Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

1967. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Több mint iorint hitel vállalati fejlesztésre Beszélgetés Vékes Sándorral, a beruházási bank megyei igazgatójával Néhány héttel az év vége — egyúttal a gazdasági irányítási reform második esztendeiének lejárta előtt — úgy véltük: időszerű, hogy tájékoztassuk olvasóinkat megyénk beruházásainak pénzügyi helyzetéről, a tapasz­talt problémákról és eredményekről. Ezért kerestük fel Vékes Sándort a Magyar Beruházási Bank Szolnok megyei igazgatóját, s kértük, informálja lapunk olvasóit az említett témakörben. Az első kérdésünkre, mellyel a megyében folyó állami és vállalati beruházások pénzügyi teljesítésének állását tudakoltuk, az igazgató elmondta: — Előre kell bocsátánom, hogy a pénzügyi teljesítés a beruházásoknál a valóban el­ért, műszakilag elismert tel­jesítés mögött „kullog”. Ez a dolog természetéből adódik: egy-egy építési, vagy szere­lési munka bizonyos hánya­dát nap mint nap elvégzik a kivitelezők. Ez a műszaki teljesítés az úgynevezett ké­szültségi fok, azonban a pénzügyi lebonyolításban, a beruházások finanszírozásá­ban korántsem ilyen napra­kész. Az érvényben levő elő­írások értelmében az adott műszaki teljesítés számlázá­sa csak az adott építési vagy szerelési munka teljes befeje­zése után lehetséges, ami egyúttal a pénzügyi teljesí­tést is jelenti. Ilyen értelem­ben jó dolog, hogy az állami és vállalati beruházások pénzügyi teljesítése 1969. III. negyedévének végén 18 szá­zalékkal magasabb teljesítést mutat mint az előző év azo­nos időszakában. — Részletesebben mit mu­tatnak az adatok? — Az éves szinten várha­tó pénzügyi teljesítés 52 szá­zaléka realizálódott az I— Hl. negyedév alatt. Ez azt jelenti, hogy a IV. negyedév­ben 42 százalékos teljesítés­nek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a tervezett 100 százalékos eredményt elér­jük. Felméréseink alapján az év végén legfeljebb 90 szá­zalékos teljesítéssel számol­hatunk. Ezen belül a leg­jobb teljesítésre a vállalati beruházási körben, legala­csonyabb megvalósulásra pe­dig az állami célcsoportos beruházások területén szá­míthatunk. Az 1968. évi tel­jesítés tapasztalatai is erre utalnak. — Mivel magyarázható az utóbbi területen ez a szá­mottevő lemaradás? — Az állami beruházá­soknál — kivéve az egyedi nagyberuházásokat — általá­nos tapasztalat, hogy a gaz­dasági-műszaki előkészítés nincs a megkívánt és előírt színvonalon. Az előkészítések tartalmi szintje is sok kí­vánnivalót hagy maga után, különösen aggasztóak azon­ban azok a késedelmek és hiányosságok, amelyek az előkészítési tervezési és szer­vezési munka során bekövet­keznek. Főleg ezeknek a hiá­nyosságoknak a következmé­nye a pénzügyi teljesítésben mutatkozó lemaradás, és csak másodlagos szerepet játszik a kivitelezői kapaci­tás hiánya. — Valóban? A beruházá­sok színhelyén mindig ez utóbbit panaszolják... — Az állami beruházások előkészítése jelentős terve­zői kapacitást köt le. Ez év folyamán e^vre jobban ér­zékelhető volt, hogy a terve­ző vállalatok nem tudják kellően kielégíteni az előké­szítési igényeket és a keres­let—kínálat közötti feszült­ség ezen a területen is tar­tósnak ígérkezik. Ebben a helyzetben is pozitív vonás az. hogy a beruházó szervek egyre inkább áttérnek a hosszab távú fejlesztési te­vékenységre, aminek velejá­rója a gazdasági—műszaki előkészítés iránti igény nö­vekedése. — Hogyan ítéli meg a bank hitelpolitikájának meg­valósulását Szolnok megyé­ben? — Az idén a megyei vál­lalatok az. elmúlt évhez ké­pest alacsonyabb hiteligény­nyel léptek fel: az 1968. év azonos időszakában benyúj­tott 320 milliós hiteligénnyel az idei III. negyedév végé­ig 245 millió forintot igényel­tek. Ennek a 68 százalékát tudtuk teljesíteni, vagyis ösz- szesen 16<8 millió forint az eddigi kihelyezett hitelünk. Ez az engedélyezési arány közel 20 százalékkal maga­sabb az 1968-as azonos idő­szaknál. A hiteltámogatás sú­lyaként megemlítem. hogy napjainkig összesen több mint 320 millió forintot bo­csátottunk a vállalatok ren­delkezésére a reform kezdete óta. — Milyen hatással van a megye vállalataira a bank eddigi hiteltevékenysége? — Néhány esetben szóvá teszik a hiteligénylő vállala­tok, hogy a bank hitelbírá­lati tevékenysége nem eléggé gyors és rugalmas. E feltevés­ben esetenként számunkra is van megszívlelendő igazság, de hozzá kell fűznöm, hogy hitelbírálati rendszerünkben alapkövetelmény az összeha­sonlító jellegű versenyezte­tés, ami a döntések érthető késedelméhez is vezet. — Az engedélyezett hitel- volumen 92 százalékát a me­gyei nagyvállalatok részére juttattuk, s csupán 8 száza­lékos arányban részesültek ebből a kis és középvállala­tok. Egyrészt a bank hitel­politikája döntően elősegítet­te a koncentrált fejlesztési tevékenységet, másrészt azon­ban félő, hogy a túl nagy Kiváló dolgozókat jutalmaztak a Tisza Cipőgyárban (Tudósítónktól) Csütörtökön délelőtt benső­séges hangulatú ünnepség színhelye volt Martfű. A Ti­sza Cipőgyár dolgozói, a köz­ség lakói a gyári lakótelepen lévő szovjet hősi emlékmű­vet koszorúzták meg. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 52. évfordulójának tiszteletére összehívott mun- kásgyűlé'en Kiss Lajos a gyár vezérigazgatóig mondat ünnepi beszédet. Ezután Pa­dos János igazgató őrnek és Szabó Attila a KISZ bi­zottság titkára k'timte'éseket, jutalmakat és dicsérő okle­veleket adott át c-inege La­jos honvédelmi miniszter a kiváló polgári munkáért négy gyári dolgozónak „Honvédel­mi érdemérmet”, a KISZ Központi Bizottsága ped!g három dolgozónak dicsérő oklevelet adományozott. Is­mét szaporodott Martfűn a „kiváló újító”-k száma: ket­ten ezüst, ketten pedig bronz jelvényt kaptak. A könnyű­ipari miniszter nevében Pa­dos János húsz martfűi és három kunszentmártoni gyár­egységben dolgozónak nyúj­totta át a „Könnyűinar ki­váló dolgozóba” kitiintetést és iutalmat. Szorgalmas mun­kájáért tizenkilenc c'pőgvári munkás kapott pénzjutalmat az ünnepségen. S. J. koncentráció veszélyezteti a kis és középvállalatok fej­lesztési lehetőségeit. Hangsú­lyoznom kell, hogy a bank hiteltevékenysége nem meg­határozó a fejlesztési mun­kában, csak viszonylag szűk sávban befolyásolja a vál­lalatok elhatározásait a köz­ponti fejlesztési koncepciók irányában. — Hogy fest ez a gyakor­latban? — Említettem, hogy az idén eddig közel 170 millió forintot bocsátottunk a vál­lalatok rendelkezésére, beru­házás} hitel formájában.. Ez az állami és vállalati össz- volumennek — ami 1.5 mil­liárd — csak mintegy 11 százaléka. Még az előző kérdéshez kapcsolódva, el kell monda­nom, hogy a vállalatoknál egyre nagyobb gondot jelent az igen feszített törlesztési kötelezettség. Ügy tűnik: ez már-már gátja is — mintegy 2—3 év távlatában — a jö­vőbeni fejlesztési lehetősé­geknek. — Hogyan? A kezdet kez­detén túlbecsülték talán fej­lesztési lehetőségeiket a vál­lalatok? — Inkább egy ismert el­lentmondásról van itt szó, a termelési, piaci igények és a tényleges pénzügyi fejlesz­tési lehetőségek között. A korábban állami finanszíro­zással indult beruházásoknak a reform időszakában törté­nő befejezése, az ezzel kap­csolatos pénzügyi terhek is számottevően behatárolják az új vállalatfejlesztési lehető­ségeket. Ugyanakkor az ál- lami költségvetés helyzete megkívánta a kihelyezett hi­telek feszített ütemű vissza­fizetésének biztosítását. — Miként jellemezhető ezek után a vállalatok hely­zete általában? — Elsősorban a nagyválla­latok esetében tapasztalható nagyobb mérvű eladósodás. A fejlesztési alap képzésének forrásai ugyanis — tapaszta­lataink szerint — nem kel­lően differenciáltak az egyes iparágak között. Ennek kö­vetkeztében a jelentős álló­eszközökkel funkcionáló vál­lalatok viszonylagos előny­ben vannak olyan kisebb cé­gekkel szemben, amelyeknél a nyereségképzésben a mun­kaigényesség dominál. Ennek folytán az utóbbiak fejlesz­tési lehetősége éppen csak a létfenntartást biztosítja. Ilyen feltételek között a kis és középvállalatok álta­lában még hiteltámogatással sem, míg a nagyvállalatok csali a feszített ütemű tör­lesztés lejártával gyakorlati­lag 2—3 év múltán kezdhet­nek majd nagyobb fejlesz­tési akciókat. — Mit várhatunk a jövő­től e tekintetben? Arra utalnék mindenek­előtt, hogy ez az időszak a negyedik ötéves terv elő­készítésének, hatékony meg­alapozásának, valamint a gazdasági reform kibontako­zásának az időszaka. A be­ruházási tevékenységben mu­tatkozó jelenségeket is ennek megfelelően kell értékelni. Bizonyos „időszaki” jelleget viselnek magukon. Ezzel együtt is alkalmasak arra. hogy a jövő megalapozásá­hoz szükséges intézkedések hatékonyságát biztosítsák. Magyar István Német tévések a Tisza menti V egyimű vekben A szolnoki Tiszamenti Ve­gyiművekbe érkezett az NDK televízió stábja. Fil­met készítenek a gyárról, amely évente 75 ezer tonna műtrágyát gyárt, amellett pe­dig az ország kénsavterme- lésének 74 százalékát adja. A filmesek meglátogatnak me­zőgazdasági üzemeket is, amelyekkel a vegyiművek kapcsolatban van. TÁVIRAT TALLINNBÓL CSÁKI ISTVÁN elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága első titkára KEDVES ELVTÁRSAK! Az Észt Kommunista Párt Városi Bi­zottsága, a Tallinni Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága és Tallinn város lakosai nevében fogadják forró üdvözletünket önök és Szolnok város minden lakosa a Nagy Októberi Forradalom 52. évfordulója alkalmából. Mindenkinek jó egészséget és nagy sikereket kívánunk a kommuniz­mus, a szocializmus építésének nagy ügyé­ben. Vajno Vjöljasz iohannesz Unduszk Miért csökken a háztáji állatállomány? Nem gazdaságos? Nőtt a kényelemszeretet? Tiszaszöllősi tapasztalatok LAPOZGATUNK A STATISZTIKAI HIVATAL JE­LENTÉSEIBEN, NÉGY ESZTENDŐ ADATAIT HASON­LÍTHATJUK ÖSSZE A TISZAFÜREDI JÁRÁSBAN. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY LÉTSZAMA RENDKÍVÜL VÁLTO­ZÓ. A SZARVASMARHÁK SZÁMA — EZEN BELÜL A TEHÉNLÉTSZÁM FOKOZATOSAN EMELKEDIK, A SERTÉSEKÉ VISZONT CSÖKKEN. EZ ÉV MÁRCIUS 31-ÉN A JÁRÁSBAN 4 EZERREL KEVESEBB VOLT A SERTÉS, NÉGYSZÁZZAL KEVESEBB A KOCA, MINT 1966-BAN VOLT. A TEHÉNÁLLOMÁNY 5,8 SZÁZA­LÉKKAL NŐTT. Ezek a közös és háztáji gazdaságok összesített adatai: Ha külön vesszük a szövetke­zetek adatait, a koca- és te­hénállomány is emelkedő tendenciát mutat. Ám a kö­zös gazdaságok állománya nem tudja ellensúlyozni a háztájiak állandó csökkené­sét. A háztáji állomány csu­pán Abádszalókon emelke­dett a járásban. Külön vizsgáltuk Tiszaszől- Iős község állatállományának alakulását. A községben jól működik a Petőfi Termelő- szövetkezet. Bár az előző év­hez viszonyítva ennek is csökkent az állatállománya. A tehénlétszám 87,1. a kocáé 87,7 százaléka az 1968. évinek. A háztáji és kisegítő gaz­daságokban a csökkenés jóval nagyobb arányú. Az utóbbi három év ada­tai szemléltetően mutatják ezt. A tsz-taeok háztáji gaz­daságában 1967-ben 145 he­lyen tartottak szarvasmar­hát, (ebből 120 helyen tehe­net) 355 helyen sertést (eb­ből a koca 138). A kívülál­lóknál 21 helyen volt te­hén, 121 helyen sertés (koca 25). Ez év március 31-én a tsz tagok 135 helyen tartottak szarvasmarhát (tehenet 116 helyen), sertést 346 háznál (kocát 99 családnál). A kí­vülállók tehénállománya ti­zenkettőre csökkent, már csak 102 helyen volt sertés (koca 17 családnál). A ba­romfitartásnál hasonló a helyzet. 1966-hoz viszonyítva tsz családok 3 ezerrel, a kí­vülállók 1400-al kevesebb ba­romfit tartottak ez év már­cius 31-én. A Petőfi Tsz-ben 541 csa­lád dolgozik, a már említett adatokból kitűnik, hogy a tsz-csűádok egynegyede tart csak tehenet. Kocát még egy­ötöde sem. Vajon mi az oka a vissza­esésnek? Talán takar­mányhiány, áruértékesítési gond, avagy a kényelem- szeretet? A Petőfi Tsz-nek 500 hold a legelője, melyből 120-at öntöztek. Ezen csak a ház­táji állatok és kívülállók jó­szágai legeltek. Egészen mi­nimális. szinte filléres térí­tés ellenében. A főagronómus szerint még a pásztor mun­kadíját sem fedezte. őt ugyanis ,a tsz fizette. Takar­mány tehát bőven van, ez semmiként sem indokolja az állomány csökkenését. Az árunak piaca is van. A községi tanácsnál hallottam: nagvon nehéz a községben te­jet kapni a házaknál. Az el­látás rosszabb a városinál. A 6 hetes malacok párját legutóbb 1050 forintért adták a tiszafüredi piacon. Ide hordják el a háztáji és ki­segítő gazdaságokból a jó­szágokat Havonta 70—80 jár- latot állítanak ki a tanács­nál. Tehát a piac is kedve­ző, az árak magasak. Az állomány csökkenés fő oka a kényelemszeretet. A tsz-ben tavaly 22 ezer 500 forint volt az egy tagra ju­tó évi átlagjövedelem. Az idén ennél is több lesz. Fiatalok nem igen tartanak jószágot, nem bajlódnak vele. Inkább későbben kelnek, s este a televíziót nézik, az idősek kiöregszenek. Kálmán Imre a háztáji bizottság el­nöke mondta: az egyik cim­borám is most adta el a te­henét. nem vesződik vele, beteges. A háztáji gazdaság terme­lését még sokáig nem nél­külözheti a népgazdaság. A csökkenést a fogyasztók sínv- lik meg. Épp ezért gyorsabb ütemben kellene előbbre ha­ladni a közös állomány fej­lesztésében. S közben egy pillanatra sem szabad meg­feledkezni a háztáji állo­mány csökkenéséről. Máthé László EGY ÜZEMBŐL KÉT TELEVÍZIÓ A Tiszamenti Vegyiművek KISZ bizottsága és az üzem szocialista brigádjai csatla­koztak a televíziót az isko­láknak mozgalomhoz és egy- egy Viktória tv-készüléket vásároltak. Az üzemi KISZ bizottság a vezsenyi általános iskolá­nak. a szociabsta brigádok képviselői pedig q tiszavár- konyi vasút tanyai iskolá­nak adják át november 10- én a készülékeket. Pártmunkások, tanácsi vezetők és dolgozók kitüntetése Bensőséges, megkapó ün­nepség színhelye volt tegnap délelőtt a megyei tanács vl terme. Azok gyülekeztek ott, akik jó munkájuk és ered­ményeik elismeréseként ki­tüntetésben részesültek. Csá­ki István az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára a párt-végre- hajtóbizottsága és a megyei tanács vb nevében meleg szavakkal köszöntötte a meg­jelenteket. Majd megemléke­zett a Naay Októberi Szocia­lista Forradalom 52. és fel- szabadulásunk negyedszáza­dos évfordulójáról. Ezután Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke el­sőként a kisújszállási Bakó Kálmánnénak és a szolnoki Dikó Imrének adta át a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott „Szocia­lista Hazáért Érdemrend”-eb. A Műnk- érdemrend arany fokozatát Szekeres László, a jászberényi járási pártbizotb, °ág első titkára a Parlament­ben, Sári Miháln a megyei pártbizottság osztályvezetőié a tegnapi ünnepségen vette át. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát Szűcs János a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkára, Szabó József, a megyei párt- bizottság munkatársa és Szurmai L a jós, a besenv-r szögi községi tanács vb-elnö- ke kapta. Bakos Mihály, a török­szentmiklósi járási tanács vb elnökhelyettese. Bartók Ka­roly, a tiszafüredi községi pártbizottság titkára. Bárdos István, a jászberényi városi tanács vb-titkára, Jánosi Im­re, a szolnoki járási pártbi­zottság munkatársa. Tolna Károlyné, a megyei párti" zottság adminisztrátora, Z.s: vák László, a törökszentmik­lósi városi pártbizottság osz- tálvvezetőie a Munka Érdem­rend bronz fokozatának bir­tokosa lett A ..Kiváló Pénzügvi Dol­gozó” kitüntetésben ketten, a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” kitüntetésben egy személy részesült. Az ..Ál­lam i ga zga tás K * váló Dolgo­zója” kitüntetést tizenegyen kapták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents