Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
1969. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az idegesség beteggé tesz Sokat hallunk szívbajokról, rákról és ezeket a megbetegedéseket nagyon komolyan is vesszük. Az idegességen azonban inkább csak mosoly- gunk. Első pillantásra valóban úgy tűnik, hogy ez — tulajdonképpen nem is betegség. Az ideges emberek ma erről, holnap másról panaszkodnak. Általában a legtöbben nem veszik figyelembe, hogy az idegesség számos igazi betegség kiinduló pontja. Az idegesség a gyomorra, az epére, vagy a szívre koncentrálódhat Befolyásolhatja azonban minden más szervünket is. Az Idegesség ugyanis nincs közvetlen befolyásunk alatt az agytól független és a test minden részét érinti. A vegetatív idegrendszer szabályozza hangulatunkat, mint ahogy — befolyásunktól teljesen függetlenül — meghatározza, hogy a test különböző szervei szabályosan működjenek^ A modem embernél fezt g ritmust jelentős mértékben megzavarja számos külső befolyás: a lárma a mindennapi hajsza, a váratlan helyzetek, a harag és sok. ezer más tényező. Sajnos ez az ember* millióira vonatkozik. Minden izgalom, minden .harag újabb méreg a vegetatív idegrendszer számára. Ezek alól azonban senki sem vonhatja ki magát teljesen. II Árulkodó" étkezési szokások A PSZICHOLÓGUSOK az ember valamennyi tevékenységét elemzés tárgyává teszik, így az étkezési szokásait is, hogy azokból az egyén belső életének titkaira következtessenek. A jellembeli tulajdonságokra utaló, tudósok által összeállított ún. étkezési tesztek tapasztalataiból ragadtuk ki az alábbi néhány példát. Aki a finom falatot az étkezés végére tartogatja: módszeres ember, kiegyensúlyozott, megbízható, néha kissé egoista. Aki viszont mindjárt az étkezés elején megeszi a legfinomabb falatokat: féléi" mek által gyötört ember, akinek kevés az önbizalma, retteg tőle, hogy megrövidítik az életben megbízhatóságához kétség férhet, neurotikus önkínzásra hajlamos. Speciális típus az ún. rituális étkező, aki megköveteli, hogy mindig percre pontosan tegyék eléje az ételt, mert ' különben tönkremegy az egész napja Boldogtalan, ha rendkívüli körülmények folytán lé kell mondania — akár egyetlen meleg ételről is. Nos, a rituális étkező jel- lemileg gátlásos — mondják a pszichológusok — pedáns, veszekedő típus, aki „a kákán is csomót keres”. Had említsük meg azt a típust is, aki csalódásaiért az evésben keres kárpótlást. Ki nem ismer például olyan kövér, gyermektelen aszÄ francia és a magyar üzleti kapcsolatok érdekes dokumentumát őrzik a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalatnál. 1870-ben írta a megrendelőlevelet egy francia cég. libamájat rendelt Párizsban működő konzervgyára számára. Üzlethálózata kiterjedt más országokra is, Becsbe, Pozsonyba szállította a magyar libamájból készült termékeit A világpiacon azóta előkelő rangot kapott ez a kedvelt csemege. Most a szezon indulásával — az őszi hónapokban egészen december végéig — csaknem 150 tonna szállítását tervezik külföldre, 100 évvel ezelőtt jeges ko- ' sárban napokig tartott az út, amíg rendeltetési helyére jutott, most 24 óra alatt szállítják a helyszínre a friss libamájat Világszerte foglalkoztatja a hozzáértőket lehet-e a máj nagyságát a liba tömési időszaka alatt serkenteni? Sokféle kísérlejet folytattak ebből a célból, de nem találtak elfogadható megoldást mint ahogy nem használt a ráolvasás sem. amiben nagyanyáink hittek és ha rézkrajcárt tömtek az állatba, akkor sem lett nagyobb a mája... A legeredményesebb,, ha csak kukoricával tömik a libát. Minden egyéb serkentő hatású szer nélkül, kb. hat hétig tartó, napi két-háromszoros tömés után érik el azt az állapotot, hogy érett, ízében, színében különleges májat nyerjenek. A legideálisabb a 40—60 dekás máj, a kuriózumok között két kilogrammosra is emlékeznek, ezt múzeumban őrzik. A magyar libamáj fő vásárlói svájci nyugatnémet, osztrák, belga cégek, nyugatnémet és francia konzervgyárak, amelyek változatos készítményeiben az egész világon Kedvelt a magyar libamáj. szonyt, aki délutánonként — orvosa szigorú tilalma ellenére — megjelenik a cukrászdában és ott bánatos tekintettel egyik krémest a másik után kebelezi be. Jellemrajzát akár az olvasó is össze tudja állítani. Róluk még annyit, érdekes módon az édességet mindig előnyben részesítik ' a húsételekkel szemben. A „közönyös” étkező kineveti a gasztronómiát, és az étkezést szükséges, de időt- rabló, az emberhez méltatlan elfoglaltságnak tekinti. Gyorsan étkezik, nem válogatós, és étrendje szerfölött egyhangú. A modem pszichológia a közönyös étkezőben passzív embert lát, akinek nincs esztétikai és zenei érzéke, egyaránt képtelen a mély szeretetre és az intenzív gyűlöletre. Az sem hízelgő tulajdonság, ha valaki túlzott figyelmet fordít az étkezésre és állandóan a táplálkozással foglalkozó könyveket és cikkeket bújja. Aki mindig a kalóriákról, a vitaminokról, az emésztésről, az elfogyasztott ételek ilyen vagy olyan tartalmáról elmélkedik, a hipochondriás jellem: túlságosan sokat törődik önmagával. Vannak emberek, akik — vélt vagy tényleges — bűnösségérzetükből fakadóan, önmagukat büntetik, nem fogyasztják kedvenc ételeiket, hanem rendszeresen olyasmit esznek, amit nem szeretnek. Ez bizony komoly lelki sérülésről tanúskodó tünet! De a családi és anyagi gondoktól gyötört embereknél is megfigyeltek bizonyos jellegzetességeket: feltűnő módon vágynak az édességekre, különösen a csokoládéféleségekre Az étkezési tesztek azonban más, „intimebb” titkokat is elárulnak, mégpedig a háziasszonyról, aki férje számára az ételt elkészíti. így megtudjuk, hogy a feleségek, akik rosszul élnek férjükkel, akaratlanul is olyan fogásokat tálalnak elé, amelyeket az nem szeret. A pszichológusok hangsúlyozzák, hogy ez kifejezetten tudatalatti eljárás, amidőn a feleség, vagy „nem találja” férje kedvenc ételét a piacon, vagy pedig azt állítja, hogy az „túl gyor san romlik”, illetve „elkészítése nagyon sok munkával jár”. KI HITTE VOLNA, hogy a gasztronómia ilyen szoros összefüggésben van a lélektannal: Nos, a fentiek alapján érdemes szétnézni saját „asztalunkon”. (Blaho) DIVATOS K JTOTT RUHÁK Érdekes mintázatú és színösszeállításé sportos pulóver) széles bőrövvel Lurex-szálas betéttel és pasz- polozással készül fehér alkalmi kosztüm Fehér, feketén csíkozott alkalmi kötött ruha, rojtozott, népi motívum díszítéssel Nemzetközi zsebtolvajok ? Az egyes országok rendőrségei jól ismerik a nemzetközi zsebtolvajok módszereit, mégsem tudják megakadályozni, hogy a nemzetközi zsebtolvajok rendszeresen komoly zsákmányra tegyenek szert. Éppen ezért érdeklődésre tarthat számot John Candish-nak, „ Scotland Yard felügyelőjének a nemzetközi zsebtolvajok működését ismertető legiitóbbi fejtegetése; Candish elmondotta, hogy ezek a férfiak mindig rendkívül elegánsan öltözködnek, de óvakodnak attól, hogy feltűnő öltönyöket viseljenek, s szívesen hordanak ultrakönnyű esőkabátokat, amelyek zsebeibe könnyen elrejthetik „munkájuk” eredményét Üzletemberekre hasonlítanak és azoknak is adják ki magukat. A legjobb szállodákban laknak, az Oxford Streeten vásárolnak és bejáratosak a Buckhingham palotába is. A legjövedelmezőbb „munkahelyeik” a nagy sportrendezvények. Spanyolországból, Olaszországból, az Egyesült Államokból és újabban egyre inkább jönnek Latän-Ämeri- kából is Európába. Nagyobb számban három évvel ezelőtt az angliai labdarúgó világ- bajnokságon jelentkeztek. FEKETE TALAPZAT A vállalat címzetes és tiszteletbeli könyvelője Ruha Gyula, nagy sportember. Oly sok díjat szedett össze az üzemi kuglicsapat fődobójaként, hogy ezt valamivel honorálni illett Oklevél, érem, plakett, meg hasonló apróság szóba se jöhetett. Ruha már évek óta ilyesmikkel töltögette fel a környékbeli, víz- zeltelt gödröket. Aranykupa? Ez ellen pedig Ruhá- tié tiltakozott. Azt mondta: ha a férje ivóalkalmatosságot lát, akkor rögtön inni akar. És nem is túl szolidan. Az igazgató. Bőgő Péter ekkor már az asztalra csapott volna, ha lett volna asztala. De éppen hiányzott, mert felhasogatták. a segédtisztviselők, mivel tüzelő nem volt egy deka sem. viszont a próbafűtést el kellett végezni. — Ruha Gi/uszi szobrot érdemel — mondta Bőgő, ám kiderült, hogy a legolcsóbb szobor is 50—70 ezer forintot kóstál. A vállalat egész évi termelése nem érte el a fenti összeget. Bőgő bőgött. A titkárnőd szipogott. A gondnok őrjöngött. Mégsem volt megoldás. Egy esős napon az ünnepelt Ruha berúgta az igazgatói ajtót és így szólt: — Elmélkedtem! — Ez lehetetlen — makogta az igazgató. — Pedig igy van. És megoldást találtam. Én leszek a szobor. RegLeányvásár Karcagon Gerendáért adnak egyet Talán kicsit profán dolog a népdalt kifacsarni a karcagi járásbíróságon nemrég lezajlott ügyre. Ez a tárgyalás pontosan a népdalban megénekelt téma körül forgott. Egy lányt eladtak a szülei. Nem házasságról volt szó, hanem egyszerűen csak bérbeadták. Lássuk az ügy előzményeit. Szerződés egy évre Fógel Gábor kisiparost régebben is “ ismerték már a cigánytelepen. Ismerőse volt K. I. és B. F. is. Fógel és a házaspár szabályszerű üzletet kötöttek: Fógel építőanyagok fejében egy évre megkapja a házaspár fiatalkorú lányát, azt írni sem kell milyen célokra. Az alkut, hogy hivatalos formája legyen, papín*a fektették. Rettenetes helvesírású. a kis és nagybetűk keveréke ez az „okirat”. Csek azt nem tudni. m;re szánták? Talán pereskedésnél bizonyífékkéni szolgált volna? Most a bíróság bizonyítékként használhatta fel — mindhárom vádlott ellen. A házaspár megkapta a faanyagot az építkezéshez, Fógel is a „fizetséget” a megállapodás szerint. A 12 és féléves lány több alkalommal felkereste őt lakásán. Ilyenkor Fógel megfürdette, tiszta ruhát adott rá, megetette... és fajtalankodott vele) Büntetés: egy év A karcagi járásbíróság Fógel Gábort folytatólagosan elkövetett, megrontásban találta bűnösnek és ezért egy évi szabadságvesztéssel büntette amit szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie, valamint egy évre a közügyektől eltiltotta. Másodrendű vádlottat K. I.-t, a leány anyját ifjúság elleni bűntett miatt hat hójiapj szabadság- vesztéssel sújtotta, amit szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie. A . harmadrendű vádlottat B. F.-et nyolc hónapi szigorított börtönre ítélte a bíróság és a közügyek gyakorlásától egy évre eltiltotta. —* kgy — Gagarin székében A bejárat felett felirat: „Szolnok város iskolafogászata”. Eszembe jutott szomszédom óvodás kisfia, aki egy nyári napon lelkesen mesélte szüleinek, hogy aznap ült Gagarin székében. Némi faggatás után kiderült, hogy fogászati ellenőrzésen voltak és a doktor bácsi aab mondta, hogy beleülhetnek a Gagarin székébe és aki jól viselkedik az űrhajós vizsgálat alatt, ha felnő, űrpilóta lehet. Milyen boldog volt a kiskoma, mert a doktor bácsi őt is megdicsérte. Az ajtón túl halk zsongás fog&dott. Vagy harminc iskolás lány és fiú fegyelmezetten beszélgetett, olvasott, — vagy a tanáméni utasítására verset mondott. A gyermekek helyet szortottak, leültem. — Melyik iskolából jöttetek? — Az Achim András útiból. A hatodik B. osztály. — Hogy hívnak? Félsz-e? Sántha István vagyok. Dehogy félek. Én leszek az első. Az utolsó kislány is kijött az előbbi csoportból, újra hatan indultak a rendelőbe. Velük mentem. Az én ifjú ismerősöm azonban nem tolakodott elsőnek ülni Gagarin székébe. Szépen meghúzódott a középtájon. Dr. id. Csordás József atá- tott száj fölé hajolt, — Kisfiam, nem vagyok megelégedve veled. Megint két lyukas fogad van. Tömés lesz — szólt az asszisztensnőnek. — Óvodás koruk óta ismerem őket — fordult egy pil- lanátra felénk. — öt is kezeltem kiskorában — mutatott az asszisztensnőre. — Hogy megy az idő... A kis páciens bátran, mozdulatlanul tűrte a fúrást. — Közben mondjátok el gyerekek, milyen betegségeket okozhatnak a romlott fogak? Szinte kórusban sorolták; — Nagyon helyes. Tessék egy-egy képeslap a jó feleletért. Sorra került újdonsült ismerősöm. Szintén fúrás és tömés következett. De nini, nem ismerek a kis hősre. Kapkodja a fejét és jajgat. Hiába, amelyik kutya ugat... No de a doktor bácsi meg is mosta a fejét. — A többiek okulhattak belőle. Végre kettesben maradtam Csordás József főorvossal. — Mióta csinálja az iskolafogászatot? — Tíz éve. Nagyon szeretem a gyerekeket. Látta, — nemcsak a romlásnak indult fogaikat kezelem, de a megelőzésre is nagy gondot forf ditok, oktatom, nevelem őket. — Honnan ez a pedagógus hajlam? — Az anyám tanítónő volt, a húgom gyógypedagógus, ragadt rám valami. — Milyen a városi iskola- fogászat helyzete? — Nem a legjobb. Több mint hétezer gyermeket keli ellátni. Hosszú ideig magamra voltam utalva, nemrég óta két fiatal fogorvos rendel a hét négy délutánján 4 és fél 4 és fél órát. Óriási, segítség, de az igazi még egy főállású iskolafogász lenne. Aki már délelőtt dolgozott és úgy jön ide, attól el sem lehet várni, hogy türelmesen bánjon a gyerekekkel és ok* tassa is őket — Kicsi a váró id. •— Nagyon kicsi. Főleg télen, ha negyven-negyvenöt gyerek bezsúfolódik ide, levegőt alig kapnak. Tíz év alatt ez már a tizenkettedik helyük. — November a fogászati hónap... — Nálunk nincs sem hónap, sem hét, nálunk fogászati napok vannak. Azok is túlzsúfoltak. De nem panaszkodom, Szolnokon megy az iskolafogászat. Vidéki városainkban, községeinkben — azonban sokkal rosszabbul állnak a dolgok. Sokszor elmondtam már ezt, végre csinálni is kellene valamit annak érdekében, hogy nyugod- tabbak lehessünk. < Klielémenet a váróteremben bekeretezett leveleket láttam. — A tanítványaim a Magyar Televízióval folytattak vitát, hogy a tv Maci a fogkefét helytelenül teszi a pohárba fogmosás után, nem ahogyan tanulták. íme az eredmény. „Kedves Éva! Köszönjük a bírálatot a fogkefe száradását illetően, igazad van. Tervbe vettük, hogy új Maci keretfilmet készítünk, vagy más történet lesz, vagy kijavítjuk a hibát. Aláírás.” — bognár — Értesítés Az Illés együttes 1969. október 4-i műsorának elmaradása miatt a jegyek visszaválthatók: október 29-től november 10-ig mindennap 17 —18 óráig, a Ságvári körút 23. emelet 10-es szobában. — Fenti időpont után jegyeket visszaváltani nem lehet. Ságvári Művelődési Ház Száz esztendeje kedvelt csemege külföldön a magyar libamáj pel nyolctól dél-5 után fél ötig otti fogok állni a fő-1 lépcsőházban. Vég-1 re valamit csiná-1 lók a havi hat- < ezerért. ( És így történt. ( De Ruha Gyulá- { nak, mint szobor- ( nak, nem volt élégi tekintélye, talapzat < híján. i Egy ködös, hű- < vös éjfélen a Kör-* hinta téri parkban* ismeretlen tettesek* ledöntötték Cvik- * koe Manó iroda-* lomtörténész (1818* —1902) mellszob-* rát és a fekete-* márványból fara- J gott talapzatnak j nyoma veszett. A mellszoborhoz i készült talapzat \ elég kicsi, de Ruhái Gyula elfér rajta. J Szoborként k:ssé^ szófvkar lett mos-» tanában, de ha ( bevág néhány ke- ( vertet, éppúgy ( fecseg, mint az- ( előtt. (- Darázs Endre i
