Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-11 / 261. szám

1969. november 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Á boldogulás stratégiája Kis-, közép és nagy ter­melő és szolgáltató vállalatok vezetőállású dolgozói, össze­sen huszonheten az egyik vezetőtovábbképző tanfolya­mon vettek részt. Arra a kérdésre: „Van-e a vállalat­nak stratégiája?” — meg­lepően kedvező válaszokat kaptam. Az anonym válaszok megoszlása a következő volt: „igennel” válaszolt 20 fő, „nincs” — válaszolta 5 fő és „részben van” választ adott 2 fő. Ha az utóbbit is a nemle­ges válaszok közé soroljuk, akkor is a résztvevők döntő többsége — 74 százaléka — állította, hogy vállalata ren­delkezik stratégiai koncepció­val. Ezt egy másik kérdés kö­vette: „Fogalmazza meg a vállalatnak a specifikus cél­ját, funkcióját, amelyben dolgozik”. Nos, néhány vá­lasz a sok közül: „A nem­zeti jövedelem növelése és munkalehetőség biztosítása.” Másik válasz: „A fogyasztói igények kielégítése.” Vagy egy harmadik: „Hatékonyan és eredményesen dolgozni; a kitűzött feladatot teljesíteni”. És így tovább. Nyilvánvaló, hogy a második kérdésre adott válaszok kétségbe von­ják az első kérdésre adott kedvező válaszok magas ará­nyát. Bizonyossá vált, hogy a vállalati stratégia kérdései számukra — és tegyük hoz­zá — valamennyiünk számá­ra vizsgálódásra érettek. Mi hát a vállalati stratégia? A vállalati stratégia a cé­lok összefüggő rendszere, va­lamint azok a módszerek és tervek, amelyek a kitűzött célok elérését biztosítják és egyben azt is meghatározzák, hogy a vállalkozás milyen területen (milyen „üzletben”) tevékenykedjék. A stratégiát egyesek a célok meghatáro­zására korlátozzák, ám az üz­leti gyakorlat bizonyítja: a célok kitűzése és a megvaló­sításukat biztosító főbb mód­szerek, eszközök és tervek megválasztása és kidolgozása nem választható el egymás­tól. Röviden azt mondjuk: stratégiai döntések tárgya a vállalat hosszútávú fejlődése. Lényegesen különböznek te­hát az operatív döntésektől, amelyeknek más a tartal­muk, s amelyeket rendszerint más szinten és más gyako­risággal hoznak. Igaz, hogy sok vezető szívesebben fog­lalkozik az operatív kérdé­sekkel, mert ezek közelebb állnak hozzájuk, otthonosab­ban mozognak ezen a terü­leten és kisebb számukra a bizonytalanság. Ez az oka annak, hogy sok vállalatunk­nál többnyire ma is „opera­tív tűzoltás” folyik előrelátó fejlesztés politika helyett. A legfontosabb elem A vállalati stratégia fontos, sőt talán legfontosabb ele­me a vállalat termelési (szol­gáltatási) funkciójának meg­határozása. Joggal mondhat­ják egyesek: miért nem be­szélünk termelési profilról? Azért nem a gyártandó ter­mék, a szűkén értelmezett választék vagy a naturáliához kapcsolódó profil meghatáro­zása a fontos, mert a gyors ütemű technikai haladás kö­vetkeztében összezsugorodott (és egyre inkább összezsugo­rodik) a termékek életciklu­sa, gazdaságilag hasznos élet­tartama; mert a kereslet színvonala és szerkezete, az egyes termékpiacok nagysá­ga felvevőképessége dinami­kusan változik. Mindezen tényezők újszerű vezetői magatartást követelnek. Az a termék, amely 5—10 évvel ezelőtt még az újszerűség erejével hatott, ma már tö­megcikk vagy esetleg már csak a használt áruk piacán található. Nem a termékhez, a vállalat funkciójának mi­nél jobb ellátásához kell ra­gaszkodni. Hiába volt híres egy vállalat évtizedekkel ez­előtt pl. traktorgyártásáról, ha ma a kereslet szerkezete, összetétele, a gyártási tech­nológia, a . mezőgazdasági munka tecnológiája stb. mű­szakilag és gazdaságilag nem „igazolják” a régi pro­fil fenntartását. Ezzel szem­ben nagy a kielégítetlen ke­reslet egy sor egyéb mező- gazdasági munkagép iránt, így — miközben a vállalat ragaszkodik régi profiljához — nem tölti be funkcióját; Jól ellátni egy funkciót stra­tégiai értelemben azt jelenti, hogy mindenkor rugalmasan követni kell a technika és a vevőpiac változásait, sőt aktív módon keresletet kell támasztani a funkcióból fa­kadó szolgáltatás iránt. A piac elérése A termelési funkció meg­határozásától nem választha­tó el a felhasználói piac és a piac elérésének a mód­szere. A felhasználói piac ugyanis a legritkább esetben egységes. Más a belföldi és más a külföldi piac. Más fel­tételek uralkodnak a szocia­lista, a tőkésországok vagy a fejlődő országok piacain. Mások a fizetési, a forgal­mazási stb. feltételek, má­sok a különböző piacokhoz kapcsolódó kockázati ténye­zők. A piac elérésének mód­szere is fontos eleme a stra­tégiai koncepciónak. Például ez azt jelenti, hogy közvetlen felhasználói kapcsolatok ré­vén, elosztó nagykereskede­lem, közvetlen kiskereskedel­mi értékesítés vagy bizo­mányosi rendszerben köze­lítjük-e meg a vevőt és a felhasználót. A stratégiai döntések to­vábbi eleme a vállalkozás finanszírozási politikájának és módszerének megállapítá­sa, amely mindenekelőtt a befektetett eszközök haté­kony megtérülésére és a vál­lalkozás pénzügyi likviditá­sának, zavartalanságának biztosítására helyezi a hang­súlyt. Míg a megtérülés ál­talában a vezetői döntések előterében áll, addig — úgy tűnik — a vállalati fizetőké­pesség mérlegelése és bizto­sítása kevésbé képezi a stra­tégiai döntések tárgyát. Már­pedig a likviditás a vállalat rugalmasságának, manővere­zési lehetőségének fontos fel­tétele. Hogy mennyire az, azt éppen az 1968-ban és 1969-ben fizetésképtelenné váló néhány vállalatunk pél­dája is bizonyítja. A célszerű szervezeti forma És végül, a stratégia eleme a kitűzött célokat megvalósí­tani képes szervezet jellegé­nek meghatározása (centrali­zált vagy decentralizált szer­vezet, optimális üzemnagy­ság, a vállalkozás célszerű szervezeti formája: egyesü­lés, troázi, vállalat stb.). A vállalati stratégia kidol­gozása a döntések egész lán­colatát feltételezi. A jó stra­tégia abból indul ki, hogy a vállalat bizonyos környe­zetben működik. Ez a kör­nyezet — a társadalmi-gaz­dasági feltételek rendszere — maga is változik. A straté­gia megközelítésének első lé­pése tehát a vállalat környe­zetében kínálkozó lehetősé­gek feltárása és a lehetsé­ges veszélyzónák felkutatása. A változó környezet új lehe­tőségeket, új keresletet te­remthet olyan termékek és szolgáltatások iránt, amelyek a szóbanforgó vállalat funk­ciójának megfelelnek. Am, veszélyeket is rejthet a kör­nyezeti elemek változása: versenytársak színrelépése, új kutatási eredmények hasz­nosítása, ami elavulttá teszi a jelenlegi termékeket, eset­leges áremelkedés, munka­erőhiány stb. Mielőtt a vállalat válasz­tana (döntene) a lehetséges alternatívák közül, értékel­nie kell a vállalat gyengéit és erősségeit, továbbá a vál­lalat széles értelemben vett kapacitásait és alkalmasságát (kompetenciáját). Ez utóbbi — mondjuk így — önvizs­gálódás kiterjed a vállalat úgyszólván valamennyi (meg­lévő és potenciális) erőfor­rására« beleértve az eszköz- állományt, a szellemi bázist, a munkaerő kvalifikáltságát, a vezetési tapasztalatokat, a vállalatról alkotott vevő-vé­leményt stb. Mindez abból a szempontból fontos, hogy a vállalat mennyire képes ki­használni a feltételezett piac lehetőségeit és hogyan ké­pes megbirkózni a várható nehézségekkel. Fontos, hogy a vezetők objektiven, tehát elegendő információ birtoká­ban ítéljék meg a stratégia, megalapozása szempontjából fontos külső- és belső fel­tételeket. Dr. Varga György Lakásépítési és vásárlási akció a Hűtőgépgyárban Nemrég bírálták el a jász­berényi Hűtőgépgyárban, a városban épülő pelyhesparti OTP társasházakban lakást vásárlók, vagy kiscsaládi há­zat építő vállalati dolgozók kölcsönigényét. Dr. Nagy Kálmán a gyár jogtanácsosa elmondta; az új gazdasági mechanizmus le­hetőséget adott a vállalat számára, hogy munkaerő­gondjainak megoldására és az állandó törzsgárda kiala­kítása érdekében építési és vásárlási kölcsönnel támo­gassa dolgozóit. Az üzemben bizottság ala­kult amely megvizsgálta a kérelmezők munkához való viszonyát, lakáskörülményeit, szociális helyzetét, biztosítot­tak-e a kölcsön felvételéhez szükséges anyagi feltételek és ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével határoz­ta meg a támogatásban ré­szesülők személyét. Előnyt élveztek azok az igénylők, akiknek házas­társa is a Hűtőgépgyárnál van alkalmazásban, sőt a támogatás mértékét is emelték abban az esetben, ha a dolgozó átköltözésével vállalati szolgálati lakást szabadít fel. Sokirányú elbírálás és helyszíni szemle után tizen­hét családi ház építési kérel­mét fogadták el. Átlagosan 40 ezer, azoknál a dolgozók­nál. akik szolgálati lakásból költöznek ki 60 ezer forint előlegezett összegnek a fele kamatmentes kölcsön, fele pedig hűségjutalom, amely­nek öt évi munkaviszony után 25, tíz év elteltével 50, 15 év után 100 százalékát el­engedi a vállalat. Ez esetben a munkaviszony kezdeti idő­pontjaként a támogatás en gedélyezésének időpontját tekintik. OTP társasházakban 12 la­kást adhat hűtőgépgyári dolgozóknak. Egy plusz két félszobás la­kás vásárlási ára 190 ezer a kétszobásé 170 ezer forint. Az idei (1969—70.) lakás- építési és vásárlási akció be­fejező aktusaként döntésre ült össze a bizottság, ahol a párt- és szakszervezet, va­lamint a KISZ képviselőjé­nek bevonásával határozták meg az egyénenkénti támo­gatás mértékét és módját, egyúttal döntött a visszafi­zetés időpontjáról és össze­géről is. Gyakori az 50, sőt a 66 százalékos visszatéríté­si kedvezmény megadása, a fentmaradó tartozást pe­dig a pénzösszeg nagysá­gától függően 5, illetve 10 év alatt kell törleszteni. Egyben szerződésben rögzí­tették hogy a támogatás fe­jében a dolgozónak mint adósnak mennyi ideig kell a vállalatnál dolgoznia. Pon­tokba foglalták a munkavi­szony esetleges megszűnése esetén a vállalati támogatás megtérítésének szabályait is. Ülést tartott a MÉSZÖV választmánya Szolnokon, á Barátság klubban, tegnap ülésezett a MÉSZÖV választmánya. Bo- da Mihály, a MÉSZÖV el­nökhelyettese előterjesztésé­ben megvitatta a MÉSZÖV alapszabály-tervezetét, ame­lyet kiegészítésekkel a közeli napokban kiküldenek az ál­talános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetekhez vé­leményezés céljából. A szö­vetkezetek által előzetesen véleményezett új szövetségi alapszabály a MÉSZÖV új­szerű feladatait tartalmazza, amelyet a jövő év elején nyújtanak be jóváhagyás céljából a megyei tanács végrehajtó bizottságához. A választmány második napirendi pontként Radócz Mátyás elnökhelyettes elő­terjesztésében a gazdálkodás, üzletpolitika és a piaci ver­senyből adódó feladatokról tárgyalt. FOGÁSZATI HÓNAP Né$\§ fog az ősember javára Manapság már senki sem vitatja, hogy a táplálkozás­nak igen nagy szerepe van a fogszuvasodás előidézésében. Megváltozott táplálkozásunk­nak. s főként annak minő­ségi hatására száz ember kö­zül kilencven, kilencvenkettő a fogbeteg. Nagyarányú elő­fordulása miatt népbetegség szám'ba megy. Ellene tehát harcolni kell mindenkinek, minden módon, a megelőzés szolgálatában és a felvilágo­sítás fegyvereivel is. Az is­kolába kerülő gyermékeknél a fogszú eléri a 85-—90 szá­zalékot; Viszont a testi fej­lődés az iskolásoknál a leg­rohamosabb, érthető hogy a gyermekeknél a fogazat álla­pota. a rágás tökéletessége nagy szerepet játszik. Jól élünk A magyar nép táplálkozá­sa mennyiségileg, azaz kalo­rikusán magas szintre emel­kedett: jól élünk. A szén­hidrát túlsúlya mellett azon­ban a fehérjék viszonylagos hiánya a jellemző. Nem kü­lönben a vitaminoknak, és ásványi sóknak, a védőanya­goknak hiánya. Ez pedig ép­pen a fejlődő gyermekre van káros hatással. A gyer­mek szívesen fogyasztja az édes. sokszor kevesebb rá­gást igénylő ételneműeket: cukorkát, csokoládét. Süte­mények, főtt- és sült tészták, szörpök a kedveltjeik. A szer­vezet építőkövei a fehérjék, vitaminok és ásványi a háttérbe szorulnak, mert tej­ből, tejtermékből. vajból, húsból és tojásból keveseb­bet fogyasztunk. A növényi eredetű fehérjéket bőven tar­talmazó hüvelyeseket — bab, borsó, lencse — sem szereti mindenki, pedig magas a B-vitamin tartalmuk és ás­ványi sókban is gazdagok. Nagysietvc, sebtében, Amíg az ősember kemény rostos, kiadós rágást igénylő növényeket, félig sült húso­kat fogyasztott, addig a mo­dern konyha az étel felpuhí­tásával, főzésével és raffinált elkészítésével helyettesíti a rágást. Az így elkészített éte­leket is sokan csak sietve, sebtében, alig rágva fo­gyasztják el; A kemény, ki­adós rágás pedig élettan in­gere az állcsontok és a fo­gazat normális fejlődésének. Ezért adjunk napközben a gyermekeknek sárgarépát, karalábét, káposzta torzsát nyersen, vagv száraz kenvér- héjat. mert így neveltük ki­adós rágásra és pótoljuk a puha pépes ételek káros ha­tását Gondoljunk arra. hogy az ősembernek valamikor 36 fo­ga volt a ma emberének vi­szont degenerálódik az áll­csontja, és még 32 foga sincs; a bölcsességfogak a kultúr emberek felénél hiányzanak, illetve kibújni sem tud­nak a megrövidült állcsont- ív következtében. A kemény, rostos növények kiadós rágá­sa a fogazat öntisztulását is szolgálja: a rágófelület apró barázdáiból éppúgy kitisztul az ételpép, mint a tavasszal munkábavett ekéről, ásóról a téli rozsda. A Korán intelme Már Mohamed próféta „Korán”-jában olvashatjuk az intelmet mely a száj ápo­lására céloz; „Többet ér az imádság egy miszvakkal (fog­ápoló pálcika, melyet abban az időben használtak), mint 70 imádtság egy miszvak nélkül.” Mi viszont ne használjunk fogpiszkálót, mert felsért­jük az ínyt. ínygyulladást idézhetünk elő, amely a fog­tartó csontszerke-’i't-szél fel­szívódását idézheti elő és ígv idővel a fog meelazulá- sára, sőt kihullására vezet­het. Dr. Csordás József szaki őorvps. városi iskola fogorvos Kulturális hírek A szolnoki városi tanács vb művelődésügyi osztálya — a Népművelési Intézettel és a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályával közösen — a társadalmi ünnepsége­ken közreműködő kamarakó­rusok részére tapasztalatcse­re jellegű országos énekkari találkozót rendez Szolnokon. A tavasszal so^rakerülő rep­rezentatív énekkari Oko­zóra már eddig is számos nevezés érkezett. Állandó helytörténeti kiál­lítás nyílt Kunszentmárton- ban, a volt börtön épületé­ben, a kiállítás bemutatja a község őstörténetét, az ag­rár és ipari történetét, vala­mint néprajzát. Az egyik teremben a járás 25 éves fejlődését dokumentáló idő­szaki kiállítás kapott helyet. A Ságvári Endre megyei művelődési központ létrehoz­za a közönségszervezők klub­ját. így próbálják biztosíta­ni. hogy a közönségszerve­zők még inkább a művészeti élet propagandistái legye­nek. Az alakuló ülést holnap délután 15 órakor tartják az SZMT első emeleti elnök­ségi szobájában. Ma kétnapos tapasztalat- csere látogatásra Szolnokra érkezik az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságának veze­tője és két munkatársa. A megyében folyó politikai és üzemszociológiai vizsgálatok tapasztalataival. ismerked­nek. Nagy népszerűségnek ör­vend a kétszeresen kiváló Szolnoki Kilián Ifjúsági Klub; A vasárnap délutáni prog­ramok igen látogatottak, ní­vósak, — a klub vezetői és tagjai remélik, hogy harmad­szor is elnyerik majd a „ki­váló ifjúsági klub” kitünte­tést. November 17-én a szolnoki Pódium Színpadon mutatja be új műsorát Sándor György — ahogy önmagát nevezi — humoralista. Már a hivatalos budapesti bemu­tató előtt is igen jelentős az új műsor sajtóvisszhangja: az Élet és Irodalomban Zelk Zoltán írt elismeréssel a művészről. Divatház Kunszent­mártonban Kunszentmártonban a köz­ségi tanács saját fejlesztési alapjából és állami támoga­tásból csaknem egymillió fo­rintos költséggel divatházat, az épület emeletén pedig hat lakást építenek. Az áru­ház építését a Szolnok me­gyei beruházási vállalat bo­nyolítja. a kivitelező a já­rási építőipari ktsz. A két­százezer forint értékű beren­dezést és áruval való ellátá­sát a megyei iparcikk kiske­reskedelmi vállalat bizto­sítja. Az új ruhaüzletteí a réteg kereskedelmet akarják fej­leszteni, illetve az egész já­rásban az igényesebb és na­gyobb ruhaválasztékot bőví­teni. Az áruház profiljába tartozók majd azoknak a ru­házati cikkeknek az árusítá­sa. amelyeket jelenleg csu-, pán Szolnokon az Elegancia szaküzletekben, a Hófehérke gyermek ruházati boltokban, s a Páva női divatáru szak- üzletpVben vásárolhatunk meg. A divatház forgalmát mór a nyitás évéhen 12—13 mi’lió forintra tervezik. Az üzlethez, amely iövőre ké­szül el. a tizenöt eladó ré­szére egészségügyi, szociális létesítmény is tartozik majd.

Next

/
Thumbnails
Contents