Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-11 / 261. szám

1969. november II. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 SZÁMÍTUNK A FIATALOKRA Többen vannak, mint hitték A béreket reklamálták ségére alapoztunk, mivel az utóbbi két évben felvett KISZ-korú párttagok közül -mindenki — mintegy nyolc- vanan — ott végez pártmun­kát. Az augusztusi párttag­gyűléseken is. minden alap­szervezetben megtárgyalták, hogyan működhetnek közre a fiatalok előkészületeiben. Legtöbb esetben a beszá­moló összeállításában is se­gítettek a pártvezetőségek. Arra törekedtünk azonban, hogy az ifjúságot önálló mun. kára serkentsük. Szerintem ez sikerült is. kelték. Nagyon jelentős sta­tisztikai változás is adódott az üzemben. Amikor meg­kezdték az összeírást. két­százhetvennégy tagja volt az üzem 8 ifjúsági alapszerve­zetének. Az összeírás után pedig négyszáztizennégy lett. Az előző időkben tehát sok fiatalt hagytak ki a nyilván­tartásokból. hagyott itt bennünket, mert máshol magasabb fizetést ígértek nekik. Az idén ezen már sokat tudtunk változ­tatni, és amíg az 1967-ben végzett fiatal szakmunkáso­kat 5,5—6 forinttal állíthat­tuk munkába, addig az idén Szabadultak közül már sokat —1 szakmai eredményétől függően 7—8 forintos órabér­rel. Ez is újabb gondokat vont maga után, mert akik az előző években szabadul­tak. nem érték el ugyan ezt a bérezési színvonalat Lakást is kapnak Nagyon sok szó esett a beszélgetések sarán a fiata­lok lakásgondjairól is. Ezt is nagyon indokoltnak tartjuk és a párt-vb is úgy foglalt állást hogy a most rendel­kezésünkre bocsátott 25 la­kásból felét fiatal házasok­340 ezer új személygépkocsi, 8 új autószalon Másfélezerre] több iakás A Gazdasági Bizottság hoz­zájárult hogy a lakásépítés egyenletesebb ütemű növelé­se érdekében a korábban számítottnál 1400-zal több ál­lami — ezen belül csaknem 700 szövetkezeti lakás — épí­tését irányozzák elő az 1970. évi tervben. Ezek a többlet­lakások elsősorban azokban az országrészekben épülhet­nek, ahol túlságosan nagy lépcsőt jelentett volna az átmenet a harmadik és a negyedik ötéves terv lakás- programja között. Fejér, Heves, Komárom, Szabolcs, Tolna, Vas és Zala megyében ugyanis há- romszor-négyszer több la­kást kellett volna építeni 1971-ben, mint 1970-ben. Ezekben a megyékben az Építésügyi és városfejlesztési Minisztérium vizsgálatai sze­rint az építőipari vállalatok elegendő lakásépítési kapaci­tással rendelkeznek és az elő­zetesen közművesített építé­si terület is lehetővé teszi a többletelőirányzat teljesítését. E töhbleten felül jónéhány megyei tanács saját erőfor­rásaiból is a korábban ter­vezettnél több állami lakás építését irányozta elő 1970- re, s ezekkel együtt 2750-nel emelkedik az állami lakás­építés jövőévi előirányzata. A Gazdasági Bizottság a kapacitás felmérések alapján hozzájárult az állami építő­ipar kivitelezésében épülő társasházi lakások előirány­zatának növeléséhez is. A Hazafias Népfront pécsi bizottsága újra életrehívja a nagymúltú Mecsek Egye­sületet, amely hazánk egyik legrégebbi társadalmi termé­szetbarát szervezete volt 1890-ben alakult és több mint félévszázadon át munkálko­dott a Mecsek védelme, fej­lesztése érdekében. Tagjainak száma meghaladta az ezret Az újjászervezett egyesület feladata lesz irányítani a nagy idegenforgalmú hegy­vidék fejlesztési programját, védelem alá vonni a Mecsek ritka állat- és növényfajait, A Nagyváradi Bábszínház pantomim előadásával nagy sikert aratott nyugat-európai kőrútján. Az együttes most a turnéról hazatérőben Bu­dapesten megszakítja útját, s a fővárosi művelődési ház­ban előadást tart november 12-én este. Az együttes Richard Strauss szimfonikus költeményeire komponált há­Ezekben a hetekben, na­pokban zajlanak a KISZ alapszervezeti vezetőségvá­lasztások. Szabadkai Mi­hályt, a szolnoki járműjavító pártbizottságának titkárát kértük meg, mondja el, ho­gyan segítették ebben a mun­kában a fiatalokat. A vá­laszt az alábbiakban foglal­hatjuk össze: — A munka alapvetően augusztusban kezdődött, ak­kor az üzemi KISZ bizott­ság intézkedési tervet ké­szített az úiiáválasztásokra. Mi. elsősorban a KISZ-ben dolgozó párttagok tevékeny­Nagy gondot fordítottak a KISZ-esek arra, hogy a tárgyilagos állásfoglalás ki­alakításához ne csak a KISZ- tagokat. hanem minden mun­kásfiatalt megkérdezzenek, véleményüket kérjék az üzem vezetéséről és a moz­galmi szervek tevékenységé­ről egyaránt. Az összeírás során minden KISZ-tag mun­káját külön-külön. is érté­A beszélgetések során a fiatalok nagyon nyíltan és őszintén mondtak véleményt. Sok szó esett többek között a bérfeszültségről, ami az üzem vezetőinek az utóbbi időben szinte egyik legfőbb gondja; Sokan — főleg fiatalok — hagyták Itt emiatt az üze­met. Egyetlen adatot emlí­tek: tavaly a felszabadult szakmunkásók 70 százaléka mindezt oly módon, hogy a tagok maguk is tevékenyen részt vegyenek a feladatok megvalósításában. A Haza­fias Népfront egyidejűleg megkezdte a pécsi városszé­pítő egyesület szervezését is. Sopron és Szombathely pél­dájára létrehozzák a mec$ek- aljai város szépítő társasá­got, amely a műemlékek vé­delmében, a parkok fejlesz­tésében, az utcák és a terek csinosításában segíti majd az illetékes szerveket. A két egyesület a tél folyamán tartja alakuló közgyűlését; rom bábpantomimot: a Don Jüant, a Till Eulenspiegelt és a Don Quijote-t mutatja be. Az előadás a felnőtteknek szól és a bemutatásra kerülő három darab műfaja sokban hasonlít a budapesti Báb­színház előadásából ismert Sztravinszkij és Bartók mű­vekre. A MERKUR Személygép­kocsi Értékesítő Vállalat Ve­zetői a rendelkezésre álló in­formációk és prognózisok alapján összeállították 1980- ig szóló távlati áruforgalmi, fejlesztési és gazdálkodási tervüket, ezen belül 1975-ig a legsürgősebb tennivalókat A mostani helyzet ugyanis már nem tartható, hiszen a vevő joggal várhatja, hogy az egyik legdrágább árut kul­turált körülmények között kapja meg. Erre ma nincs lehetőség, a következő években pedig a várható nagy forgalmat a mostani technikai felké­szültséggel képtelenek lesz­nek lebonyolítani. A személygépkocsi-forga­lom 1968—70 között kétszere­sére növekszik, 1975-re pedig legalább megnégyszereződik. Az eddigi évi 20—22 ezerrel szemben jövőre 40 500, 1971- ben 58 000, a további évek­ben 64 000—72 000, 1975-ben pedig már több mint 80 000 új gépkocsi be­szerzésével számolnak. Ezenkívül a használt gépko­csik forgalma is a mostani­nak négyszeresére, ötszörösé­re növekszik. Csupán az új kocsikat számolva 1975-ig mintegy 340 000 személyautó kulturált eladásáról kell gon­doskodnia a MERKUR-nak. A fokozottabb gépkocsi - beszerzés nyomán 1972-től. 1973-tól várható a viszonyla­gos piaci telítettség. Ez az értékesítési módszerek vál­nak juttassuk. Felvetettek a fiatalok olyan gondokat is, mint a tagdíj összeg, teljes elvonásának következménye. Szóvátették azt is, — jogo­san T-, hogy az üzem gazda­sági vezetői már hosszú idő óta nem tűztek ki számuk­ra célprémiumos feladatokat, amiket pedig szívesen vállal­tak volna. Mindenki ott volt őszinték voltak az előze­tes beszélgetések, és ennek szellemében következetesek voltak az októberben meg­tartott KISZ-taggyűlések is. A nyolc alapszervezetben hat­vanötén szólaltak fel, és egyetlen KISZ-tag sem ma­radt igazolatlanul távolt a rendezvényről, A KISZ-taggyűléselcre ké­szülve a párt-vb minden gaz­dasági vezetőt megkért, hogy vegyen részt a fiatalok ta­nácskozásain. hallgassa meg véleményüket. Egyetlen osz­tályvezető nem tudott ennek a kérésünknek eleget tenni. Az is azért, mert beteg volt. Fiatalodnak A fiatalok nagyon igényel­ték azt is, hogy a pártbizott­sági tagok és a vb-tagolc részt- vegvenek taggyűléseiken. En­nek számításaink szerint messzemenően eleget tet­tünk. Az üzemi pártbizott­ság harminchét tagja közül húszán voltunk KISZ-tag- gyűlésen. A napokban tárgyalta a végrehajtó bizottságunk azt az összesítést, amelynek alapján a jelölő bizottság ja­vaslatot tesz, a KlSZ-bizott- ság összetételére. Ezidő sze­rint három olyan fiatal van a javasoltak között, aki az 1930-as években született. A többiek rpind fiata­labbak. A javasoltak többsé­ge megfelelő marxista alap- műveltséggel is rendelkezik. Az üzemi KISZ-bizottság megválasztásának lebonyolí­tására is Intézkedési tervet dolgoztak ki a fiatalok, amit szívesen és részletesen meg­beszéltünk velük. B. E. toztatását követeli; bármeny­nyire valószínűtlennek tű­nik a jelen pillanatban, a személygépkocsival is keres­kedni kell majd. A forgalmi prognózishoz igazodva ké­szült el a MERKUR hálózat- fejlesztési terve. Jelenleg a beérkező gép­kocsik fogadására, tárolásá­ra, vizsgálatára egyetlen, 20 000 autót befogadó telep, a csepeli áll rendelkezésre. Csupán néhányszáz kocsi fe­dett tárolására van lehető­ség, ezzel szemben az idén átlagosan mintegy 2500-at kellett raktározni. A tartha­tatlan helyzet megszüntetésé­re a csepeli Repesz-telepet 1972-ig csaknem kétszeresére bővítik. Ezenkívül valószínűleg Debrecenben és Győrött évi 15 000— 20 000 kocsi fogadására, ki­bocsátására létesítenek MERKUR kirendeltséget. Változtatnak a kínálat, az el­adás módszerein is. Az áru­sítás, a szaktanácsadás, a különféle autótartozékok, ápolási cikkek eladása, az autószalonok feladata lesz. Budapesten 1971—73 között hármat, Miskolcon, Debrecen­ben, Győrött, Szegeden és Pécsett 1972—1975 között egyet-egyet nyitnak. A használt gépkocsipiac ja­vítására 1971-ben befejezik a röppentyű utcai telep re­konstrukcióját: ennek során kétszeresére bővítik, vizsgá­ló—javítműhellyel, forgalmi épülettel is ellátják. Az első vidéki használt autó-kereske­delmi telepet Pécsett vagy Kecskeméten építik meg. A Szolnoki Városi Tanács V. B, Terv és Munkaügyi Osztálya versenytárgyalást rendez 1969. november 14-én da. 1406 órakor Marx park 8. sz. alatt, 1430 órakor F. Bede u. 4 sz. alatti épületek bontására A versenytárgyaláson közületek és magánszemélyek is részt vehetnek! Újból élelrehívják a nagymuliú Mecsek Egyesületei A nagyváradi Puntomim-bábegyiitíes Budapesten Tények és fanul rágok A nagy vevő: a MEZŐGAZDASÁG Évről évre nagyobb, s tá- gabbra nyitott bukszával je­lenik meg az ipari termékek piacán egy nagy vevő, a mezőgazdaság. Gépek, beren­dezések, szerszámok, alkat­részek, műanyagok, vegysze­rek, vas- és acélszerkezetek, építőanyagok — hosszú és egyre bővebb az a lista, amelyre e vevő kívánságait jegyzi. Tíz év alatt több, mint a három és félszeresé­re növekedett „ mezőgazda­ságban felhasznált ipari ere­detű anyagok, eszközök költ­sége hazánkban. 1958-ban — folyó áron számítva 4,5 mil­liárd forint volt, a múlt esz­tendőben pedig meghaladta a 17 milliárdot. Néhány példa. 1960-ban 28 ezer tonna, 72 ezer tonna motorbenzint használt fel a mezőgazdaság. A gázolaj esetében: 278 ezer, illetve 552 ezer tonnát. A villamosenergia fogyasztás ugyanezen idő alatt nyolc­szorosára, a hengerelt acél­anyagoké több, mint a há­romszorosára emelkedett. Nyolc év alatt 24 ezerrel nőtt a traktorállomány, a ga­bonaaratás 97,3 százalékban gépesített a termelőszövetke­zetekben, s teljes egészében az állami gazdaságokban... Gépek, kérdője1 ekkel Az ipari eredetű anyagok növekvő felhasználása ter­mészetes velejárója a kor­szerű mezőgazdasági terme­lésnek. Az már kevésbé, hogy az elvárhatónál lénye­gesen több gonddal jár ma­napság ezeknek az anyagok­nak és eszközöknek a föl- használása. Mennyiségük, minőségük, célszerűségük s áruk sok esetben távol áll a kívánatostól. Az ipar falura küldött kö­veteinek legnépesebb seregét kétségkívül a gépek alkotják. Csak a termelőszövetkeze­tekben 50 ezer traktor, 36 ezer traktoreke, 14 ezer vető­gép, nyolcezer kombájn dol­gozik, ha... S ez a kétbetűs szócska kérdőjelek tucatjait sűríti. Nem számít sajnos ritka esetnek, hogy félresi­került konstrukciójú gépek — mint például a vontató pótkocsik, vetőgépek — ke­rülnek forgalomba s a föl­dekre. Ott, munka közben derül csak ki, hogy használ­hatatlanok, napok alatt tönkremennek, s megkezdő­dik a vita a gyártó és a föl­használó között. Ebből per­sze Időben elvégzett munka aligha lehet. A megfelelő A többért többet Annak ellenére, hogy sok­rétű állami intézkedések kö­vetkezményeként a hatvanas évek elejéhez mérten 1965- től kedvező változások ta­pasztalhatók a mezőgazdasá­got érintő árpolitikában — a fölvásárlási áraknál épp­úgy, mint például az erő- és munkagépek árának húsz százalékos csökkentésénél — az áruforgalmi egyenleg ala­kulása nem kedvező. Az úm árdiszparítás arra kénysze­ríti a mezőgazdasági üzeme­ket, hogy több termék ér­tékesítésével fedezzék vi­szonylag csökkenő mértékű beszerzéseiket. Éppen ezért adnak okot jogos elégedetlen­ségre az ipar sokszor laza fegyelemre, a munkavégzés­re visszavezethető mulasztá­sai, mint amilyenek a már említett gépszerelési hibák, vagy az alapos kísérletek nélkül forgalomba hozott vegyi- és műanyagok stb. A nagy vevő ugyanis — s konstrukciójú gépek értékét sok esetben rontják a szere­lési hibák, rossz minőségű anyagok, az akadozó alkat­rész utánpótlást már nem is említve. A géppark nagymérvű nö­vekedésével nem tartott lé­pést sem a gyárak garanciá­lis javítást végző munkája, sem a mezőgazdasági üze­mek gépjavító részlegeinek kiépítése és fölszerelése/ Mindez nagymértékben csök­kenti a meglevő gépek gya­korlati értékét. Örvendetes tény, hogy az Agroker me­gyei részlegei ma már sok­kal inkább betöltik felada­tukat, mint néhány eszten­deje, ám tagadhatatlan hogy még nem jött létre a szoros kapcsolat gyártó—forgalmazó —felhasználó között. Az ipar ma még alig fordít fi­gyelmet a piackutatásra, a várható igények fölmérésére, nem érdeklődik termékei fo­gadtatása iránt. Baj van olykor a forgalmazással is, s így történhet meg, hogy éppen vetés idején hiány­cikk a vetőgép, a borona, s agyonjavítgatott eszközökkel kénytelenek dolgozni a szán­tóföldek munkásai. nagy hibát követtek el ott. ahol ezt elfeledik — egyre kevésbé naiv vásárló, aki örül ha kap valamit. Igaz, e vevő „érdekvédelmével” ma még minden területen aligha foglalkoznak, ám két­ségtelen: a területi szövetsé­gek tevékenységének kibon­takozása ezt is magával hoz­za. Hangsúlyozni szükséges ezt azért is, mert gyakran tapasztalhatók megengedhe­tetlen megkülönböztetések a mezőgazdasági üzemek ren­deléseinek teljesítésénél, mintha az ipar számára a mezőgazdaság ellenfél, s nem a méltányosságot érdemlő hűséges partner lenne. A többért, a nagyobb pénzért joggal várnak jobb minősé­get. kifogástalan megbízha­tóságot, garantált üzemidőt stb. a fölhasználok, s ennek a mainál jobb szervezeti, jo­gi feltételeit szükséges meg­teremteni. A holnap a mában A korszerű mezőgazdaság éppúgy elválaszthatatlan az ipari termékek ezreinek föl- használásától, mint ahogy az ipar fejlődése sem különít­hető el az egyre nagyobb súlyt képviselő mezőgazda- sági vásárlásoktól. Éppen a kölcsönös előnyöket kínáló lehetőségekre kell, hogy tere­lődjék a figyelem, s nem a ma még tagadhatatlanul meglévő ellentmondásokra. Ezért érdemei nagy figyel­met az a határozottan meg­fogalmazódott igény, hogy a jelenleginél jobban érzékel­hető legyen a mában a hol­nap és a holnapután. A gé­pek fejlesztésében éppúgy mint a mezőgazdasági épít­kezéseknél túlságosan domi­nál a pillanatnyi igények kielégítése, holott a távlatok itt is elengedhetetlenek. Az, hogy napjainkban sű­rűn hiányoznak még a kü­lönböző kiegészítő berende­zések a korszerű állatte­nyésztési épületeknél, hogy egy-egy művelési ág komp­lex gépesítését néhány adap­ter hiánya miatt nem lehet megvalósítani, példa csupán, de egyben jelzője is annak, hogy összehangoltabb fejlesz­tésre van szükség. A fölépült és épülő hűtőházakban, tá­rolókban az anyagmozgatás nehézkessége, az energia- és úthálózat kiépítésének csak Sokszori határidő-módosítási után való elvégzése. Ismételt a példa, de jelzője ez a fe­szültségeknek, s annak, hogy a nagy vevőt saját munkája mellett mások mulasztásá­nak gondja is nyomja. E gondok enyhítése majd meg­szüntetése nem csupán a mezőgazdaság javát szolgál­ja^ hanem mindannyi unkét. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents