles kövek. Ezek idővel „beássák” magukat egyre mélyebbre és tönkretehetik az új köpenyt is. Ezeket a makacs kavicsokat egy kisebb csavarhúzóval piszkáljuk ki. A Merkur autószalon jelentése a gépkocsisorszámok állásáról: Trabant Limousine 24 901 Trabant Kombi 2 112 Wartburg Limousine 10199 Wartburg de Luxe 6 662 Moszkvics 17 487 Skoda 1000 MB 12 578 Skoda Oktávia 1 096 Volga 797 Polski Fiat 1300-as 697 Polski Fiat 1500-as 336 Zasztava (A) 394 Zasztava 80 Fiat 500-as 716 Renault 4-es 517 Renault 16-os * 154 Wolksvagen 632 Négyes ikrek Atlantában A Georgia állambeli Atlantában (USA) Mrs. John Bagwell négyesikreknek adott életet, valamennyien fiúk, (Telefoto — AP—MTI—KS) Ot óvet kapott a mezőtúri álarcos rabló Négy, túrkevei fiatal elhatározta hogy betörésből és lopásból szereznek pénzt igényeik kielégítésére. Az elhatározást még aznap este tett követte. 1968. március 30-án behatoltak a mezőtúri Teleki Blanka Gimnáziumba Ketten kinn „falaztak.”, vigyázták a bent munkálkodók nyugalmát. Rövidesen megszerezték a vaskazettát, bosszúságukra csak 413 forintot találtak benne. Nagyon soványnak találták a zsákmányt* ezért elindultak a kultúra másik fellegvárába, a Dózsa György Gimnáziumba. Ismét az előbbi módszert alkalmazták; kettő falazott, a másik kettőnek a portásfülkéből leakasztott kulccsal sikerült ismét az áhított pénzes kazetta közelébe jutni. Ezúttal komolyabb volt a zsákmány: hétezer forint. E jelentős összeg felvillanyozta a társaságot. A Vadkacsa falatozót szemelték ki. Az udvari bejárat felől hatoltak be. Ott 1500 forintot emeltek ki a vaskazettából. Aztán mint akik jól végezték dolgukat, kimentek a vasútállomásra, megosztoztak a zsákmányon, hazatértek. Tanyák fosztogatói A kitűnő sorozat újabb tettekre sarkallta a négy bűnözőt: Sárosi Lajost, Szilágyi Pétert, Lakatos Zoltánt és Szilágyi Máriát. Néhány nappal később ismét Mezőtúrra utaztak, a restiben ittak és terepszemlét tartottak. Néhány perccel a záróra előtt eltávoztak. Nem messze mentek: amint elcsendesedett a környék, visszatértek. Az Utasellátó részlegbe törtek be, a már megszokott kettő-kettő felállításban. Ettek, ittak és az irodahelyiségből elemelték a vaskazettát, belőle hatezer egynéhány forintot. Májusban az „együttes” különvált. Sárosi Lajos és Szilágyi Péter önállósította magát. Betörtek Kiss Ferencné gazdátlanul hagyott tanyájára. Pénzt nem találtak, így csak élelmiszert vittek el. A következő kiszemelt tanya Fábián Józsefnéé volt. Betörtek. de ezúttal csak 50 forinttal kellett megelégedniük. Novemberben ismét csatlakozott hozzájuk Lakatos Zoltán, ezúttal Túrkevén Fó- rizs István tanyáját figyelték meg. Ide is betörtek, de időközben a háztulajdonos hazatért, így kénytelenek voltak elmenekülni. Decemberben Sárosi Lajos és Lakatos Zoltán „dolgozott össze”. Szűcs Józsefék lakását fosztották ki, amíg az idős ember az istállóban tartózkodott. Zsákmányuk itt 980 Ft volt. Tőr és álarc Sárosi Lajos élettársával, Szilágyi Máriával élt, Szilágyi Mária munkaadójánál egy orvosnál. Amikor innen elköltöztek, természetesen nem üres kézzel távoztak. Magukkal vittek három pokrócot, bőrtáskát. A lopott holmi segítségével „campingez- tek” a szabadban. Rövid idő múlva Szilágyi Anna egyik távoli rokonát tisztelték meg jelenlétükkel. Onnan ezer forint értékű ruhaneművel távoztak. 1969. május 17-én Sárosi és Szilágyi együtt követték el a hírhedt „álarcos” rablást Mezőtúron. Sárosi farsangi álarcot vásárolt és tőrt készített a csizmaszárba, így törtek be özv. Tóth Ká- rolyné tanyájára. A tőrt az idős asszony mellének szegezték, pénzt követeltek. Tóthné annyira megijedt, hogy az első pillanatban lábai felmondták a szolgálatot. A rablók ismét ráíjesztettek — adjon pénzt, vagy megöljük! — Végülis sikerült előkeresnie a pénztárcát és abból átadni 300 forintot Sárosiék- nak. A két megmaradt húsz forintost a rablók „nagylelkűen” az idős asszonynak „ajándékozták”. Megfenyegették, ha bárkinek is szólni mer a történtekről, akkor visszajönnek és megölik. Az idős asszony valóban nagyon megijedt, ismerősei csak nagy nehezen tudták meg tőle, hogy mi történt. Az álarcos rablók fenyegetése olyan erősen hatott rá, hogy önkezével vetett véget életének. A búcsúlevélben meghagyta, hogy a rablóktól való félelmében lett öngyilkos. A mezőtúri bíróság több napon át tárgyalta az álarcos rablók ügyét. Az elsőrendű vádlottat, Sárosi Lajost, 5 év szabadságvesztésre és 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, a másodrendű vádlottat, Szilágyi Pétert, 4 év szabadságvesztéssel sújtotta és négy évre eltiltotta a közügyektől a bíróság. A harmadrendű vádlottat, Lakatos Zoltánt, 2 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra, negyedrendű vádlottat, Szilágyi Máriát 1 év és 6 hónap szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Az elítélteknek szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letölteniök büntetésüket. Az ítélet jogerős. — kékesi — Kiállítások Hírül adtuk, hogy Papi Lajos szobrászművész kiállítását október 11-én nyitották meg a józsefvárosi művelődési házban. Az eredetileg a múlt hónap végén záródó kiállítás nyitvatartását a nagy érdeklődésre való tekintettel három nappal meghosszabbították, A budapesti tárlat sikerét bizonyítja az is, hogy a Kisújszálláson élő szobrászművész több önálló kiállításra kapott meghívást. Tárlatot kíván rendezni Papi Lajos műveiből a tokaji múzeum, a miskolci Nehézipari Egyetem művelődési klubja, s a hajdúböszörményi újjáépített múzeum, a „Hajdúház’' is Papi Lajos kiállításával szándékozik megnyitni kapuit, A Magyar Képzőművészek Szövetsége Középmagyarországi Területi Szervezete a szolnoki művésztelep kollektív műtermében november 13- án, csütörtökön este 6 órai kezdettel baráti est keretében mutatja be Meggyes László festőművész kamarakiállítását. A kiállítás megtekintésé után Tamás Ervin festőművész a Magyar Képzőművészek Szövetsége Festőszakosztályának titkára napjaink művészeti problémáiról tart előadást. i í §jii&>motar
